Napló, 1986. február (Veszprém, 42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
Február: mezőgazdasági könyvhónap Nádudvaron, a híres-neves Vörös Csillag Termelőszövetkezet székhelyén, tegnap megnyitották a mezőgazdasági könyvhónap országos rendezvénysorozatát. Az idei már 29. az ünnepi események sorában. Nádudvar méltó színhely. A Vörös Csillag Tsz olyan eredményeket mutathat föl, amelyek sűrítetten jelzik szocialista mezőgazdaságunk nagy lehetőségeit. Nádudvar nemcsak méreteivel áll a mezőgazdasági nagyüzemek élén, mindenekelőtt teljesítményeivel szerzett magának az ország határain túl is rangot, tekintélyt. Nádudvar, ez az egykori poros-szegény település másban is kezdeményező. Egyik fő életrehívója a KITE termelési rendszer mellett alakult Hajdúsági Agráripari Egyesülésnek, amely a termelők és feldolgozók gazdasági együttműködésének minden korábbinál magasabb színvonalát testesíti meg. A termelési rendszer hektáronként 10 tonna fölötti kukoricatermést reprezentál, az agráripari együttműködés a cukorrépa-termesztéstől a cukorgyári feldolgozásig tart —, hogy példával illusztráljuk tevékenységét. Napjaink hazai mezőgazdaságát jócskán terhelik belső feszültségek - értékesítési gondok, ösztönzési zavarok, a versenyképesség ellentmondásai. A kilábalás útjait az élenjáró gazdaságok példái jelzik, a lehetőségeket megfogalmazzák a szakkönyvek, a módszert, a formát közreadják a hetilapok, a szakfolyóiratok. A könyvhónap jó alkalom a szakkiadványokban való elmélyedésre, a kitekintésre, hogy hol tart a világ mezőgazdasága — a szembesítés ellenszere az önelégültségnek, ébresztője a szellemi frissességnek, a befogadókészségnek. A könyvvásárlás többnyire egyéni vállalkozás, viszont jó tudni, hogy a közösségek előtt is szabad az út. A mezőgazdasági üzemek termelési költségként számolhatják el a szakkiadványokra fordított kiadásaikat. Mély eszmei tartalma van ennek. Azt a felfogást erősíti, hogy a tudás, a gyarapodó ismeretek része, feltétele a jobb, az eredményesebb munkának. A termelőszövetkezetek zöme februárban tartja zárszámadóit. Helyénvaló arra emlékeztetni, hogy néhány értékes szakkönyv, kisebb „könyvtár" jutalmazásra, a kiváló munka elismerésére is méltó megbecsülés. Nádudvar és a magyar falu fölemelkedése elválaszthatatlan a termelési kultúra térhódításától. Csakhogy a szellemi táplálékkal sem lehet egyszer jóllakni. Még szerencse, hogy a könyv, így a szakkönyv, nemcsak ablakot nyit, hanem a szellemi étvágyat is fenntartja. A könyvhónap a hétköznapok ünnepi eseménye. A nádudvari nyitány után a megyei megnyitót Csöglén tartják, hogy azt követően a rendezvények tucatjain ünnepi esemény legyen a könyvvásárlás - a köznapi munkát megkönnyítve, a fáradozást sikerekkel gazdagítva. A mezőgazdasági könyvhónap esemény könyvtárosoknak, könyvárusoknak, a rendezvények szervezőinek, ünnepivé a könyv sokasodó olvasói, használói teszik. Mert a könyv akkor érték igazán, ha koptatják, ha betűt sugározhatnak. Februártól januárig, egész éven át. T. L. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani, így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Megújultan, eredményesebben Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés a márkás tsz-ben A Herendvidéke Termelőszövetkezet hosszú-hosszú időn át a legtöbb gonddal, nehézséggel küzdő gazdaságok közé tartozott megyénkben. Három éve azonban valami új kezdődött . .. Ma is szerény eredményeket mutathat föl, a márkás változás tulajdonképpen az alapozáson és a hangulat másságán mérhető le. Újra vonzó lett a szövetkezet, felértékelődött a közösben végzett munka becsülete, sikerélményhez jutott a közösség. A bándi művelődési házban tartotta tegnap a tsz tagsága 1985. évi zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését. Sok vendég is jelen volt. Olyan vendégek, akik nemcsak figyelő tekintettel nézték a tsz erőfeszítéseit, de támogató bizalmukat is kifejezésre juttatták. A tsz közössége nevében köszöntötte Wolf Ambrus párttitkár Csonka Zoltánt, a veszprémi városi pártbizottság első titkárát, Koltai Nándorné országgyűlési képviselőt, dr. Gáncs Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét, Tömör Lászlót, a MÉM képviselőjét, dr. Gabnai Zoltánt, a tsz-szövetség titkárát. A tsz vezetősége nevében Tatay Lajos elnök tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit. Egyebek között elmondta, az időjárás téli fagykárral, később jéggel, viharral sújtotta a gazdaságot, a tsz mégis úrrá lett nehézségein. Példás gondosság jellemezte a növénytermesztők munkáját, helytálltak az állattenyésztők, a kiegészítő üzemek pedig képesek voltak a szűkülő piac szorításához igazodni, és különösen kitettek magukért a fa- és a kárpitüzem dolgozói. Ez utóbbiak 20 millió forintért.(Folytatás a 3. oldalon) Péti Nitrogénművek Együtt a tervek megvalósításáért A Péti Nitrogénművek idei feladatainak végrehajtásáról volt szó azon a munkásgyűlésen, melyet tegnap rendeztek a vegyipari nagyvállalatnál. Tránszky László, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte az év elején már hagyományos eseményre összegyűlt mintegy 500 dolgozót. Bevezetőjében az elmúlt év tapasztalatairól szólva megemlítette, hogy az ismert, termelést hátráltató nehézségek miatt 1985-ben a péti kollektíva erőfeszítéseivel nem állnak arányban az eredmények. A különböző vállalati testületek által elfogadott idei tervek megvalósítása az előző évihez hasonló erőfeszítéseket kíván a péti munkásoktól, s remélhetőleg ebben az évben ez több eredményt hoz. Kisgergely Lajos vezérigazgató, a munkásgyűlés szónoka bevezetőjében szólt arról, hogy manapság a vállalati környezetben is „divat" csak a rosszról, a kudarcokról beszélni. Az eredményekről nagyon kevés szó esik, pedig a fejlesz(Folytatás a 3. oldalon) Éj |i |y| pp! |jp 1986. február 1., szombat ARA: 2,20 FORINT XLII. évfolyam, 27. szám Új családi házsor épült fel Pápán, a Bánki Donát utcában. Fotó: Fischl Vilmos A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme ésfogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása,valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglévő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984- ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. (Folytatás a 2. oldalon)