Napló, 1986. február (Veszprém, 42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) A termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. öt­éves terv 19—22 százalékos nö­vekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel viszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 14 százalékkal több ipari termé­ket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növe­kedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős sze­repe volt az élelmiszeripari ter­mékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesí­tését. Ezen belül a lakosság­nak eladott termékek mennyi­sége 11—12 százalékkal, a be­ruházási célú és a termelő­felhasználást szolgáló értéke­sítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az öt­éves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó im­port a korábbiaknál jobb fel­tételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szo­katlanul hideg 1984/1985-ös tél folyamán akadályozták a ter­melést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése diffe­renciált volt. Az ipari terme­lés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mérték­ben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési progra­mok által felölelt területek többségénél a termelés fejlő­dési üteme meghaladta az ipa­ri átlagot. A terv előirányza­tától eltérően a termékmegújí­tás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985- ben a létszámcsökkenés, a ko­rábbi évi 2-3 százalékról 0,5- 0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazda­sági munkaközösségek megje­lenésének. Az 1981-1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a terv­időszak első négy évét jelle­mezte, és lényegében a mun­katermelékenység növekedésé­ből származott. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal ma­gasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985- ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energia­felhasználásban az importált villamos energia és az atom­energia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia­termelés egynegyedét, az ösz­­szes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csök­kent. Az energiatermelés bővítésé­re és korszerűsítésére öt ener­getikai szakágazatban a terv­időszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 szá­zalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használ­ták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi bar­naszénbánya nyitása. A terv­időszak folyamán üzembe lé­pett a Testvériség gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csök­kent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod- illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kom­binált technológiájú acélmű­vének és a Dunai Vasmű kon­­verteres acélművének a beru­házása. A vaskohászati termé­kek exportja öt év alatt a ru­bel elszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubel elszámolású orszá­gokba csökkent. Az ötéves tervidőszak fo­lyamán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbá­nyák üzembe helyezése révén bővült a bauxittermelő kapaci­tás. A Székesfehérvári Könnyű­fémmű fejlesztése befejező­dött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldolgozott­sági fokú alumínium félgyárt­mányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű hír­adás- és vákuumtechnikai, va­lamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak fo­lyamán nagymértékben foko­zódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valuták­ban elszámolt kivitel emelke­dett, bár az utóbbi a számí­tottnál lényegesen kisebb mér­tékben. A tőkés exportot nehe­zítette a nem eléggé ver­senyképes kínálat, de korlá­tozták azt a fejlődő or­szágok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs in­tézkedései is. Belföldre első­sorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30 százalékkal. A be­ruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelke­dett. A kőolajfeldolgozó ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar terme­lésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakk­­üzem üzembe helyezése nyo­mán a fehéráru-kihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985- ben 65 százalékra emelkedett. Korszerűsödött a műanyag alapanyag termelésszerkezete, emelkedett a műanyagtermelés és felhasználás, fejlődött a ke­vésbé energiaigényes mű­anyagfeldolgozás. Kiemelkedő­en fejlődött az elmúlt öt év­ben a gyógyszeripar, a háztar­tási- és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fo­gyasztási célra mintegy 30 szá­zalékkal. Az építőanyagipar a tervidő­szak első négy évében 4 szá­zalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csök­kent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szint­nek felelt meg. Az építőanyag­ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keres­letet. A könnyűipar az 1981-1985. években 6 százalékkal növel­te termelését. Az időszak fo­lyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, va­lamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő- és anyag­­ellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyű­ipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesíté­sét. 1985-ben a rubel elszámo­lású országokba az 1980. évi­nél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszipar termelése az elmúlt öt évben 11 százalék­kal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez ké­pest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházá­sok és a lakásépítés mérséklé­se elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek ter­melése 1985-ben 8 százalék­kal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékeny­sége 1981—1982 években bő­vült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység vo­lumene számottevően növeke­dett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegé­ben elkészült az öt évre elő­irányzott 370 ezer lakás. A la­kosság magánerős lakásépíté­sét a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítet­ték, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterüle­te nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozá­súak körében következett be, és főleg a hagyományos épí­tőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szer­vezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a lakos­ság házilagos építkezésein dol­gozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 szá­zalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növeke­dés alsó határát érte el. 1985- ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terme­lése elmaradt az­ előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekord­mennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalék­kal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több ter­més a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 szá­zalékkal csökkent, öt év átla­gában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukori­cáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976-1980 években átla­gosan. Az ipari növények közül 1981-1985 évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 évek átlagában burgonyából és zölds­égből egyaránt kevesebbet termel­tek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következmé­nye.A öt év átlagos gyümölcs­­termése 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átla­gánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés kö­vetkeztében - öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állo­mány 7 százalékkal, a sertés­­állomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves­­ tervben előirányzottat. A terv­hez képest visszaesés első­sorban a juhállományban, to­vábbá a szarvasmarhák szá­mában van. 1981—1985 évek átlagában a vágóállat-terme­lés közel 15 százalékkal emel­kedett. 1985-ben a vágóállat­termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az elő­ző évinél, de az ötéves terv­ben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek kö­zül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari termékek kivitele a terv­időszak folyamán 34 százalék­kal emelkedett. Rubel elszá­molásokba 30 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységen kívü­li tevékenysége az 1981—1982 években gyors ütemben emel­kedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegé­szítő tevékenységet is figye­lembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelé­se 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981 — 1984 között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban a tervidőszak el­ső három évében, a kiegé­szítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-i létszám az egy évvel korábbinál 4,4 száza­lékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszköz­­állománya a VI. ötéves terv­időszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatá­rolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertés­fé­rőhelyet építettek, mint az elő­ző öt évben. A traktorok szá­ma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismérték­ben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasz­nálás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen vé­geztek erdőtelepítést és fásí­tást, és 100 ezer hektáron er­dőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfa-kész­let. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipa­ri fa, a többi tűzifa. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autó­busz-közlekedésben 1 százalék­kal csökkent a személyszállí­tási teljesítmény. A légi köz­lekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás uta­sainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A nö­vekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatok­kal ellátott községekben követ­kezett be. 1985-ben az autó­buszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múl­ta felül. A villamosok utasfor­galma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A met­rót, elsősorban az új vonalsza­kaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évi­nél 13 százalékkal többen vet­ték igénybe. öt év alatt 415 km vasút­vonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalé­kot. A villamos vontatás ará­nya 51 százalékról 60 száza­lékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Budapest Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a záhonyi átrakókörzet fejleszté­se. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosz­­szúságú félautópálya épült. Befejeződött az Árpád-híd re­konstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 lé­gikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrósza­kaszon indult meg a forga­lom, összesen 4 km hosszúság­ban. A személygépkocsi-állo­mány több mint 40 százalék­kal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növeke­dett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gáz­olaj üzemű teherszállító gép­járművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti sze­mély- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok szá­ma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pedig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresői­nek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985- ben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 száza­lékkal, 3 ezer fővel lett keve­sebb. A posta és távközlés beru­házásaira a VI. ötéves terv fo­lyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző terv­időszakban. A távbeszélő-el­látottság így is csak mérsékel­ten javult. A bekapcsolt főál­lomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezer­rel, ezen belül a lakásállomá­sok száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállo­mások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 szá­zalékra emelkedett és 27 or­szág helyett 84 ország érhe­tő el távhívással. A rádióműsorok vételi lehe­tősége URH-sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi-rádió is megkezdte sztereó adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bő­vült. Az I. műsorral besugár­zott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország te­rületének 54 százalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés terü­letén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szö­vetkezeti üzletek kapacitásá­nak bővülése, valamint a ma­gánkereskedők számának nö­vekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálóza­tuk kapacitását a nagy alap­­területű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC- áruházak létesítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áru­ház és 250 ABC-áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen kevesebb lett. Ösz­­szességében az üzletek száma nem változott számottevően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980 —1985 között. A vendéglátó hálózat minő­ségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezen­tatív szállodák vendéglátóhe­lyeinek megnyitása. Az italbol­tok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350-nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhe­lyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemeltetésre. 1985 közepén a magánke­reskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a ma­gánboltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben foglalkoztatot­tak száma, különösen a terv­­időszak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emelke­dett a magánkereskedelemben dolgozóké, öt év alatt a ke­reskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán ja­vult a lakosság közműves víz­zel és csatornával való ellá­tottsága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel el­látott népesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakosságá­nak, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivó­vizet. A közcsatorna hálózat bő­vítése a korábbiaknál gyor­sabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél las­súbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építettek. Ez­zel a csatornázott területen élő népesség aránya megköze­lítette a 46 százalékot. A közüzemek szennyvíz­tisz­tító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 szá­zalékkal bővült. 1981-1985 években környe­zetvédelmi beruházásokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Különö­sen a vizek minőségének meg­őrzésére fordított összegek emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 szá­zalékkal többen dolgoztak 1985-ben, mint 1980-ban. A gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985. év 1985. év 1984. év szám 1980. év szá­________________________________zalékábanzalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5-100 96-97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 101-101,5 107-108 Lakosság fogyasztása 101-101,5 107 1985. év 1981-1985. év ____________________________________________összesen______ Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 190-191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a) 1981-1985 évek átlaga az 1976-1980 évek átlagának szá­zalékában. 2 . NAPLÓ - 1986. február 1., szombat Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az elő­ző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tö­megű árut szállítottak. Az áru­tonnakilométer teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mér­séklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tran­zitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzet­közi szállításai viszont folyama­tosan növekedtek. A vízi köz­lekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakilomé­ter teljesítményét. A csővezeté­kes szállítás 1985. évi teljesít­ménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel koráb­bit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 száz­­lékkal maradt el. Az utaskilo­méter-tejesítmény csökkenése 8 százalék volt. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lénye­gesen gyorsabb ütemben emel­kedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áru­forgalmi egyenleg, a kedvezőt­len áralakulás ellenére, szá­mottevően javult. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink meghatározó té­nyezője a tervidőszak folyamán a szocialista országokkal foly­tatott tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi forga­lom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kap­csolatok, nőtt az áruforgalom­ban a szakosított termékek aránya. A rubelben elszámolt beho­zatal mennyisége 1985-ben lé­nyegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energia­hordozók, több fontos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasz­tási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a viszony­latból szereztük be. A rubel elszámolása kivitel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensúlyozása ér­dekében jelentősen, volumen­ben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Mindenekelőtt az ipari késztermékek értékesíté­se fokozódott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termé­kek és a mezőgazdasági-élel­miszeripari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-ben a tényleges fuvar­fizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum keletkezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a tervidő­szak folyamán az egyensúlyi helyzet javításának követelmé­nye határozta meg. Különösen

Next