Napló, 1986. március (Veszprém, 42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Házi mű­v AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. március 1., szombat ÁRA: 2,20 FORINT XLII. évfolyam, 51. szám Biztató alapok a nehezebb feladatokhoz Folytatódtak az eredményösszegző közgyűlések A Zircen, Szentgálon és Zánkán tegnap megtartott zárszámadó közgyűlésen megyénk termelőszövetkezeteinél befejeződtek a zárszámadások. A múlt évi munka eredményeit összegző küldött­gyűlések illetve közgyűlések azonban folytatódnak megyénk ál­talános fogyasztási szövetkezeteinél, illetve ipari szövetkezetei­nél. Ugyancsak tegnap például Balatonalmádiban és Füreden vette számba az 1985-ös esztendő sikereit és gondjait a szövet­kezetek tagsága. Mind az öt helyen elismeréssel szóltak egyrészt az alapítótagokról, másrészt a gazdasági munkában élenjárók­ról, akik számára törzsgárdajutalmat, okleveleket, pénzjutalma­kat adtak át. A három termelőszövetkezet és a két ipari szö­vetkezet zárszámadó illetve mérlegzáró közgyűlésein az elhang­zott beszámolókból egyértelműen kitűnt, hogy bár nem zavar­talanul, de biztató alapok teremtődtek 1985-ben az idei még nehezebbé vált feladatok megoldásához. Erről tanúskodnak az al­bbi m­onsít­inink­ vezettnél több tejet, vágó- és tenyészmarhát, több gyapjút és vágójuhot értékesítettek. Jellemző az itt élők szorgal­mára és munkaszeretetére, hogy a háztáji gazdák a tsz útján több mint 44 millió fo­rint értékű árut — zömében szőlőt, mustot és bort — ér­tékesítettek. A gazdag tartalmú beszá­moló után a közgyűlés bizott­ságai adtak számot munká­jukról, majd tartalmas vita következett. Meleg szavakkal gratulált a közösség tagjainak és alkalmazottainak Béres Fe­renc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A közgyűlés résztve­vőire és a felszólalásokra utal­va hangsúlyozta: egyet akaró a tsz-ben az alapítók nemze­déke, a derékhad és az if­jabb generáció. Az idősebbek példát adnak, a fiatalok meg azt igazolják, hogy továbbvi­szik az örökséget. - Ez az egység, a közmegegyezés a mi nagy erőnk, terveink tel­jesítésének fedezete — hang­súlyozta. A MÉM képviselője is fel­szólalt a közgyűlésen, tolma­(Folytatás a 2. oldalon) Zánka Magasabb mérce, nagyobb eredmény Soha rosszabb évet!­s ki­mondva, kimondatlan az ered­ménnyel végzett munka sugá­rozta magabiztosság jellemez­te a zánkai Magyar Tenger Termelőszövetkezet közgyűlé­sét. A Magyar Tenger terüle­te alig több, mint a fele a megyei átlagos tsz-nagyság­­nak. Földjeinek aranykorona­értéke ugyancsak az átlag alatt van, területei szabdaltak, sokat mond az is, hogy a gaz­daság 3200 hektárnyi birtoka hét község határában terül el. A zánkai művelődési ház­ban tartott közgyűlésen nagy számban jelentek meg a tsz tagjai. Várták a beszámolót, pedig annak tényei ismertek voltak a közösség előtt. Sok érdeklődő vendég (a helyi, a területi, a megyei szervek, a partnervállalatok képviselői) is osztozott a tagság jó han­gulatában. Albert József elnök beszámolójában küzdelmes, de egyben sikeres évről adott szá­mot. A legfontosabb tények: 261 millió forint árbevétel mellett a gazdálkodás nyere­sége meghaladta a 23 és fél millió forintot. Ez utóbbi több, mint kétszerese az 1984. évi­nek, és lényegesen magasabb a tervezettnél. A Magyar Tenger­ész fő üzemága a szőlőtermesztés és a borászat. A szőlőt tavaly itt is súlyos kár, terméskiesés ér­te, de a hektáronként betaka­rított 6 tonnánál nagyobb ter­més tetemesen meghaladja a megyei átlagot. A tsz meg­tartotta nagy borvásárlóit, sa­ját kimérőinek a száma 24-re emelkedett, a rugalmas keres­kedelem meghozta eredmé­nyeit. A növénytermesztés is sikerekről adhatott számot; a hektáronkénti 4 tonnát meg­haladó búzatermés itt kiváló eredmény. Az állattenyésztés növelte árukibocsátását. A ter­ Mai számunk tartalmából: Eredményes önállóság (3. oldal) Ha a standom beszélni tudna... (3. oldal) Készülődések ideje (4. oldal) Szerződés egy mesterségre (5. oldal) A keze nyomán a csillagos ég (4-5. oldal) Délutáni csúcs. (Bejárók című képes riportunk lapunk 4. oldalán) Kádár János és Mihail Gorbacsov baráti találkozója Lázár György Uljanovszkban mondott beszédet Folytatja munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken Moszkvában baráti talál­kozót tartott. A megbeszélésen Kádár Já­nos nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának mun­káját, azoknak a programdo­kumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjet­unió társadalmi-gazdasági fej­lődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésé­nek, a szovjet nép szocialista önigazgatása továbbfejleszté­sének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gor­bacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamai­nak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a vi­lág helyzetének gyökeres meg­javítása, amire lehetőséget ad­nak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Ki­jelentették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt­­arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocia­lista közösség országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsola­tok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorba­csov megerősítette, hogy a marxizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus el­veire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejlesz­teni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, ak­tívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, kü­lönösen a tudományos-műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. (Folytatás a 2. oldalon.) A hó sem akadályozhatja a tervszerű fakitermelést és -szállítást az ugodi termelőszövetkezet er­dészetében. A közös gazdaság a kitermelt fa nagy részét megmunkálva értékesíti, szerszám­­nyeleket és rakodólapokat készítenek belőle. Március 20-ra összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusá­nak (2) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítvá­nyozza, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjé­re az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslato­kat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar hely­zetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módo­sította a társadalombiztosítás­ról szóló törvény egyes rendel­kezéseit. Az új jogszabály szi­gorítja az üzemi baleset meg­állapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sé­rült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül vég­zett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségre vonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértések­ről szóló törvény eljárási sza­bályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan ve­szélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a további­akban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Magyar— brit kutatási szerződés Napraforgógyom­irtó szer kifejlesztésében vesz részt a NEVIKI és Peremartoni Vegyipari Vállalat Új típusú kutatási, termelési, kereskedelmi együttműködési megállapodást írt alá Buda­pesten a Chemolimpex vegy­ipari külkereskedelmi vállalat, a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Peremartoni Vegyipari Vállalat, valamint az angol Imperial Chemical Industrie (ICI) vegyipari multi­nacionális vállalat. A szerződés új, eredeti növényvédő szer kö­zös kifejlesztésére irányul. A NEVIKI az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és az ICI közötti kutatási megál­lapodás keretében kezdte meg az angol vállalat különböző molekuláinak hatékonysági vizsgálatát, melyek közül egy napraforgógyom­irtó szer mu­tatott megfelelő perspektívá­­kat. Az igen bonyolult vegyü­let a már ismert vegyipari el­járásokkal nem állítható elő. Ezért a veszprémi intézet és az ICI vegyészei összehangolt munkával kidolgozták a gaz­daságos előállítás technológiá­ját. Ennek soron következő fel­adatait, a szükséges biológiai vizsgálatokat úgy kell elvé­geznie a NEVIKI-nek, hogy 1990-re már üzemi méretekben — a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál — gyártani lehes­sen az új mezőgazdasági ke­mikáliát. John Mitchell, az ICI igazgatótanácsának tagja, a mezőgazdasági részleg vezér­­igazgatója szerint ennek a nemzetközi viszonylatban is újszerű innovációs együttműkö­désnek a kedvező megvalósu­lása nyitánya lehet a további, hasonló vállalkozásoknak. Ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Folytonosan megújítani a gazdaságot Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. Az idei első tanácskozáson dr. Nemecz Er­nő, a népfront megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, az ülésén részt vevő Bedő Jó­zsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Balogh Zsigmondot, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, Mógor Győzőt, a népfront megyei titkárát. Első napirendi pontként a gazdasági helyzetről, a megye 1986. évi feladatairól tartott előadást Bedő József. Vissza­tekintésében felelevenítette a VI. ötéves terv gazdasági cél­kitűzéseit, az ország fizetőké­pességének megőrzését, a gaz­dasági folyamatok pozitív irá­nyú felgyorsulását, az életszín­vonal megőrzését. A megva­lósítás során több objektív fo­lyamat befolyásolta az eredmé­nyeket. A tervidőszak első felé­ben az eredeti célkitűzésnek megfelelően, vagy annak kö­zelében alakultak a teljesíté­sek. A tervidőszak második ré­szében azonban alapvető gon­dokkal kellett szembenézni. Megyénkben már 1982-ben éle­sen jelentkeztek gazdasági problémák, sőt az­ 1985-ös év­ben a gyengébb teljesítések elmaradtak a céloktól. Mind­ezek ellenére az elmúlt terv­ciklusban a szocializmus gaz­dasági bázisa megyénkben is tovább erősödött. A lakásépí­tési program — bizonyos szer­kezeti módosulásokkal­­ telje­sült, jelentősen nőtt az iskolai helyek száma, kielégítő az óvo­dai, bölcsődei ellátottság, az infrastruktúra is fejlődött. Az iparban, és különösen a mezőgazdaságban — a fejlesz­tések és korszerűsítések elle­nére — lelassult a fejlődés. De ennek ellenére nem csak az egyszerű újratermelés, ha­nem a bővített újratermelés fel­tételei is megvannak megyénk­ben. A teljesítményeket — sok más ok mellett — nem tudtuk fokozni, főként a piaci hatások, diszkriminatív külpiaci intézke­dések miatt. A nemzeti jövede­lem felhasználásában jelentő­sen növekedett a fogyasztás, és csökkent a felhalmozás. Ezt a folyamatot meg kell állítani, növelni szükséges a felhalmo­zás arányát. A VII. ötéves terv során a kitűzött céloknak megfelelően kell gyarapodnia a nemzeti jö­vedelemnek, ugyanis ez ga­rantálja a helyes arányú fel­halmozást. Fő célok: a gaz­daság jövedelemtermelő ké­pessége javuljon, a termék­­szerkezet és termékcsere minő­ségileg jól változzon. A reálbé­rek már az első évben, 1986- ban őrizzék meg értéküket, sőt emelkedjenek. Az előző terv­időszakhoz képest lényeges hangsúlymódosulás: a gazda­ság szervezettsége, működése, hatékonysága magasabb, szint­re emelkedjék. Az elképzelés az volt, hogy az 1985-ös gazdasági év ala­pozza meg a VII. ötéves ter­vet és az 1986-os évet. A gaz­daság ezt a célkitűzést mara­déktalanul nem váltotta be. A teljesítmények nem érték el a tervezettet, sőt terven felül áramlottak ki bérek. A költség­­­­vetés a jövőben nem bírja már el a gazdaságtalan egységek támogatását. A megye 1986. évi és VII. ötéves terve — szoros kapcso­latban a népgazdasági terv­vel — elsősorban a nemzeti jö­vedelem gyarapodását kíván­ja elősegíteni. Mindennek alap­jául az áll, hogy a tervek sze­rint érjük el, termeljük meg a jövedelmeket. Bedő József előadását kö­vetően kérdésekre válaszolt. A népfront megyei bizottsága tag­jai a megye veszteséges vál­lalataival, az ivóvízellátással, a tehóval kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Szóba kerültek a különböző árintézkedések, az adózási rendszer.

Next