Napló, 1986. május (Veszprém, 42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

Kitüntetett vállalatok ünnepségei (Folytatás az 1. oldalról) öt év alatt a vállalat az előző ötévi 90 millió forinttal szemben 300 millió forintot fordított kutatásra. A tervszerű kutatások eredményeként a tervidőszak során a reménybeli szénvagyon csaknem négysze­resére nőtt. A tervszerű, nagy­arányú és következetes műsza­ki fejlesztés eredményeként az egy aknára jutó termelés csak­nem 40 százalékkal nőtt és meghaladja az évi 570 ezer tonnányit. Az egy fejtésre jutó átlagos napi termelés ennél is jelentősebben, 50 százalékkal emelkedett a látványos és nagyarányú technikai és tech­nológiai váltás révén. A szén­­termelés fokozásának műszaki feltételeit a vállalat vágathaj­tó, jövesztő-rakodógépek mun­kába állításával teremtette meg. A teljesítmények nemcsak hazai, hanem a nemzetközi összehasonlításban is kiállják a próbát. Magasabbak az Európai Gazdasági Közösség átlagánál, csupán az NSZK bányászata mutat fel nagyobb eredményeket. Ezt a bevált és sikeres gyakorlatot követi a vállalat a jövőben is. A vezérigazgató rámutatott, hogy a fejlesztés eredménye­ként sikerült humanizálni a munkát. De a bányászat te­vékenysége nemcsak könnyeb­bé, hanem biztonságosabbá és egészségesebbé is vált. Né­hány évvel ezelőtt még csak néhány dolgozó mehetett a produktív munkahelyről nyug­díjba. Ma viszont már kevés az olyan bányász, aki nem a szénfaltól mehet pihenni. A nagyarányú technikai fejlődés tehát meggátolja az ember idő előtti elhasználódását is. Az egyedi tómos biztosítás al­kalmazásánál még 10 ezer tonna szén kifejtésére jutott egy baleset. A korszerű, paj­zsos fronton már csak 50 ezer tonna kifejtése, a legkorsze­­rűbb, felső nyílásos (ablakos!) pajzs alkalmazásával pedig már csak 70 ezer tonna szén kifejtése után keletkezett egy baleset. A vállalatnál öt év alatt — a műszaki fejlesztés segítségével elsősorban — 48 százalékkal csökkentek a bal­esetek. Dr. Pera Ferenc a további­akban a vállalat és a szénbá­nyászat gondjairól, időszerű tennivalóiról, valamint a bá­nyászat, s az iparág dolgozói­nak megítéléséről, társadalmi szerepéről szólt. Elemezte az exportlehetőségeket, a part­nerkapcsolatokat, a népgazda­sági elvárásokat. Dr. Horváth István, a Köz­ponti Bizottság titkára, nagy elismeréssel szólt a Veszpré­mi Szénbányák dolgozóinak munkájáról. Rámutatott, hogy a kollektívának van oka és jo­ga ünnepelni. Beszédében szólt az ország gondjairól, a belső erőegyensúly és a külső egyensúly megvalósításának el­engedhetetlen szükségességé­ről. Hangsúlyozta, hogy a párt XIII. kongresszusának határo­zatait mindenképpen végre kell hajtanunk ahhoz, hogy az ország gazdasága erősödjék és életszínvonalunk a tervezett­nek megfelelően alakuljon. Ezt követően átadta a zászlókat dr. Pera Ferenc vezérigazga­tónak, akitől Horváth János frontmester, Jókai-bánya szo­cialista brigádvezetője, illetve Nagy Imre frontmester, Balin­ka Bányaüzem szocialista bri­gádvezetője vette át. Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára a munkásoknak, az eredményes munkának kijáró tisztelettel és megbecsüléssel köszöntötte a Veszprémi Szénbányák dolgo­zóit. Hangoztatta, hogy me­gyénkben nagy figyelemmel kísérik a bányászok és különö­sen a szénbányászok munká­ját. És elismerik sok formá­ban azt az erőfeszítést és helytállást, amelynek eredmé­nyeként a több mint százéves múltú szénbányászat országos sikereket vívott ki magának. Ajka és Vidéke Áfész elnöke a kollektíva nevében elköte­lezte magát a további jó mun­kára, a nehezebbé váló fel­adatok sikeres teljesítésére. Mint mondotta, élni kell azok­kal a helyzeti előnyökkel, amelyek abból adódnak, hogy a szövetkezet mindenkor idő­ben kihasználta lehetőségeit. Jól élt a kereskedelmi munka változó eszközeivel, rugalma­san reagált a növekvő és tar­kábbá váló igényekre, megkü­lönböztetett figyelmet, anyagi és erkölcsi erőket koncentrált a megújulásra. A szövetkezet elnöke a kollektíva előtt álló feladatok számbavétele során részletesen is szólott a majd' 2 milliárd forint árbevétellel büszkélkedhető közösség teen­dőiről, így a kereskedelmi alapellá­tásban betöltött szerepükről szólva hangsúlyozta, hogy min­denkor törekedni kell a válasz­ték növelésére, a hálózat kor­szerűsítésére, a különböző ré­tegigények kielégítésére. Az áfész új profiljának, a nagy­kereskedelemnek szerepéről szólva megjegyezte, hogy an­nak a jövőben is elsősorban a nyereségnövelő, s a válasz­tékbővítő szerepét kell erősí­teni. Ezen belül meg kell újul­ni a márkacikkek, a monopol­cikkek, a hiánycikkek, valamint az új termékek termeltetésé­ben, felvásárlásában. A ven­déglátási tevékenység elemzé­se során a szövetkezet elnöke hangsúlyozta, a jövőben nem érhetik be az átlagszint el­érésével, hiszen napjainkban a vendéglátás csak akkor ké­pes talpon maradni, ha az egyedi, ha az sajátos. Részle­tesen szólott a továbbiakban még az ipari tevékenységről, valamint a szövetkezet dolgo­zóinak fokozottabb erkölcsi, anyagi megbecsüléséről és ez­zel összefüggésben a teljesít­ményekhez igazodó ösztönzési rendszerekről, melyek alapfel­tételei a lépéstartásnak. Az 1986., illetve a VII. öt­éves tervi feladatok számba­vételét követően az előző esz­tendőben kiváló munkát vég­zett szövetkezeti dolgozóknak kitüntetéseket nyújtott át a minisztérium és a SZÖVOSZ nevében Bőle Dezső, a SZÖ­VOSZ főosztályvezetője, majd az egész kollektívának s az élenjáró dolgozóknak további sikereket kívánt CTO megye po­litikai és társadalmi szervei­nek nevében Juhász Ferenc, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője., Az Ajka és Vidéke Áfésznél rendezett kiváló szövetkezeti ünnepség a munka, s a mun­kaverseny élenjáróinak biztosí­tott jutalmak átadásával ért véget. Ajka és Vidéke Áfész „Élni kell helyzetünk előnyeivel” Az ajkai művelődési ház ta­nácskozótermében Célunk a VII. ötéves tervben a korszerű áruellátás és a hatékonyság növelése felirat fogadta az Aj­ka és Vidéke Áfész küldötteit, akik abból az alkalomból gyűltek egybe tegnap, hogy immár tizenkettedszer elnyer­ték a Kiváló Szövetkezet cí­met és a tervidőszakban ötöd­ször is megkapták a KPVDSZ, a SZÖVOSZ és a Belkereske­delmi Minisztérium vándor­zászlaját. Az idézett felirat nem véletlenül került az elnö­ki emelvényre, mert az ünnepi tanácskozás valóban elsősor­ban a további teendőkkel és feladatokkal foglalkozott. A résztvevők — többek kö­zött Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese, Ba­logh Mihály, a MESZÖV elnö­ke, Varga Miklós és Tornai Endre képviselők, valamint Aj­ka város politikai, állami és tanácsi szerveinek vezetői — köszöntése után Vas János, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja átnyújtotta a meg­tisztelő elismerés dokumentu­mait, a zászlót, s az oklevelet, miközben méltatta a szövetke­zet kollektívájának egész terv­időszaki és 1985. évi munká­ját. Különösen nagyra értékel­te az áfész rugalmasságát, vállalkozókészségét, valamint a községek alapellátásában betöltött szerepét. A zászló és oklevél átvéte­le után Hartmann István, az Tájékoztató a csernobili atomerőműben bekövetkezett reaktorbaleset várható következményeiről A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán szakértők be­vonásával szerdán megbeszé­lést tartottak, amelyen elemez­ték és értékelték a csernobili reaktorbaleset következtében kialakult helyzetet, a külföldi tapasztalatokat, a foganatosí­tott intézkedéseket, és megha­tározták a tennivalókat. Intézkedéseket tettek a hát­térsugárzás szintje ellenőrzésé­nek fokozására, az eddigi mintavételi helyek számának, a mérések gyakoriságának nö­velésére. Megállapították: a legfrissebb mérési adatok alapján a lég­kör és a környezet radioaktivi­tásának növekedése nem szá­mottevő, a mért értékek alig térnek el a mindennapi érté­kektől. A szakértők elemezték a me­teorológiai körülményeket, az előrejelzett és várható válto­zásokat, és az esetleg bekö­vetkező légköri szennyeződés valószínűségét. Megállapítot­ták, hogy a meteorológiai vi­szonyok függvényében a hát­térsugárzás mértéke emelked­het, de a várható legmaga­sabb szint esetén sem éri el a kritikus értéket. Változások a televízió műsorában Május 1-én, csütörtökön a televízió I. műsorának délutáni adása a kö­zölteknél fél órával előbb kezdődik. Eszerint 15.17 órakor Műsorismertetés, 15.20-kor Hírek, 15.25-kor Csillaglány — zenés mesejáték, s 16.55-kor 20 a csúcson — a Televízió slágerlistája látható. A program tovább változatlan. Harmadikon, szombaton reggel az I. műsor programjai öt perccel előbb kezdődnek: 8.18 órakor Műsorismertetés, 8.20-kor Tévétorna, 8.25-kor Mesé­ről mesére, 9.10-kor Időlabirintus, 9.35-kor A nagy tó partján, 10.10-kor Hí­rek, 10.15-kor Sólyom-ének, 10.40-kor pedig a Feltalált tárgyak című műsor látható. Ezt követően 10.55 órai kezdettel a televízió közvetíti Győrből a Rába ETO-Technika Alicante férfi kézilabda IHF Kupa-döntőt. A délelőtti műsor 12.15-kor ér véget. 2 - NAPLÓ - 1986. május 1., csütörtök Balaton Bútorgyár Termékfejlesztés, bővülő export Évek óta tartósan kiemelke­dő eredményeket tudhat ma­gáénak a veszprémi Balaton Bútorgyár. Dolgozókollektívá­jának múlt évi teljesítményét ünnepi gyűlésen értékelték teg­nap Veszprémben. Demján Jó­­zsefné, a szakszervezeti bizott­ság titkára köszöntötte a jelen­lévő vállalati dolgozókat és a vendégeket, közöttük Imre Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát. A termelés és értékesítés, valamint a jövedelmi és szo­ciális viszonyok alakulását Kormos Ernő igazgató tekintet­te át. Rámutatott, hogy dol­gozóik fegyelmezett munkával érték el mind tavaly, mind a korábbi években a kimagasló sikereket. Utalt arra, hogy fennállásának 90 éve során a gyár mindig eredményesen mű­ködött. Az utóbbi években - így tavaly is - minden ter­melési, gazdálkodási célkitű­zést sikerült megvalósítani, né­mely vonatkozásokban túltelje­síteni. Az elmúlt tervidőszak­ban — amikor kétszer is elnyer­ték a kiváló vállalat kitünte­tést - 14,5 százalékkal növel­ték a termelést — 1,4 milliárd forint termelési értéket produ­káltak­­, s 160 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A jó munka záloga az ága­zati szinten is elismert termék­­fejlesztés, a dinamikus keres­kedelmi tevékenység, valamint a bővülő export, így fogalma­zott a Balaton Bútorgyár múlt évi kiemelkedő sikereiről Kor­mos Ernő igazgató, aki egyebek­ben arról is szólt, hogy a ter­melés előkészítésére, szervezé­sére számítógépes központot alakítottak ki a gyárban. Tavaly a Balaton Bútorgyár újabb sikereket ért el a terme­lésben, értékesítésben. 340 millió forint termelési értéket állítottak elő, 1,6 millió dollá­rért exportáltak bútorokat, s az előző évinél 20 millió forinttal több, 52 milliós nyereséget ér­tek el. Mindezzel a Kiváló Vál­lalat kitüntetést érdemelte ki a gyár. A méltató szavak után Da­niel Pál, az Ipari Minisztérium pártbizottságának titkára adta át a kitüntető oklevelet Kormos Ernő igazgatónak, majd az ágazati szakszervezet nevében Takács László, a központi ve­zetőség titkára méltatta a veszprémi bútorgyár eredmé­nyeit, s kívánt további munka­sikereket. Az ünnepségen ad­ták át a kitüntetéseket, okle­veleket a munkában élenjáró dolgozóknak és szocialista bri­gádoknak. Balatonfüredi Városgazdálkodási Vállalat Hetedszer kiválóak ötéves szünet után, immár hetedszer kapta meg a Bala­tonfüredi Városgazdálkodási Vállalat kollektívája az Épí­tési és Városfejlesztési Minisz­térium, valamint a HVDSZ ál­tal adományozott Kiváló Vál­lalati címet. A kitüntetés al­kalmából tegnap ünnepi ta­nácsülésre hívták össze a vállalat dolgozóit. A meghí­vott vendégeket - közöttük a megyei pártbizottság és ta­nács képviselőit és Füred vá­ros politikai és tanácsi veze­tőit - Zolván András, a válla­lat igazgatója köszöntötte. Rövid ünnepi beszédében felvázolta azt a fejlődést, amelynek elismerése és gyü­mölcse ez a kitüntetés. Fel­említette, hogy ez a kollektí­va az elmúlt öt esztendőben több mint 72 százalékkal nö­velte meg a termelési értékét, megközelítve immár az évi fél­­m­­i­ll­i­á­rd forintot és ugyanak­kor dicséretes módon nőtt a termelékenység és munkájuk hatékonysága is. A vállalat munkája a város szempontjá­ból rendkívül jelentős. Szá­mos fejlesztési, beruházási és fenntartási munkákban ők az elsőszámú partnerei a tanács­nak — és ez ráadásul nem csupán a „fizető" munkák ese­tében igaz. Az ünnepi termelési tanács­kozáson nyújtották át a kitün­tetéseket is: Zolván András, a vállalat igazgatója, Teklovich Lajos gépkocsivezető, és Kuti István lakatos, ÉVM Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott, ketten kaptak szakszervezeti oklevelet, 19-en vállalati Ki­váló Dolgozó jelvényt és kitün­tették a munkában élenjáró szocialista brigádokat is. Elismert kollektívák Az eddig megjelent tudósí­tásainkban több nagyvállalat és kollektíva magas szintű ki­tüntetéséről adtunk számot. Rajtuk kívül az elmúlt napok­ban Élüzem címmel tüntették ki az úrkúti mangánércbányát, Kiváló Gyáregység címet ka­pott a Videoton veszprémi és ajkai gyáregysége, miniszteri dicsérő oklevelet kapott a Pá­pai Autójavító Vállalat. Az ipari szövetkezetek közül az Ipari Minisztérium elismerő ok­levelét a Bakony Szolgáltató Szövetkezet, a KISZÖV okleve­lét a Budatava és a Tapolcai Vegyesipari Szövetkezet, a KI­SZÖV vándorzászlaját a Várpa­lotai Vegyesipari Szövetkezet és a FOLTEX nyerte el. Me­gyénk fogyasztási szövetkezetei közül a SZÖVOSZ elnökének elismerő oklevelét a várpalo­tai lakásszövetkezet, valamint a berhidai áfész nyerte el. Lázár György fogadta Martin Bangemannt Budapesti látogatásának má­sodik napján befejezte hiva­talos tárgyalásait dr. Martin Bangemann. Az NSZK gazda­sági miniszterét, szerdán fo­gadta Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának­ tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, valamint Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A nyu­gatnémet vendég a nap fo­lyamán találkozott dr. Várkonyi Péter külügy- és dr. Kapolyi László ipari miniszterrel is. A megbeszéléseken részt vett dr. Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Dr. Hetényi István pénzügy­­miniszter és dr. Martin Ban­gemann aláírta a két ország úgynevezett beruházásvédelmi - a beruházásokat ösztönző és kölcsönösen garantáló - megállapodását. A megállapo­dás várhatóan újabb lendüle­tet ad a nyugatnémet működő tőke magyarországi bevonásá­nak és termelő vegyesvállala­tok alapításának. Külföldi szakszervezeti küldöttek a május elsejei ünnepségeken A SZOT elnökségének meg­hívására 11 szocialista ország szakszervezeti központjának, a Szakszervezeti Világszövetség­nek és két szakmai nemzetkö­zi szakszervezeti szövetségnek a küldöttei érkeztek hazánk­ba, hogy részt vegyenek a ma­gyar dolgozók május 1-i ün­nepségein. A vendégek megtekintik a budapesti dolgozók május 1-i felvonulását, találkoznak magyar szakszervezeti tiszt­ségviselőkkel, ismerkednek a magyar szakszervezetek tevé­kenységével, látogatást tesz­nek ipari és mezőgazdasági üzemekben. A május 1-i ünnepségen részt vesznek az Etiópiából, Tanzániából, Zambiából, Zim­babwéből, Ghánából, Nigériá­ból, Namíbiából és Dél-Afri­­kából tanfolyamra érkezett szakszervezeti tisztségviselők is. Átadták a SZOT-díjakat A SZOT Szállóban szerdán ünnepélyesen kiosztották az 1986. évi SZOT-díjakat. Az ün­nepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára üdvözlő beszédé­ben méltatta a kitüntetettek munkásságát, elkötelezett al­kotásaikat, amelyek széles tö­megeknek segítenek eligazod­ni a társadalmi kérdésekben, s utat mutatnak az emberi kapcsolatok kiteljesítéséhez. A dolgozók nagyra értékelik és mindinkább igénylik mai éle­tünk, a munkáshétköznapok valósághű ábrázolását, ezért a szakszervezetek is támogatják azokat a művészeket, akik al­kotásaikban őszintén szembe néznek a mindenna­pok gondjaival, reáli­san tükrözik a ma emberének örömeit, sikereit és kudarcait. Ezután Gáspár Sándor át­adta a SZOT-díjakat. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tisztele­tére. Kitüntetések a szakszervezetnél Május elseje, a munkásmoz­galom nemzetközi ünnepe al­kalmából tegnap délelőtt ün­nepséget tartottak a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának székházában. Az ünnepségen részt vett Szabó Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára. Ják­­li Sándor, az SZMT titkára mondott ünnepi beszédet, mél­tatva a munkásosztály nemzet­közi ünnepének jelentőségét. Ezután Tóth Ilona, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára kitüntetéseket adott át kiemelkedő szakszervezeti mun­kát végző dolgozóknak. A Szakszervezeti munkáért arany fokozata kitüntetést kapta: Horváth Miklósné, az SZMT titkára, Kurali Tamás, a Deve­­cseri Állami Gazdaság szak­­szervezeti titkára, Móró Károly, a Badacsonyi ÁG szb-elnöke, Csiszár László, a Peremartoni Vegyipari Vállalat szb-titkára és Varga Tibor, a KSH Veszp­rém megyei Igazgatóságának dolgozója, az SZMT gazdaság­­politikai bizottságának tagja. Ugyanezen kitüntetés ezüst fo­kozatát vehette át: Salamon György, a MEDOSZ megyei bi­zottságának titkára, Handler András, a sümegi tsz szb-titká­ra, Németh Károly, a Pápai ÁG bizalmija, Pap István, az MHD füredi gyáregysége szak­maközi bizottságának titkára és Szalai József, a sümegi tsz szb-tagja. A Veszprém megyéért érem arany fokozatát kapták ketten, rajtuk kívül 50 dolgozó kapott kiváló szakszervezeti munkájá­ért oklevelet. Tudományos ülés Veszprémben (Folytatás az 1. oldalról) dalmába lépett, akkor helyen­ként a szabadosság is felütöt­te a fejét. Az egészséget a nagy többség nem tekinti igazi értéknek, s fontosságát csak akkor érzi át, amikor hiány­zik. Óhatatlan, hogy életmó­dunk alakításánál kapjon na­gyobb szerepet a tudatosság. Az ülés első részében orszá­gosan ismert szakemberek tar­tottak előadásokat, s elgon­dolkodtató vizsgálati eredmé­nyeket, tapasztalatokat adtak közre. Utaltak arra, hogy a la­kosság életmódja az utóbbi húsz évben gyökeresen átala­kult. Sokkal hosszabb ideig ta­nulnak a fiatalok, megnőtt a szellemi foglalkozásúak ará­nya, s csökkent a nehéz testi munkát végzőké. Mindezt azonban nem követte a spor­tolás terjedése, s az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése. Általános isko­láink 75 százalékában nincs tornaterem, s a családok sem tudnak eleget törődni a gyere­kek mozgásával. Egy felmérés szerint szabad szombatokon a gyerekek 20, vasárnap 46 szá­zaléka egyáltalán nem hagyja el a lakást. A testnevelési órák jelenlegi száma mellett egy gyerek na­ponta átlagosan 5-8 percet tölt intenzív mozgással. A ta­nulóifjúságot az évek számá­nak növekedésével egyre job­ban terhelik elméleti tudni­valókkal, s ugyanilyen arány­ban kiszorul az életéből a sport. Szomorú képet festettek a szakemberek az egyetemis­ták s a pedagógusképző intéz­mények hallgatóinak mozgás­igényéről is. Pontosan kimutat­ható, hogy a mozgásszegény életmódot folytató diákok na­gyobbik hányada fejfájásra, fáradékonyságra, keringési za­varokra, idegi fáradtságra pa­naszkodik. Ezen túl azért is ve­szélyes az iskolai sport háttér­be szorulása, mert felnőttek között végzett felmérések el­árulják: idősebb korban szin­te csak az sportol rendszere­sen, akit ehhez gyerekkorában hozzászoktattak. Egyértelmű állásfoglalás alakult ki: a lakosság egész­ségi állapotának további rom­lása csak akkor állítható meg, ha a családban, iskolában, if­júsági mozgalomban gyökere­sen átértékelik a sport sze­repét, mert mozgás nélkül nincs egészség.

Next