Napló, 1986. június (Veszprém, 42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-02 / 128. szám
Veszprém megyében kétszázzal több kisiparos adásság igényeinek kisegítésére Veszprém megye lakói ebben az évben kétszáz kisiparossal többet foglalkoztathatnak, mint 1985-ben. Az év elején 4 663 kisiparos rendelkezett működési engedélyel, s 53%-uk főfoglalkozásban, 36 százalékuk mellékfoglalkozásként, 11%-uk pedig nyugdíj mellett végzi tevékenységét. A kisiparosok munkájának növekvő fontosságát jelzi, hogy a VI. ötéves tervidőszak első évében a lakossági szolgáltatásoknak még csak alig felét, 1985-ben pedig már mintegy kétharmadát végezték. A lakosság életmódjának, fogyasztásának változásával és korszerűsödésével egyidejűleg számottevően bővült a szolgáltatások iránti igény is. A legutóbbi években is tovább fokozódott a háztartások gépesítettsége, szélesedett az új típusú híradástechnikai eszközök (pl. színes tv, video, személyi számítógépek, hi-fi-torony stb.), s használóik köre. Természetes, hogy a lakosság igényli és elvárja a szolgáltatóipartól a gyors — az igényekhez igazodó - „termékváltást". Ugyancsak jelentős teher hárul az építőiparral és a szállítással kapcsolatos szakmákban dolgozókra. 561 kőműves, 234 szobafestő-mázoló, 306 villanyszerelő mellett együttesen 350 ács, épületburkoló, víz-gáz-központi fűtés szerelő, üvegező segíti elő a lakosság építkezéseit, lakáskorszerűsítéseit. A legutóbi években dinamikusan (többszörösére) nőtt a közlekedési, fuvarozási szakmákban működő kisiparosok száma. Az elmúlt év második felében, de különösen ez évben jelentős feladat elé állította a kisiparosokat a tavaly augusztus 15-ét követő földrengéssorozat. Berhidán, Balatonalmádiban és még több településen a lakossági helyreállítási, újjáépítési munkák zömét a kisiparosok végzik. A kisiparosokat dicséri, hogy a bontási, javítási munkák tetemes részét társadalmi munkában végezték. (Az elmúlt évben a földrengéskárok helyreállításában dolgozó kisiparosok 20% adókedvezményben részesültek, így lehetőségük volt a többletmunkák - számukra is gazdaságos - elvégzésére.) A keresett szakmák közül jelentős a női- és férfiszabók a fodrászok, az autószerelők, a rádió- és tv-műszerészek és a lakatosok száma is. A kisipari tevékenység sokrétűségét mutatja, hogy több régi, ma már különlegesnek számító szakmában is működnek. Fellelhető még a megyében takács, kefekötő, bronzműves, kötélverő, bérfűrészelő és vándorköszörűs is. A megyeszékhelyen és a városokban a kisipar a legtöbb szakmában választékbővítő, differenciált igényeket kielégítő, egyes területeken hiánypótló szerepet tölt be, míg a kisebb községekben - a szocialista szektor hiánya miatt - az alapellátás biztosítása a feladata. A kisiparosok 53%-a városokban, 47%-a pedig a községekben (elsősorban a Balaton üdülőövezetében) tevékenykedik. Számuk az elmúlt évben a városokban jelentősebben, a községekben viszont kismértékben nőtt. Tavaly több mint ezer iparjogosítványt adtak ki, ugyanakkor közel nyolcszázan visszaadták, megszüntették az „ipart". Kedvező, hogy csökkenőben van a különböző okok miatt visszavont engedélyek száma, 1985-ben 29 esetben kellett csak megvonni a működési engedélyt. A kisiparosokkal való ellátottság a megyében valamivel gyengébb, mint országosan, tízezer lakosra 120 kisiparos jut. A megyeszékhelyen, Balatonfüreden és Sümegen a legmagasabb a 10 ezer lakosra jutó kisiparosok száma. A városok mellett általában a Balaton környékén (pl. Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Csopakon, Tihanyban), jobb, ugyanakkor az Ajka és Sümeg környéki településeken gyengébb a kisiparosokkal való ellátottság. Az idegenforgalom is igényli egyes szolgáltatások bővítését. A nyári hónapokban kevés az autószerelő, túlterheltek a fodrászok. A lakossági szolgáltatások néhány tevékenységén belül különösen nagy hányadot képvisel a kisipar. Például az építőipari javítások, karbantartások és lakáskorszerűsítési szolgáltatások 90, a ruházati termékek egyedi méretre történő készítésének 86, az órajavítás, -karbantartás 76%-át kisiparosok végzik. Hasonlóan jelentős, vagy szinte kizárólagos a kisipar szerepe a ruházkodási, a bőr- és szőrmeruházati termékek, valamint a bútorok javításában, karbantartásában. Rendeletek, engedélyek segítették elő a lakosság részére történő teherszállítás erőteljes növelését. 1981-ben a lakossági teherszállításnak még csaknem egészen egynegyedét, 1985-ben már 77%-át magánfuvarozók végezték. A kisipar tevékenysége — különösen a minőségileg is jól végzett munka — mindenképp hasznos, mind a lakosság, mind a kisiparosok számára. Gondok, problémák mindezek ellenére még bőven akadnak. Egyes szakmákban továbbra is nagyobb az igény, mint amit a kisiparosok ki tudnának elégíteni, s sokszor talán az idő sürgetése miatt is —, a végzett munka minősége is kifogásolható. E hiányosságok kiküszöbölésével lehetne növelni a kisipari munka eddig kivívott tekintélyét, emelni a lakossági szolgáltatások minőségét. Dr. Molnár Erzsébet KSH Veszprém megyei igazgatósága Megnéz a biztonsági öv! Országos körúton a mohipad Már a megjelenése is gondolatokat, megtörtént eseteket idézett a nézők emlékezetébe csütörtökön Várpalotán, pénteken pedig Veszprémben. Mindenki tudott a közeli és a távolabbi múltból olyan esetet, amikor a biztonsági öv megmentette az elöl ülők életét, de legalábbis csökkentette a sérülések súlyosságát. Felemlítették a Szabadság-puszta bejáratánál néhány éve történt esetet. Három gépkocsi ütközött este és a Wartburgban ülő fiatal házaspár karcolásokkal megúszta. Ugyanakkor a másik gépkocsi idős utasait súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Nem kapcsolták be a biztonsági övét. S amikor egy vállalkozó szellemű fiatalember beült a modulpad ülésébe és bekapcsolta az automata biztonsági övét, minden szem rá figyelt. Mindössze 11 kilométeres óránkénti sebességgel érkezett a modulpad aljára, pár méter megtétele után mégis az ütközéskor erőteljesen megrándult a teste, a feje, de az öv megakadályozta, hogy kiessen az ülésből. A biztonsági öv hasznosságát bemutató mobil padot a Magyar Autóklubnál szerkesztették, és közösen a Közlekedésbiztonsági Tanáccsal országos körúton mutatják be. Hozzánk Székesfehérvárról érkezett, pénteken Veszprémben láthatták, szombaton, május 31-én pedig Ajkán, a kórház előtti gépkocsiparkolóban, majd vasárnap, június 1-én, Pápán, a Fő téren láthatták és próbálhatták ki az érdeklődők. *n Már Mthet jégbiztosítás! Biztosítsa szőlőjét, gyümölcsösét jégkér esetére A biztosítási díj összege nem számottevő ahhoz a kárhoz képest, amit a jégverés a termésben okozhat Egyetlen védekezés NE KOCKÁZTASSON az időjárás változó, a veszély kiszámíthatatlan A biztosítás díja a biztosított érték 7,5 százaléka - NAPLÓ - 1986. június 2, hétfő Hűséggé és hűttenü! (2.) Enyhítsás mentesítés A másodfokú, megyei bíróság megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság — a BVTC volt ügyvezető elnökének, Tóth Attilának és társainak ügyében, széles körben folytatott bizonyítási eljárás eredményeként állapította meg a tényállást, ám az egy vonatkozásban megalapozatlan. 1. Nagyon sok tanút hallgatott meg az elsőfokú büntetőtanács arra vonatkozóan, hogy Demeter Sándor végzett-e féregirtást a sportlétesítményeknél? A tanúk beszéltek is bizonyos munkákról, s a bíróság helyesen állapította meg, hogy ezek azonban nem álltak arányban a számlákon feltüntetett tevékenységgel és összegek kifizetésével. Azt viszont nem vizsgálta meg az elsőfokú bíróság, hogy ezek a munkák milyen értéket is képviseltek ténylegesen . . .? Továbbá nem hallgatta meg a kisiparos adóközösségének vezetőjét. A másodfokú bíróság mindezeket a bizonyítási eljárása során - pótolta. A meghallgatott tanúk (edzők, portások, takarító) egybehangzóan állították, hogy tudtak a féregirtásról, annak szükségességét, és alkalmankénti elvégzését észlelték is. Tehát feltétlenül történt féregirtás, s ezt a büntető eljárás szempontjából figyelembe kell venni — állapította meg a fellebbviteli bíróság. Ennek a mennyisége azonban teljes pontossággal nem állapítható meg, a bizonytalansági tényezőiket abszolút kizárni nem lehet, ezt erősítette meg az igazságügyi könyvszakértő is. A bizonyítékokat összességében értékelve az állapítható meg, hogy Demeter Sándor — beismerő vallomása szerint is -, mintegy 50 ezer forint értékben végzett féregirtást. 2. Az adóközösség vezetője pedig arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy Demeter milyen kiadásokra számíthatott a kiállított, magas számlák alapján. Nos, ezeknek egyrészt adóvonzatuk volt, másrészt a kisiparos SZTK-fizetését érintette. A szakértő az adóval kapcsolatosan elmondotta, hogy a számlának más az adóvonzata akkor, ha tényleges anyagi kiadások is vannak mögötte, s más, ha nincs. Ugyanis ilyenkor a tiszta adóalapot növeli csak a számla, ám ez a körülmény viszont jelentős, szinte beláthatatlan következményeket vonhatott volna maga után, de ez csak később jelentkezett volna, mert a kiadásokat 5 évenként ellenőrzi az illetékhivatal. Így tehát azt előre megállapítani, hogy a számlákat költségarányosan fogadják-e el - nem lehet. Nem kétséges, tehet a költségeket úgy is bejelenteni, hogy azt arányosan osztják el a számlákra, ám hogy azt elfogadják-e, azt előre úgyszintén nem lehet megmondani. A benyújtott számlák viszont mindenképpen arra ösztönöznek, hogy mögöttük munka is álljon, és kiadásokat lehessen igazolni. Mindez azt támasztja alá, hogy Demeter végzett is munkát a stadionban - a tanúk által is állítottan -, csak nem olyan mértékben, mint a számlákon szerepelt. 3. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság olyképpen módosította az elsőfokú ítéletet, hogy kirekesztette a tényállásból azon részt, miszerint Demeter egyáltalán nem végzett munkát, s nála 110 ezer forint jogtalan haszonként jelentkezett . . . Felelősségét ugyan a valótlan tartalmú számlák kiúlításával okozott teljes kár erejéig megállapították, de ez csökkent a ténylegesen elvégzett munka ellenértékével, 50 ezer forinttal. A megyei bíróság megállapította, hogy Demeter Sándor a folytatólagosan, jelentős kárt okozó csalás bűntettét nem követte el, hanem cselekménye bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősül. A másodfokú bíróság tehát nem értett egyet azzal az ügyészi indítvánnyal, hogy Tóth Attila és Demeter Sándor vagyon elleni cselekménye csalás bűntettének minősül. Ezzel kapcsolatosan már az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki — állapítja meg a fellebbviteli tanács —, hogy nevezetteket csalási szándék nem vezette. A csalásnak ugyanis törvényi tényállási eleme a jogiakon vagyoni célzat, mégpedig olyan, amely az elkövető, vagy rajta kívül más hasznaként jelentkezik. Az ügy szereplői nem egyéni hasznuk érdekében eljárva készítették a számlákat, s vették fel az összegeket, s más személyek sem jutottak ezáltal jogtalan haszonhoz. 4. Sajnálatos tény ugyanakkor az, hogy - állapítja meg a másodfokú bíróság a sport áruvá válása a játékosok „adásvételét" eredményezte, de ez nem jelenti azt, hogy nem ellenértékek cseréltek gazdát. Egy játékos átigazolása, „megvásárlása" azt is jelentette, hogy személyében az átigazoló egyesület „ellenértéket" kapott. Tehát Tóth Attila célja sem az volt ezen összeg kifizetésekor, hogy jogtalanul vagyoni haszonra tegyen szert, vagy ellenszolgáltatás nélküli összeget adjon át bárkinek is, hanem az, hogy az egyesület részére megfelelő játékosokat biztosítson. Erre viszont az állapítható meg — a másodfokú büntetőtanács szerint -, hogy a csalás bűncselekményét nem követte el Mivel azonban Tóth Attila — Demeter segítségével —, szabályt szegett a cselekmény elkövetésekor, s emiatt a sportegyesületet vagyoni hátrány is érte, így — osztva az elsőfokú bíróság álláspontját —, a hűtlen kezelés megállapítását törvényesnek találta. (Megjegyezzük: amikor a BVTC a Tóth Attila által viszonylag olcsón Veszprémbe hozott játékosokat elengedte — szinte „kiárusította" — éppenhogy a klub általuk komoly anyagi haszonra, bevételre tett szert. Feledire, Limpergerre, Zsadányira gondolunk - többek közt -, de a legpregnánsabb példa Bárány Sándor. Ő 18 ezer forintos költségtérítésért járt át Székesfehérvárról akkoriban focizni, s amikor távozott a klubtól — már élt a jogszabály, a játékosok „szabott ára" — miszerint Baranyi, mint NB I es szintű játékos (a Békéscsabához távozott, igaz, ma ismét a Veszprémi SE játékosa), 500 ezer forint volt az „ára". Az sem elhanyagolható, hogy az akkor szerzett játékosok közül jó néhányan a csapat erősségei, meghatározó egyéniségei lettek — Palla, Arky, Diási, Mater, Marth, Lechner — noha ketten közülük éppen tavaly távoztak . .) Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a 43 ezer forintot illetően is, a bizonyítási anyagból ugyanis kitűnik, hogy ezen összegek sorsáról az egyesületnél mindenki tudott, így tehát tévedésbe ejtés nem történt. MICH - pankrátorok a sportcsarnokban Álarcos pankrátor, száznegyven kilós egyiptomi tigrisfogas indián. Így lehetne összefoglalni első látásra a csütörtökön Veszprémbe érkezett Hivatásos Birkózók Pankrációs Nagydíjának résztvevőit. A 2- 300 néző előtt lezajlott küzdelem móka volt a javából! Zúgtak a pofonok, az ütések néha a levegőbe is. Az egyetlen KO-rúgást a bíró kapta, aki szét akarta választani a küzdőket — rosszkor. Mi volt a nézők véleménye? Egyszer meg lehetett nézni. Kovácsi Miklós felvételei n leszek a bajnok ! Egy jól sikerült dobás. A „hölgyek" küzdelme. A bíróra is rászámoltak. 5. A másodfokú bíróság ítélete: a Veszprém Városi Bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy Demeter Sándorral szemben a folytatólagosan, jelentős kárt okozó csalás bűntette elkövetésének megállapítását mellőzte, a szabadságvesztés büntetésének tartamát pedig 10 hónapra szállította le, s azt 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A pénz mellékbüntetés összegét viszont 5 ezer forintra mérsékelte. A megyei bíróság Tóth Attila és Demeter Sándor esetében — a személyükre, életvezetésükre, az elkövetett cselekmény körülményeire és indítékaira figyelemmel — alkalmazhatónak találta az előzetes mentesítésüket a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezen változtatások kivételével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet jogerőst Józsa Benő