Napló, 1986. július (Veszprém, 42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Házi példány 1986. július 1., kedd ÁRA: 1,80 FORINT XLII. évfolyam, 153. szám Jeliu 3-án, csütörtök­ön. A megyei tanács ülése ülést tart július 3-án, csü­törtökön, 9 órai kezdettel Veszprém Megye Tanácsa. Az ülés helye: a megyei tanács nagyterme. A testület elé kerülő napi­rendi javaslatok: 1. A megye tanácsi szerveinek hatósági te­vékenysége, a törvényesség helyzete. 2. Veszprém megye tanácsai VI. ötéves tervi és az 1985. évi működési,­­költ­ségvetési és fejlesztési tervé­nek végrehajtása. 3. A megyei tanács hosszú távú testneve­lési és sportfejlesztési kon­cepciója. Továbbá információs jelentés alapján tájékozódik a testület az alkoholizmus fel­számolása érdekében tett in­tézkedésekről. A tanácsülés nyilvános. Ülésezett a tapolcai városi pártbizottság Tegnap ülést tartott a ta­polcai városi pártbizottság. A testület ülésén részt vett Ju­hász Ferenc, a megyei párt­bizottság osztályvezetője is. A tapolcai pártbizottság felmen­tette titkári tisztségéből Nagy Bélát, akit a Tapolca és Vidé­ke Áfész elnökévé választot­tak meg. A városi pártbizott­ság titkárává választották meg Bíró Józsefet, aki most fejez­te be tanulmányait az MSZMP Politikai Főiskoláján. Segítség a lakásépítőknek Ipari tudósítóink jelentik Támogatják a dolgozók lakásépítési és lakásvásárlási törekvé­seit megyénk ipari üzemeiben. Elsősorban a fiatal házasok és többgyermekes családok igényeit tartják szem előtt. Kamat­mentes kölcsönt, kedvezményes fuvart és anyagot adnak az épít­kezőknek. Ezen kívül, egyéb megoldásokat is keresnek a lakás­gondok megoldására. Ipari tudósítóink a dolgozók lakásépítésé­nek és lakásvásárlásának támogatásáról számolnak be olvasóink­nak az alábbi összeállításban. Fűzfői Papírgyár A gyár­ dolgozóinak több mint egyarmada 35 éven aluli fiatal. Többségük ifjú házas, egy vagy két gyerekkel. Szá­mukra, elsőrendű fontosságú a megfelelő lakás. Az utóbbi években megnöve­kedett a magánépítkezésekhez igényelt segélyek összege. Ta­valy például három, az idén pedig 2,5 millió forintot osztot­tak ki az igényjogosultak kö­zött. Huszonhárman lakásépí­tésre,­­13-an pedig lakásvá­sárlásra kaptak különböző mér­tékű kölcsönt. A kölcsön nagy­sága függ az építendő lakás költségvetésének nagyságától, a gyárban eltöltött évek szá­mától, a munkavégzés minősé­gétől és a család szociális helyzetétől. Az anyagi juttatá­son kívül — a kollektív szerző­désben rögzített előírás szerint — fu­varkedvezményben is ré­szesülnek az építtetők. Tervük között szerepel, hogy a hetedik ötéves terv idején - a munka­erőgondok megoldása érdeké­ben — munkásszállót építenek. Paál Ferenc Ajkai Üveggyár Fontos társadalompolitikai ügynek tartják a dolgozók ott­honteremtésének anyagi támo­gatását az ajkai nagyüzemben. Tudják, hogy ezzel a munka­erő megtartását és üzemhez kötését segítik elő. Az utóbbi tíz évben 140-en jutottak vállalati segítséggel új otthonhoz vásárlással, továbbá 24 személy pedig lakásépítési kölcsönt kapott. Az otthonszer­zéshez nyújtott anyagi támoga­tás értéke meghaladta, a 12,5 millió forintot. Az idén 1,5 millió forintos tá­mogatást irányzott elő a válla­lat e cél érdekében. Az igé­nyektől és lehetőségektől füg­gően­­dől el az előirányzott ösz­­szeg felhasználása. Ez év jú­nius 15-ig összesen 55 dolgozó nyújtotta be otthonszerzési ké­relmét igényei támogatására. A módosított jogszabályok 1986-tól lehetővé teszik a ma­gánkézből való lakásvásárlások munkáltatói támogatását így - ezen az alapon — ebben az év­ben már két dolgozót részesí­tettek 170 ezer forint támoga­tásban. A magánlakás-építke­zéshez 240 ezer forint kölcsönt adtak három munkavállalónak. A vállalat 100 ezer forint ösz­­szegben maximálta a lakás­(Folytatás a 2. oldalon) A VIDEOTON ajkai gyáregységében rádió- és televízióhangoló egységeket és potenciométereket készítenek. Az üzem fontos törekvése, hogy a minőség megőrzése mellett folyamatosan csök­kentsék a tőkés importból származó alkatrészek beépítését. Nem­régiben az üzem műszaki kollektívája rugógyártó­ automatát ké­szített, így korábban az NSZK-tól vásárolt rendkívül precízen megmunkált rugókat is maguk állítják elő. Az Ajkai Hőerőmű Vállalat pénzügyi és számviteli osztályán töltötte tíznapos kötelező üzemi gya­korlatát a pápai Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola több tanulója. Felvételünkön a RO­BOTRON számítógéppel ismerkednek. A. Tóth Lajos felvétele Könnyebb munkával szebb kenyeret • Megújult a zirci sütőüzem Csak az illat a régi, a vég­eredmény hasonlóan szép és finom, maga a helyszín telje­sen megváltozott. A családi hangulatú, egyszemélyes pék­műhelyeket elsodorta az idő, de a technológia­ jó néhány évig élt még. Téglából, épí­tett, úgynevezett gőzös kemen­cékben sült a kenyér, péksü­temény, s a pék a kemence előtti gödörben állva hajlado­zott egész nap. Egy ilyen kemencét szüntet­tek meg idén januárban Zircen. Jött az új technológia, amely változatlan kapacitás mellett ugyan, de könnyebb munkát, jobb körülményeket, egyenlete­sebb termékminőséget, ellátást ígért. A napokban volt a műsza­ki átadás. Ma már általánosan elterjedt az alagútkemencés technológia, a Zircre telepített az NDK-ból származik. A Veszprém megyei Sütőipari Vállalat saját tmk-műhelye és két külső vállalkozó végezte a felújítást. Nemcsak gépi be­rendezést cseréltek, hanem épületgépészeti berendezése­ket, burkolatot, festettek, má­zoltak, valósággal újjávará­zsolták a bizony felnőttkorát élő sütőüzemet. Januártól júniusig tartott a munka, melynek költsége meg­közelítette a 4 millió forintot. A részleges üzemszünet ide­je alatt a körzet 32 telepü­lése Várpalotáról kapott ke­nyeret, m­ost, hogy lezajlott a sikeres próbaüzem, a felújított kenyérgyár pluszt is termel, le­het rá számítani az idegen­­forgalmi idényben. Betakarítás mezőgazdasági nagyüzemeinkben Őszi árpa, borsó, repce, másodvetés Szombat­-vasárnap is dolgoz­... tak az aratók a Veszprémi Áll­­ami Gazdaságban. A kom­­bájnosok munkája nyomán az őszi árpa termésének több mint felét­­betakarították, a 280 hektárnyi terület azonban nagyon szerény hozamokkal fizetett. A­­kényszerérés alapo­san megvámolta a termést. Több örömet ad a zöldbor­só. A vetésterület 100 hektár, abból 70 százaléknyi részt gyűjtöttek be. A borsó minő­ségét jónak értékeli a feldol­gozó székesfehérvári hűtőház, a mennyiséggel viszont a gaz­daság vezetői is elégedettek. A veszprémi gazdaság a mag­borsó nagybani termelői közé tartozik. Vetésterülete csaknem 400 hektár. A magborsót előbb rendre vágják,­­majd­ utána csépelik ki a termést. A ter­vek szerinte rendre vágást ma, kedden kezdik, a cséplést egy­két nappal később folytatják. A gazdaság szakvezetői úgy látják, hogy a borsó betaka­rítása után, a­­jövő­­héten kezd­hetik meg az 1450 hektáron vetett búza aratását. A Pápai Állami Gazdaság­ban nagy műszak volt a hét­végén. Befejezték az őszi ár­pa aratását. A gazdaság fő­vetésű őszi árpája mindössze 150 hektár volt, a betakarí­tásban azonban 16 kombájn vett részt. Nem az idő hajtot­ta a gazdaság vezetőit a ha­talmas teljesítményű géppark mozgatásában, hanem az a megfontolás, hogy az őszi ár­pa után a mától kezdődő rep­ce betakarításában már bejá­ratott kombájnok vegyenek részt. A repce területe 490 hektár, alighogy végeznek ve­le, július 10-e táján, a 2820 hektárnyi búza kerül sorra. Óriási érték a repce és a bú­za. A gazdaság érthető tö­rekvése éppen ezért az, hogy a termést a lehetséges legki­sebb veszteséggel takarítsák be. Jó hagyomány a pápai gaz­daságban, hogy a szabad tar­lót azon nyomban kezelésbe veszik a szántótraktorok. A termés betakarítása, utáni má­sodvetéssel ma végeznek a gazdaságban. A felszabadult területek nagyobb részébe ta­karmánynövényeket vetnek, de újdonsága is van az idei má­sodtermesztésnek: 52 hektáron szuperkorai napraforgót vet­nek. És erősen bíznak benne, hogy a magtermés igazolja majd reményeiket. A csetényi Gajamenti Tsz­­ben pénteken este végeztek az őszi árpával. A terület 231 hektár volt. A termés a várt alatt alakult, az viszont ked­vező, hogy a termés tárolása előtt a magot nem kellett szá­rítaniuk. Az előzetes elképze­lések szerint a búza aratását a jövő hét elején kezdik. Megyeszerte befejező sza­kaszában a gépszemle — nincs itt­ késedelem, ha az őszi árpa betakarításának előre­haladtára gondolunk. Az vi­szont tény, hogy a májusi for­róság előbbre hozta a termé­nyek érését. Nagyon is indo­kolt tehát, hogy a gépek, be­rendezések a még nem arató gazdaságokban is készenlét­ben legyenek. Kezdődik a repce betakarítása, és bizo­nyos, hogy néhány napon be­lül a búza aratásáról is hírt adhatunk. A magyar—szovjet kormányközi bizottság ülése Moszkvában A Magyar—Szovjet Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST székházában meg­kezdte 35. ülésszakát. Az ülés­szakon részt vevő tárgyaló­­küldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Alekszej­­Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bizott­ság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Ka­­polyi László ipari miniszter. Az ülésszak munkájában részt vesznek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszak központi felada­ta, konkrét intézkedések ki­dolgozása az ez év júniusi budapesti legfelső szintű meg­beszéléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. Mai számunk tartalmából: A gyártás egyik vezérlőtermében. Keresett a tapolcai ba­zaltgyapot című képes riport a 3. oldalon Kinek kutat a KOPINT? (3. oldal) A sorompóőr (3. oldal) Írz olvasók fóruma (4. oldal) Rendeletökről röviden (4. oldal) Hősök a csaták után (5. oldal)

Next