Napló, 1986. július (Veszprém, 42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Keresett a tapolcai bazaltgyapot Az új hőszigetelési szabvány, valamint a magas energiaárak következtében megnőtt a kereslet a tapolcai Szigetelőanyaggyár termékei iránt. A hő- és hangszigetelésre egyaránt alkalmas bazaltgyapotból ma már országos igényt elégítenek ki. A gyár termelési értéke 870 millió forint. Az Uzsáról szállított bazaltból kétféle terméket gyártanak: perlitet és bazaltgyapotot. Bazaltgyapotból különféle vastagságban és formában több mint hatvanfélét, lemez-, cső-, zsinórszigetelőt gyártanak. Egy tonna bazaltgyapot beépítésével éves szinten 10 köbméter fűtőolajat lehet megtakarítani. Ezért érthető, hogy az utóbbi időben megnőtt a kereslet a tapolcai gyár termékei iránt. Hosszú szalagrendszereken érkezik az alapanyag a feldolgozóüzembe. Fóliába csomagolja a terméket a gép a gyártósor végén. Az Aföldre indul hamarosan a megrakott pótkocsis teherautó. Lakásépítkezés szigetelőanyaga lesz e szállítmány. Péterfay Endre képriportja • Kezd kimenni a divatból a sorompókezelő szakma a Balaton északi partján is. Ennek talán az érintettek örülnek leginkább, azok, akik naponta nyolc-tízezerszer is megtekerik a „kurblit", hogy a csapórudak vízszintesre ereszkedve, vagy éppen az ég felé mutatva jelezzék, jön-e a vonat. Első a sorompó... Az ábrahámhegyi vasútállomás azon a vonalszakaszon fekszik, amelyet még talán az idén elér a vasúti biztosítóberendezések északi parti rekonstrukciója: a kábelek már a földben pihennek, rövidesen megkezdődhet az automatikus térközbiztosító berendezések szerelése, de egyelőre nincs hová elhelyezni azokat. Építkezés nyomai mutatják: Ábrahámhegyen ez a gond is nemsokára a múlté lesz. Szolgálati szempontból egyszemélyes állomás az ábrahámhegyi. Most éppen Kajás József látja el az állomásfőnöki, forgalmi szolgálattevői, sorompókezelői és pénztárosi feladatokat. Ő ad egyúttal felvilágosítást arról, hogyan lehet eljutni a legegyszerűbben Tolnába vagy Győrbe. Ilyenkor fejből sorolja a vonatok és hajók (!) indulási és érkezési idejét, csak pontosítás végett veszi elő kis asztalkája fiókjából a hivatalos menetrendeket. Ha kell, kétszer-háromszor is elmagyarázza, melyek a legkedvezőbb csatlakozási lehetőségek. — Sajnos, nincs mindenki megelégedve ezzel a „szolgáltatással" - panaszolja. - A múltkoriban például valaki megkérdezte tőlem, mikor indul Fehérvárról autóbusz Velencére. Azt ajánlottam neki, ezt legjobb lesz, ha Székesfehérváron kérdezi meg. Hát amit ezért kaptam ... A kis állomáson ilyenkor, hét közben, kevés az utas. Az üdülők, kiskerttulajdonosok áradata hét végén indul meg, bár ezalatt sem kell hatalmas tömegeket érteni. Kajdi József mosolyogva mutatja a négynapi bevételt: alig több, mint tízezer forint. Régebben, mikor még gyérebb volt a forgalom, négy sorompó tartozott az ábrahámhegyi „vonaljelentő őri szolgálati helyhez”. Ma már csak kettőn zsilipelhet át a megnövekedett forgalom. Azelőtt az ember két órára is leengedhette a sorompót és kész ... Most vonat előtt maximum négy perccel, legfeljebb nyolccal engedjük le. A vonat jöhet ugyanis valamivel előbb, vagy később, de ezt rutinból érzi már az ember. Kis türelmet kér Kajdi József. Kilép a szűkös szolgálati helyiségből, s boszorkányos gyorsasággal, egyszerre két kézzel tekerve a vasakat, leengedi mindkét sorompót. - Első a sorompó, második a térközjelző, s csak utána foglalkozhatunk az utasokkal, így biztonságos - magyarázza, és már odabent csikordul súlyosan keze alatt a térközjelző fogantyúja. Harmincnégy tekerés A kis állomáson négyen váltják egymást a szolgálati teendők ellátásában. S ha valamelyikük beteg, vagy szabadságra megy, hát hárman osztoznak a gondokban. — Tizenkét éve vagyok itt, de még egyszer sem tudtam elmenni úgy szabadságra, hogy előtte össze ne vesztem volna a főnökömmel — kommentálja a szűkös létszámhelyzetet Kajdi József. — De hát, ez van. Senki nem bolond, hogy idejöjjön a térközbiztosító jelzőt húzogatni ... Ennek ellenére fejlődik a kis állomás, jelzi ezt az építkezés is. — Szép, új épületet kapunk, lesz vagy harminc méter hoszszú. De hát ideje is volt már. Megfordul itt sok nyugati turista is, aztán kérdezik, hol a toalett, én meg csak fogom a fejemet, hogy jaj, csak oda ne ... Szóltunk már többször, hogy kellene ide egy tisztességes WC, itt van a víz is, de ugye nincs rá keret ... Közben megérkezik a „piroska”, vezetőjét barátságos integetéssel üdvözli a „bakterit — bár nem tudom, helyénvaló megnevezése-e ez az ábrahámhegyi mindenesnek . . . Amint a vonat kifut az állomásról, Kajdi József felemeli a telefont, és egy szuszra jelenti: — Kilencvenhét ötvennégyesötös tér közbe érkezett Kajdi köszönöm ! — és akagyló a helyére kerül. Együtt nézünk a távolodó szerelvény után. Az első sorompó már nyitva, a második még lezárva. — Távolságnyi sorompó, tetszik tudni, nem látszik ide. Ha a vonat eltűnik a kanyarban, várunk egy kicsit és felhúzzuk azt is. Harmincnégy tekeréssel lehet felemelni a sorompót — teszi hozzá kérdésemre. Az egyetlen vasutas A tizenkét órás műszakból még kettő van hátra. — Ma motorral jöttem, este hét után megyek a szőlőbe permetezni. Ámbár, ha így dörög ... — néz gyanakvóan a hegyek fölött gyülekező esőfelhőkre Kajdi József —, nem lesz belőle semmi. — Mekkora szőlője van? — Nyolcszáz öl. — Szép nagy. — Nagy? — kerekedik el a szeme. — Ezen kívül még négyet művelek bérbe, van két hold kukoricám is, meg vezetek két építkezést .. . — Rá van szorulva a kiegészítő jövedelemre? — Nézze, 3820 forint az alapom, műszakpótlékkal kijön 4200-ra, ebből ma már nem lehet megélni. Amúgy meg jól jön a hétvégi telkesnek egykis segítség a szőlőművelésben és az építkezésnél is. Ha jönnek szombaton, vasárnap, már nem tudnak építőanyag után szaladgálni. Az egyik ismerősömnek éppen most költöttem el százezer forintját — teszi hozzá pajkosan mosolyogva. — Hatszázhetven OTP-s telek van azon a környéken, az mind a „felső tízezeré", tetszik tudni, rabszolga nem kerül oda, én vagyok a proli egyedül ... A legtöbben sajnos elisszák a pénzüket, hogy is mondjam, egy bizonyos fokot el kell érni, hogy az embernek célja legyen. Kajdi József családjában ő maga az egyetlen vasutas. — Nem is lesz más, mert két lányom van. Én sem akartam annak idején, huszonöt évvel ezelőtt a vasúthoz jönni, mikor a TIAC-nál fociztam Tapolcán. Csak hát elcsaltak a haverok, én meg ittragadtam, és talán meg is szerettem . . . Elnézünk arrafelé, ahol néhány hónap múlva már fénysorompók biztosítják a vasúti átjárókat. Azután majd elég lesz télen két ember is a szolgálat folyamatos ellátására. Addig viszont marad a tekerés ... — Hoztam be egy kis saját olajat tegnap, végigkentem a sorompóemelő szerkezetet —, hogy egy kicsit könnyebb legyen . . . Búcsúzóul kezet fogunk, megköszönöm, hogy rabolhattam az idejét. — Áh, semmi — hárítja el Kajdi József a köszönetét. — Jöjjön csak be máskor is . . . Lékó Sándor A sorompóőr TÉRKÖZBEN A tévé képernyőjéről ismerjük Kinek kutat a A tévé képernyőjén, újságokban és kiadványokon sokan látják emblémájukon a földgolyót körülölelő feliratot: Konjunktúra- és Piackutató Intézet És sokan vannak, akik nem tudják pontosan, mit is jelent ez a név, nem ismerik közelebbről az intézet tevékenységét, nem tudják, hányan dolgoznak Budapesten, a Dorottya utcai „bázison”, és kik segítik munkájukat. A legfontosabb kérdés persze az, hogy kik látják hasznát az intézet tevékenységének, és mennyire eredményes ez a munkálkodás. A választ kezdjük azzal, hogy az intézet az 1986-os évtől vállalati formában működik, a Külkereskedelmi Minisztérium államigazgatási felügyelete alatt. Mondhatjuk, hogy legszebb ifjúkorát éli, hiszen huszonharmadik „életévében” van. 1964. január elsején alakult, elődje a Kereskedelmi Kamara piackutató főosztálya volt. Jelenleg a KOPINT-nak 130 alkalmazottja van, akik sok hazai és külföldi szakemberrel dolgoznak együtt A közös feladat: a magyar külkereskedelem tevékenységével összefüggő népgazdasági, világgazdasági és nemzetközi kutatások végzése, valamint külpiaci információk biztosítása a felső irányító szervek és az érdekelt vállalatok számára. Az államnak és a nagyvállalatoknak A gyakorlatban tehát két fő területre koncentrálódik az intézet tevékenysége: az alkalmazott tudományos külgazdasági kutatásokra, és a külkereskedelmi információs szolgálatra. A világgazdasági kutató főosztály nevében jelzi feladatának színterét, az ágazati kutató főosztály a magyar gazdasággal és külkereskedelemmel kapcsolatos gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozik. Az árupiaci osztály egyes termékcsoportok lehetőségeit vizsgálja, így például a mezőgazdasági, a vegyipari termékekét. Több Veszprém megyei vállalat hasznosította e vizsgálatokat. Szerteágazó a marketingffőosztály és az információs főosztály tevékenysége is. 35 külkereskedelmi kirendeltséggel áll szervezett partneri kapcsolatban a Konjunktúra- és Piackutató Intézet. Több nemzetközi szervezet tagja. Export-import jogosítványuk széles körű lehetőséget biztosít a feladatuk elvégzéséhez szükséges információk vásárlására, illetve értékesítésére, összetetten kutatja az intézet a külgazdaságra ható tényezőket. Fontosak például konjunktúrajelentései, amelyek tartalmazzák az általános piaci irányzatokat, valamint az adott időszak speciális feltételválozásait is. E vizsgálódások közé tartozik például a nemzetközi pénzpiac elemzése. A magyar külgazdasági politika és a népgazdaság tervkoncepcióinak kialakításával kapcsolatos munkában kiemelkedő helyet foglal el nemzetközi piaci pozíciónk megítélése, a nemzetközi versenyképesség megállapítását szolgáló analízisek hasznosítása, az információkból levont következtetések a magyar gazdaságfejlesztés és külgazdasági politika célszerű alakításához. Részt vett a KOPINT a VII. ötéves terv nemzetközi gazdasági feltételrendszerének feltárásában, közreműködik a magyar árfolyampolitika megalapozását célzó vizsgálatban, és annak elemzésében, hogy a világpiaci kereslet milyen exportfejlesztési lehetőségeket kínál, illetve milyen korlátokat szab, támasztására tanulmányokat. Ezt is igényelte több megyei gazdaságunk. Az exportáló nagyobb magyar vállalatok harmada felé fordul a KOPINT-hoz információkért. Felmérést készítettek például a Hungária Műanyagfeldolgozó Gyárnak arról, hogy világviszonylatban milyen piaca lenne a műanyag tejespalackoknak. Van-e igény a műanyag zöldség-gyümölcs rekeszekre, amelynek a bevezetése a magyar export fogadtatását is befolyásolná. De a külföldi vállalatok is igénybe veszik az intézet információit. Például az egyik legnagyobb külföldi gyógyszeripari vállalat, amelynek világszerte vannak irodái, rendszeres tájékoztatást vásárol a magyar gyógyszeripar helyzetéről, terveiről, gyártmányairól. Csökkenti a kockázatot Feltétlenül beszélnünk kell még az intézet kiadványairól, amelyek a népgazdaság bármely területén dolgozó, s a külsőpiacok helyzetében eligazodni törekvők számára nyújtanak segítséget. Például a naponta megjelenő „24 óra a világgazdaságban”, vagy az Exportlehetőségek című, kéthetenkénti összeállítás. A KOPINT új, angol, német és magyar nyelven megjelenő folyóirata, a „Kereskedelmi partner Magyarország" 45 fejlett tőkés és fejlődő ország gazdasági szakembereit tájékoztatja. És nem beszéltünk még az intézet nyilvános külkereskedelmi szakkönyvtáráról, amelyben 800 féle rendszeresen megjelenő statisztikai kiadvány, folyóirat, heti- és napilap, valamint 17 ezer könyv szolgál szakirodalmi bázisul a kutató és információs tevékenységhez, de a vállalatok számára is hozzáférhető a könyvtár állománya és szolgáltatásai. Tehát egy olyan szolgáltató vállalat a Konjunktúra- és PiackutatóIntézet, amely az egész világot „behálózó” információs rendszer távlati és napi friss adatai alapján teljesíti a rá bízott feladatokat. Viszonylag szolid áron nyújtja szolgáltatásait: a vállalatoknak mindenképpen megéri, hogy a KOPINT-hoz forduljanak, mert az intézet tevékenysége révén csökken a nagy költséggel járó fejlesztések kockázata. I. E. A kisebbeknek és a szövetkezeteknek Az intézet bonyolult tevékenységéről eddig elmondottak azt a látszatot kelthetik, hogy csak a gazdaságirányítást, a kereskedelmi és ipari nagyvállalatokat szolgálják, ám a KOPINT célja az, hogy ezeken a hagyományos partnereken kívül mind szélesebb körben dolgozzanak a kis- és középvállalatoknak, valamint a szövetkezeteknek is, előmozdítva világpiaci tájékozottságukat. Az intézet marketingfőosztálya a vállalatok egyedi igényeinek rendelkezésére ál, például vállalja fejlesztési hitelkérelmek alátámasztását piaci oldalról. Ma már a magyar bankok is megkövetelik, hogy a hitelkérelmek piacelemzést is tartalmazzanak, a gyakran emlegetett Világbank pedig mélyreható piactanulmányt igényel. A marketingfőosztály közvetlenül a vállalatok számára készít a Világbanktól kért hitelek alá NAPLÓ - 1986. július 1. kedd - J