Napló, 1986. augusztus (Veszprém, 42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

VILÁGHÍRADÓ Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Alphons Egli­­nek, a Svájci Államszövetség elnökének hazája nemzeti ün­nepe, az államszövetség meg­alakulásának évfordulója al­kalmából. BANGKOK Négy nappal a parlamenti választások után a thaiföldi kormánykoalíciót alkotó négy párt megegyezett abban, hogy újra Prem Tinszulanand tábor­nok legyen az ország minisz­terelnöke. Premet a választásokon győz­tes Demokratikus Párt jelölte. A jelölést még el kell fogad­nia a Nemzetgyűlésnek, majd Bhumibol Aduljadedzs király­nak. Az uralkodót Prem szilárd támogatójának tartják bang­koki megfigyelők. A 65 éves Prem, aki ko­rábban a hadsereg főparancs­noka volt, 1980 óta tölti be a kormányfői tisztséget. ADDISZ ABEBA Szerdán Addisz Abebában véget ért az Afrikai Egység­szervezet (AESZ) 22. csúcsérte­kezlete. A kontinentális szervezet hét­főn megnyílt csúcsértekezlete két, az Amerikai Egyesült Államokat elítélő határozattal egészítette ki a múlt heti kül­ügyminiszteri tanácskozás ál­tal előterjesztett s már ismer­tetett dokumentumokat. Az egyik határozat azért bírálja Washingtont, mert az UNITA ellenforradalmi szervezet nyílt katonai támogatásával beavat­kozik a független Angola bel­­ügyeibe. A másik határozat a Líbia elleni amerikai bom­bázásokat ítéli el. Az afrikai állam- és kor­mányfők elhatározták, hogy a dél-afrikai fejleményeket fi­gyelemmel követő bizottságot hoznak létre. A testület élén az össz-afrikai szervezet új el­nöke, Denis Sassou-Nguesso, a Kongói Népi Köztársaság ál­lamfője áll, míg tagjai Nigé­ria, a frontországok csoportját alkotó Angola, Mozambik, Zambia, Zimbabwe, Tanzánia és Botswana, valamint Szene­gál, Algéria, Etiópia és a Zöldfoki-szigetek államfői, il­letve a dél-afrikai felszabadí­­tási mozgalmak vezetői lesz­nek. BAGDAD Tárik Aziz iraki külügymi­niszter szerdán Bagdadban megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet V. B. elnö­kével. A megbeszélésen a többi között szó volt II. Hasz­­szán marokkói király és Simon Peresz izraeli miniszterelnök múlt heti találkozójáról. HAVANNA Újabb szívátültetést végeztek el szerdára virradóra Havan­nában a Hermanos Ameiteiras sebészeti klinikán. Az ország legnagyobb sebészeti intézeté­ben az ötvenkét esztendős Ma­rio Echeverria kapott új szí­vet. A boyamói férfi gyógyít­hatatlan szívtágulásban szen­vedett, és egy hónappal ez­előtt feküdt be a klinikára ab­ban a reményben, hogy sike­rül megfelelő donort találni a szívátültetéshez. Az átültetésre szánt szervet - egy autóbal­esetben elhunyt fiatalember szívét - repülőgépen szállítot­ták a Kuba középső részén levő Villa Clarából Havanná­ba. Kubában ez volt a tizedik szívátültetés, s egyben a ne­gyedik olyan eset, amikor az új szívet vidékről juttatták el a fővárosba. A szerda dél­utáni orvosi jelentés szerint a beteg állapota kielégítő, lég­zőkészülékre már nincs szük­sége, pulzusa és vérnyomása a normális értéken belül mo­zog. Gorbacsov befejezte Távol-Keleten tett látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön befe­jezte a szovjet Távol-Keleten tett látogatását és elindult vissza Moszkvába. Ezt megelő­zően a habarovszki határterü­let pártszervezetének vezetői előtt nagyobb beszédet mon­dott. A főtitkár a múlt pénteken indult útnak, s egyhetes kör­útján megfordult Vlagyivosztok­ban, Nahodkában, az Amur menti Komszomolszkban, s vé­gül Habarovszkban. Vlagyi­vosztokban részt vett a szov­jet hadiflotta napja alkalmá­ból rendezett ünnepségeken, majd mikor átadta a város­nak a második Lenin-rendet, igen fontos bel- és külpolitikai mondandókban bővelkedő be­szédet mondott. Látogatása folytatása volt azoknak a belföldi látogatá­soknak, amelyeket tavaly már­cius, főtitkárrá választása óta folytat. A meglátogatott kör­zetek lakosaival folytatott kö­tetlen beszélgetései egyikén elmondta, hogy legközelebb majd Jakutföldre, Magadánba és Csukcsföldre is ellátogat. Mit kell tudni a vámpirológiáról? Vámpírok pediglen léteznek! Sőt valamiféle érdekvédelmi szervezetük is van. Minimálisan félezer valódi vámpír él közöttünk, legalábbis ennyiről tud Stephen Kaplan amerikai parapszichológus, a New York-i Vámpírkutató Köz­pont vezetője. Az intézet, amely a tudományos munka mellett egyfajta érdekvédelmi szerve­zetül is szolgál Dracula gróf ma élő utódai számára, 120 tagot számlál. Kaplan előszeretettel nevezi magát a vampirológia atyjá­nak, és — mint az UPI hírügy­nökség tudósítójának elpana­szolta - a vámpírkutatás tudo­mányát Amerikában nem öve­zi különösebb megbecsülés. Az orvosi közvélemény méltatlan­nak tartja a témát arra, hogy foglalkozzék vele. A 16 éve működő szervezet ezért diszkré­ten, bár „nem az éjszaka lep­le alatt’ folytatja tevékenységét. A New York-i székhelyű szer­vezetnek csupán 120 bejegyzett tagja van, de Kaplan legalább 500 vámpírról tud a világ min­den táján. A kutató, egy fel­mérésben megállapította, hogy az oly sok film témáját szol­gáltató legendás erdélyi főne­mes követőinek nagy többsége (85 százaléka) a „harapásos módszert” választja furcsa táp­lálékának megszerzésére. A többiek megvágják áldozatai­kat, vagy egyéb módon jutnak a vérhez. A vámpírok istápolója beis­meri, hogy tudományának mű­velése — mint annyi másé — kockázattal jár. Munkája köz­ben gyakran találkozik bűnö­zőkkel, beteg lelkű, furcsa élet­módú vagy szadomazochista emberekkel. Az orvosi titoktar­tást betartva említést tett egyik pácienséről, akit elmegyógyin­tézetben ápolnak, s akiről tud­ja, hogy betegtársait csapolja meg. Azt állítja ugyanakkor, hogy a vámpírok „nem mind rossz emberek”, a köztünk élő vérszívók közül sokan tisztes­séges állást töltenek be, köny­velők, mérnökök vagy ingatlan­ügynökök, s „csak nagyon ke­vesen ölik meg” táplálékforrá­saikat. A nyilvántartott vámpí­rok közül 55 él Észak-Ameriká­­ban,­­ New Yorkban. Kaplan elmondta, hogy szer­vezetének létrejötte lelket ön­tött az érthetően visszahúzóbb­an élő betegekbe, s többeket arra késztetett, hogy előme­részkedjenek magányosságuk­ból. Az intézet a vámpírok élet­módjának tanulmányozása mellett időnként arra is vállal­kozik, hogy ismerkedési esteket rendezzen számukra. „A part­nerek biztonságát azonban nem szavatoljuk” — közölte Kaplan. A szervezetre az hívta fel az újságírók figyelmét, hogy nem­régiben újsághirdetésben to­borzott új tagokat, érdeklődő­ket. 2- NAPLÓ - 1986. augusztus 1., péntek KOMMENTÁR A baszk kockázat Aligha kétséges, hogy újabb vihar várható a baszkok lakta vidékeken - mind Spanyolországban, mind Franciaországban. Madridban ugyanis a spanyol és a francia külügyminiszter megállapodott, hogy Párizs rövidesen újabb baszk terroristákat ad ki a szomszéd ország hatóságainak. 1984 őszén történt meg először, hogy Franciaország megvonta a politikai menedékjogot három ETA-terroristától, akiket aztán Madridba szállítottak és átadták őket a spanyol igazságszolgál­tatásnak. Az eset nagy felzúdulást váltott ki a spanyol-francia határ mindkét oldalán - tüntetésekkel és bombákkal. Tudta mindenki, hogy milyen kockázattal jár, ha a francia hatóságok fellépnek a területükre menekült baszk terroristák ellen. Hiszen történelmi hagyomány Franciaországban, hogy a politikai mene­külteket általában befogadják, s a baszk szélsőséges szervezet, az ETA e­mberei a fasiszta Franco-rendszer uralkodása idején mindig is a határon túl leltek menedékre. Csakhogy azóta Spa­nyolországban megteremtődött a demokrácia, az ETA azonban változatlan kegyetlenséggel folytatja hadjáratát a spanyol ható­ságok és intézmények ellen. A francia vezetés hosszú dilemma után végül is elhatározta magát 1984-ben. Tette ezt azért is, mert a franciaországi baszk vidékeken szintén elszaporodtak a terrorcselekmények. Párizs pontosan tudta, hogy a döntés nem lesz népszerű a baszkok körében, akiknek 300 ezres közössége sohasem okozott olyan gondokat a központi irányításnak, mint spanyolországi roko­naik Madridnak, viszont mindig is nagy szimpátiával tekintettek azok harcára. Ezt a szimpátiát sajnos még a terrorizmus meg­annyi szélsőséges megnyilvánulása sem tudta kiirtani. Spanyolországban az elmúlt években az ETA már olyan akciók sorát követte el, amelyeket semmilyen cél nem igazolhatott. Ezért szállt be Párizs a terrorizmus elleni közös küzdelembe. Azóta határozottan erősödött a két kormányzat együttműködése. Franciaország intenzíven segítette déli szomszédját a Közös Piachoz csatlakozásban, és módszeresen csapott le a terü­letére menekült ETA-terroristákra. Ennek a folyamatnak volt az állomása a mostani külügyminiszteri megbeszélés, amelynek persze ismét a terrorizmus elleni harc állt a középpontjában, hiszen erre maga az ETA adott okot júliusi, példátlanul brutá­lis merényleteivel. Madrid most a jelek szerint súlyos lépésekre készül az ETA terroristái ellen, s ehhez szüksége van a francia hatóságok fokozottabb segítségére is. A. K. Mi lesz a csernobili erőmű sorsa? Mi lesz a csernobili atom­erőmű sorsa? — e kérdés ér­dekli a Pravda olvasóit. Le­veleikre a csütörtöki számban Andranyik Petroszjanc, a Szov­jetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke válaszol. A szovjet akadémikus egyebek között utalt arra, hogy a sé­rült, negyedik blokk eltemetése nem egyszerű befalazás. A bo­nyolult mérnöki építmény alap­ját különleges módon hűtött lap képezi, itt kaptak helyet a hőcserélők és a csaknem 200 mérőműszer, amely ellenőrzi a hőmérsékletet. Petroszjanc szavai szerint nem lett volna célszerű eltá­volítani a megmaradt nukleá­ris fűtőanyagot, az eltemetés mellett döntöttek inkább, így az általános sugárzási szint gyorsabban csökken, biztonsá­gosabb munkakörülmények te­remthetők az erőműben dol­gozók számára. A blokkban maradt nukleáris fűtőanyag nem jelent veszélyt az atom­fizika törvényszerűségei alap­ján — hangoztatta. Október táján újraindítják az első és a második blokkot, ügyeleti rendszerben üzemel­tetik majd, a dolgozók kéthe­tenként váltják egymást. A harmadik, a sérült reaktor kö­zelében lévő blokk sorsa már nem ilyen egyszerű. Alapos mű­szaki vizsgálatokra, javítások­ra, szabályozásokra s megfele­lő üzemi próbákra van szükség. A felelősség, illetve felelőt­lenség kérdését boncolgatva Petroszjanc utalt arra, hogy az erőmű szakemberei egyszerűen „elfelejtették”, milyen üzem­anyaggal működik berendezé­sük, és — hangoztatta —, a balesetihez vezető kísérleteket nem egyeztették atomenergeti­kai szakemberekkel, tudomá­nyos vezetővel, a főtervezővel és az erőműépítőkkel. Úgy tet­tek, mintha közönséges villa­mos erőművel lenne dolguk. A jövőben is növelik majd az atomerőművek számát — je­lentette ki Petroszjanc, s kitért arra, hogy az atomenergetikai minisztérium minden jel szerint szigorú fegyelmet és rendet te­remt a kiszolgáló személyzet megbízható, balesetmentes munkája érdekében. Fokozott figyelmet fordítanak a dolgo­zók kiképzésére, egyebek kö­zött a válsághelyzetben való gyors és helyes cselekvés gya­korlására. Irak—Irán: Újabb harcok Az iraki légierő csütörtökön támadást intézett egy iráni ipari város ellen. Az akció kö­vetkeztében 15 munkás életét vesztette — közölte a te­heráni rádió és az iráni hírügynökség. A Teherántól több mint há­romszáz kilométerre délre fek­vő Darud város elleni légitá­madásnak számos polgári se­besültje is van. Egy bagdadi katonai közlemény szerint az iraki légierő két iráni cement­gyárat támadott a városban. Teheráni összesítések szerint az elmúlt kilenc nap alatt mint­egy száz polgári személy halt meg Iránban az iraki katonai akciók következtében. Irak arról számolt be csü­­törökön, hogy az iráni tüzérség immár harmadik napja lövi Bászra iraki város lakónegye­deit. Arról is beszámoltak, hogy az iraki repülőgépek Irán északkeleti részén lebombáztak egy vasúti hidat. USA: Szankció Líbia ellen A Fehér Ház szerdán a kép­viselőház elé terjesztette je­lentését az Egyesült Államok Líbia elleni szankcióiról. A do­kumentum elismeri, hogy az amerikai adófizetőknek eddig milliós nagyságrendű összegbe kerültek a kormány Líbia-elle­­nes intézkedései. A jelentés szerint „Líbia továbbra is rendkívüli mértékben veszélyez­teti az Egyesült Államok nem­zetbiztonsági érdekeit és kö­zel-keleti politikáját”. Reagan elnök már korábban jelezte azt a szándékát, hogy érvényben tartja­ a Líbia elleni szankció­kat. Sarlós István és Mieczyslaw Rakowski tárgyalása Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke csütörtökön az Or­szágházban fogadta az átuta­zóban Budapesten tartózkodó Mieczyslaw Rakowskit, a len­gyel SZEJM alelnökét. A szívé­lyes baráti légkörű megbeszé­lésen áttekintették a két or­szág törvényhozó testületei kö­zötti együttműködés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit, s kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az Országgyűlés, illetve a lengyel parlament előtt álló időszerű feladatokról. Ülésezett a balatonfüredi párt-vb (Folytatás a 1. oldalról) ia. A párttagok szóvá tették, hogy az állandó és folyama­tos munka feltételeinek bizto­sítása mellett napjainkban már a gazdaságos, azaz a megfe­lelő nyereséget­ hozó termelés a fontos. A hajógyár pártvezetősége már az első félév folyamán öt alkalommal foglalkozott gazda­sági, termelési­­kérdésekkel. A pártvezsetőség véleménye sze­rint a pártszervezetek gazda­ságirányító, ellenőrző munká­ja csak úgy érheti el igazán célját, ha az egész párttag­ság megfelelő információkkal rendelkezik. Ennek érdekében a múlt év májusában össze­vont taggyűlésen tárgyalták a VII. ötéves terv koncepcióját, s számos javaslatot adtak an­nak véglegesítéséhez. Az idén márciusban ugyancsak e fó­rum vitatta meg a pontosított középtávú s az 1986-ra szóló tervet. A napokban tartott újabb összevont taggyűlésen már arról kaptak tájékoztatást a párttagok, hogy a gyár ter­melési kapacitása erre az évre lekötött, az első félévi teljesít­mény pedig (noha a tervezett­nél kisebb), a múlt év hasonló időszakánál lényegesen jobb. Mint a pártvezetőség titká­ra szóbeli kiegészítőjében is elmondta, a gyáregység önál­lósodása a múlt év elején nagy reményeket keltett. Ennek fel­tételei azonban még nem mindenben adottak. Gondot okoz például egyes esetekben a termelési eszközök beszerzé­se, mert a szükséges pénzzel nem helyben rendelkeznek. Fontosnak tartják ugyanakkor a műszaki előkészítés javítását, hogy az gyors és pontos kiszol­gálója legyen a termelésnek. A párt-vb ülésén élénk vita bontakozott ki a hajógyár helyzetéről, a gazdaságirányí­­tó munka feltételeiről. Mint hozzászólásában Szabó Gyula elmondta: a pártvezetőség megfelelő színvonalon látja el ebbéli feladatát, sikerrel küz­dött meg a nehéz feladatok­kal. Hangsúlyozta azonban, hogy megnyugtatóan rendezni kell a gyáregység és a nagy­­vállalat viszonyát, hogy az itt dolgozó emberek nyugodtan végezhessék munkájukat. Karli Antal, a városi pártbizottság első titkára összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a gyáregy­ség bizonyította életképességét. A pártvezetőség gazdaságirá­­nyító tevékenysége jelentősen javult. Új módszerek alkalma­zásával segítik, hogy a párt­tagság, s ezen keresztül a dol­gozók tájékozottsága növeked­jen, ezáltal tudatosabban dol­gozzanak. A végrehajtó bizott­ság ugyanakkor feladatokat is határozott meg a gazdaság­irányító, -ellenőrző munka ja­vítása érdekében. Három megye összefogása (Folytatás az 1. oldalról) telített Keszthelyen. Ennek kö­vetkeztében jelentősen javult a vidéken a gyümölcslevek kí­nálata is. A déli Ba­laton-parton, amely­nek Somogy megye a gazdája, szintén a ZÖLDÉRT Vállalat te­rítése a meghatározó. A siófoki és fonyódi kirendeltség napon­ta 7 vagonnyi árut szállít a szállodákba és az üzletekbe. A július végi gyorsmérleg sze­rint nagymértékben megnőtt a fogyasztás egyes gyümölcs­­féleségekből. Őszibarackból például mintegy 30 százalékkal, dinnyéből 62 százalékkal töb­bet adtak el. Az árak is sokkal kedvezőbbek: 10-30 százalék­kal is alacsonyabbak mint az elmúlt esztendőben. Gondot okoz azonban, hogy a ZÖLD­ÉRT nem tudja mindenütt és megfelelően befolyásolni az árakat. Gyakori jelenség ugyan­is, hogy a kiskereskedők felvá­sárolják az almát a ZÖLDÉRT- től, majd kifényesítik, és so­kkal többért adják tovább az üdü­lőknek. Belekóstoltak az üzlete­lésbe az őstermelők is. A né­hány száz négyszögöles kert­ben gazdálkodók is szívesen veszik a ZÖLDÉRT áruját, ame­lyet aztán saját termésként a piacokon adnak tovább. Senki sem néz utána ugyanis, miként tudnak 1-2 száz négyszögöles őszibarackosból egyhektárnyi termését leszüretelni és eladni. A KISZÖV elnökségi ülése (Folytatás az 1. oldalról) eakor járna. A középvezetőket anyagilag nem tudják elismer­ni az ipari szövetkezetek sem, tehát anyagi helyzetén nem tud javítani a vezetővé elő­lépett szakmunkás. A vita összefoglalása után az elnökség megszavazta a határozati javaslatot. Az ipari szövetkezetek köz­­művelődési tevékenysége nyolc­ezer embert érint a megyé­ben. A foglalkoztatottak közül 4500 a nő és több mint 3000 a harminc év alatti fiatal. A 17 hagyományos, a 11 kisszö­vetkezet és 9 leányvállalat eredményesen gazdálkodik a szigorúbb feltételek keretei kö­zött. A múlt évben 172 millió forint nyereséget mondhatnak magukénak. A közművelődésre, sportra fordított összegek nem csökkentek a korábbi évekhez viszonyítva. Oláh Zoltán szó­beli kiegészítésében elmondta, hogy a múlt évben 2,5 millió forintot fordítottak közműve­lődésre, míg sportra félmillió forintot. (Korábban több szö­vetkezeti néptánccsoportot és egyéb művészeti csoportokat támogattak a szövetkezetek, jelenleg csak egyetlenegyet.) A szóbeli kiegészítés emlékez­tetett a megyei pártbizottság 1985. május 10-i határozatára, hogy időközönként tekintsék át a közművelődés helyzetét és készítsenek középtávú közmű­velődési programot. Az egyik elnökségi tag Siposné dr. Kiss Gizella javasolta, hogy az összes szövetkezetnél alakítsa­nak közművelődési bizottságo­kat, hogy tervszerűen, a taná­csi és egyéb művelődési in­tézményekkel együtt szervezet­ten végezhessék a kulturális munkát. Az elnökség egyetér­tett a javaslattal, dokumentu­mokkal, és a szóbeli kiegészí­téssel együtt határozattá emel­te. Ezt követően a jelenlévők az elnökség második féléves mun­katervét tárgyalták meg és fo­gadták el. Végül vegyes ügye­ket beszéltek meg az elnöksé­gi tagok, illetve a meghívot­tak.

Next