Napló, 1986. szeptember (Veszprém, 42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

VILÁGHÜUDÓ PEKING Jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződtek a kínai és a ma­gyar tervező szervek vezetői közötti tárgyalások. A jegyző­könyvet Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke és Szung Ping, a kínai ál­lamtanács tagja, az Állami Tervbizottság elnöke írta alá. Az aláírók egyetértettek ab­ban, hogy jó lehetőségek van­nak a gazdasági kapcsolatok további bővítésére, s mindkét ország vállalatai érdeklődnek az együttműködés fejlesztése iránt, ösztönözni fogják a ter­melő vállalatok közötti közvet­len együttműködés kiépítését, hogy ily módon bővüljenek a hosszú távú termelési kooperá­ciók is. A Minisztertanács el­nökhelyettese a kínai kormány több tagjával és gazdasági vezetőkkel tárgyalt Pekingben. Fogadta őt Csao Ce-jang mi­niszterelnök és Hu Csi-li, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. MADRID Péntek óta újabb négy ame­rikai hadihajó — egy romboló és három fregatt — tartózkodik spanyolországi kikötőkben. Az Egyesült Államoknak így össze­sen 14 különféle hadihajója tölti fel készleteit ezekben a napokban az ibériai állam partjainál. Madridi megfigye­lők szerint az Egyesült Álla­mok azért vont össze jelentős katonai erőt a Földközi-tenge­ren, hogy ily módon adjon nyomatékot a Líbia-ellenes amerikai fenyegetéseknek. Mint ismeretes, hétfőn a spanyol fővárosba érkezik Vernon Wal­ters tábornok, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-képviselője, aki Reagan elnök személyes meg­bízottjaként Líbia-ellenes lé­pésekre próbálja meg rávenni a madridi kormányt. TRIPOLI Czinege Lajos miniszterelnök­helyettes vezetésével vasárnap állami küldöttség utazott Tri­­poliba a líbiai forradalom 17. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségekre. Szovjet küldöttség érkezett szombaton Tripoliba, hogy részt vegyen a líbiai szeptem­beri forradalom tizenhetedik évfordulójának megünneplésén. A delegációt Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének első elnökhe­lyettese vezeti. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Taná­csa támogatásáról biztosítja Perez de Cuellarnak, a világ­­szervezet főtitkárának erőfe­szítéseit, hogy véget vessenek az immár hat éve húzódó ira­ki-iráni háborúnak. A testü­let tagjai ezt a főtitkárhoz in­tézett, pénteken közzétett le­velükben fejtették ki, hozzátéve, hogy a konfliktus további ki­­szélesedése nyomán veszélyes helyzet keletkezhet. A levél sze­rint a Biztonsági Tanács kü­lönösképp amiatt aggódik, hogy a konfliktus kiterjedhet a szomszédos országokra is. Ugyancsak veszélyesek a ke­reskedelmi hajók és polgári célpontok elleni ismételt tá­madások. BRÜSSZEL A belga igazságügyi szervek megelégedéssel vették tudo­másul: Nagy-Britannia kiadja azt a 26 liverpooli szurkolót, aki felelős az 1985. májusában a brüsszeli­ Heysel-stadionban lezajlott, s 39 ember halálát okozó drámáért. A 26 brit hu­ligánt Belgiumban „csoportban elkövetett erőszakos cselekmé­nyek és nem szándékos ember­ölés" vádjával állítják bíró­ság elé. A belga lapok sze­rint Nagy-Britannia döntésé­ben szerepet játszanak a brit labdarúgó-szurkolók újabb sú­lyos garázdaságai, továbbá a szégyen, amit ezek az elemek az országra és az Angliából elindult sportágra hoznak. Pugwash-konferencia Budapesten Halászfaluban született „Mivel egy jövőbeni világháborúban bizo­nyosan használni fognak nukleáris fegyvere­ket, s ez az emberiség létét fenyegetné, szor­galmazzuk, hogy a kormányok és a világ né­pei ismerjék fel és nyilvánosan erősítsék meg: céljaikat nem mozdíthatja elő világháború, s arra ösztönözzük őket, találjanak békés meg­oldást a közöttük felmerült valamennyi vitás kérdés rendezésére.” Íme, egy részlet annak a kiáltványnak a szövegéből, amelyet világhírű tudósok 1955. július 9-én hoztak nyilvánosságra Londonban. A javasolt határozat tizenegy alá­írója között olyan nevek találhatók, mint Albert Einstein, Bertrand Russel, Frederic Joliot-Curie, Max Born és Hideki Yukawa. Kezdeményezésük, hogy a világ természet­­tudósai közösen tiltakozzanak az atomenergia háborús célokra való felhasználása ellen, nem maradt pusztába kiáltott szó. Két évvel a kiált­vány aláírását követően egy amerikai iparmág­nás és közéleti személyiség, Cyrus Eaton egy Pugwash nevű kanadai halászfaluba, birtokára hívta össze a tudósokat. Itt tartották az első konferenciát, 25 tudós részvételével 1957. július 7-10. között. A mozgalom névadója a kanadai halászfalu lett. A Pugwash-konferenciák azóta évről évre felhívják a figyelmet a békevédelem, a leszerelés, illetve a tudományos eredmények békés felhasználásának kérdéseire. Bár az Eaton-birtokon tanácskozó tudósok mindössze tíz állam és kizárólag a természet­­tudományok képviselőiként tartották meg moz­galomindító konferenciájukat, az elmúlt 29 év­ben a szervezet tevékenysége nagymértékben kiszélesedett. Mind több ország egyre több polgára tanúsított érdeklődést a londoni szék­helyű szervezet munkája iránt, a természettu­dósokhoz társadalomtudománnyal foglalkozó szakemberek és politikusok is csatlakoztak. Ti­zenöt évvel ezelőtt a sinaiai 21. Pugwash-kon­­ferencián már 31 országból csaknem száz - a legkülönfélébb tudományágakkal foglalkozó — tudós volt jelen, a következő, az oxfordi kon­ferencián pedig 210 tekintélyes szakember kép­viselt 44 országot. A szeptember 1-6. között Budapesten zajló 36. Pugwash-kongresszusra ugyancsak népes nemzetközi tudósgárda érke­zett, köztük Velihov és Bogomolov szovjet aka­démikusok, Richard Garwin, Lester Thurow és Herbert York amerikai tudósok, valamint Knut Ipsen nyugatnémet, Alain Joxe francia és Jo­seph Rotblat angol professzor. A lexikonbeli meghatározás szerint a Pug­wash-konferenciák nem működnek szervezet­ként, a személyes véleményüket képviselő tudó­sok fórumait jelentik, mégis számos esetben voltak kedvező hatással a nemzetközi légkör­re. Például az ötvenes évek végétől részletes viták folytak a Pugwash keretében a légköri és a föld alatti nukleáris robbantások kérdé­seiről, és ezeknek a megállapításait mind az 1963-ban megkötött részleges atomcsend­­egyezményhez, mind pedig az 1974-es, a föld alatti nukleáris fegyverkísérleteket korlátozó szovjet-amerikai szerződéshez felhasználták. Ugyancsak a Pugwash 1958-tól kezdődően az atomfegyverek elterjedésének problémájáról folytatott vitát, amelynek következtetéseit az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény tük­rözi. De szerepet játszott a Pugwash a rakéta­elhárító védelmi rendszerek korlátozására vo­natkozó szovjet-amerikai (ABM) szerződés megkötésében éppúgy, mint a vietnami hábo­rú befejezésében. A Pugwash jelenlegi elnöke: a kémiai No­­bel-díjjal kitüntetett angol Dorothy Hodgkin, főtitkára: a Svájcban élő Martin M. Kaplan. Az MTA irányításával működő magyar Pug­­wash-bizottság elnöke a debreceni Atommag­­kutató Intézetet igazgató Berényi Dénes aka­démikus, titkára pedig Valki László, az ELTE állam- és jogtudományi kara nemzetközi jogú tanszékének vezetője. A Pugwash munkáját 24 tagú tanács irányítja. E testület határozata sze­rint a szeptember eleji budapesti kongresszus a következő öt szekcióban munkálkodik: a nukleáris fegyverkezési verseny helyzete; az európai biztonság problémái; az atomfegyver­rel nem rendelkező államok szerepe a nukleá­ris háború veszélyének csökkentésében; a ke­let-nyugati feszültség csökkentésének nem ka­tonai lehetőségei, végül pedig: miként függ össze a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ala­kulása a békével és az enyhüléssel. Elmondhatjuk tehát: nagyon fontos kongres­­­szust köszöntünk fővárosunkban a szeptember elsején kezdődő nemzetközi tanácskozásban. KIOSZ megyei küldöttgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) majd továbbfejlesztő küldötti rendszerrel és a gazdasági körülmények változásaival. Az 1981. évi küldöttgyűlés fel­adatként jelölte meg, hogy a KIOSZ testületei és egész tagsága tevékenyen vegyen részt a szervezeti munkában. Az új szervezeti keretek között kibontakozó demokratizmus hatékonyabbá tette az érdek­­képviseleti munkát, s javult a kisiparosság társadalmi meg­ítélése - ezzel együtt növeke­dett a tagság alkotó kedve, teljesítménye. Mégis, a küldöttgyűlést elő­készítő alapszervezeti tanács­kozásokon gyakran megfogal­mazódott - egyfajta rossz közérzet tükreként -, hogy „nem jó ma kisiparosnak len­ni” .Az országos iparpolitikai koncepció a népgazdaság szerves részének tekinti az egyéni vállalkozást. Célul tűzi ki, hogy a kisüzemek válja­nak a népgazdaság háttéripa­ri bázisává, az áruválaszték szélesítőivé, a fogyasztási la­kossági szolgáltatások színvo­nalas kielégítőivé, segítsék elő az exportot. E politika végrehajtása - elsősorban napi a gyakori szabályozóváltozások - azonban nem erősítette a bizalmat, nem teremtette meg a termelés biztonságát. A bi­zonytalanság egyik tükre, hogy az öt évnél rövidebb ipart gyakorlók részaránya ideje kisiparosságon belül­­ 66,2 szá­­­zalék, míg az öt évnél régeb­bi, viszonylag stabil létszám csak 33,8 százalékot tesz ki. Az országos tendenciáktól el­térően megyénkben nőtt a kis­iparosság létszáma, ez a nö­vekedés azonban a személy- és teherfuvarozók számának gyarapodásából adódik: a fő­­foglalkozásban lakossági szol­gáltatást végzők száma öt év óta egyre fogy. Fontos lenne, hogy ez az irányzat megfor­duljon, hiszen a kisiparosok megyénkben az összes szol­gáltatásoknak több mint a fe­lét végzik, a hagyományos szolgáltató szakmák egy ré­szében és a kis településeken pedig szinte csak ők tevé­kenykednek. Neupor György kiegészítője után Somlai Mihály, az idén megszűnt KIOSZ adóközösség vezetője számolt be az adó­közösség tevékenységéről, is­mertette a helyébe lépő adó­megállapító hatóság felada­tait, terveit. A beszámoló vitájában fel­szólalt Babos Lajos, Márkus Zoltán, Adám Szilárd Ákos, Küronya Jenő, Pállfy Sándor, Szászi Ferenc, Borosné Szent­­kuthy Mariann, Földi Imre, Kiss Gyuláné, Fazekas György, Gudor Mihály, Kardos János, Zobor Pál, Tamás Béla, Szeitl Mária, Csongrádi Béla és Gfeitner Jakab. Szót kért és kapott a küldöttgyűlés vendé­gei közül Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese, Fischer Pál, a KIOSZ elnökhe­lyettese és Stanislaw Viktor, a lengyelországi Bielsko-Biala vajdasági iparkamara titkára, aki egy küldöttség élén szom­baton érkezett megyénkbe. Semsei György hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy a po­litikai vezetés hosszú távon számít a kisiparosok gazdasá­gi tevékenységére. Kiemelte, hogy Veszprém megye kisipa­rosságának nincs szégyenkez­ni valója az országos összeha­sonlításban. Kétszeres felada­tuknak tettek eleget: a szol­gáltatási igények kielégítésé­nek és a szükségleteknek meg­felelő árutermelésnek. Van azonban javítani való is: a szolgáltatások terén vannak a megyében fehér foltok. Ez utóbbi értendő mennyiségileg is, hiszen kistelepüléseken és új lakótelepeken hiányoznak fontos szolgáltatások, és minő­ségileg is, amin változtatni vi­szont az éleződő versenyhely­zetben létkérdés a kisiparosok számára. Fischer Pál, a KIOSZ országos vezetősége nevében köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit. Felszólalásában el­mondta, hogy a nagyon aktív munkát végző küldöttgyűlésen elhangzó javaslatok továbbke­rülnek az illetékes szervekhez. S ha vannak is visszatérő prob­lémák, a kisipar és a magán­­vállalkozások érdekképviseleti szerveként fellépő KIOSZ-nak a súlya egyre erősödik, s nö­vekvő befolyását a szocialista építőmunka segítésére használ­ja fel. Stanislaw Viktor, a Bi­­elsko-Biala-i iparosok nevében köszöntötte a küldöttgyűlést, eredményes, jó munkát kívánt, a küldötteknek, s rajtuk ke­resztül megyénk valamennyi kisiparosának. A megyei választmány je­lentésének elfogadása, a vita lezárása után zárt ülésen megválasztották a megyei el­lenőrző bizottságot, a megyei választmányt és az országos küldötteket. A KIOSZ megyei választmánya és a megyei el­lenőrző bizottság ezt követően ugyancsak zárt ülésen­ meg­választotta tisztségviselőit. A KIOSZ megyei küldöttgyűlése kitüntetések átadásával ért véget. nek A KIOSZ megyei vezetősége­elnöke Szeitl Mária, el­nökhelyettese Kardos János, titkára Neupor György, titkár­helyettese Varga László, az el­lenőrző bizottság elnöke Me­gyeri Árpád, helyettese Sátor Pál lett. Kiváló munkáért ki­tüntetést kapott a pénzügymi­nisztertől Pintér Károlyné, a belkereskedelmi minisztertől Visváder Béla. A Kiváló szer­vezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Tarsó Gábor, ezüst fokozatát Szök­­rényes László és Gfellner Ja­kab, bronz fokozatát Lőrincz Csaba és Nagy Tibor. Vala­mennyien megkapták a kitün­tetés mellé az országos veze­tőség emlékplakettjét is, amit rajtuk kívül még öten vehettek át. Négyen kapták meg az országos vezetőség emléklapját és hárman a KIOSZ Kiváló Dolgozó kitüntetést. - NAPLÓ - 1986. szeptember 1., hétfő Finnország gyászol szú Vasárnapra virradóra, kosz­­betegség után, három nappal 86. születésnapja előtt meghalt Urho Kaleva Kek­­konen, Finnország volt állam­fője. Kekkonen .1900. szeptember 3-án, egy erdei famunkás fia­ként született a közép-finnor­szági Pielavesiben. Finnország 1917-es függetlenné válása után újságíróként dolgozott, közben Helsinkiben jogot hall­gatott, majd tanulmányait Né­metországban folytatta. A politikai színpadra 36 esz­tendősen lépett ki az Agrár­párt (a mai Centrumpárt) kép­viselőjeként. Rövidesen belügy­miniszter lett, majd az igaz­ságügyi tárca élére került, s ezt a posztot töltötte be a II. világháború befejeződésekor. Miniszterként nagy szerepet játszott a Szovjetunióval 1948- ban aláírt kölcsönös barátsági, együttműködési és segítség­­nyújtási szerződés kidolgozá­sában. 1950-1956 között öt külön­böző összetételű kormány mun­káját irányította. 1956-tól 1981-ig volt Finnország köztársasá­gi elnöke, s ebben a felelős pozícióban elévülhetetlen ér­demeket szerzett abban, hogy hazája aktív, békeszerető sem­legesség­­politikájával a világ­­politika „perifériájáról” a nagy tekintélyű államok közé emel­kedett. Kekkonen halálára Dr. Urho Kaleva Kekkonen személyében olyan ember tá­vozott az élők sorából, aki egész életét hazája felemel­kedésének és a világ békéjé­nek szentelte. Az a békepoli­tika, amelyet Finnország hos­­­szú évtizedek óta követ, és amelynek elismeréseként éppen Helsinkiben írták alá az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet zárónyilatko­zatát, szorosan összefonódott Kekkonen politikusi tevékeny­ségével. Az ugyancsak legen­dás hírű Paasikivi oldalán részt vett annak a külpolitikának a kidolgozásában, amelynek alapja a Szovjetunióval való jószomszédi viszony kialakítá­sa. Később, amikor ő lett Finnország államfője, sokat tett ennek továbbfejlesztéséért. Ért­hető hát, hogy ezt a politikát világszerte Paasikivi-Kekkonen vonalnak nevezik és a békés együttélés példaképeként be­csülik. ja Nem sokkal 80. születésnap­előtt Tamminiemi című könyvében, amelyet politikai végrendeletének is tekinthe­tünk, Kekkonen élesen elítél­te azokat a nyugati hangokat, amelyek „f­innesités" címszó­val megpróbálnak bizalmatlan­ságot kelteni ezzel a politi­kával szemben. Kiemelte: „több mint 30 év gazdagon bizonyította, hogy együttműkö­désünk a Szovjetunióval nem­csak lehetséges, de előnyös is számunkra. Az a kölcsönös bi­zalmon alapuló barátsági és együttműködési szerződés, amely bennünket összeköt, nem korlátozza önállóságun­kat, ellenkezőleg, megerősíti nemzetközi helyzetünket és függetlenségünket." A jószomszédságon alapuló finn külpolitika egyben aktív békepolitika is. Kekkonen er­ről így írt: „Az atomfegyver ma nem erősíti a biztonságot. Jobb és hatékonyabb fegyver­re van szükség: az államok békés együttműködésére. Ez az egyetlen lehetőség a béke biztosítására." A Kekkonen ne­vével fémjelzett finn békepoli­tika széles nemzeti egységre támaszkodott: a kommunisták, szociáldemokraták és haladó polgári politikusok együttmű­ködésére. Elnöki tisztségétől­­ megromlott egészségi álla­pota miatt - 1981. őszén vált meg. Helsinkiben azóta hangoztatják, hogy a finn kül­cs politika folyamatossága nem­csak Észak-Európa, de egész Európa fontos stabilizáló té­nyezője is. Urho Kekkonenben a ma­gyar nép őszinte, nagy barát­ját is tisztelhettük. Több mint öt évtizede, mint válogatott sportoló járt nálunk először, s azóta többször is felkereste hazánkat. Látogatásai során elismerőleg nyilatkozott elért eredményeinkről. Kádár János 1973-ban, Finnországban tett látogatása során Kekkonen po­hárköszöntőjében hangoztatta: „Ezt az építőmunkát és Ma­gyarország tekintélyének folya­matos megerősödését itt, Finnországban, jól ismerjük, és őszintén örülünk neki." A ma­gyar nép iránti rokonszenvét jelezte, hogy jól ismerte a magyar irodalmat és zenét, és társelnöke volt a testvérvárosi kapcsolatok keretében három­­évenként megvalósuló barátsá­gi hét rendezvénysorozatnak. A magyar nép mély együtt­érzéssel osztozik a finn test­vérnép gyászában, és bízik ab­ban, hogy barátságunk és együttműködésünk - Kekkonen szellemében - tovább folyta­tódik és erősödik. Földrengés Romániában A 12 fokozatú Mercalli-ská­­la szerinti 7-8-as erősségű földrengés volt vasárnapra virradóra Romániában. A bu­karesti Szeizmológiai és Geo­fizikai Intézet hajnali jelenté­se szerint a földmozgás epi­centruma a román fővárostól mintegy 180 kilométerre észak­ra, Vrancea megyében volt. Bukarestben nulla óra 28 perc 55 másodperckor a Mer­­calli-skála szerinti 7-es erős­ségű földrengést mértek. Az Agerpres­ román hírügynökség jelentése szerint nagyobb anyagi kárt nem okozott a földrengés. A bukarestiek többségét ál­mában érte a földrengés, amely a legerősebb volt az áldozatokat követelő és nagy károkat okozó 1977. márciusi katasztrófa óta. A lakásokban hevesen kilengtek a csillárok, helyenként elmozdultak a bú­torok, több helyütt megrepe­deztek a falak, lehullott a va­kolat. A román főváros lakói fegyelmezetten viselkedtek, so­kan felöltöztek és néhány órá­ra elhagyták lakásukat. Az ut­cákon reggelre eltakarították a lehullott téglákat, köveket, vakolatot, betört ablaküvege­ket. A földrengés nyomán nem történt személyi sérülés a bu­karesti magyar kolónia tagjai­nak körében. A magyar kikül­döttek és családtagjaik épek, egészségesek. A bukaresti ma­gyar nagykövetség és kereske­delmi kirendeltség épületeinek fala megrepedt, a mennyezet díszítőelemei megsérültek. A földrengésről és kezményeiről hajnal óta követ­nem adtak ki újabb jelentést. Az élet néhány óra alatt norma­lizálódott Bukarestben. A vil­lany-, víz- és gázszolgáltatás nem szünetelt, a tömegközle­kedési járművek ugyanúgy járnak, mint máskor. A romániai földrengés hatá­sát a Szovjetunió egyes térsé­geiben is észlelték. A moldá­viai Leovóban és Kagulban 8 fokos, Kisinyovban 7-8 fokos, Szimferopolban 4 fokos, Moszkvában pedig 3-4 fokos erősségű földmozgást regiszt­ráltak. A Budapesti Szeizmológiai Obszervatórium műszerei au­gusztus 30-án, szombaton, he­lyi idő szerint 23.30 órakor a Richter-skála szerint körülbe­lül 6,6 magnitúdójú földren­gést regisztráltak. A vizsgála­tok szerint a földrengés epi­centruma Romániában volt. Hazánkban a lakosság a fő­városban és az ország keleti részén észlelte a földmozgást, de személyi sérülés nem tör­tént és anyagi károk sem ke­letkeztek. Gépeltérítési kísérlet Sikertelen gépeltérítési kísérletet hajtott végre egy lengyel fiatalember csütörtökön a LOT lengyel légitársaság menetrend szerint Wroclaw és Varsó között közlekedő járatán - jelentette szombaton a PAP lengyel hírügynökség. A hír szerint a TU-134-es típusú gép fedélzetén tartózkodó biztonsági erők az utasok biztonságának veszélyeztetése nélkül hiúsították meg a gépeltérítési kísérletet. A repülőgép zavar­talanul folytathatta útját. Az előzetes vizsgálatok szerint a fiatal­ember egy elmegyógyászati klinika ápoltja volt. Az ügy teljes felderítésén a lengyel belügyminisztérium szervei dolgoznak.

Next