Napló, 1986. október (Veszprém, 42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
Fiókhálózat Győrben is A külkereskedelem bankja A Magyar Külkereskedelmi Bank 1987. január elsejétől a korábbinál lényegesen bővebb jogkörrel folytatja munkáját. Ez lényeges változást jelent a bank tevékenységében. A kialakítandó új üzletpolitikáról Demcsák Sándor vezérigazgató nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az MKB - készülve új feladatára - az elmúlt években már fokozatosan bővítette tevékenységét. A külkereskedelemhez kötődő hagyományos devizaműveletek mellett a bank mindinkább bekapcsolódott a hazai vállalatok forintfinanszírozásába. 1981 óta az MKB is nyújt hiteleket az exportfejlesztő beruházásokra. Vállalkozási alapot hoztak létre, hogy hitelezéssel és társulással is részt vállaljanak ilyen fejlesztésekből. A bank bekapcsolódott hazai és külföldi vegyesvállalatok alapításába is. A társulások működéséhez forgóeszközhiteleket, illetve beruházási kölcsönöket nyújtanak. Mégis, alapvető változást jelent, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank január 1-jétől általános felhatalmazású deviza-, kereskedelmi és hitelbankként folytatja munkáját. Ennek révén ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy valamennyi bankszolgáltatást — számlavezetést, betétgyűjtést, hitelezést - biztosítsa partnerei számára. A bank kezdetben tíz jelentős külkereskedelmi vállalat számláit fogja vezetni, ellátva teljes körű finanszírozásukat. A vállalatok működéséhez rövid lejáratú forgóeszközhiteleket folyósít, a beruházási igények kielégítésére pedig érdekeltségialap-megelőlegezés formájában hosszú lejáratú hitelt biztosít. A bank már korábban kifejlesztette import pénzügyi lízingtevékenységét. Az elmúlt években számos lízingvállalattal - többek között az NSZK- beli Mietfinanz-szal — alakított ki eredményes együttműködést. Ennek keretében több mint egymilliárd forint értékű termelőeszköz kölcsönzését szervezte meg. A külföldről bérbe vett eszközökkel a hazai termelők exportra szánt gyártási kapacitásaikat fejlesztették, bővítették. A bank eddig több mint 100 millió forintot fordított a hazai gépek bérbe adására, s ezt a gyakorlatot a következő években is folytatni kívánja. A Magyar Külkereskedelmi Bank az elmúlt néhány évben Magyarországon három, külföldön hat vegyesvállalat létrehozásában vett részt. A jövőben több új társulás alapításába kíván bekapcsolódni, elősegítve ezzel külföldi erőforrások szélesebb körű bevonását a magyar gazdaság fejlesztésébe. A bank arra törekszik, hogy mindinkább a vegyesvállalatokat általánosan finanszírozó pénzintézetté váljon. Valamennyi, újonnan alakuló kereskedelmi bank, így a Magyar Külkereskedelmi Bank érdeke is, hogy létrejöjjön az úgynevezett bankközi pénzpiac. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok között szervezett pénzáramlás alakuljon ki. A Külkereskedelmi Bank ennek elősegítésére megállapodást kötött a budapesti székhelyű Citibankkal; a két pénzintézet, időlegesen feleslegessé váló pénzeit rövid lejáratú betét formában egymásnál kölcsönösen elhelyezi. Jelentősebb vállalkozások úgynevezett társfinanszírozásában a bank eredményes együttműködést alakított ki az MNB-vel. A két pénzintézet például közösen folyósít hitelt a Margitszigeti Nagyszálló rekonstrukciójához. A Magyar Külkereskedelmi Bank nemcsak a fővárosban, hanem az ország különböző városaiban is bővíteni kívánja ügyfélkörét. Ennek érdekében fiókhálózatot alakít ki. Első két kirendeltségét jövőre, januárban nyitja meg Győrben és Szolnokon. Kétszer ad, ki gyorsan ad Súlyos károkat okozott az aszály országosan és megyénk mezőgazdaságának is. A természeti csapás érthető módon elsősorban a szántóföldi növénytermesztést sújtotta, de negatív hatása érzékenyen érintette az állattenyésztést, végeredményben a gazdálkodás egészére kisugárzott. A terméskiesés elveszett érték. Mivel nyereség csak a megtermett termények után várható, a kiesés az érintett gazdaságok sorát nehezen elviselhető helyzetbe sodorta. Jellemző a kialakult körülményekre, hogy megyénk 44 nagyüzeméből 16-nak 20 százalékot meghaladó az utóbbi 3 év átlagához mért idei hozamcsökkenése. Az említett 16 nagyüzemből 14 termelőszövetkezet és 2 állami gazdaság. A termékkiesés eltérő módon sújtotta a gazdaságokat. A leginkább sérülékenynek azok a gazdaságok bizonyultak, amelyek az átlagosnál mostohább természeti és talajadottságok között tevékenykednek és ugyancsak veszélyeztetett helyzetbe kerültek azok a nagyüzemek, amelyeknek fő ágazata a szántóföldi növénytermesztés. Most, a megrázkódtatás idején, amikor a gazdaságok napi gondjaikkal vannak elfoglalva, talán illetlennek tűnik a megjegyzés, pedig nem haszontalan utalni rá. Arra gondolunk, hogy a talajerő-visszapótlás nem lehet egyetlen naptári évhez kötött vállalkozás. Egy évtizede már, hogy a műtrágya-felhasználás nem változik, a szerves anyag visszajuttatás nem mozdul előre. Itt-ott a növényvédelemmel, a gyomirtással „takarékoskodnak”. A tárgyilagos önvizsgálat azt a megítélést erősíti - fogalmazzák meg szakemberek -, hogy a szélsőséges időjárás fölnagyítja a termelőfolyamat során elkövetett szakmai hibák, mulasztások negatív következményét. A 16 leginkább aszálykáros gazdaság belső viszonyait, méretét, teherbíró képességét illetően is eltér egymástól. Akad köztük olyan, amelyben a hozamkiesés „alig" 3 millió forint és olyan is, amelyben a kár meghaladja a 31 millió forintot. Azok a gazdaságok, amelyek több lábon állnak, amelyek a növénytermesztés mellett nemcsak színes, hanem szervezett és eredményes egyéb tevékenységet folytatnak, azokat is súlyosan érinti a természeti csapás, de nem rendíti meg. A mezőgazdaság megszakíthatatlan termelő ágazat. Javában tart az őszi érésű termények betakarítása, de már itt van újra a búza vetésének ideje. És a napi munka lehetséges leggondosabb, legszakszerűbb elvégzését semmi nem akadályozhatja-A repce (fontos, jó növényünk, az idei bő termés lényegesen enyhít az aszály okozta káron!), a kora ősziek már a földben vannak. A búza vetése ezekben a napokban kezdődik. Az aszály nemcsak a termelő üzemeknek, az országnak, a népgazdaságnak is nagy kiesést jelent. A kormányzat messzemenően támogatja a bajbajutottakat, üzemviteli kedvezményt ad (a 12 százalék kamatból 7 százalékot magára vállal), hogy gép, alkatrész, műtrágya és vetőmag hiánya ne zavarhassa a munkát, hogy a jövő évi termést tisztességgel végzett fáradozás alapozza meg. A kereset- és földadó kedvezmény és további más, a pénzügyi támogatáson túl azt is szolgálja, hogy a gazdaságok belső rendje, morális tartása megmaradjon, tudva tudják: nincsenek egyedül, a kormányzat lehetőségei szerint támogatja fáradozásukat. A jelzett 16 gazdaság szántóföldi növénytermesztését öszszességében több mint 185 millió forint kár érte. Még az állami támogatás, a pénzügyi könnyítés mellett is súlyos érvágás ez. A gazdaságok méltányolják a kormányzat készségét és azt is tudják a szabad ég alatt dolgozó emberek, hogy az idei év (az aszály mellett kárt okozott tavasszal a belvíz, később a jégverés) még a gondok közepette is szocialista nagyüzemeink életképességét, nagy lehetőségeit bizonyítja. Az ország kenyere biztosított, ha erőfeszítések árán, de őrizhetjük nagy kincsünket, állatállományunkat és a tisztességgel végzett munkának is megvan a pénzügyi fedezete. Kétszer ad, ki gyorsan ad — jól értjük a mondás jelentését. A gazdász viszont azt is tudja, hogy a föld nem ad, csak visszajuttat abból, amit belefektettek. Ezért nem adhat a pénzügyi feszültség a napi munka, különösen a vetés esetében nem, a feladatok elnagyolásához felmentést. A derékszíj szorosabbra húzása, tudjuk jól, kényszerűség, de valójában más lehetőségünk nincs is, mint a takarékosság anyaggal, emberi erővel, de nem ötlettel, leleménynyel, szellemi erőfeszítéssel. Túras Lajos Megbízható az őszi mezőgazdasági gépellátás Javában tart az őszi betakarítás, a vetés, és a gazdaságok már készülnek az őszi mélyszántásra is. A jövő évi termés megalapozásához újabb gépekre, felszerelésekre van szükség. Az AGROTEK Mezőgazdasági Termelőeszközkereskedelmi Vállalatnál az import gépek és alkatrészek kínálatáról adtak tájékoztatást. Az őszi mélyszántás kezdetéig a Szovjetunióból 1600 traktor érkezik, az év végéig pedig újabb 1700-at szállít a Traktoroexport szovjet külkereskedelmi vállalat, amely hamarosan átadja magyar partnerének a 80 ezredik MTZ traktort. Október elején érkezik be 100 darab Jumz típusú erőgép. A talajművelő gépek üzemeltetésére különösen alkalmas, nagy vonóképességű K—701 és T—150K típusból együttvéve 80- ra számíthatnak nagyüzemeink. A nehéz lánctalpas traktorok szállítása folyamatos, ezekből 100-at küld az AGROTEK szovjet partnere. A választékot bővíti az NDK-ból érkező 77 ZT típusú traktor. Csehszlovákiából a középnehéz Zetor traktorok két típusából újabb 350-et várnak ezen az őszön. Időszerű tennivaló a kombájnpark felfrissítése. Mint ismeretes, az AGROTEK négy hónappal ezelőtt - még most is érvényes - kedvezményes gépbérletet hirdetett meg a szocialista gyártmányú aratócséplőgépekre és magajáró szecskázókra. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban több mint 400 NDK gyártmányú kombájn talált gazdára, ám a kereskedelmi vállalatok raktáraiban további 160 E jelű masina vár vevőre. Október közepéig újabb 80 darab E—512 arató-cséplőgép érkezik hazánkba. A nagyüzemek várják az új műtrágyaszóró gépeket, hiszen a régiek meglehetősen elhasználódtak már. Az RCW 3 és 5 típusú műtrágyaszórókból csaknem 300-at kínálnak. Megszűnt viszont a T-088 típusú NDK gyártmányú szervestrágyaszóró gyártása, így a forgalmazók ezután a hasonló rendeltetésű, hazai előállítású berendezéseket ajánlják a gazdaságoknak. A közelmúlt gyors városnövekedésének tanúi laz új lakónegyedek. A megyeszékhely új bevásárlókörzete a cserháti tömbbelsőben. A változó igények megváltoztatják a lakásépítést, s a városképet is. Cholnoky lakótelepi részlet. Őszi BNV ’86 Utószó a vásárhoz Megszűnt a tíznapos közlekedési dugó, újra lehet parkolni a vásárváros környékén. A milliónyi kiállítási tárgy egy része újra a raktárban van már, a többi is hazafelé utazik. Bontják a nagy forgalmat bonyolított tárgyalókat, az események üzemeinknél, gyárainknál, szövetkezeteinknél folytatódnak. Szerződések kötődnek, új termékek készülnek a vásárlók javaslatai alapján. Azok a szakemberek, akikkel cégük képviseletében a BNV-n találkoztunk, pár napja újra láthatók munkahelyükön. Hogy milyen volt a vásár? Mennyit ér a vevő? A látogató, vagy olvasó, aki tavalyi tudósításunkat ismerte, most meglepődhetett. Nemcsak a hazai kiállítók száma volt ötszázzal kevesebb, csökkent a megyei részvétel is. Egy évvel ezelőtt 33 cégünk állított ki, most mindössze 14, de a kép nem ennyire sötét. A szokásos 10—12 nagy kiállító most is képviselte szőkébb pátriáját, de hiányoztak — kettő kivételével — a tavaly közösen szereplő ipari szövetkezetek. Nem tudni mi volt döntésük oka. Talán nem jelentkezett azonnal a fellépés hatása? De hát ez nem is törvényszerű. A BNV célja is — mint minden kiállításé — elsősorban a bemutatkozás, a folyamatos jelenlét, kapcsolat a vevővel, kereskedelmi partnerekkel. Jól tudja ezt a 30 éve kiállító Sirály, vagy az utóbbi öt évben minden kiállításon megjelenő Foltex. Mint már említettük, a nagyok közül „igazoltan" hiányzott a Herendi Porcelángyár. Mert amíg termékei a magyar vásárlónak szinte elérhetetlenek - elvétve kaphatók csak hazai üzletekben -, a herendi porcelán nagy sikereket ér el változatlanul külföldön. A legújabb piacok közé sorakoztak az arab emírségek, vagy például Japán, ahol a gyár 160 éves fennállása alkalmából zajlik most nagyszabású kiállítás. A sikernek örülnünk kell, sajnos nagyon kevés hazai termék hiányzik ilyen okok miatt a BNV-ről. Kevés volt Míg a megyei szereplésnek örvendezünk, helyt kell adni a jogos kifogásoknak is. Menynyivel hatásosabb lett volna például ha élelmiszeripari vállalataink ezúttal nem közösen állítanak ki. Ha a Pápai Húsipari Kombinát hírnevéhez méltóan tudott volna kapcsolatot teremteni a vásárlóval, mondjuk úgy, hogy a kiállítás mellett üzletet is létesít. Sokkal nagyobb helyet érdemelt volna a megyei tejipari vállalat is. Az iparági újdonság, a fagylalt egy saját árusító pavilonban most hódíthatta volna az újdonság meg igazán a nagyközönséget. Jogos lehet a kérdés, hogy akkor minden élelmiszeripari vállalat saját standot állítson fel ezután? Ettől sajnos nem kell tartani, a valódi újdonságok száma nem indokolja. Vagy nézzük például milyen helyet kaptak idén a megyei kiállítók? Ketten, az Ajkai üveggyár és a Foltex a tavalyinál kevésbé jót. Hogy a cég, vagy a vásárbizottság hibájából most ne firtassuk, de tény, hogy akik nevezése időben érkezett, azokat hamarabb meg lehetett most is találni. Eredmények több tételben A vásár eredménye sokféle mérlegen mérhető. A fogyasztóén, aki örömmel vette tudomásul, hogy a sikeres termékek legtöbbjén kis tájékoztató függött - hol vásárolhatja meg azonnal. A szerencsések, akik visszanyerték befizetett tetőcserepük árát a VÁÉV-BRAMAC- standon, vagy a Skála Fortuna színpadán délutánonként kisorsolt színes tv-k gazdái mérhetik igazán forintokban az eredményt. Nagyobb tételt jelenthettek a vásárban kötött vagy ott dűlőre vitt szerződések, néhány sikeres üzlet híre hozzánk is eljutott. A Bakony Művek rekordmennyiséget adott el a népszerű KLG gyújtógyertyából, a Robix elektromos kisautójáért sorban jelentkeznek a szállodák, a HUNGEXPO, a tihanyi üdülőfalu. A nagy közönségtalálkozó reméljük idén is hozzájárult ahhoz, hogy gazdálkodó szervezeteink munkája a vásárlónak és a népgazdaságnak egyaránt megfelelő irányban fejlődjön tovább. Egy év múlva, a 87. BNV-n kiderül. Örsi Ágnes Konferencia a városrendezésről ! A Magyar Urbanisztikai Társaság és Veszprém Város Tanácsa mai konferenciáján a megyeszékhely negyvenéves fejlődését, műszakilag megalapozó városrendezési tervezés tapasztalatait vitatják meg az ország különböző részeiről összegyűlő szakemberek. Az elmúlt negyven év korszakváltás volt az ország és a város számára is. A települések spontán fejlődése fokozatosan - időnként botladozva, útkereséssel - átadta helyét a tudatos és tervszerű településfejlesztésnek. A településfejlesztés és városrendezés anyagi forrásai, a társadalmi-gazdasági fejlődés hatására megnövekedtek, s koncentráltan álltak rendelkezésre. Ez egyrészt hihetetlen módon felgyorsította egyes települések fejlődését, másrészt a lakossági igényeket is átalakította, megsokszorozta. Ezek az általános jelenségek Veszprémre is érvényesek. A felszabadulás utáni 16 ezer fős város lakossága napjainkig megnégyszereződött, területe ötszöröződött. E népesség- és területnövekedés szükségessé tette, hogy a városfejlesztés tervszerűvé, tudatossá váljon. Ezt segítették elő azok a városrendezési tervek, melyek 1947-től napjainkig készültek, melyek alapján változik Veszprém városképe, út- és közműhálózata, épültek lakótelepei, s átformálódik városközpontja. Ennek a városrendezési tevékenységnek az áttekintése bizonnyal érdekes, és sok tanulságot rejthet a következő évek számára is. A rendezvény külön érdekességének számít az a kis kamarakiállítás, amely a konferencia idején a Veszprémi Akadémiai Bizottság székházában megtekinthető, s a ma már jórészt csak levéltárban fellelhető régi városrendezési terveket és térképeket a ma is használtak mellett mutatja be. Kiss Tamás Veszprém város főépítésze Hagyományőrzés és tervszerű környezetalakítás példája a belvárosban. Kovácsi Miklós felvételei NAPLÓ - 1986. október 1., szerda -