Napló, 1986. október (Veszprém, 42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

Fiókhálózat Győrben is A külkereskedelem bankja A Magyar Külkereskedelmi Bank 1987. január elsejétől a korábbinál lényegesen bővebb jogkörrel folytatja munkáját. Ez lényeges változást jelent a bank tevékenységében. A ki­alakítandó új üzletpolitikáról Demcsák Sándor vezérigazgató nyilatkozott az MTI munkatár­sának. Elmondta, hogy az MKB - készülve új feladatára - az el­múlt években már fokozatosan bővítette tevékenységét. A kül­kereskedelemhez kötődő ha­gyományos devizaműveletek mellett a bank mindinkább be­kapcsolódott a hazai vállala­tok forintfinanszírozásába. 1981 óta az MKB is nyújt hi­teleket az exportfejlesztő be­ruházásokra. Vállalkozási ala­pot hoztak létre, hogy hitele­zéssel és társulással is részt vállaljanak ilyen fejlesztések­ből. A bank bekapcsolódott hazai és külföldi vegyesválla­latok alapításába is. A társu­lások működéséhez forgóesz­közhiteleket, illetve beruházási kölcsönöket nyújtanak. Mégis, alapvető változást jelent, hogy a Magyar Külke­reskedelmi Bank január 1-jétől általános felhatalmazású devi­za-, kereskedelmi és hitel­bankként folytatja munkáját. Ennek révén ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy valamennyi bankszolgáltatást — számlave­zetést, betétgyűjtést, hitelezést - biztosítsa partnerei számá­ra. A bank kezdetben tíz je­lentős külkereskedelmi vállalat számláit fogja vezetni, ellátva teljes körű finanszírozásukat. A vállalatok működéséhez rövid lejáratú forgóeszközhiteleket folyósít, a beruházási igények kielégítésére pedig érdekelt­­ségialap-megelőlegezés for­májában hosszú lejáratú hitelt biztosít. A bank már korábban ki­fejlesztette import pénzügyi lí­zingtevékenységét. Az elmúlt években számos lízingvállalat­­tal - többek között az NSZK- beli Mietfinanz-szal — alakított ki eredményes együttműködést. Ennek keretében több mint egymilliá­rd forint értékű ter­melőeszköz kölcsönzését szer­vezte meg. A külföldről bérbe vett eszközökkel a hazai ter­melők exportra szánt gyártási ka­pacitá­saikat fejlesztették, bővítették. A bank eddig több mint 100 millió forintot fordított a ha­zai gépek bérbe adására, s ezt a gyakorlatot a következő években is folytatni kívánja. A Magyar Külkereskedelmi Bank az elmúlt néhány évben Magyarországon három, külföl­dön hat vegyesvállalat létre­hozásában vett részt. A jövő­ben több új társulás alapítá­sába kíván bekapcsolódni, elő­segítve ezzel külföldi erőforrá­sok szélesebb körű bevonását a magyar gazdaság fejleszté­sébe. A bank arra törekszik, hogy mindinkább a vegyesvál­lalatokat általánosan finanszí­rozó pénzintézetté váljon. Valamennyi, újonnan ala­kuló kereskedelmi bank, így a Magyar Külkereskedelmi Bank érdeke is, hogy létrejöjjön az úgynevezett bankközi pénz­piac. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok között szervezett pénzáramlás alakuljon ki. A Külkereskedelmi Bank ennek elősegítésére megállapodást kötött a budapesti székhelyű Citibankkal; a két pénzintézet, időlegesen feleslegessé váló pénzeit rövid lejáratú betét formában egymásnál kölcsö­nösen elhelyezi. Jelentősebb vállalkozások úgynevezett társ­finanszírozásában a bank eredményes együttműködést alakított ki az MNB-vel. A két pénzintézet például közösen folyósít hitelt a Margitszigeti Nagyszálló rekonstrukciójához. A Magyar Külkereskedelmi Bank nemcsak a fővárosban, hanem az ország különböző városaiban is bővíteni kívánja ügyfélkörét. Ennek érdekében fiókhálózatot alakít ki. Első két kirendeltségét jövőre, január­ban nyitja meg Győrben és Szolnokon. Kétszer ad, ki gyorsan ad Súlyos károkat okozott az aszály országosan és megyénk mezőgazdaságának is. A ter­mészeti csapás érthető módon elsősorban a szántóföldi nö­vénytermesztést sújtotta, de negatív hatása érzékenyen érin­tette az állattenyésztést, vég­eredményben a gazdálkodás egészére kisugárzott. A ter­méskiesés­­ elveszett érték. Mivel nyereség csak a meg­termett termények után vár­ható, a kiesés az érintett gaz­daságok sorát nehezen elvi­selhető helyzetbe sodorta. Jel­lemző a kialakult körülmények­re, hogy megyénk 44 nagyüze­méből 16-nak 20 százalékot meghaladó az utóbbi 3 év át­lagához mért idei hozamcsök­kenése. Az említett 16 nagy­üzemből 14 termelőszövetke­zet és 2 állami gazdaság. A termékkiesés eltérő mó­don sújtotta a gazdaságokat. A leginkább sérülékenynek azok a gazdaságok bizonyul­tak, amelyek az átlagosnál mostohább természeti és ta­lajadottságok között tevékeny­kednek és ugyancsak veszé­lyeztetett helyzetbe kerültek azok a nagyüzemek, amelyek­nek fő ágazata a szántóföldi növénytermesztés. Most, a megrázkódtatás idején, ami­kor a gazdaságok napi gond­jaikkal vannak elfoglalva, ta­lán illetlennek tűnik a meg­jegyzés, pedig nem haszonta­lan utalni rá. Arra gondolunk, hogy a talajerő-visszapótlás nem lehet egyetlen naptári évhez kötött vállalkozás. Egy évtizede már, hogy a műtrá­gya-felhasználás nem változik, a szerves anyag visszajuttatás nem mozdul előre. Itt-ott a növényvédelemmel, a gyomir­tással „takarékoskodnak”. A tárgyilagos önvizsgálat azt a megítélést erősíti - fogalmaz­zák meg szakemberek -, hogy a szélsőséges időjárás fölna­gyítja a termelőfolyamat so­rán elkövetett szakmai hibák, mulasztások negatív következ­ményét. A 16 leginkább aszálykáros gazdaság belső viszonyait, mé­retét, teherbíró képességét il­letően is eltér egymástól. Akad köztük olyan, amelyben a hozamkiesés „alig" 3 millió forint és olyan is, amelyben a kár meghaladja a 31 millió forintot. Azok a gazdaságok, amelyek több lábon állnak, amelyek a növénytermesztés mellett nemcsak színes, hanem szervezett és eredményes egyéb tevékenységet folytat­nak, azokat is súlyosan érinti a természeti csapás, de nem rendíti meg. A mezőgazdaság megszakíthatatlan termelő ágazat. Javában tart az őszi érésű termények betakarítása, de már itt van újra a búza vetésének ideje. És a napi munka lehetséges leggondo­sabb, legszakszerűbb elvégzé­sét semmi nem akadályozhat­ja-A repce (fontos, jó növé­nyünk, az idei bő termés lé­nyegesen enyhít az aszály okozta káron!), a kora ősziek már a földben vannak. A búza vetése ezekben a na­pokban kezdődik. Az aszály nemcsak a termelő üzemek­nek, az országnak, a népgaz­daságnak is nagy kiesést je­lent. A kormányzat messzeme­nően támogatja a bajbajutot­takat, üzemviteli kedvezményt ad (a 12 százalék kamatból 7 százalékot magára vállal), hogy gép, alkatrész, műtrágya és vetőmag hiánya ne zavar­hassa a munkát, hogy a jövő évi termést tisztességgel vég­zett fáradozás alapozza meg. A kereset- és földadó kedvez­mény és további más, a pénz­ügyi támogatáson túl azt is szolgálja, hogy a gazdaságok belső rendje, morális tartása megmaradjon, tudva tudják: nincsenek egyedül, a kor­mányzat lehetőségei szerint támogatja fáradozásukat. A jelzett 16 gazdaság szán­tóföldi növénytermesztését ösz­­szességében több mint 185 millió forint kár érte. Még az állami támogatás, a pénzügyi könnyítés mellett is súlyos ér­vágás ez. A gazdaságok mél­tányolják a kormányzat kész­ségét és azt is tudják a sza­bad ég alatt dolgozó embe­rek, hogy az idei év (az aszály mellett kárt okozott ta­vasszal a belvíz, később a jég­verés) még a gondok köze­pette is szocialista nagyüze­meink életképességét, nagy lehetőségeit bizonyítja. Az or­szág kenyere biztosított, ha erőfeszítések árán, de őriz­hetjük nagy kincsünket, állat­­állományunkat és a tisztes­séggel végzett munkának is megvan a pénzügyi fedezete. Kétszer ad, ki gyorsan ad — jól értjük a mondás jelen­tését. A gazdász viszont azt is tudja, hogy a föld nem ad, csak visszajuttat abból, amit belefektettek. Ezért nem ad­hat a pénzügyi feszültség a napi munka, különösen a ve­tés esetében nem, a feladatok elnagyolásához felmentést. A derékszíj szorosabbra húzá­sa, tudjuk jól, kényszerűség, de valójában más lehetősé­günk nincs is, mint a takaré­kosság anyaggal, emberi erő­vel, de nem ötlettel, lelemény­nyel, szellemi erőfeszítéssel. Túras Lajos Megbízható az őszi mezőgazdasági gépellátás Javában tart az őszi beta­karítás, a vetés, és a gazda­ságok már készülnek az őszi mélyszántásra is. A jövő évi termés megalapozásához újabb gépekre, felszerelésekre van szükség. Az AGROTEK Me­zőgazdasági Termelőeszköz­kereskedelmi Vállalatnál az import gépek és alkatrészek kí­nálatáról adtak tájékoztatást. Az őszi mélyszántás kezde­téig a Szovjetunióból 1600 traktor érkezik, az év végéig pedig újabb 1700-at szállít a Traktoroexport szovjet külkeres­kedelmi vállalat, amely hama­rosan átadja magyar partne­rének a 80 ezredik MTZ trak­tort. Október elején érkezik be 100 darab Jumz típusú erőgép. A talajművelő gépek üzemelte­tésére különösen alkalmas, nagy vonóképességű K—701 és T—150K típusból együttvéve 80- ra számíthatnak nagyüzemeink. A nehéz lánctalpas traktorok szállítása folyamatos, ezekből 100-at küld az AGROTEK szovjet partnere. A választékot bővíti az NDK-ból érkező 77 ZT típusú traktor. Csehszlová­kiából a középnehéz Zetor traktorok két típusából újabb 350-et várnak ezen az őszön. Időszerű tennivaló a kom­bájnpark felfrissítése. Mint is­meretes, az AGROTEK négy hónappal ezelőtt - még most is érvényes - kedvezményes gépbérletet hirdetett meg a szocialista gyártmányú arató­cséplőgépekre és magajáró szecskázókra. Ennek is köszön­hető, hogy az elmúlt hónapok­ban több mint 400 NDK gyárt­mányú kombájn talált gazdá­ra, ám a kereskedelmi vállala­tok raktáraiban további 160 E jelű masina vár vevőre. Ok­tóber közepéig újabb 80 da­rab E—512 arató-cséplőgép ér­kezik hazánkba. A nagyüzemek várják az új műtrágyaszóró gépeket, hiszen a régiek meglehetősen elhasz­nálódtak már. Az RCW 3 és 5 típusú műtrágyaszórókból csak­nem 300-at kínálnak. Megszűnt viszont a T-088 típusú NDK gyártmányú szervestrágyaszó­­ró gyártása, így a forgalmazók ezután a hasonló rendelteté­sű, hazai előállítású berende­zéseket ajánlják a gazdasá­goknak. A közelmúlt gyors városnövekedésének tanúi laz új lakónegyedek. A megyeszékhely új bevásárlókörzete a cserháti tömbbelsőben. A változó igények megváltoztatják a lakásépítést, s a városképet is. Cholnoky lakótelepi részlet. Őszi BNV ’86 Utószó a vásárhoz Megszűnt a tíznapos közlekedési dugó, újra lehet parkolni a vásárváros környékén. A milliónyi kiállítási tárgy egy része újra a raktárban van már, a többi is hazafelé utazik. Bontják a nagy forgalmat bonyolított tárgyalókat, az események üzemeinknél, gyárainknál, szövetkezeteinknél folytatódnak. Szerződések kö­tődnek, új termékek készülnek a vásárlók javaslatai alapján. Azok a szakemberek, akikkel cégük képviseletében a BNV-n ta­lálkoztunk, pár napja újra láthatók munkahelyükön. Hogy mi­lyen volt a vásár? Mennyit ér a vevő? A látogató, vagy olvasó, aki tavalyi tudósításunkat ismerte, most meglepődhetett. Nemcsak a hazai kiállítók száma volt öt­százzal kevesebb, csökkent a megyei részvétel is. Egy évvel ezelőtt 33 cégünk állított ki, most mindössze 14, de a kép nem ennyire sötét. A szokásos 10—12 nagy kiállító most is képviselte szőkébb pátriáját, de hiányoztak — kettő kivételével — a tavaly közösen szereplő ipari szövetkezetek. Nem tud­ni mi volt döntésük oka. Talán nem jelentkezett azonnal a fel­lépés hatása? De hát ez nem is törvényszerű. A BNV célja is — mint minden kiállításé — elsősorban a bemutatkozás, a folyamatos jelenlét, kapcsolat a vevővel, kereskedelmi part­nerekkel. Jól tudja ezt a 30 éve kiállító Sirály, vagy az utóbbi öt évben minden kiállí­táson megjelenő Foltex. Mint már említettük, a na­gyok közül „igazoltan" hiány­zott a Herendi Porcelángyár. Mert amíg termékei a magyar vásárlónak szinte elérhetetle­nek - elvétve kaphatók csak hazai üzletekben -, a heren­di porcelán nagy sikereket ér el változatlanul külföldön. A legújabb piacok közé sorakoz­tak az arab emírségek, vagy például Japán, ahol a gyár 160 éves fennállása alkalmá­ból zajlik most nagyszabású kiállítás. A sikernek örülnünk kell, sajnos nagyon kevés ha­zai termék hiányzik ilyen okok miatt a BNV-ről. Kevés volt Míg a megyei szereplésnek örvendezünk, helyt kell adni a jogos kifogásoknak is. Meny­nyivel hatásosabb lett volna például ha élelmiszeripari vál­lalataink ezúttal nem közösen állítanak ki. Ha a Pápai Hús­ipari Kombinát hírnevéhez mél­tóan tudott volna kapcsolatot teremteni a vásárlóval, mond­juk úgy, hogy a kiállítás mel­lett üzletet is létesít. Sokkal nagyobb helyet érdemelt volna a megyei tejipari vállalat is. Az iparági újdonság, a fagy­lalt egy saját árusító pavilon­ban mos­t hódíthatta volna az újdonság meg igazán a nagyközönséget. Jogos lehet a kérdés, hogy ak­kor minden élelmiszeripari vál­lalat saját standot állítson fel ezután? Ettől sajnos nem kell tartani, a valódi újdonságok száma nem indokolja. Vagy nézzük például milyen helyet kaptak idén a megyei kiállítók? Ketten, az Ajkai üveggyár és a Foltex a tava­lyinál kevésbé jót. Hogy a cég, vagy a vásárbizottság hibájá­ból­­ most ne firtassuk, de tény, hogy akik nevezése idő­ben érkezett, azokat hamarabb meg lehetett most is találni. Eredmények több tételben A vásár eredménye sokféle mérlegen mérhető. A fogyasz­tóén, aki örömmel vette tudo­másul, hogy a sikeres termékek legtöbbjén kis tájékoztató füg­gött - hol vásárolhatja meg azonnal. A szerencsések, akik visszanyerték befizetett tetőcse­repük árát a VÁÉV-BRAMAC- standon, vagy a Skála Fortuna színpadán délutánonként kisor­solt színes tv-k gazdái mérhe­tik igazán forintokban az ered­ményt.­ Nagyobb tételt jelent­hettek a vásárban kötött vagy ott dűlőre vitt szerződések, néhány sikeres üzlet híre hoz­zánk is eljutott. A Bakony Mű­vek rekordmennyiséget adott el a népszerű KLG gyújtógyertyá­ból, a Robix elektromos kis­autójáért sorban jelentkeznek a szállodák, a HUNGEXPO, a tihanyi üdülőfalu. A nagy közönségtalálkozó re­méljük idén is hozzájárult ah­hoz, hogy gazdálkodó szerve­zeteink munkája a vásárlónak és a népgazdaságnak egy­aránt megfelelő irányban fej­lődjön tovább. Egy év múlva, a 87. BNV-n kiderül. Örsi Ágnes Konferencia a városrendezésről ! A Magyar Urbanisztikai Tár­saság és Veszprém Város Ta­nácsa mai konferenciáján a megyeszékhely negyvenéves fejlődését, műszakilag megala­pozó városrendezési terve­zés tapasztalatait vitatják meg az ország különböző részeiről összegyűlő szakemberek. Az elmúlt negyven év kor­szakváltás volt az ország és a város számára is. A települé­sek spontán fejlődése fokoza­tosan - időnként botladozva, útkereséssel - átadta helyét a tudatos és tervszerű település­­fejlesztésnek. A településfej­lesztés és városrendezés anya­gi forrásai, a társadalmi-gaz­dasági fejlődés hatására meg­növekedtek, s koncentráltan álltak rendelkezésre. Ez egy­részt hihetetlen módon felgyor­sította egyes települések fej­lődését, másrészt a lakossági igényeket is átalakította, meg­sokszorozta. Ezek az általános jelenségek Veszprémre is ér­vényesek. A felszabadulás utá­ni 16 ezer fős város lakossá­ga napjainkig megnégyszere­ződött, területe ötszöröződött. E népesség- és területnöveke­dés szükségessé tette, hogy a városfejlesztés tervszerűvé, tu­datossá váljon. Ezt segítették elő azok a városrendezési ter­vek, melyek 1947-től napjain­kig készültek, melyek alapján változik Veszprém városképe, út- és közműhálózata, épültek lakótelepei, s átformálódik vá­rosközpontja. Ennek a városrendezési te­vékenységnek az áttekintése bizonnyal érdekes, és sok ta­nulságot rejthet a következő évek számára is. A rendezvény külön érdekes­ségének számít az a kis kama­rakiállítás, amely a konferen­cia idején a Veszprémi Aka­démiai Bizottság székházában megtekinthető, s a ma már jórészt csak levéltárban fellel­hető régi városrendezési ter­veket és térképeket a ma is használtak mellett mutatja be. Kiss Tamás Veszprém város főépítésze Hagyományőrzés és tervszerű környezetalakítás példája a belvárosban. Kovácsi Miklós felvételei NAPLÓ - 1986. október 1., szerda -­­

Next