Napló, 1987. február (Veszprém, 43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
VMég^^ ^ *|| | fjj * M MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS APJA 1987. február 2., hétfő ARA: 1,80 FORINT XLIII. évfolyam, 27. szám Oktatás, továbbképzés az áfészeknél A szövetkezetek tudósítói jelentik Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek gazdasági célkitűzéseik megvalósításához szükséges munkaerőutánpótlásáról tervszerűen gondoskodnak. A feladatokhoz igazítják a munkaerőlétszámot, a képzettségi igényt. Az éves oktatási és továbbképzési elképzeléseket és ennek anyagi kihatásait összehangoltan biztosítják. Az áfészek tudósítói a szövetkezetek oktatási munkájáról számolnak be. Ajka Az Ajka és Vidéke Áfésznél ebben az oktatási időszakban 78-an vesznek részt felnőtt-továbbképzésben öten főiskolai, 25-en középiskolai, 37-en szakmunkásképző, 11 -en egyéb képesítést nyújtó iskolát végeznek. A továbbtanuló dolgozók közül 27-tel kötött tanulmányi szerződést az áfész, akik a kiesett munkaidőre átlagkeresetet kapnak a szövetkezettől. Az oktatással kapcsolatos költségeket is magára vállalta a szövetkezet. Ugyancsak tanulmányi szerződést kötöttek azokkal a dolgozókkal is, akik képesítést nyújtó tanfolyami oktatásban vesznek részt, így a kedvezményeket az ő részükre is biztosítják. Az iskolákkal kialakított jó kapcsolat eredményeként sikerült megoldani, hogy jelenleg 21 dolgozó képzését Ajkán folytathatják, így tudták csökkenteni a dolgozók munkából való kiesésének idejét és az oktatással kapcsolatos költségeket. Az elmúlt három évben ily módon 132 dolgozó továbbtanulását biztosították. E képzési formát a jövőben is alkalmazzák. Ehhez változatlanul szükséges, hogy a különböző oktatási intézményekkel, a Belkereskedelmi Továbbképző Intézettel a szövetkezet munkakapcsolata továbbra is eredményes maradjon. Sok segítséget nyújtott a dolgozók továbbképzéséhez a veszprémi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, valamint a vépi Ipari Szakmunkásképző Iskola. A szakmunkás-utánpótlást szolgálja a nappali tagozatos szakmunkásképzés. Jelenleg az áfésznek 12 szakmában 67 szakmunkástanulója van. A gyakorlati oktatást nagyrészt a (Folytatás a 2. oldalon) A várpalotai tanács-vb napirendjén: Környezetszennyezés és -védelem Csővári kínosnak, a városi tanács elnökének vezetésével a múlt hét végén ülést tartott a Várpalotai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalta - többek között - Palonyi Illésnek, a műszaki osztály vezetőjének előterjesztése alapján a város környezetvédelmi helyzetének értékelését és jóváhagyta azt. Az ipari üzemek koncentrálódása, az urbanizációs ártalmak és a kedvezőtlen földrajzi adottságok miatt Várpalota az ország egyik legszenynyezettebb levegőjű városa - állapította meg az írásos jelentés. 1977 óta folyamatosan vizsgálják a szennyezőanyagok koncentrációját a térségben. A város egész területén a normaértéket meghaladó a porszennyezettség, fűtési időszakban ugyancsak magas a levegő kéndioxid-tartalma. Az ipari jellegű káros anyagok (például fluor, ammónia, nitróza) az üzemek, gyárak közvetlen szomszédságában okoznak normaértéken felüli szennyeződést, így különösen az inotai készenléti és a pétfürdői védősávon belüli lakótelepeken. Az ipari szennyezőkön kívül a kommunális eredetű — a korszerűtlen fűtésből, az illegális hulladék-, szemétlerakásokból, a zsúfolt közlekedésből adódó anyagok környezetkárosító hatása is jelentős. A kedvezőtlen földrajzi, éghajlati adottságok — a por főként a lepusztult karsztos vidékről származik, amely a fő szélirányban terül el — is közrejátszanak ebben. Miként a végrehajtó bizottság megállapította, e téren javulás korszerűbb fűtési módok terjesztésével (gáz-, forróvizes, villamos fűtés), az utak gyakoribb locsolásától, parkok létesítésétől és a közlekedés racionalizálásától várható. A környezet megóvása érdekében — fogalmazódott meg az ülésen — elsősorban az ipari üzemeknél kell olyan rekonstrukciókat végrehajtani, amitől csökken a szennyeződés mértéke. A gyárak közt a Péti Nitrogénművek, a hőerőmű károsítja leginkább a vidéket, az utóbbi kéményeit az Ajkán már bevált elektrofilter típusú Szűrőkkel szerelik fel. 1986-ban (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Vasárnap Eplényben rendezték meg a Napló Kupa sífutó- és szánkóversenyt. Képes tudósítás a hetedik oldalon. Egy fejlesztés nyereségei (3. oldal) Január számlájanol élünk (3. oldal) (4. oldal) Hol vagytok, szép házak? (4. oldal) Szövetkezni a diák jobbik énjével... (5. oldal) Gyarapodás és tisztelgés(5. oldal) Utazó pedagógusok (5. oldal) A XI. országos békekonferencián állásfoglalás a mozgalom további feladatairól A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott vendég vett részt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezeti mozgalom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte. Megnyitójában megemlékezett az OBT-nek a legutóbbi békekongresszus óta elhunyt tagjairól, s köszöntötte az OBT új tagjait, illetve tiszteletbeli tagjait. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a békemozgalom ereje világszerte tovább növekedett, s ma már mindenütt számottevő tényezője a háborús veszély elhárítását célzó kezdeményezéseknek, a világbéke megőrzésének. Rámutatott, hogy tovább kell erősíteni az értelmiség békemunkáját, mind több tudóst, pedagógust és művészt kapcsolva be ebbe a tevékenységbe, hiszen a békemozgalom értelmiségi aktivistái érzékletesen, meggyőző erővel tudják bemutatni az atomháború fenyegető veszélyeit. (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnapi műszak a Veszprémi Szénbányáknál Vasárnap is termeltek a Veszprémi Szénbányák dolgozói. Az ajkai, várpalotai, balinkai és dudari bányákban öszszesett háromezren vettek részt a szabadnapi munkában és csaknem ötezer tonna szenet hoztak felszínre. A vasárnapi termelés egyébként már nem a kiesések pótlását szolgálta. A vállalat dolgozói ugyanis az év első hónapjában 326 ezer tonna szenet termeltek, 3 ezer tonnával többet, mint amennyi a tervükben szerepelt. Gyorsan bepótolták az időjárás okozta termeléskiesést, ebben része volt a vállalatnál kialakított, úgynevezett szezonális munkarendnek. Eszerint szeptembertől márciusig mind a négy bányaüzemnél valamenynyi szombaton teljes kapacitással termelnek. A balatonfüredi MÁV-szanatóriumban kísérleti programot dolgoztak ki a szívinfarktus megelőzésére. Képes tudósítás lapunk 4. oldalán. Robim: reményteljes tervek Sikeres év után, biztató kilátásokkal láthattak munkához január első napjaiban a Robix Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat dolgozói. Tavaly 1 milliárd 40 millió forintos termelési értéket hoztak létre, mintegy 110—120 millió forint nyereséget könyvelhetnek el, s átlagon felül — 9 százalékkal — nőttek a bérek. Idei tervükben 1,1 milliárdos termelési értéket tűztek ki célul, a több mint 5 százalékos növekedés a jelen gazdasági körülmények között ugyancsak tisztesnek számít. A nyereségre vonatkozó terv 130 millió forintot tartalmaz, s ha az elképzelések megvalósulnak, a bérek 6 százalékos emelésére lesz lehetőség. A vállalat által előállított termékek több mint fele külföldi piacokon talál gazdára, vevőik között szinte valamennyi szocialista ország megtalálható. Mint Csordás Kálmán igazgató elmondta, az ez évre tervezett termelés döntő része számára már most szerződésekkel biztosított az értékesítési lehetőség, de további erőteljes piaci munkát folytatnak a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Jók a kilátásai a konvertibilis elszámolású kivitel további növelésének is, jelentős előrelépés, hogy az egyéb termékek mellett, az NSZK számára 2800, Guinea számára 800 darab kistraktort is exportálnak. A Robi traktorok iránt a belföldi kereslet is jelentősen megnőtt, a tavalyi 12 ezer darabos megrendeléssel szemben idén 22 ezerre tartanak igényt a hazai kereskedelmi vállalatok. Mint az elmondottakból is látható, a vállalat nagy súlyt helyez piaci kapcsolatainak bővítésére, az idén már konkrét eredményeket várnak attól a műszaki-gazdasági,együttműködési megállapodástól is, amit tavaly kötöttek kurszki testvérgyárukkal. Ennek keretében gyártási kooperáció révén nőhet a háztáji kisgépek és fertőtlenítőberendezések terhelése és értékesítése. Ami a termékszerkezet arányait illeti, nem tervez jelentős változtatást a vállalat, a háztáji kisgépek, a mosó- és fertőtlenítőberendezések, vala(Folytatás a 2. oldalon) Metszik a Balaton-felvidéki szülőket A Balaton-felvidéki történelmi borvidéken megkezdték a szőlők metszését. A munkát megelőzően a Balaton-felvidéki Szőlő- és Bortermesztők Egyesületéhez tartozó 16 taggazdaság 4000 hektárnyi ültetvényéről mintákat gyűjtöttek be, amelyeket az egyesülés aszófői központi laboratóriumában vizsgáltak meg. Úgy találták, hogy átlagosan 20 százalékos fagykár érte a rügyeket. Jól bírták a tél megpróbáltatásait a hagyományos fajták, az olaszrizling és a szürkebarát. Súlyosabb kárt szenvedett néhány új, gyorsan népszerűvé vált fajta, mint a Chardonnay, a Zweigelt és a Zenit, főleg a mélyebb fekvésű területeken. Bár a szőlők a korábbi évek fagykárai és a tavalyi aszály miatt nem tudtak kellően regenerálódni, és a rügyeket eleve gyengébb állapotban érte a tartósan t mínusz 20 fok körüli hideg, a vizsgálatok eredménye szerint a fagytól nem sérült, ép rügyekben jó a fürttermékenység. Ez gondos és szakszerű metszés esetén lehetőséget kínál a fagykárok ellensúlyozására. Az egyesülés szakemberei részletes útmutatást adtak a gazdaságoknak arra, hol és hogyan lehet a metszéssel korrigálni a fagykárt, és hol van szükség olyan metszésre, amelynek célja az ültetvények fenntartása. Napi 250 mázsa siló megy az etetőkbe a csöglei tsz Kossuth-majori szarvasmarhatelepén. Csöglei körkép a 3. oldalon.