Napló, 1987. március (Veszprém, 43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-02 / 51. szám

Rendkívüli tanácsülésen döntöttek Központi buszforduló lesz Nyirádon A nyirádi községi tanács né­hány napja tartott rendkívüli tanácsülésén egy napirendi pont szerepelt: a központi autóbusz-forduló és várakozó helyének kijelölésére tett ja­vaslat megtárgyalása és a döntés meghozatala. Kovács Lajos tanácselnök is­mertette a lakosság körében már több mint egy éve vita tárgyát jelentő buszforduló he­lyét, amely az 1982-es rende­zési tervben az ABC-áruház melletti üres, rendezetlen tér­ség helyén szerepel. Mint mon­­dotta, az ésszerű közlekedési érveken túl az is a sümegi, de­­vecseri és a tapolcai utak találkozása melletti buszfordu­ló kialakítása mellett szól, hogy lényegesen többe kerülne a községen átmenő útvonalakon, - az úttest mindkét oldalán - a buszleálló sávok kiépítése és a várakozóhelyiségek kihe­lyezése. Szólt arról is, hogy a Győr-Pápa-Tapolca, vala­mint az Ajka-Sümeg járatokra az átszállás most úgy történik, hogy az egyik utcából a má­sikba futnak az utasok. Ala­pos érv az is, hogy a hajnali 4 óra 50 perctől kora a késő esti órákig 37 autóbusz halad át a településen,­­amely a bauxitot szállító te­hergépkocsiktól amúgy is for­galmas­­, s a tömegközleke­dési járművek csupán egy he­lyen álljanak meg. Ezzel szem­ben a Balaton Volán vállalta, hogy a központi buszforduló­tól tá­volabb­ eső, a község el­lenkező szélén lévő bányász lakótelepről továbbra is el­szállítják a munkába induló utasokat és a munkából érke­zőket is ott „teszik le". A bevezetőt követő majd­nem másfél órás kemény vitá­ban őszintén, kendőzetlenül csaptak össze az érvek és az ellenérvek. Ám ekkor már érezhető volt, hogy az ellenzé­ket inkább a régi, a megszo­kott utazási szokások védelme, s nem az új, az ésszerű és a gazdaságos tömegközlekedé­si forma megvétózása késztet­te a vitára. A szavazás ezt mindennél jobban bizonyította. A központi buszforduló és váró mellett végül tizenöten, ellene mindössze ketten sza­vaztak. Jó eredménnyel és megnyug­tatóan oldódott még tehát Nyi­rádon az egész község lakos­ságát régóta foglalkoztató probléma. B. J. PÁLYÁZAT üzleti feliratok magyar nyelvű elnevezésére A magyar nyelv védelmé­ben, a kereskedelmi hálózat­ban mértéktelenül elszaporo­dott idegen üzleti kifejezések vissza­szorítá­saira PÁLYÁZAT­ot hirdet a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének Beszéd- és magatartáskultúra Bizottsága és a budapesti Anyanyelvédők Klubja. lett A pályázat célja magyar az­elnevezések terjesztése, népszerűsítése. A pályázat fel­tételei: az elnevezés jellemző­en fejezze ki az üzlet szak­jellegét: legyen figyelemkeltő, feleljen meg a nyelvi követel­mén­yeknek. A pályázat meghirdetői el­sősorban a következő kereske­delmi üzlettípusok körében várják a jelenleg helytelenül használatos kifejezések mó­dosítását: second hand shop, night club, snack bar, music center; szabad kategória: bár­milyen üzletkörben, szakmá­ban a szemet bántó idegen el­nevezést módosító javaslat. A pályázat határideje: 1987. május 31. A pályázók feladata kettős: Először: A helytelenített üzleti elnevezés közlése és a hely­telenítés indoklása. (Ha lehet dokumentált formában, fotók, lapkivágatok mellékletével, pontos hely és idő megjelölé­sével.) Másodszor: A helytele­nített idegen helyett a megfe­lelőnek vélt magyar elnevezés ajánlása, esetleg ugyancsak in­doklása. A fővárosi lakhelyű pályázók javaslataikat a budapesti Anyanyelvédők Klubja címére - 1366 Budapest, Népköztár­saság útja 125., - más lakó­helyen élő érdeklődők a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa székházának címére 1360 Budapest, Pf. 6. - küld­­­jék pályázatukat. A pályázat nem jeligés, ezért kérjük pontos lakás és név feltünte­­­tésével, valamint a borítékon a következő megjelölést: „üzleti elnevezés” pályázat. A pályázatokat a meghirde­tő szervek által kijelölt bizott­ság bírálja el. A pályázat nyertesei között kategóriánként 5, 3, és 2 ezer forint értékű díjat adunk át első, második, harmadik helyezésként. Az eredményhirdetésről és a díjkiosztásról a Magyar Nem­zet 1987. szeptember 4-i szá­ma tudósít. BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM HAZAFIAS NÉPFRONT Vásárolja meg nálunk komplett fürdőszoba­ berendezését. Veszprém, Landler J. u. 3. Cholnoky-lakótelep, műszaki-barkács bolt. A Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság számítóközpontjába gyakorlattal rendelkező programozót keres TPA-QUADRO típusú számítógépek mellé. Csak a BASIC-nyelv ismerete nem elegendő! Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben az erdőgaz­daság személyzeti és oktatási osztályán, 8360 Keszthely, Szabadság u. 10. szám alatt. A VOLÁN T. B. F. Vállalat ajka-padragkúti üzemegység szerződéses üzemeltetésbe adja ki KAMAZ (billenős) típusú tehergépkocsijait A feltételekről és a versenytárgyalás időpontjáról az üzemegység gazdasági osztálya ad tájékoztatást. Cím: Ajka-Padragkút, Padragi u. 280. Tel.: 13. ^ — NAPLÓ - 1987. március 2., hétfő Kísérleti partszakasz a Balatonon A Balatonon, ahol Galerius császár uralkodása óta küzdel­met vív az ember a rakoncát­lan tó megzabolázásáért, a vízügyi szakemberek idén ismét folytatják a part szabályozá­sát. "Ez a szélmalomharc valójá­ban még ma sem szűnt meg, mert az uralkodó északi, észak­­nyugati szelek okozta hullám­verés tartósan és megújuló ro­hamokkal ostromolja a déli partot. Példa erre, hogy a balatonberényi partoknál az utóbbi időkben évente 1,5-3 méteres parti sávot mos el a hullámverés, s előfordult, hogy a víz 5 méterre megközelí­tette a közutat. E vízmozgások ellenére ki­alakult a tó végleges szabá­lyozási köre, jogi partvonala, amely a siófoki vízmérce 100 centiméteres szintjéhez igazo­dik. Az így mért vízfelület ki­terjedése számít medernek, ál­lami tulajdonnak. A Balaton jogi partvonala így 235 kilo­méter. Ebből 86 kilométert már partvédőművek óvnak a hullámzással járó elhabolás­­tól és a jégzajlástól. A tengerpartoknál szokásos lídószerű partkiképzés a Bala­tonnál nem képzelhető el, mert a kísérleti partszakaszon lera­kott kavicsot rövid idő alatt 100 méterrel távolabb szállí­totta a hullámverés. A Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság Balatoni Kirendeltsége ezért most úgynevezett félter­mészetes partkiképzéssel kí­sérletezik. Balatonberénynél például 1,2 kilométeres szaka­szon több típusú partvédőmű­vet tesznek próbára. Az egyik szakaszon megpróbálkoznak a homokból és kavicsból álló lankás rézsűk kiképzésével. Egy másik szakaszon az eddig 45 fokos partfal helyett 10-20 fokos dőlésű kazettás beton­elemekből képeznek védőfa­lat, amelynek a műanyagháló­val bélelt - üregeibe kavicsot töltenek. A kísérleti partszakasz ta­pasztalatait felhasználják a védőm­űvek további k1építésén­él. Idén 800 méteres szakaszt épí­tenek, amellyel, az öntisztulást elősegítve, elsősorban az úgy­nevezett szemétzugokat szá­molják fel. Az alacsonyabb, rézsűszerűen kiképzett védőmű­veken, amellett, hogy megtörik a hullám erejét, a felszíni uszadékot kicsapatják a szá­razföldre. A szemetet így - tehermentesítve a tavat - ki­sebb körzetben, könnyűszerrel tudják konténerekbe gyűjteni. Kutatók önvizsgálata Engedtessék meg, hogy ezúttal az újságíró helyzetét jellem­ző tények adják a bevezetőt. Alapvető követelmény, hogy a tudó­sítással, híradással hivatalból foglalkozó előzetes tájékozódás után, így bizonyos mélységű ismeretek alapján menjen a hely­színre. Ez azonban még kevés. A hangulat hiteles visszaadásá­hoz az esemény légköre is kell. Ami nemegyszer a kimondottak­ból, máskor egy-egy mondat elhangzása után a reagálásból mérhető le. 1. A pártalapszervezet titkárá­nak a beszámoló taggyűlés előtt még van tennivalója. A vezetőség két tagjától azonban van módom érdeklődni a tag­gyűlést meghatározó körülmé­nyekről, a várható események­ről. Mondják, hogy a MÁFKI pártalapszervezetének 47 tag­ja van, többségük a középkor­osztályhoz tartozik. Témája vá­logatja, mennyire aktívak a párttagok a taggyűlésen, de ezt más tényezők is befolyá­solják. Az alap: a műszaki ér­telmiséget általában jellemző közérzet. A helyi jellemzők: több, ma is dolgozó nyugdíjas, viszonylag kevés fiatal, mindenekelőtt az, hogy kutató­­­ intézetben dolgoznak, a maga előnyeivel, gondjaival együtt. Első hallásra úgy vélheti a külső szemlélő: az utóbbiból van több. A titkár által elő­terjesztett - valóban közös munkával elkészített - beszá­molóban is elhangzik, hogy az intézet árbevétele és nyeresé­ge is elmarad a tervezettől. Ké­sőbb szó esik arról, hogy a kutatási és műszaki fejlesztési ráfordítások az utóbbi évek­ben csökkentek. Ennek követ­keztében visszaszorult az alap­kutatások aránya. A kutató­munka szétaprózódott, haté­konysága kisebb. A kutatási témák nagy része rövid távra szólt, kevesebb a vállalati megbízás. Tény persze az is, hogy a je­lenlegi tervidőszakban az or­szágos kutatás-fejlesztés prog­ramok közül több jelentős fel­adatot ad az intézetnek. A ku­tatás mellett az eredmények gyakorlati megvalósítására, az­az a kísérleti üzemi realizá­lásra törekedtek a múlt évben. Sikereik e téren­­ a beruhá­zások során adódó gondok el­lenére - tagadhatatlanok. Évek óta nő egyébként a kísérleti termékgyártás, az e célból a Balatonfüred-Csopak Tája MGTSZ-szel közösen létrehozott gazdasági társulás termelési értéke elérte a 130 millió fo­rintot. Az intézet külkereske­delmi jogot kapott korábban a környezetvédelmi termékek gyár­tására és eladására. Megfelelő tapasztalat hiányában ennek eredményei később várhatók. 2. Még mielőtt bárki arra gon­dolna: termelési tanácskozássá alakult a taggyűlés, sietek el­oszlatni tévedését. Mert a be­számoló, s a 12 hozzászóló ál­tal elmondottak jelentős részét tette ki ugyan a kutatómunka körülményeinek, az eredmények és sikertelenségek eredőinek elemzése, a nézőpont azonban más volt, mint egy munkahelyi megbeszélésen. A taggyűlés előtt említették a vezetőségi ta­gok, milyen parázs viták zajla­nak a pártcsoport-értekezlete­­ken. A beszámoló egyik megál­lapítása szerint: az alapszer­vezet cselekvési egységével sem voltak gondjaik, ha a cél világos, a részfeladatok sze­mélyre szólóak, a feltételek pe­dig adottak voltak. A tanácskozások, értekezle­tek közös jellemzője: az első hozzászóló, szerepét nehezen vállalják a résztvevők. De ez az első megnyilvánulás meg is határozhatja a hangulatot. A MÁFKI-ban - rövid csend, várakozás után - az intézet igazgatója kért szót elsőként. Mint mondotta: nem a múlt évben érzékelhették először, hogy csökken a kutatásra, fej­lesztésre szánt összeg. Az in­tézet is ezért kezdett korábban olyan próbálkozásokat, ame­lyek révén kiszolgáltatottságuk csökken. Ilyen például a fize­tőképes kereslet kielégítése a rendelkezésükre álló lehetősé­gekkel. Tavaly, különböző úgy­nevezett rásegítő intézkedések­re határozták el magukat év közben, az eredmények alaku­lásának ismeretében. Ezek kö­zött volt létszámkorlátozás, költségcsökkentés. Pontos prog­ramjuk van, megvalósítása azonban attól függ, hogy az intézet dolgozói azonosulnak-e ezzel. Ennek megteremtésében pedig — a döntésben is ré­szes - pártszervezetnek hallat­lanul nagy a szerepe. 3. A beszámoló és az első megnyilatkozás jó indítást adott. Csak címszavakban van módom felsorolni, milyen témá­kat érintettek a többiek, a stratégia, ezt bizonyítják Je a szűkülő források ellenére elért sikerek. Vannak még tartalé­kok is. Tágabb tér kell az ön­képzésnek, a belső megújulási készségnek. Szükség van ar­ra, hogy az alapszervezet még nyitottabb legyen, az intézet­ben jobban ismerjék munkáját. Többen tartották fontosnak: a gazdasági gyakrabban, problémák mellett tartalmasabban foglalkozzanak ideológiai kér­désekkel is. A pályázati rend­szernek vannak előnyei, de a késedelmes elbírálás nehéz helyzetet teremthet. Csodavá­rás helyett, a jobb munka fel­tételeit kell biztosítani. Vizsgál­ja meg az alapszervezet az intézet eredményes működésé­nek feltételeit. A munka be­csületének erősítéséhez hozzá­tartozik, hogy a következetes, fegyelmet követelő vezető na­gyobb megbecsülést kapjon. A pártszervezetre nagy felelősség hárul abban, hogy folyamato­san érzékelje az intézet bel­ső hangulatát, a különböző ér­dekeket, segítsen elébemenni a gondoknak. A vállalatoknak korábban egyetlen kötelezettségük volt jószerével: az előírt terv tel­jesítése. A változás többrend­­béli. Manapság a vállalatok­nak eleget kell tenniük az ál­lam iránti kötelezettségeiknek, biztosítaniuk kell dolgozóik megélhetését, s a legújabb, hogy teremtsék meg az inno­váció feltételeit. A kutatásban - mondotta a taggyűlésen részt vevő Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára - több lehetőség kínálkozik az előrelépésre. A belső piac fel­derítése, az importkiváltás mel­lett elengedhetetlen, hogy a gyorsan realizálódó eredmé­nyek és a hosszútávra szóló „titkos" célok egyaránt ren­delkezésre álljanak. Az önfenn­tartást a meglévő eszközökkel és a távlati elképzelésekkel le­het biztosítani. Manapság szá­mos ideológiai kérdés foglal­koztatja az embereket, meg­dönthetetlennek hitt elvekben van bizonytalanság. A párt­­szervezetek és az értelmiség különös felelőssége ezek tisztá­zása. A múlt év nem volt könnyű, sem eseménytelen a MÁFK-­­ban és az ottani pártszervezet­ben sem. A kellő előrelátás, az átgondolt intézkedések, — ezek között volt belső munkaerő-át­csoportosítás is - hatására azonban ismert a cél, s meg­vannak az eszközök ahhoz, hogy a fejlődés ne álljon meg. A feltételek megteremtésében pedig partner a pártszervezet. Horváth Éva Borverseny Ajkán A napokban Ajkán, a Hotel éttermében hetedik alkalom­mal rendezték meg a már ha­gyományos borversenyt, amely­nek Bécsi János, a Hotel igaz­gatója volt a házigazdája. A nyolctagú társadalmi zsűri szigorúan, de igazságosan bí­rálta el a 74 borosgazda ál­tal minősítésre leadott külön­böző borokat, amelyek tájjel­legük szerint 60%-ban somlói, 30%-ban balatoni, 10%-ban pedig soproni (és más vegyes) borok voltak. A zsűri 13 arany-, 34 ezüst- és 16 bronzminősí­tést adott ki, és külön ponto­zás alapján állapította meg az első három helyezettet. Az első helyet György Ko­vács Imre (Ajka) somlói olasz­­rizling, a másodikat Ányos Já­nos (Ajka) badacsonyi olasz­­rizling, míg a harmadik he­lyet Wágner Béla (Ajka) som­lói olaszrizling bora érdemel­te ki. Munkában a zsűri. Balról: Somogyi Lajos, a Badacsonyi Álla­mi Gazdaság somlói kerületvezetője, Molnár János, a Bada­­csonyvidéki Pincegazdaság füredi üzemegységének zánkai pince­vezetője, Bécsi János, a Hotel igazgatója, Ányos János ajkai borosgazda, Györkös József képes tudósítása

Next