Napló, 1987. április (Veszprém, 43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

Hótakaró a hegyekben Áramkimaradás volt Pápa, Ajka térségében és a Bakonyban Kidőlt fák, járhatatlan utak a Blikkben A nem éppen tavaszt idéző hóesés tegnap, március 31- én reggelre virradóra érte el megyénket, a Bakonyt. Hamar hósapkát öltöttek a Magas- Bakony hegyei és fehérbe öl­tözött Veszprém környéke, a Csatár-hegy is. A hóügyelet a Közúti Igazgatóságon március 31-ig tart hivatalosan, így azután a késői hóesésről még részletes tájékoztatást kaphat­tunk és adhattunk olvasóink­nak. A veszprém-győri, 82-es szá­mú úton a 29-32 kilométer között egy-két centiméter vas­tag volt a hósár tegnap, a reggeli órákban. Ugyanakkor a Várpalota-Szápár közötti ré­szen 10—12 centi vastag hó­takaró borította az utat. En­nél vastagabb hólepel fogad­ta tegnap reggel az embere­ket a Magas-Bakony egyes ré­szein. A 8-as számú főközlekedési úton - Gombás-pusztánál, Vö­röslődnél - szintén vastagabb hótakaró lassította, akadályoz­ta a forgalmat a kedd regge­li órákban. A Közúti Igazgatóság gépei azonnal munkába álltak, szór­ták, takarították az utakat és délutánra, ha nehezen is, min­denütt járhatóak voltak az utak. Az alsóbbrendű útvona­lakon viszont továbbra is óva­tosságra intik a közlekedőket. Az olvadás alig-alig indult meg tegnap, mert a „legme­legebb” helyeken is alig +1 fokot mértek. Általában 0 és -1 fok körüli hőmérséklet"­­tartósította" a havat a Ba­kony jelentős részén. Észak-Dunántúlon vihar tom­bolt ugyanezen az éjszakán, Sopron környékén, a Bakony­ban, a Szigetközben és a Han­ságban 90-100 kilométeres se­bességű széllökéseket is mér­tek. Az Észak-Dunántúli Áram­­szolgáltató Vállalat területén 21 helyen elszakadtak, vagy megsérültek a 20 kilovoltos távvezetékek. Győr, Kapuvár, Pápa, Ajka térségében, a Ba­konyban, a Szigetközben, Hanság vidékén voltak komo­­­lyabb áramzavarok. A hi­bák elhárítását már az éj­szakai és a hajnali órákban megkezdték és nagy többsé­gét a délelőtti órákban be is fejezték. Hó és eső esett, erős szél­vihar volt a hétfőről keddre virradó éjszaka Borsod megyé­ben. A Bükkben, viharos szél kíséretében egész éjjel hava­zott. Reggelre 30-40 centimé­teres hó borította a tájat. A nedves hó rárakódott a fák­ra, a vihar pedig sok, ilyen módon erősen megterhelt fát a hegyi utakra döntött, s az utakon fekvő faóriások megbé­nították a forgalmat. A mis­kolci autóbusz-végállomástól — a Bükk keleti kapujától­­- a Felsőtárkány-Eger felé vezető út járhatatlanná vált. Megkö­zelíthetetlen volt Bükkszentke­­reszt és Répáshuta is. Az e fal­vakból bejáró dolgozók reggel nem juthattak el munkahelyük­re. A megyei Közúti Igazgató­ság nagy erőket vonultatott fel a hó és a kidőlt fák eltaka­rítására. A Borsodi Állami Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság segítségét is kérték. A hó és az esőzés, a viharos szél áramkimaradásokat, ve­zetékszakadásokat is okozott a megyében. Az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Vállalat hibaelhárító szakemberei 23 jelentős hiba elhárításán dol­goztak az éjszakai órákban. Károlyfalva térségében beázás miatt szigetelőrobbanás tör­tént, más helyeken a közép­­feszültségű vezetékek szakad­tak el, okoztak áramkimara­dást. Néhány órán át nem volt áram Diósgyőr központjá­ban és Miskolc belvárosában sem. Több ház pincéjébe be­hatolt a víz. A kiszivattyúzást reggel megkezdték. Az olaszfalui útelágazásnál a fehér tengerben az út fekete csíkja látszik. Tavaszi hómunkások a zirci buszmegállóban. Fotó: Borbás János Az életrevalóság bizonyítása A gyermek születése utáni első időkben még az életben eltöl­tött napjait, hónapjait, is számontartják. Aztán, később már csak az esztendőket számlálják, s felnőttként néha már az is feledésbe merül, főként ha éltesebb hölgyekről van szó. Nem véletlen, hogy közvetlenül az életbe csöppenés után nagy jelentősége van a rövidebb időszakoknak is. Ilyenkor dől el ugyanis az életrevalóság. Az, hogy a jövevény miként viseli el a környezetét, s miként tud abba beleilleszkedni. A környezetismeret jelentősége Talán ez a fajta felfokozott figyelem okozhatta, hogy az Or­szágos Földtani Kutató és Fúró Vállalat nemrégiben megtar­tott vállalati tanácsi ülésén a plénum elé került, az elmúlt év műszaki-gazdasági tevé­kenységéről szóló, beszámoló jelentés megemlékezik a fó­rum (mármint a vállalati ta­nács) megalakulásának első évfordulójáról. Az eltelt idő­szakot egyébként úgy jellemzi, hogy ez az útkeresés, a tuda­tosabb gazdálkodás, a hos­­­szabb távú gondolkodás kiala­kításának esztendeje volt. Megállapítja azt is: részered­mények már jelentkeztek, s a további pozitív hatásokra az elkövetkezendőkben számítani lehet. Persze a testület tevé­kenységének voltak gyengéi Az Országos Földtani Ku­tató és Fúró Vállalat 1987. évi terve alapján úgy érződik ez a képességük megvan. Jelenle­gi ismereteik szerint 1987. év­ben várhatóan kapacitásuk lekötött, de sekélyebb mélysé­gű fúrások, a kisebb nyere­­ségtartamú munkák tovább szaporodnak. Koncentráltnak nevezhető nagyobb kutatási területre nincs komolyabb re­ményük. kialakítása Exporttevékenységük érdekében több tender tárgyaláson vettek részt. Más vállalatokkal, intéz­ményekkel— mint a Központi Földtani Hivatal, a vízkuta­tással foglalkozó VIKUV - együtt kívánnak indulni na­gyobb munkákon Pakisztán­ban, Líbiában. Piacuk várható alakulását kedvezőtlenül befolyásolja a földtani kutatási keretek szű­kössége. A hazai bányaválla­latok jelentős része ugyanis a kutatási költségek csökkentésé­vel próbál gazdaságosabbá lenni. A vállalat jelentős szel­lemi kapacitással rendelkezik, különösen geológiai és geofi­zikai vonalon. Ennek foko­zottabb kihasználását tervezik annak reményében, hogy tevé­kenységük szerkezetében is változzék és új piacok meg­nyerését is lehetővé tegyék. is, szól a megállapítás, ame­lyeket korrigálni kellett, illetve kell. A földtani kutató­fúróknál a „vállalati tanács” nevű gyer­mek eddig a korára jellem­ző betegségekkel ugyan, de életképesnek bizonyult. Termé­szetesen a későbbiekben leselkednek rá veszélyek. Ah­h­ hoz, hogy ezeket is átvészel­je, meg kell szereznie az el­lenállóképességet, azaz az ak­tuális gazdasági problémák megoldásához való készséget. Sőt, az sem megvetendő, ha életrevalóságának bizonyítá­sáért elkerüli a kórokozókat, vagyis előrelátó vállalati stra­tégiát dolgoz ki. Mindehhez természetesen ismerni kell a környezetet, a helyzetet és bele is kell illeszkedni! Az OFKFV vállalati eredmé­nye az elmúlt esztendőben meghaladta a harmincmillió forintot, melyet az idei terve­ik szerint egyharmadával kí­vánják emelni. Ennyi szükséges ugyanis a költségvetési köte­lezettségeik teljesítésére, vala­mint ahhoz, hogy minimális szinten tartó beruházásra is jusson. Ez utóbbinak különös jelentősége van, mivel állóesz­közeik fokozatosan elöreged­nek. Eszközök, mégpedig jó teljesítményt nyújtó eszközök szükségesek ugyanis terveik el­éréséhez, hiszen a negyven­­milliót is meghaladó nyeresé­güket egyértelműen az árbevé­telük növelésével kívánják el­érni. S nemcsak a jó eszközök, hanem a hatékony piackuta­tás is kell az árbevétel növe­léséhez. Tavaly ugyanis a bá­nyászatra kedvezőtlen közpon­ti intézkedések következménye­ként a bányavállalatok többsé­ge visszavonta kutatási meg­bízásait. S ez igencsak rossz hatással volt a kutató-fúró vállalat gazdasági helyzetének alakulására. Szerencséjükre tevékenységi körükben lehetsé­­­ges „több lábon állás” már korábbi tendencia volt, így kü­lönböző vízkutatási, építő­anyagipari-alapanyag felderí­tések révén elkerülték a na­gyobb gazdasági gondokat. Ebben az esztendőben és a jövőben - számítva az ilyetén kedvezőtlen tendenciá­ra­­ a szénbányászati kutatás melletti „lábakat" szándékoz­nak fejleszteni, erősíteni. Eb­ben jutott egyetértésre a ta­valy megválasztott vállalati ta­nács is, így aztán a már vég­zett vízkutató fúrásokat és kútkiépítési munkákat, mint amilyet például Zircen is foly­tattak, idén tovább bővítik. Lenti, Szolnok vagy Szombat­hely említése mutatja: ugyan­csak nagy területen folyik a kutató­ fúrók piackutatása. A szénkutatás azért marad A vállalat berendezései, dolgozói az említettek mellett jelentős munkát vállalnak a Paks környékén és az épülő bős-nagymarosi vízlépcső te­rületén. Az atomerőmű bőví­tését megelőzően földtani ku­tatást végeznek. A dunai víz­lépcsőnél is hasonló munkát végeznek az OFKFV egységei. Az általában másfél ezer dolgozót foglalkoztató, éven­ként félmilliárd forint termelési értéket elérő vállalat persze mindemellett ebben az eszten­dőben is jelentős energiát for­dít a szén­kutatásra. Továbbra is a legtöbb megbízást adó partnerük a Veszprémi Szén­bányák, amely földtani kutatá­saik 35 százalékára tart igényt ebben az esztendőben és ös­­­szes tevékenységük egyötödét köti le. A bányavállalattal kö­zösen például Dudar—Balinka között és az Ősi-Küngös-Csa­­jág területén kutatnak szén­­vagyon után. Az OFKFV részt vesz még a Mátraalja-dél lignit előku­tatásában és a tatabányai medencében folyó bauxitkuta­­tásban. Másik nagy megrende­lőjük, a Központi Földtani Hi­vatal megbízásai mellett kuta­tó-fúró munkát vállalnak mecseki, az oroszlányi és a ta­­­tabányai szénbányák területén is. Ezeknek a terveknek a meg­valósítása, a vállalat eredmé­nyes gazdálkodása bizonyít­hatja a kora gyermekkorát élő vállalati tanács életrevalóságát is a továbbiakban. Remélhe­tőleg gyermekbetegségeit gyor­san kiheverő, szép jövő előtt álló fórum lesz, illetve ma­rad ! Laki Pál A kutatók piackutatása A húszéves szakcsoport Kevés jót jósolta k­i a tapolcai Szentgyörgyhegy Szőlőtermelő és Borászati Mezőgazdasági Szakcsoportnak ezelőtt húsz évvel, amikor egy maroknyi gazda összefogott, hogy jobban megszer­vezze magának a munkát, az értékesítést. Ma már az akkori legvadabb ellenzők is látják tévedésüket. A szakcsoport vagyo­na évről évre gyarapszik, rendre megtermelik azt a nyereséget, amit elvárhatnak tőlük. A gazdák minden segítséget megkap­nak ahhoz, hogy jól művelhessék a szőlőjüket. Sebészorvos és tsz-tag A szakcsoportnak jelenleg mintegy nyolcszáz tagja van. 160 hektárnyi területet művel­nek meg. — Nagyon oda kell figyel­nünk arra, hogy mit, hogyan fogalmazunk meg egy tagérte­kezleten - mondja Horváth Géza, az intézőbizottság elnö­ke. — Korábban elsősorban a környékbeli lakosok vállalták a tagságot, többségüknek csalá­di öröksége az a pár száz négyszögöl szőlő, amit meg­művel. Ma már igen népszerű hobbi a kertművelés, távolabbi városok lakói is vesznek telket a Szent György-hegyen. Nem véletlenül, hiszen itt viszonylag olcsón hozzájuthat­nak a telekhez. Ha be is lép­nek a szakcsoportba, minden segítséget megkapnak a tele­pítéshez, a sző­lő gondozásá­hoz. A növény pedig meghá­lálja a szakszerű tartást, mű­velést, nem nagyon panasz­kodnak az itteni gazdák, hogy a végelszámolás után veszte­séget mutatna a szaldójuk.­­ A népszerűségre hogy a helybeli vasutason utal, és tsz-tagon kívül sok az értelmi­ségi foglalkozású a tagok kö­zött. Elsősorban persze mér­nökök, tanárok, de van köz­tünk egy budapesti, tudomá­nyos fokozatot is szerzett se­bészorvos. Ezért mondtam, hogy fontos a fogalmazás. Tö­rekednünk kell a közérthető­ségre, de a szakszerűséget sem hanyagolhatjuk el. ön megrendeli, mi odavisszük A szakcsoportnak nagy elő­nye, hogy azonos tevékenység­gel bíbelődő emberek hozták létre. Megbeszélhetik egymás­sal teendőiket, átadhatják a jó tapasztalatokat, megóvhat­ják egymást a kudarctól, feladatok ellátásához azonban­­ elég lenne egy klub, miért éri meg intézőbizottságot fenntar­tani? — A területünk és az álta­lunk megtermelt áru mennyi­sége is indokolja, hogy ügy­intéző szervezetünk legyen. Látom, hogy Horváth Géza nem akar erre kitérni, de vé­gül csak kiderül, hogy kicsi a szervezetük. Nem foglalkoztat­nak olyan embert, aki éppen csak megkeresi a fizetését. Az elnöknek nincs titkárnője, az adminisztrátor egész nap­ját kitölti a nyilvántartások ké­szítése. Van egy gépkocsijuk, ennek vezetésére egy embert alkalmaznak és egy kocsikísé­rőt.­­ A szállítás nálunk nem le­építhető tevékenység. A terület műveléséhez szükséges összes anyagot: műtrágyát, növény­védő szert, szervestrágyát, olt­ványt, bármit beszerzünk tagjainknak, s ezt ki is szál­­­lítjuk a telkére, mégpedig pontosan akkorra, amikorra megrendeli. Azokon a napo­kon pedig, amikor a szakcso­portnak nincs szüksége a szál­lításra, másoknak végzünk bér­szállítást. Ez valamennyi nye­reséget is hoz. — Meglepett a tájékozódá­som során, hogy önök mustot is vásárolnak. Azt hiszem, er­re kevesen vállalkoznak, mint A tapolcai szakcsoport év­ről évre beruházásokat is vé­gez. Nincs olyan esztendő, hogy legalább egy kilométer­nyi portalanított utat ne épí­tene a Szent György-hegyen. A telkekhez bevezették a villanyt, a vizet, igazán mindent meg­tettek tízért, hogy komfortosab­bak legyenek a présházak. A boruk jó minőségű, zöme a minőségi kategóriában van, egy kisebb része pedig pecse­nyebor. Exportra is jut a ter­mékeikből, bár nincs önálló exportjoguk. Most a napokban is kaptak pár ezer forintot az exportőr vállalattól a tavalyi eredményeik után. A szakcsoportnak igen jó a kapcsolata a helyi termelőszö­vetkezettel. Nem csupán azért, mondják, könnyen hamisítha­tó. .. - A mi gazdáink jól gon­dozzák ahhoz a szőlőt, hogy elegendő a termésük, nem kell különféle praktikákkal kiegé­szíteniük. Alig tudnék olyan szőlőt mondani, amelyikben legalább kétévenként ne szór­nának szét istállótrágyát s mű­trágyát. Ennek ellenére né­hány éve akadtak, akik meg­próbáltak becsapni bennünket, de megváltunk tőlük. A kö­zösség nem vállalja a felelős­séget értük, mert sok tagjuk azonos, ha­nem mert kitűnően együtt tud­nak dolgozni. Éppen az export terén. Minthogy nem azonos szőlőfajtákat termesztenek, így boruk is eltérő zamatú. Időn­ként kisegítik egymást, ha ép­pen más ízharmóniára vágy­na az egyikük vevője. — Sokat beszélünk a fagy hatásairól. A rádióban azt hal­lottam, hogy a tokaji borvidé­ken igen nagy fagykárok vol­tak. Mi itt a helyzet? — A területeink a Szent György-hegyen vannak. Ezt a részt kevésbé károsította a téli fagy. Azt még nem látjuk, hogy a márciusi lehűlés mi­lyen kárt okozott, de a januá­ri nem volt túlzottan veszélyes. Tagjainkat felvilágosítjuk ar­ról, hogyan gondoskodhatnak érett vesszőkről. Ahol megfo­gadták a tanácsainkat, ott csak oly mértékű az elfagyás, amit korrigálni lehet. A gazdák reménykednek, hogy most végre jobb év jön a borászatban. A tavalyi ter­més sem volt kevés, de a mi­nősége elmaradt a várakozá­soktól. A szárazanyag-tartalom nem éri el a kívánt szintet későn érő fajtáknál. Szaksze­­­rű „házasítással” — keveréssel - ezen lehet segíteni. — Annál is inkább várjuk a jó évet, mert úgy látjuk: igény van a borunkra. Saját boro­zóink vannak, amelyekben el­fogy a termésünk egy része. Sajnos a tapolcai egységünk nem olyan népszerű, mint ahogy szeretnénk, de ezen is megpróbálunk segíteni. Az ot­tani pincénk igen rossz álla­potban van. Nem mentes a talajvíztől, sőt még a szenny­víztől sem. Most leszigeteltet­­jük és egyúttal kialakítunk benne egy olyan fogadótermet, ahol egy autóbusznyi turista is kényelmesen elfér. Bízunk ben­ne, hogy ezzel is növeljük a nyereségünket. Minthogy a pince a tapolcai egységük alatt van, így még annak az egységnek is növel­hetnék a forgalmát. Aki jól érzi magát a pincében, az ta­lán szívesen vásárol a fenti egységben is pár deci bort. Varga Ibolya Bővíteni a hálózatot NAPLÓ - 1987. április 1., szerda -3

Next