Napló, 1987. április (Veszprém, 43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-06 / 81. szám
Ifjúsági nagygyűlés a Petőfi csarnokban, ünnepi beszédet Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára mondott. A nagygyűlésen részt vett: Aczél György, Hámori Csaba, Szűrös Mátyás és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából eredményes szakmai és közéleti tevékenységük elismeréséül kitüntetéseket adományozott az állami és a társadalmi élet különböző területén dolgozóknak, valamint a fegyveres testületek tagjainak. A kitüntetettek egy csoportjának Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke szombaton délben az Országiház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen megjelent Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Gáspár Sándor rövid köszöntő beszédében a történelmi eseményeket felelevenítve megemlékezett azokról a hős katonákról , mindenekelőtt a Vfrös Hadsereg harcosairól - akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért. Büszkeséggel szólt azokról a magyar hazafiakról is, akik itthon vagy külföldön vállalták a harcot a fasizmus ellen. Az elmúlt több mint négy évtized országépítő munkájának eredményeit összegezve az Elnöki Tanács helyettes elnöke rámutatott: sorsdöntő változások mentek végbe hazánk fejlődésében. Az élet minden területe újjáformálódott, növekedett a nemzeti vagyon, milliós tömegek életkörülményei javultak, emelkedett a kulturális és a munkaszínvonal. Az eredmények mellett Gáspár Sándor szólt a tennivalókról is. Hangsúlyozta, hogy fejlődésünk jelenlegi nehezebb szakasza következetesebb vezetést, alkotóbb, fegyelmezettebb, jól szervezett és minőségileg kifogástalan munkát, ésszerűen takarékos és több hasznot hozó gazdálkodást, nyíltabb és demokratikusabb közéletet igényel. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke végezetül köszöntötte a kitüntetetteket, akik munkájukkal jelentősen hozzájárultak eredményeinkhez. (Az alábbiakban közöljük a Veszprém megyei kitüntetettek névsorát.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából, eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréseként kitüntetéseket adományozott. Az Április Negyedike Érdemrendet kapta: Balogh Béla vezérőrnagy (Veszprém), Csermák József, a MÁV Tapolcai Körzeti üzemfőmérnökség műszaki üzemfőnök-helyettese, Gubicza Ferenc, a nemesvámosi Balatonfüred—Csopak Tája Tsz elnöke, István János, a Veszprém Megyei Tanács elnöke, Kontra István, a várpalotai Jószerencsét Tsz osztályvezetője. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült: Antal Elek, a Veszprém Megyei Tanács V. B. Gazdasági, Műszaki Igazgatósága műhelyvezetője, dr. Gáncs Lajos, a Veszprém Megyei Tanács V. B. osztályvezetője, Jeck Tibor, a nemesgulácsi Badacsony Tsz elnöke, Kozma István, a Bakony Művek osztályvezetője, dr. Orosz Elemér, a Veszprémi osztályvezetője, Szénbányák főPluhár Endre, a Peremartoni Vegyipari Vállalat öa. osztályvezetője és Végi István, a Veszprémi Közúti Igazgatóság vezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta: Bogdán József, a Nitrokémia Ipartelepek művezetője, Barsch Pál, a Veszprém Megyei Tanács V. B. Gazdasági, Műszaki Igazgatósága csoportvezetője, Bata György, a Veszprémi Szénbányák osztályvezetője, Danóczy Balázs, a veszprémi Pannon Nyomda Vállalat igazgatója, Horváth Sándor, a Péti Nitrogénművek csoportvezetője, dr. Kocsis Zoltán, az ugodi Szabadság Tsz elnöke, Kovács T. Ernő, a várpalotai Jószerencsét Tsz gumiipari szakmunkása, Kovács Géza, a Nitrokémia Ipartelepek vezetője, Lakner Ferenc, üzema Balaton Volán üzemigazgatója, dr. Maier Ferenc, a Nehézvegyipari Kutató Intézet osztályvezetője, Balázs, a Veszprém Medgyaszai Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége titkárhelyettese, Mészáros György, a veszprémi Schönherz Zoltán Fiúkollégium igazgatója, Reichard Istvánná, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága szakelőadója, Szemerei Gyula, az Inotai Alumíniumkohó párttitkára, Szukics József, az Ajkai Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Tischler Imre, a Veszprém Megyei Bútoripari Szövetkezet csoportvezetője, Tóth Ervin, a Pápa és Vidéke Áfész elnöke, Vathy Gyula, a noszlopi Somlóvár Tsz elnöke. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Bertalan Lajos, a Veszprémi Szénbányák frontmester vájára, Czeidli Zsigmond, az MSZMP Zánka Községi Bizottasága titkára, Csendes Lajos, Veszprémi Ingatlankezelő Vállalat művezetője, Erlitz Sándor, a pápai Vaszari-Hunyadi Tsz főagronómusa, Felkér Ilona, a Barsi Községi Közös Tanács vb-titkára, Fűst Sándorné, a Bakony Művek betanított munkása, dr. Gurszky Rezső, a Veszprém Megyei Tanács V. B. nyugalmazott főelőadója, Halász Béláné, az Országos Takarékpénztár Veszprém megyei Igazgatóságának főelőadója, Horváth Ottó, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat üzemi főmérnöke, Kiss Sándor, a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság rakodógép-kezelője, dr. László Zoltánná, a Veszprém Megyei Bíróság tanácselnöke, dr. Mesterházy László, a csóti Vörös Hajnal Tsz elnöke, Nagy Zoltán, a Kupi Egyenlőség Tsz raktárosa, Pálinger György, a Gyarmati Községi Közös Tanács elnöke, Rába Károly, Dunántúli Vízügyi Építő Válalalat kubikosa, Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára, Simek Pál, a Veszprémi Szénbányák vájárlakatosa, Somlai Ottóné, a Herendi Porcelángyár porceláncsiszolója, Schmall Béla, a Veszprém Megyei Földhivatal osztályvezetője, Szabó József, a Bakony Élemiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat osztályvezetője, Szakál László, nagyalásonyi Táncsics Tsz gépa kocsivezetője, dr. Szentmiklóssy László, a Veszprémi Közúti Igazgatóság osztályvezetője, dr. Szundi Béla, a pápai kórház főorvosa és Viz István, a Balaton Bútorgyár asztalos szakmunkása. A zirci tanács-vb ülése (Folytatás az 7. oldalról) meghosszabbított túl még szombaton is ügyeleten nyitva áll 7.30-tól 12 óráig az ügyfelek előtt. A postahivatal hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig — a pénztár 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig — a pénztár 8-tól 11 óráig — biztosítja szolgáltatásait. Tervek szerint az Állami Biztosító zirci kirendeltsége a jövőben majd szombatonként is fogad ügyfeleket, míg az OTP- fiók idényjelleggel vállal majd valutabeváltást e napokra. temetkezési vállalat kirendeltsége az utóbbi időkben körzeti feladatokat is ellát, megoldásra vár a feladat: hétfőtől szombatig tartó nyitva tartásának biztosítása. A tanácsi ügyfélfogadás rendje szerint hétfőn és szerdán 18 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig várják az állampolgárokat, a többi napoktól eltérően. A tanácselnök páratlan hét szerdáján, a vb-titkár páros hét szerdáján, valamennyi szakosztály vezetője minden héten szerdán, 7.30- tól 18 óráig fogadja az ügyfeleket. A beszámoló végezetül azzal az összegző megállapítással zárult, hogy az állampolgárok még mindig általában munkaidőben intézik hivatalos ügyeiket, a város lakói az ügyeleteket csak elenyésző számban keresik fel. J — 1NAPLÓ - 1987. április 6. hétfő • * Ünnepi nagygyűlés Veszprémben (Folytatás az 7. oldalról) vető jellegű társadalmi átalakulás kezdőnapját és egy visszavonhatatlanul letűnt világ utolsó pillanatait megélt társadalmi állapotnak a dátumát jelenti. A nap értelme és értékei ma érettebbek, megméretettebbek, mint valaha. Időszerűsége, a mindenkori mának szólva, olyan törvényszerűségekből fakad, mint a létező szocializmus hétköznapjai során feltáruló, kikristályosodó gazdasági-társadalmi és ideológiai tapasztalatok, mint a haladó és visszahúzó erők közt megvívott küzdelmek, mint a személyiség teljes kibontakoztatását elősegíteni akaró demokratizmusért folytatott tevékenység. Saját belső fejlődésünk, külországi akaratok, nemegyszer ezek együttes hatása, ezeresztendős kárpát-medencei létünk során teremtett néhány nevezetes napot, melynek mindegyike többé-kevésbé maradandó emléket hagyott népeink, s benne a magyar nép történetében. Anélkül, hogy saját sorskérdésünket felnagyítanánk, értenünk és éreznünk kell: európaiságunk, haladáshoz való viszonyunk legtöbbször nemcsak a mi elhatározásunktól függött. Mindig befolyásoló, legtöbbször meghatározó volt - a belső összetartozásunk, népeinknek önmegújuló képessége és készsége mellett — földrajzi adottságunk, a kor nemzetközi társadalmi-politikai együtthatóinak jellege. Az eddig kifejtett erőfeszítéseink nemzeti akaratunk acélórái, küzdeni tudásunk és törekvéseink mementói voltak. A kompromisszumokat adó eredmények félig érlelt gyümölcsöt hoztak, ezzel edzve az akaratot, de egyben felhalmozva a nemzeti és társadalmi feszültségeket. Az első világhháború után, 1918-1919-ben ismét ott voltunk az öntudatos, az egyre emberibb társadalmat megteremteni tudó népek élvonalaban. A Tanácsköztársaság tanulságai, tapasztalatai nemzetközi összefogással, ellenforradalmi demagógiával és diktatúrával voltak csak visszaszoríthatók; illegalitásba kényszerültek. Árát ennek drágán fizettük meg: a konzerválódott társadalmi igazságtalansággal, az alig vegetáló gazdasággal és a hamis illúziók valóságot eltakaró romantikájával. Ezenkívül az ellenforradalmi rendszer nemzeti presztízsünket megtépázó második világháborús részvételig vezette országunkat. Óriási veszteségei közül az egymillió emberi élet a legnagyobb. Közöttük volt több mint másfél százezer szovjet katona, akik saját szülőföldjüket megvédve, felszabadítva, üldözve az ellenséget vesztették életüket hazánk felszabadításáért. Az 1944 szeptemberétől 1945 áprilisáig zajló események nemcsak a felszabadítás, hanem egy új élet megteremtésének, egy nép eszmélésének időszaka is volt. A felszabadulásunk emlékének felidézésekor azt az alapvető társadalmi-gazdasági változást kell megemlíteni, amelyen keresztül eljuthattunk napjaink — ellentmondásoktól ugyan nem mentes, de társadalmi és személyes biztonságérzetet teremtő állapotaihoz. A második világháború utáni nemzetközi helyzet, a szocialista világ létrejötte, a gyarmatok felszabadulása megteremtette a politikai feltételeket a magyar nép felemelkedéséhez. Népünk szorgalma, saját sorsát jobbra fordítani akaró törekvése többre volt mint hogy a háborúban képes, elpusztult ország termelőerejét újra felélessze. Gyökeresen átalakította a gazdaságot, szocialista nagyipart, a világszínvonalhoz közel álló mezőgazdaságot teremtett és létrehozta mindazokat az intézményeket, melyek az új típusú ember szellemi, testi hétköznapjaink és gyarapodását, ünnepeink tartalmasabbá tételét jelentették. A felszabadulást követő politikai progresszivitás, mindenekelőtt a kommunisták vezette baloldali erők meghirdetett programja és tettei jelentették azt a garanciát, melynek következménye lehetett és lett az ország újjáépítése, a népi demokratikus fordulat megtétele és a munkás-paraszt állam 1949-ben alkotmányban is deklarált szuverenitása. A gazdasági átalakítással megteremtődtek a társadalmipolitikai feltételei is egy minden eddiginél igazságosabb viszonyokat létrehozó, nemzeti kulturális felemesedési programot megvalósító szocialista forradalmi átalakulásnak. A földreform, a politikai öntudathoz gazdasági hátteret adott a korábban kisemmizett cselédeknek, zselléreknek. Közeget adott a személyes tenniakarásnak, amellyel már az új jövendőt formáló társadalom bázisa is megteremtődött. Az elmúlt több mint négy évtized társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális eredményei, sikerei önmagukért beszélnek. Nagyrészt megélt állapotainknak ma is tartozékai, összetevői. A hiányosságok, az elkövetett hibák feltárása, elemzése a jobbat teremteni akaró szándékunk által diktált feladatunk. De ugyanilyen kötelezettségünk mindazoknak az eredményeknek az értékelése, amelyek a maguk idejében korszakos vívmányunk, személyes vagy közösséget próbára tevő küzdelmek terméke volt. Az emberiség történetében négy évtized nem olyan nagy idő. A fejlődés lassú tempójú folyamatában azonban vannak meghatározó évtizedek, melyeknek sodrása nemcsak medret formáló, hanem azt minőségileg is átalakító hatásuk van. A régi elhagyása, az új megteremtése, az új minőség megjelenése mindig a részleteket is érintő mozzanat. Ugyanakkor az eltelt közel két emberöltőnyi idő a mederváltás nagy nemzeti és társadalmi hatásait is jelenti a magyarság számára. A vívmányok mellett máig ható hiányosságok is teremtődtek. A politikai akarat — nagyon helyesen — az ember teljes felszabadítását tűzte ki célul, mint a szocializmus legfőbb feladatát. Az egykori szegénység sorsközösség-formáló összetartó ereje politikai platformot hozott létre azért, hogy soha vissza ne térjen a régi. A megélhetés biztonságtudata pedig hangulati, érzelmi konszolidáltságot teremtett. Az ember tenniakarása, a jobb lét iránti igénye kikésztette előbb a gazdaság, majd a politika reformját is, melynek megvalósítása immár több évtizede állapotainak meghatározója. A nemzetköziségbe beágyazott magyar gazdaság nyitottsága, sérülékenysége, a belső szervezeti és módszerbeli gondjaink kitermelték, társadalmi szintre emelték az egyéni érdekeltség rendellenességeit, az embertelenül megnövekedett munkaidőalapot, s az ügyeskedőket, a spekulációt. Mindezeknek ma már komolyan érezhető, társadalmat és egyéneket, értékeket is erodáló szerepe van. Nagy kérdésünk, hogy mit vigyünk tovább és mit tagadjunk meg a megéltből? Tagadjuk, ami nem emberi, nem szocialista, nem haladó, ami a torzulást jelenti. Vigyük tovább a négy évtizeden át kitermelt értékekből mindazt, ami a korhoz igazítható, mindazt, ami törekvéseink kiteljesítője. Napjaink fő feladata, a munka becsületének megteremtése. A munkáé, mely mint értéket termelő tevékenység gazdasági, programunk társadalompolitikai alapja és jövőt formáló akaratuk bázisa. A munka az ember létezésének megnyilvánulása, létének szellemi és tárgyiasult alkotásokban való megörökítése. Nem idegeníthető el az embertől. Az ember küzdelemre született, általa fejlődik mérettetik meg, tud igazán — a legyőzött és s nem megkerült akadályok után boldogan ünnepelni, így teremtődnek értékek, így nemesednek személyiségek, és így jön létre az a sajátos közeg, mely mindig biztosítani tudja, hogy a képességeket kibontva és az elért eredmények alapján illeszkedjen az egyén a közösséghez. Ez ad jó politikai vitást, teremt közérzetet és aktiszilárd, konstruktív világnézetet, megbecsülést az egyénnek, a népnek, a nemzetnek, így a szocializmust építő Magyar Népköztársaságnak. Kedves Elvtársak! A több mint négy évtizedünk létező szocializmusa ennek garanciája. Előrelépésünk milyensége és mértéke nagyban függ attól, hogy az eddig megtett út során szerzett tapasztalatainkkal hogy tudunk bánni. Ha csak azt tagadjuk, ami korrekcióval sem lehet erősítője jövőt formáló tetteinknek, ha képesek leszünk megőrizni és tettekkel ápolni, ugyan nem ellentmondások nélküli - de a maga idejében szükségszerű és eredményt is jelentő — hagyományait, ha felhasználunk minden olyan elméleti és gyakorlati tapasztalatot, melyet a négy évtized küzdelmei kitermeltek, akkor méltó örökösei vagyunk a szocialista forradalom magyarországi cselekvőinek — mondotta befejezésül Navracsics Tibor. Az ünnepség második részében kulturális műsor következett. A Petőfi Színház művészei, a Lovassy Gimnázium tanulói, Veszprém amatőr művészeti együttesei — az építők Bakony tánckara, Hóvirág Kamarakórus, a Hajadina és a Tátika népzenei együttes - köszöntötték műsorukkal felszabadulásunk évfordulóját. Az ünnepi nagygyűlés közönsége. Részlet az építők Bakony táncegyüttese j műsorából.