Napló, 1987. május (Veszprém, 43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

2 - NAPLÓ - 1987. május 1., péntek Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról) gyűlésen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerületi pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Poliitikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Ivány Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Bornemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanácselnöke köszöntötte a vendéget. Ezt követően Bornemissza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életéről, politikai helyzetéről, a városrész gyarapodásáról, a gazdálkodás eredményeiről és soron lévő feladatairól. Elmondta: az elmúlt évben tovább formálódott Angyalföld gazdasági arculata, a nagy- és középüzemek mellett - amelyek meghatározóak a kerületben - egész sor új kis- és leányvállalat, a hagyományos szövetkezetek mellett pedig számos kisszövetkezet is működik már. Bár a terület gazdálkodóegységei 1986-ban nem értek el kiugró eredményeket, de tevékenységük kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság novemberi határozata nyomán vezetők és dolgozók egyaránt megértették, hogy a döntések végrehajtása érdekében a gazdálkodásban is a korábbinál kritikusabb önvizsgálatra, konkrétabb elhatározásokra, fegyelmezettebb, jobb munkára van szükség. Az eddigieknél is jobban felértékelődik az emberi tényező szerepe, s ilyenkor nagyobb a politikai munka felelőssége is: olyan helyzetben kell tájékoztatni, meggyőzni, tettekre mozgósítani, amikor a mindennapi gondok erőteljesebben befolyásolják az emberek hangulatát. Szó esett arról is, hogy Angyalföldön, mint szerte az országban, a meglévő gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbiztonságban élhetnek, mindenkinek van munkahelye, s mindenütt szükség van az értelmes, tartalmas munkára, hiszen csakis ez lehet boldogulásunk alapja. Kádár János válaszolt az elhangzottakra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladásunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolkodást, más hozzáállást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségének titkára fogadta. Beszámoltak a Forgácsolószerszám-ipari Vállalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vállalat munkájáról, a pártszervezet tevékenységéről. Mint elhangzott: az ország egyik legnagyobb szerszámgyártó üzeme 1800 dolgozót foglalkoztat, közülük négyszázan a fővárosban gyártják a forgácsolószerszámokat, a különböző alkatrészeket, rögzítőgyűrűket, kompresszorszelepeket. Termékeiket az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a javítószolgáltatás területén egyaránt használják. Nagy részük a csúcstechnológiát képviselő megmunkálógépek alkatrésze, tartozéka. A vállalat széles körű nemzetközi és hazai kapcsolatokat alakított ki. Az NSZK-beli Krupp-Vidia céggel kooperációs szerződés keretében, licenc alapján állítják elő a marósműhelyben a modern szerszámok, NC vezérlésű gépek marófejeit. Sokéves múltja van a moszkvai Frézer gyárral folytatott eredményes szerszámgyártási együttműködésnek. Itthon elsősorban a Csepel Szerszámgépgyár és a Szerszámipari Művek gyártmányainak tartozékai viselik a FORCON-emblémát. A gyár vezetői a tröszt eredményeiről szólva elmondták, hogy az elmúlt esztendőben egymilliárd forint termelési értéket könyvelhettek el, és sikeresen teljesítették az idei első negyedév terveit is. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: Kádár János — Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszörűs és marósműhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendégeket, majd Kádár János lépett mikrofonhoz. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-hallottak, hanem az itt tapasztalt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek különösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddalbajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredményekhez, és az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s mindenki számára érzékelhetően, de gyarapodott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dolgozunk, hogy az emberek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapítás, hogy nehéz az ország helyzete. A korábbi évek lendületes fejlődése lelassult, munkánk sok tekintetben bonyolulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, amennyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gyakorlatunkon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szükséges, de érthetően népszerűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, ami többéves gyakorlatot próbál megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok úgymond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesítménynövekedést, s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igeném, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a teljesítmények gyakran a bérek mögött kullogtak . . . Azt kell megértenünk - hangsúlyozta a párt főtitkára -, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik - tette hozzá -, hiszen azokban a fejlett tőkés országokban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől való félelem áll a valóban impozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit említette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelő berendezések, a modern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő munkatempó a szerelőszalagok mellett. Mi szocialista kibontakozást keresünk! - szögezte le hazai gondjainkra visszatérveKádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hirdetünk, amely eddigi tapasztalatainkra építve nem rövid időre, hanem hosszabb távra megalapozza fejlődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladásunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni - hangoztatta -, építeni a szocialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a termelési viszonyok változása mögött járva formálódik - jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekeltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciálás érvényesüljön a munkásközösségeken belül is. Minden termelő egységre és mindenkire igaz a követelmény: aki becsülettel, eredményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fejlődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengőrilengők, a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy napjainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyorsan változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóval nagyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak el tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akaratára, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Az átalakítás folyamata a szocialista országok közötti együttműködésre, így a magyar-szovjet kapcsolatokra is hatással van. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékellhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlátozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárulni, keresve az együttműködés lehetőségét más társadalmi rendszerű államokkal - ahogyan ez most, a svédországi látogatás alkalmával is történt. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy készülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, törekvéseinket, az elszántságunkat céljaink megvalósítására, és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva jókívánságait a jelenlévőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. Az MSZMP főtitkára látogatást tett a FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál. Dávid Tibor munkással beszélget a marósműhelyben. Elismerés a kiválóan gazdálkodó vállalatoknak (Folytatás az 1. oldalról) az export szinten tartásáról. A veszprémi Balaton Bútorgyár azonban a Szék- és Kárpitosipari Vállalat után termelésének kimagasló exporthányadával még így is a legjelentősebb exportálónak számít az ágazatban. Továbbfejlődésének érdekében új termelőkapacitásokat alakít ki a bútorgyár. Ennek első lépéseként tavaly új telephelyet létesített Veszprém északi ipartelepén az alapanyag és a készáru raktározására. Két éven belül pedig háromezer négyzetméter alapterületű új üzem, s 60 millió forintot érő gépek, technológiák segítik majd a termelést. A gyártás szervezését, jobb előkészítését immár számítógépes rendszer könnyíti a gyárban. A megújulás, továbblépés jele, hogy tavaly a közvetlen értékesítést szolgáló mintatermet alakítottak ki, jelző, beavatkozó rendszert építettek a tűzveszély kiküszöbölésére. Az igazgató megelégedéssel szólt termelési, kereskedelmi partnerkapcsolataikról, majd a jó munkáért járó elismerések átadására került sor. A bútorgyáriak munkásgyűlésén méltató szavak kíséretében adta át a Kiváló vállalat címmel járó oklevelet dr. Cseh József miniszterhelyettes és G. Nagy József ágazati szakszervezeti titkár. Gratulált a múlt évi gazdasági munka magas színvonalú elismeréséhez Juhász Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. A munkásgyűlés végén szocialista brigádokat, munkásokat tüntettek ki, öten miniszteri, ketten szakszervezeti kitüntetésben részesültek, 23-an pedig a vállalat kiváló dolgozói lettek. Az erdőgazdaság múlt évi munkájáról Czebel Sándor vezérigazgató számolt be. Bevezetőül hangoztatta, hogy a kiváló vállalat cím elnyerése annál inkább értékmérője az erdőgazdasági munkának, mert az utóbbi négy év alatt ezúttal harmadszor érdemelte ki a BEFAG ezt az elismerést. Ismét bizonyítani tudtuk, mondotta, hogy vállalatunk dolgozó kollektívája a rábízott vagyonnal jól tud gazdálkodni, az átlagosnál jobb eredményt tud felmutatni. Tavaly 755 millió forint árbevételt értünk el, ez 13 százalékkal múlja fölül a tervezettet. Kimagasló az exportteljesítés: 242 millió forint, ami 38 százalékkal több az 1985. évi ténynél. A gondos, jó minőségű exporttevékenységért elnyertük a világ legjobb erdőgazdaságának járó exportkitüntetést, amelyet Madridban adtak át. A vállalat nyeresége tavaly 240 millió forint volt (ami 159 százalékos tervteljesítésnek felel meg). A vezérigazgató szólt az egyes ágazatok munkájáról, a jelentősebb gépvásárlásokról, a szociális és munkásellátási tervek megvalósulásáról, ismertette a tervezett három nagy beruházást Franciavágáson, Zalahalápon, valamint az erdei aprítéktermelés technológiájának felújítását. Röviden vázolta az 1987-es terv főbb célkitűzéseit, az idei árbevételi terv összességében meghaladta az egymilliárd forintot, ebből 315 millió forint a tervezett tőkés export. A beszéd elhangzása után dr. Villányi Miklós átadta a kiváló vállalat kitüntetést Czebel Sándor vezérigazgatónak. Majd az erdőgazdaság legjobb négy egységének vezetői vették át az oklevelet és a jutalmat. Élüzem lett a zalahalápi parkettagyár, második helyezett a keszthelyi és devecseri erdészet. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést 13-an, a Kiváló Dolgozó kitüntetést 95-en vették át. A szakszervezeti munkában kitűnt három erdész SZOT-oklevélben részesült. Keszthely:_________ BEFOG Tegnap délután tartotta kiváló vállalati ünnepségét a BEFAG Keszthelyen, a múzeum dísztermében. Varga László, a vszb titkára köszöntötte az erdőgazdaság jelenlévő dolgozóit, a meghívott vendégeket, köztük dr. Villányi Miklóst, a MÉM államtitkárát, Gyuricza Lászlót, a Veszprém megyei pártbizottság első titkárát, Czirmai Tibort, a MEDOSZ központi vezetőségének titkárát, továbbá a megjelent városi párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetőket. Elismerések szakszervezeti aktivistáknak ünnepséget tartottak Veszprémben, a Szakszervezetek Házában, május 1. alkalmából. A munkásosztály nemzetközi ünnepét dr. Táncsiics Aladár, a HVDSZ megyei titkára méltatta, majd kitüntetések átadására került sor. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta: Balogh Zoltán, az AGROTERV dolgozója, az SZMT gazdaságpolitikai munkabizottságának tagja, Kiss István, a BEFAG főbizalmija, Pál János, az Ajkai üveggyár bizalmija, Pálmai Károlyné, a Herendi Porcelángyár szb-elnöke. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát vette át: Faa János, az SZMT technikai dolgozója, Gombai Lajos, a DAVIÉP szb-titkára, Kerschner Józsefné, a TANÉP segélyezési albizottságának vezetője, Kiss Ottó, a sümegi összefogás Tsz elnöke, Pálfy Zoltán, a megyei munkajogi bizottság titkára, Szabad Ferenc, az SZMT titkára, Szalai Jenő, a HVDSZ megyei nevelési munkacsoportjának tagja, Szalóki Antalné, a Balaton Bútorgyár főbizalmija és Veiland László, a MEDOSZ KV tagja. A Veszprém megyéért kitüntetés arany fokozatát vette át: Sándor József, az ÉDOSZ megyei titkára és Szedlák Rudolf, a szakszervezetek Veszprém városi bizottságának titkára. A Veszprém megyéért kitüntetés ezüst fokozatát adták át: Lukács Sándornénak, a Nitrokémia dolgozójának és Szentgyörgyi Sándornak, az SZMT technikai dolgozójának. Pápa: Városgazdálkodási Vállalat A város és környékének lakossága számtalan jelét adja annak, hogy elégedett a Pápai Városgazdálkodási Vállalat munkájával és nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kollektíva a városfejlesztésben, a lakóhely szépítésében és a szolgáltatásokban tesz. Népszerűségüket fokozza az a tény is, hogy évek óta az árhatóságilag engedélyezett szolgáltatási árak 80-85 százalékát érvényesítik a lakosság felé. A többi között ez hangzott el azon az ünnepségen, amelyet tegnap délután rendeztek a pápai munkásotthonban. Az ünnepségen a többi között megjelent az ÉVM képviseletében Szívós Lajos főosztályvezető, a HVDSZ központi vezetőségének képviseletében dr. Pék Zsolt, valamint Balogh Zsigmond, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Rostási József, a pápai városi pártbizottság első titkára. Németh József, a városgazdálkodási vállalat igazgatója a kiváló eredményt hozó elmúlt évi gazdálkodásukról elmondta, hogy az árbevétel meghaladta a 157 millió forintot, amely a megelőző évhez viszonyítva 9 százalékos növekedést jelentett. Legjelentősebb tavalyi építési feladatukat, a szakmunkásképző iskola tíztantermes bővítését tervszerűen teljesítették. Jelentős munkát végeztek a város lakóépületeinek felújításánál is. Sikerrel tettek eleget a városi gázprogram megvalósulását célzó gerincvezetéképítési, valamint az intézményi és lakossági gázvezetékek belső szerelési kötelezettségeiknek. Az elmúlt évben folytatták a város vezetése álta il szorgalmazott belvárosi rekonstrukciós munkákat, a nagy értékű műemléki, városképi épületek felújítását. Jól működött a hibaelhárító gyorsszolgálat, kedvezően használták ki a köztisztasági gépparkot, összességében színvonalasan végezte tevékenységét a vállalat szolgáltató részlege. Az ünnepségen a munkában élenjárókat kitüntették, így például a Vállalat kiváló brigádja címet két kollektíva, a Bánki Donát gépészeti, valamint a Zalka Máté asztalos brigád nyerte el. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott a Pápai Városgazdálkodási Vállalat dolgozói közül Birkás István, Mayer Sándor és Huszár József. Kiváló Dolgozó kitüntető címben tízen részesültek. Az ifjúságot be kell avatni a közéletbe (Folytatás az 1. oldalról) Maga, többek véleménye szerint, kevéssé ismeri a népfrontmozgalom társadalmi szerepét, valamivel jobban a KISZ-t, mint érdekvédelmi szervezetet, s kezdik megismerni a szakszervezeteket. Ezért az ifjúsággal való kapcsolatfelvétel nagyon fontos feladat. László József, a TIT megyei vezetője szerint, a népfrontmozgalomnak tükröznie kell az ifjúságot is, közvetíteni problémáikat, ugyanakkor a sajátos ifjúsági önszerveződésekhez szükséges megtalálni a szervezeti kereteket. Az ifjúsággal kapcsolatos népfronttennivalók megfogalmazása előtt fontos, hogy a jelenlegi helyzetet hozzáértők alaposan vizsgálják meg, amely alapján az elnökség ajánlásokat tehet a népfronttestületeknek. Dr. Németh Márta, a KISZ megyei bizottsága titkára hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a népfront sokat tehet azért, hogy az ifjúság politikai gyakorlatot szerezzen. István János, a megyei tanács elnöke - egy kérdés kapcsán - kifejtette, hogy téves az a nézet, hogy a középiskolát végzett fiataloknak szellemi munkakör „jár". A középiskolai végzettség elsősorban fizikai munkakörök ellátására nyújt lehetőséget. Elmondta,hogy érzékelhető a tendencia: a közéleti munka, a közösségi nevelés - a vállalati alaptevékenység és a munkaidőalap védelme során - áttolódik a lakóhelyekre. S így a lakóhelyen tehet a népfront legtöbbet a fiatalokért. Róth Antal, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a népfront szervezeti ereje figyelembevételével vállaljon feladatokat. Csaba Imre, ny. főszerkesztő úgy fogalmazott, hogy a népfrontmozgalomnak eddig is volt ifjúságpolitikai koncepciója, s ennek programját szükséges most rögzíteni. Mógor Győző, a népfront megyei bizottsága titkára öszszegzésében kiemelte, hogy hasznos volt a javaslatgyűjtés, hamarosan szakmai csoportot hoznak létre, amely majd a népfront szempontjai szerint vizsgálja az ifjúságot. Bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa legközelebbi ülésén ifjúságpolitikai kérdésekről lesz szó, a tanács állásfoglalása is segíti a mozgalom ifjúsági munkáját. Kiváló feltalálók a MÁFKI-nál Csütörtökön ünnepélyes keretek között adta át Csikós Rezső, a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet igazgatója a kiváló feltaláló kitüntetéseket, a kutatásban élenjáró szakembereknek. Az arany fokozatot vette át immár negyedik alkalommal dr. Fehérvári Antal, szintén arany fokozatú kitüntetést kapott Keszthelyi Sándor, dr. Trócsányi Zénó, Répási Ottó, és Gregor Lajosné. Kiváló feltaláló kitüntetés ezüst fokozatát kapta dr. Bélafi Lászlóné.