Napló, 1987. július (Veszprém, 43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
‘ : itt r ’ í 1 J t £, r * L ' J abi HJ na atíJ í rlT uu \ ■ I Világ proletárjai egyesüljetek! k AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS APJA 1987. július 1., szerda ÁRA: 1,80 FORINT XLIII. évfolyam, 153. szám A minőséggazdálkodásunk sikerének kulcskérdése Ipari tudósítóink jelentik a tapasztalatokról Néhány nappal ezelőtt a Veszprémi Szénbányák igazgatótanácsa - elemezve a gazdálkodást - több fontos döntést hozott. Ezek egyike az érdekeltségi rendszerhez kapcsolódik, mégpedig a jobb minőség védelmében. A döntés szerint, ha valamelyik üzem teljesíti ugyan a mennyiségi tervét, de a minőségi követelményeket nem váltja valóra, a vállalat vezetősége úgy tekinti, hogy az a kollektíva nem tett eleget kötelezettségének. És nemcsak egy vállalatnál döntenek ilyen szigorúan. Máshol is szükség van hasonló intézkedésekre. Az MSZMP Központi Bizottságának ez év április 28-i ülésén is rámutattak, hogy ,,a gazdasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges fordulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás." A hatékonyság, a gazdálkodás javítása elképzelhetetlen a minőség javítása, növelése nélkül. Ezért halljuk, olvassuk naponta ennek jelentőségét. Mert jó minőségű termékek nélkül az export fokozása, a cserearányok javítása elképzelhetetlen. Gazdálkodásunk sikerének kulcskérdése: hogyan sikerül javítani a minőséget? Mit tesznek az üzemeknél, vállalatoknál? Erről írnak ipari tudósítóink. A vállalatnál kis létszámú (5 tagú) önálló osztály irányítja a minőségellenőrzési és szénelőkészítési feladatokat. Ez fogja össze az üzemi meo-szervezeteket is. A legnagyobb szénátadó helyeken is dolgoznak a meósok, hogy a fogyasztó az előírt minőségű terméket kapja. A külszínen nemcsak a nyers aknaszén, hanem a „késztermék” (különféle osztályozott szenek) minőségét is ellenőrzik a mintavevők, laboratóriumok. Szigorúan vizsgálják a föld alatt a telepeket. (Az Ajka—II feltárásánál például 15 ezer magmintát ellenőriztek, vizsgáltak.) Az üzemeknél az erőművekhez továbbított szénfolyamból 3-5 percenként vesznek mintát. A szervezet dolgozóinak is köszönhető, hogy például 1987. első öt hónapjában az Ajkai Hőerőmű Vállalatnak szállított szén minősége jelentősen javult (105 százalékra teljesítették a követelményeket), s az inotai „November 7." hőerőműnek átadott szén minőségével kapcsolatos igényt is 106 százalékra teljesítették. Az osztály és az irányítása alá tartozó szervezetek foglalkoznak a bányavizek, a levegő stb. „minőségellenőrzésével” is, főként a környezetvédelmi tennivalókkal összefüggésben. S. Nagy Sándor Veszprémi Szénbányák Meósok a mélyben. Föld alatti mintavétel. Napirenden a munkamódszer Ülésezett Veszprém Város Tanácsa Az elmúlt hét végén Veszprémben ülést tartott a megyeszékhely városi tanácsa, amelynek munkájában részt vett Csonka Zoltán, a városi pártbizottság első titkára. A testület elsőként dr. Szekeres Imre tanácselnök-helyettes előterjesztésében — megtárgyalta és elfogadta az oktatási ésközművelődési intézményirányítás továbbfejlesztésének kérdéseit. (E témára lapunk későbbi számában visszatérünk.) Ezt követően a városi tanács munkamódszere került sorra, amelyet Maróti Rezső tanácselnök előterjesztésében vitattak meg. A tárgyalt téma fontosságát átérezték a városi tanács tagjai, hiszen előzetesen véleményt mondtak, írásban javaslatokat adtak a beszámolóhoz. Az elmúlt évben a tanács végrehajtó bizottsága tekintette át munkamódszerét, akkor fogalmazódott meg, hogy következő lépésként szükséges a tanácstestület munkamódszerének, a bizottsági, tanácstagi munka eredményességének az áttekintése is. A testületi munka hármas csoportra tagozódik. Ez a döntés, aminek alapján megszületik a határozat, majd pedig ennek végrehajtása és ellenőrzése. A döntés jó előkészítése a testületi munka alapja. Az előterjesztés bevezetője hangsúlyozta, hogy a munkatervek olyan kérdések napirendre tűzését tartalmazták, amelyek a város időszerű és fontos tennivalóit érintik, például a lakásgazdálkodás kérdései, a nagycsaládosok helyzete stb. A jövőben indokolt lehet a munkaterv tervezetébe alternatív javaslatok felvétele, amelyek közül a testület választaná ki az általa aktuálisnak tartott témát. A döntések előkészítésénél a tanácstagok igénylik, hogy az előterjesztések tartalmazzák mindazokat az információkat, adatokat, amelyek szükségesek a helyes, megalapozott döntéshez. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben elengedhetetlen a társadalmi viták, ankétok rendezése, az érintettek kérdőíves megkeresése. Az utóbbi időben gyakorlattá vált, hogy az előterjesztéseket az érintett bizottságok, illetve a tanácstagi csoportok az ülés előtt megtárgyalták. A tanácstagi munkában döntő jelentőséggel bír a választók képviselete, az interpellációs jog gyakorlása és a nyil(Folytatás a 2. oldalon) Herendi Porcelángyár A következetesen szigorú minőségellenőrzés az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy a gyár most is gazdasá(Folytatás a 2. oldalon) A nyár újdonsága a féltartós tej címmel képriportot közlünk lapunk 3. oldalán a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat és a Balatonfüred-Csopak Tája Termelőszövetkezet új termékéről. Az ellenőrzések a vállalatok, intézmények munkájának javítását segítsék Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Tegnap Gyuricza László első titkár vezetésével ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. Elsőként jelentést vitattak meg az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. február 28-i, az ellenőrzés javításáról, a felelősségre vonás szigorításáról szóló határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól. A testület tájékoztatására dr. Vasvári Csaba, a megyei pártbizottság osztályvezetője készítette a jelentést. Ennek bevezetőjében azt állapította meg egyebek között, hogy a határozatot csupán a bűnüldöző, igazságügyi szervek, a népi ellenőrzési bizottságok, valamint az ott dolgozó pártszervek dolgozták fel kellő mélységben, s hasznosították munkájukban a határozatban foglaltakat. A gazdálkodó egységeknél tevékenykedő pártszervek döntő számban csak általánosságban foglalkoznak az ellenőrzéssel, tárgyalnak ugyan e témával összefüggő napirendeket, de csak érintőlegesen szólnak például a munkafolyamatba épített, a belső ellenőrzés kérdéseiről, lehetőségeiről. Bár a társadalmi életben jelentkező negatív jelenségekre igen érzékenyen reagálnak a taggyűléseken, a gondok, hiányosságok okait már nem elemzik, így következtetéseik sem alkalmasak azok leküzdésére. A továbbiakban részletesen szólt a jelentés a gazdálkodó szervezetek, intézmények belső ellenőrzésének tapasztalatairól, megállapítva, hogy az az ellenőrzési rendszer leggyengébb láncszeme. Ennek főbb okai között említette, hogy nem terjed ki a technológiai előírások betartására, a munkafegyelemre, hanem megmarad a bizonylati fegyelem, az anyag- és árukészlet ellenőrzésénél. Rontja presztízsét az is, hogy nem minden esetben történik vezetői intézkedés a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A belső ellenőrzés gyengeségeit és hibáit többek között az is jelzi, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a társadalmi tulajdon elleni és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Ez egyébként a külső és felügyeleti ellenőrzés hatástalanságára is utal. E téren az ellenőrző szervek tevékenységének jobb öszszehangolásával, a párhuzamos ellenőrzések számának csökkentésével, egymás jobb tájékoztatásával, az ellenőrzések színvonalának emelésével lehetne a munka hatásfokát javítani. Az ellenőrzés speciális fajtájaként említette a jelentés a közérdekű bejelentéseket, kérelmeket, panaszokat. Ezek többségével a pártszervekhez, a tanácsokhoz és a népi ellenőrzési bizottságokhoz fordulnak az állampolgárok. Jelzéseik, bár nagyrészt egyéni gondok formájában jelennek meg, a szocialista gazdálkodással, a jogszabályokat sértő magatartással kapcsolatos negatív jelenségekre irányítják a figyelmet. Az említett szervek a közérdekű panaszokkal súlyuknak megfelelően foglalkoznak. A Politikai Bizottság határozata fontosnak ítélte a gazdálkodás felelősségrendszerének javítását. E területen az előrehaladás nem kielégítő. Az ellenőrző szervek a leggyakrabban megelégszenek a hibák, a hiányosságok feltárásával, javaslatok megtételével, s nem kezdeményeznek felelősségre vonást. Különösen a személyi felelősség megállapítása ritka, ha meg is történik, az alacsonyabb büntetések kiszabása a jellemző. Végezetül a jelentés azt állapította meg, hogy az ellenőrzési munkában a kedvező és kívánatos folyamatok a vártnál lassabban bontakoznak ki, sőt egyes területeken romlás tapasztalható. Mindebből következően az ellenőrzésre vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtásában, a határozatok érvényre juttatásában a pártszerveknek meghatározó szerepet kell vállal(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Vidáman telnek a napok a balatonszepezdi úttörőtáborban, ahol ajkai pajtások nyaralnak. Képes tudósítás lapunk 4. oldalán. Szövetkezeti leányok (3. oldal) Volt egyszer egy patika (4. oldal) Az egyiknek sikerül, a másiknak nem (5. oldal) Mondd, ha igaz! (5. oldal) A Az urbanisztikai bizottság ülése Tegnap délután a MTESZ keretein belül működő Urbanisztikai Szakbizottság ülésén Veszprém épített és természeti környezetének alakulásáról volt szó. Az ülés házigazdája Kiss Tamás volt, a szakbizottság vezetője, Mezei László építészmérnök és Strenner József kertészmérnök indító előadásai számos gondolatot vetettek fel, jó alapjai voltak a kibontakozó beszélgetésnek. Mezei László kiindulópontja az volt, hogy egy város képét három léptékben kell vizsgálni: a település egészét figyelve, egyes nagyobb területi egységekre koncentrálva, végül az utcák, házsorok esztétikumára ügyelve. E három szorosan összekapcsolódik, s nemegyszer egymásba is olvadnak. Például a város „nyitóutcáinál”, amelyeken az idegen az első benyomásait kapja a városról. Strenner József Veszprém zöldterületeiről, azok fenntartási és telepítési gondjairól beszélt. Az ülésen részt vevő szakemberek hozzászólásai nyomán reális kép alakult ki Veszprém építészeti és természeti környezetének színvonaláról: hibák, eredmények egyaránt előkerültek. Tanulságként két alapvető, s minden részterületre érvényes következtetés vonható le a beszélgetésből. A legszebb elképzeléseket is elcsúfítja a szembeötlő befejezetlenség, s a nemtörődöm használat. Ezzel szorosan öszefügg a másik probléma: a terveknek, elképzeléseknek nincs egyetlen, a felelősséget vállaló gazdája. Emiatt lehet az a sok apró, de az összképet rontó hiba még a nemzetközi hírű belvárosunkban is.