Napló, 1987. július (Veszprém, 43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

‘ : itt r ’ í 1 J t £, r * L ' J abi HJ na atíJ í r­lT uu \ ■ I Világ proletárjai egyesüljetek! k AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS APJA 1987. július 1., szerda ÁRA: 1,80 FORINT XLIII. évfolyam, 153. szám A minőség­gazdálkodásunk sikerének kulcskérdése Ipari tudósítóink jelentik a tapasztalatokról Néhány nappal ezelőtt a Veszprémi Szénbányák igazgatótaná­csa - elemezve a gazdálkodást - több fontos döntést hozott. Ezek egyike az érdekeltségi rendszerhez kapcsolódik, mégpedig a jobb minőség védelmében. A döntés szerint, ha valamelyik üzem teljesíti ugyan a mennyiségi tervét, de a minőségi köve­telményeket nem váltja valóra, a vállalat vezetősége úgy tekinti, hogy az a kollektíva nem tett eleget kötelezettségének. És nemcsak egy vállalatnál döntenek ilyen szigorúan. Máshol is szükség van hasonló intézkedésekre. Az MSZMP Központi Bi­zottságának ez év április 28-i ülésén is rámutattak, hogy ,,a gaz­dasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges for­dulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és tár­sadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás." A hatékonyság, a gazdálkodás javítása elképzelhetetlen a mi­nőség javítása, növelése nélkül. Ezért halljuk, olvassuk naponta ennek jelentőségét. Mert jó minőségű termékek nélkül az ex­port fokozása, a cserearányok javítása elképzelhetetlen. Gazdál­kodásunk sikerének kulcskérdése: hogyan sikerül javítani a mi­nőséget? Mit tesznek az üzemeknél, vállalatoknál? Erről írnak ipari tudósítóink. A vállalatnál kis létszámú (5 tagú) önálló osztály irányít­ja a minőségellenőrzési és szénelőkészítési feladatokat. Ez fogja össze az üzemi meo-szer­­vezeteket is. A legnagyobb szénátadó helyeken is dolgoz­nak a meósok, hogy a fo­gyasztó az előírt minőségű terméket kapja. A külszínen nemcsak a nyers aknaszén, hanem a „készter­mék” (különféle osztályozott szenek) minőségét is ellenőr­zik a mintavevők, laboratóriu­mok. Szigorúan vizsgálják a föld alatt a telepeket. (Az Aj­ka—II feltárásánál például 15 ezer magmintát ellenőriztek, vizsgáltak.) Az üzemeknél az erőművekhez továbbított szénfolyamból 3-5 percenként vesznek mintát. A szervezet dolgozóinak is köszönhető, hogy például 1987. első öt hó­napjában az Ajkai Hőerőmű Vállalatnak szállított szén mi­nősége jelentősen javult (105 százalékra teljesítették a köve­telményeket), s az inotai „No­vember 7." hőerőműnek át­adott szén minőségével kap­csolatos igényt is 106 száza­lékra teljesítették. Az osztály és az irányítása alá tartozó szervezetek foglal­koznak a bányavizek, a leve­gő stb. „minőségellenőrzésével” is, főként a környezetvédelmi tennivalókkal összefüggésben. S. Nagy Sándor Veszprémi Szénbányák Meósok a mélyben. Föld alatti mintavétel. Napirenden a munkamódszer Ülésezett Veszprém Város Tanácsa Az elmúlt hét végén Veszp­rémben ülést tartott a megye­­székhely városi tanácsa, amely­nek munkájában részt vett Csonka Zoltán, a városi párt­­bizottság első titkára. A testü­let elsőként­­ dr. Szekeres Im­re tanácselnök-helyettes elő­terjesztésében — megtárgyalta és elfogadta az oktatási és­­közművelődési intézményirányí­tás továbbfejlesztésének kér­déseit. (E témára lapunk ké­sőbbi számában visszatérünk.) Ezt követően a városi tanács munkamódszere került sorra, amelyet Maróti Rezső tanács­elnök előterjesztésében vitat­tak meg. A tárgyalt téma fon­tosságát átérezték a városi ta­nács tagjai, hiszen előzetesen véleményt mondtak, írásban ja­vaslatokat adtak a beszámoló­hoz. Az elmúlt évben a tanács végrehajtó bizottsága tekintet­te át munkamódszerét, akkor fogalmazódott meg, hogy kö­vetkező lépésként szükséges a tanácstestület munkamódsze­rének, a bizottsági, tanácstagi munka eredményességének az áttekintése is. A testületi munka hármas csoportra tagozódik. Ez a dön­tés, aminek alapján megszüle­tik a határozat, majd pedig ennek végrehajtása és ellen­őrzése. A döntés jó előkészítése a testületi munka alapja. Az elő­terjesztés bevezetője hangsú­lyozta, hogy a munkatervek olyan kérdések napirendre tű­zését tartalmazták, amelyek a város időszerű és fontos­ tenni­valóit érintik, például a lakás­­gazdálkodás kérdései, a nagy­­családosok helyzete stb. A jövőben indokolt lehet a mun­katerv­­ tervezetébe alternatív javaslatok felvétele, amelyek közül a testület választaná ki az általa aktuálisnak tartott témát. A döntések előkészítésénél a tanácstagok igénylik, hogy az előterjesztések tartalmazzák mindazokat az információkat, adatokat, amelyek szükségesek a helyes, megalapozott dön­téshez. A lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben el­engedhetetlen a társadalmi vi­ták, ankétok rendezése, az érintettek kérdőíves megkere­sése. Az utóbbi időben gya­korlattá vált, hogy az előter­jesztéseket az érintett bizott­ságok, illetve a tanácstagi cso­portok az ülés előtt megtár­gyalták. A tanácstagi munkában dön­tő jelentőséggel bír a válasz­tók képviselete, az interpellá­­ciós jog gyakorlása és a nyil­(Folytatás a 2. oldalon) Herendi Porcelángyár A következetesen szigorú minőségellenőrzés az egyik leg­fontosabb tényezője annak, hogy a gyár most is gazdasá­(Folytatás a 2. oldalon) A nyár újdonsága a féltartós tej címmel képriportot közlünk lapunk 3. oldalán a Veszprém Me­gyei Tejipari Vállalat és a Balatonfüred-Csopak Tája Termelőszövetkezet új termékéről. Az ellenőrzések a vállalatok, intézmények munkájának javítását segítsék Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Tegnap Gyuricza László el­ső titkár vezetésével ülést tar­tott a megyei párt-végrehajtó­­bizottság. Elsőként jelentést vitattak meg az MSZMP Po­litikai Bizottsága 1984. febru­ár 28-i, az ellenőrzés javítá­sáról, a felelősségre vonás szi­gorításáról szóló határozata végrehajtásának megyei ta­pasztalatairól. A testület tájékoztatására dr. Vasvári Csaba, a megyei pártbizottság osztályvezetője készítette a jelentést. Ennek bevezetőjében azt állapította meg egyebek között, hogy a határozatot csupán a bűnül­döző, igazságügyi szervek, a népi ellenőrzési bizottságok, valamint az ott dolgozó párt­szervek dolgozták fel kellő mélységben, s hasznosították munkájukban a határozatban foglaltakat. A gazdálkodó egységeknél tevékenykedő pártszervek dön­tő számban csak általános­ságban foglalkoznak az ellen­őrzéssel, tárgyalnak ugyan e témával összefüggő napiren­deket, de csak érintőlegesen szólnak például a munkafolya­matba épített, a belső ellen­őrzés kérdéseiről, lehetőségei­ről. Bár a társadalmi életben jelentkező negatív jelensé­gekre igen érzékenyen reagál­nak a taggyűléseken, a gon­dok, hiányosságok okait már nem elemzik, így következteté­seik sem alkalmasak azok leküzdésére. A továbbiakban részletesen szólt a jelentés a gazdálko­dó szervezetek, intézmények belső ellenőrzésének tapaszta­latairól, megállapítva, hogy az az ellenőrzési rendszer leggyengébb láncszeme. En­nek főbb okai között említet­te, hogy nem terjed ki a tech­nológiai előírások betartásá­ra, a munkafegyelemre, ha­nem megmarad a bizonylati fegyelem, az anyag- és áru­készlet ellenőrzésénél. Rontja presztízsét az is, hogy nem minden esetben történik veze­tői intézkedés a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére. A belső ellenőrzés gyenge­ségeit és hibáit többek között az is jelzi, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a társadalmi tulajdon elleni és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Ez egyéb­ként a külső és felügyeleti el­lenőrzés hatástalanságára is utal. E téren az ellenőrző szer­vek tevékenységének jobb ösz­­szehangolásával, a párhuza­mos ellenőrzések számának csökkentésével, egymás jobb tájékoztatásával, az ellenőrzé­sek színvonalának emelésé­vel lehetne a munka hatás­fokát javítani. Az ellenőrzés speciális faj­tájaként említette a jelentés a közérdekű bejelentéseket, ké­relmeket, panaszokat. Ezek többségével a pártszervekhez, a tanácsokhoz és a népi el­lenőrzési bizottságokhoz for­dulnak az állampolgárok. Jel­zéseik, bár nagyrészt egyéni gondok formájában jelennek meg, a szocialista gazdálko­dással, a jogszabályokat sér­tő magatartással kapcsolatos negatív jelenségekre irányít­ják a figyelmet. Az említett szervek a közérdekű pana­szokkal súlyuknak megfelelően foglalkoznak. A Politikai Bizottság határo­zata fontosnak ítélte a gaz­dálkodás felelősségrendsze­rének javítását. E területen az előrehaladás nem kielégítő. Az ellenőrző szervek a leggyak­rabban megelégszenek a hi­bák, a hiányosságok feltárá­sával, javaslatok megtételével, s nem kezdeményeznek fe­lelősségre vonást. Különösen a személyi felelősség megállapí­tása ritka, ha meg is törté­nik, az alacsonyabb bünteté­sek kiszabása a jellemző. Végezetül a jelentés azt állapította meg, hogy az el­lenőrzési munkában a kedve­ző és kívánatos folyamatok a vártnál lassabban bontakoz­nak ki, sőt egyes területeken romlás tapasztalható. Mindeb­ből következően az ellenőrzés­re vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtásában, a határozatok érvényre jutta­tásában a pártszerveknek meg­határozó szerepet kell vállal­(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Vidáman telnek a napok a balatonszepezdi úttörőtábor­ban, ahol ajkai pajtások nyaralnak. Képes tudósítás la­punk 4. oldalán. Szövetkezeti leányok (3. oldal) Volt egyszer egy patika (4. oldal) Az egyiknek sikerül, a másiknak nem (5. oldal) Mondd, ha igaz! (5. oldal) A Az urbanisztikai bizottság ülése Tegnap délután a MTESZ keretein belül működő Ur­banisztikai Szakbizottság ülé­sén Veszprém épített és ter­mészeti környezetének alaku­lásáról volt szó. Az ülés házi­gazdája Kiss Tamás volt, a szakbizottság vezetője, Mezei László építészmérnök és Strenner József kertészmér­nök indító előadásai számos gondolatot vetettek fel, jó alapjai voltak a kibontakozó beszélgetésnek. Mezei László kiindulópontja az volt, hogy egy város képét három lép­tékben kell vizsgálni: a tele­pülés egészét figyelve, egyes nagyobb területi egységekre koncentrálva, végül az utcák, házsorok esztétikumára ügyel­ve. E három szorosan össze­kapcsolódik, s nemegyszer egymásba is olvadnak. Példá­ul a város „nyitóutcáinál”, amelyeken az idegen az első benyomásait kapja a városról. Strenner József Veszprém zöldterületeiről, azok fenntar­tási és telepítési gondjairól beszélt. Az ülésen részt vevő szakemberek hozzászólásai nyo­mán reális kép alakult ki Veszprém építészeti és termé­szeti környezetének színvonalá­ról: hibák, eredmények egy­aránt előkerültek. Tanulságként két alapvető, s minden részterületre érvé­nyes következtetés vonható le a beszélgetésből. A legszebb elképzeléseket is elcsúfítja a szembeötlő befejezetlenség, s a nemtörődöm használat. Ez­zel szorosan öszefügg a má­sik probléma: a terveknek, el­képzeléseknek nincs egyetlen, a felelősséget vállaló gazdá­ja. Emiatt lehet az a sok ap­ró, de az összképet rontó hi­ba még a nemzetközi hírű bel­városunkban is.

Next