Napló, 1987. augusztus (Veszprém, 43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

Félidejéhez közelít a búza aratása Súlyos vihar- és jégkár tizenkét nagyüzemben Kiváló a repce termése — Jelentős területen másodvetés Is mezőgazdasági szervezési bizottság ülése A természet kétarcúsága új­ra és újra megmutatkozik. Az utóbbi napokban lehullott szá­mottevő mennyiségű csapa­dék — 40-60 millimétert mértek - a végszóra érte a kapásnö­vényeket. Az újra jelentkező aszály káros hatása lényege­sen oldódott a jótékony eső nyomán. És a természet két­arcúsága: az időszerű me­zőgazdasági munkákat össze­hangoló szervezési bizottság tegnapi ülésén dr. Csillagh Ferenc, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese súlyos természeti csapásról is be­számolt. Az eső ugyanis viharral, jéggel érkezett. Megyénk 19 nagyüzemét érte kár. Egyen­ként több millió forint értékű terméskiesést szenvedett az ajkai, a kertai, a csöglei, a nagyalásonyi, a noszlopi, a devecseri, a veszprémi, a zir­­­­ci és a szentgáli termelőszö­vetkezet, továbbá a Devecseri, a Pápai és a Városlődi Álla­mi Gazdaság. Az előzőeknél kisebb károsodás ért további hét gazdaságot. Az okozott kár nagyságára utal, hogy a természeti csapás 9 ezer hek­tárnyi területet érintett. Az esős napok visszafogták a betakarítás lendületét, így a gazdaságok újabb időbeli késedelme csak tetézi a gon­dokat. Az őszi árpa betakarí­tását követően már csak né­hány száz hektár repce és bor­só vár a kombájnosokra. Az olajos növényről, gazdasá­gaink az eddigi leggazdagabb termést takarítják be. Ugyanaz a borsóról nem mondható el. A búza aratása a félidejéhez közelít: több mint 18 ezer hek­tár termését tudhatjuk bizton­ságban. Eddig - egy-egy mi­nősítés körüli vitát leszámítva — a minőség megfelel az elő­zetes várakozásoknak­, kifo­gástalan kenyér süthető az idei termésből. A megjegyzé­sek az eddigi betakarításhoz kapcsolódnak. Nem tudni ugyanis, hogy az időjárás a későbbiekben hogyan alakul. A bizottság ülésén elhangzott: eddig alig kellett szárítani a terményeket, a továbbiak­ban azonban elkerülhetetlenül munkába lépnek a szárítóüze­mek. Nagyon fontos hát, hogy a szárítók a lehetséges leg­gondosabban végezzék mun­kájukat. A túlszárítás ugyanis tönkreteheti a búza beltartal­­mi értékeit. A betakarítás kényszerszü­neteit kihasználják a gazda­ságok. Jól haladnak az aratás utómunkálataival. A szalma lehúzása, bálázása éppen úgy lendületes, mint ahogy a tar­lószántás is. Az is jó hír, hogy az esővel elégtételt kaptak a vállalkozók. A 3200 hektárnyi másodvetésre a lehető leg­jobbkor jött a csapadék. Re­mélhető, hogy számottevő módon bővül is az újrahasz­nosított terület. Különösen azokban a gazdaságokban, amelyek érzékeny veszteséget szenvedtek a vihar, a jégverés után. A gabonafelvásárlás zökkenőmentes. A nagyüzemek eddig 31 ezer 500 tonna ter­ményt - zömmel jó minőségű étkezési búzát — értékesítet­tek. Ma már augusztust írunk — és a kalászosok több mint fe­le lábon áll. A munkák ösz­­szetorlódására jellemző, hogy a búzával egyszerre vágható a tavaszi árpa és a zab — az aratandó terület jóval megha­ladja a 30 ezer hektárt. Az idő sürgetését azonban talán az jelzi legérzékletesebb mó­don, hogy augusztus utolsó harmadában már itt a repce vetésének ideje. Régen tornyosult annyi mun­ka augusztus elején a gazda­ságok előtt, mint most. Egyet­len lehetőség: a munkára al­kalmas idő maximális kihasz­nálása, az üzemek ésszerű együttműködése. Különösen annak ismeretében, hogy az aratást lassítja az erőteljes gyomosodás és az, hogy a vihar nyomán sokfelé megdőlt, összekuszálódott a gabona. Mai számunk tartalmából: „Osztrák” cipők Pápáról (3. oldal) Badacsonyi felügyelők (4. oldal) állatkerti fintorok (4. oldal) Dicséret a végeknek (5. oldal) Háztűznézőben Balatonedericsen (5. oldal) Megkezdte a húscsirke-nevelést a vaszari Hunyadi Termelőszö­vetkezet. Az első istállókat Kéttornyúlakon és Pápán, a Hódoska­­majorban már be is telepítették. r ^ l p ? ff 9 ír Világ proletárjai, egyesüljetek ! ? * ^ y C $ K b- ~ -L ujjy 1987. augusztus 1., szombat ARA: 2,20 FORINT XLIII. évfolyam, 180. szám Autóáradat a Balaton körül A kánikulát megszakító esős, hűvösebb időjárás nem szegte kedvét a Balaton rajongóinak. Tegnap is tömegesen érkeztek a tó partjára az előre beje­lentett vendégcsoportok, de nem csökken azoknak a száma sem, akik a nagy nemzetközi tranzitútvonalakon néhány na­pot időznek a Balatonnál. A nagyobb kempingekben már 20—30 ország zászlaja került fel az árbocokra. Hirtelen meg­sokszorozódott az NSZK-ból ér­kező vendégek száma, ami jelzi például, hogy a bajor tar­tományban most kezdődtek meg a nyári nagy szabadsá­golások. Hasonlóan megnőtt a skandináv és a Benelux orszá­gokból érkező turisták száma is. (Folytatás a 2. oldalon) ’Forgalmi dugó a Skála-parkoló előtt Veszprémben. Gyalogosan egyszerűbb Fiatalos lendülettel Új-Ferencen címmel képriport a várpalotai bányaüzemről a 3. oldalon. t az útépítés első félévi mérlege Az év első felében csak alig néhány jelentős útépítésre fu­totta a szűkös keretekből. Ezen belül az egyik legna­gyobb munka az M0-ás autó­pálya építésének előkészítése volt. Megkezdődtek a föld­munkáik a pálya nyomvonalán, de kissé hátráltatja a terv sze­rinti előrehaladást, hogy több értékes régészeti leletre buk­kantak a területen. Megindult az autópálya-szakaszhoz tar­tozó két Duna-híd pilléreinek építése is, ám a magas víz­állás miatt itt sem haladnak egyelőre a tervezett ütemben. A 4,3 milliárd forintos beru­házásból az idén várhatóan 940 millió forint értékű mun­kát végeznek el. Folytatódott az M5-ös autó­pálya építése Kecskemét irá­nyába, s a befejező munká­latok végzése az M1-es autó­pálya Budapest és Tatabánya közötti szakaszán. Elkezdődhe­tett a polgári Tisza-híd átépí­tése, ezt a munkát a tervek szerint 1990-ben fejezik be. Hozzáfogtak a 82-es és a 83- as út közös győri bevezető szakaszának építéséhez, ez várhatóan ugyancsak az évti­zed végére készül el. Több összekötő- és bekötő­út építését is folytatták, erre a célra 133 millió forintot for­dítanak az idén. A terveknek megfelelően épültek a kerék­párutak, az év végéig a meg­lévők mellé újabb 50-60 kilo­méteres szakaszt adnak át, többnyire Pest, Békés és Csong­­rád megyében. Az országos közúthálózaton június végéig befejezték a téli útburkolatkárok hely­reá­lítását. A tanácsi utakon egyelőre még nem végeztek ezekkel a mun­kákkal. Mint ismeretes, a téli zord időjárás mintegy 4 mil­liárd forintos kárt okozott az utakon. A közúti igazgatósá­gok belső erőforrásaik átcso­portosításával­­igyekeztek meg­teremteni a helyreállításhoz szükséges anyagi fedezetet. Az elmúlt hetekben a jelző­táblák, korlátok, burkolatjelek festése, helyreállítása adta a legtöbb munkát az utakon. Nagy figyelmet fordítanak er­re, hiszen a jelzések állapota szorosan összefügg a bizton­sággal. A munka nagyságát jellemzi: az országos — tehát nem tanácsi felügyelet alatt lévő — közutakon 170 ezer jel­zőtábla van, ezekből évente 30 ezret kell kicserélni, s a többit is rendszeresen mosni, tisztítani. A forgalmas utak mellett 480 ezer úgynevezett vezetőoszlop álll, ezekből 80 ezret cserélnek minden évben. Az 1100 kilométer hosszú ve­zetőkorlátból legalább 100 ki­lométernyi szorul cserére, fes­teni 1,1 millió négyzetméternyi felületet kell. A jelzések fel­festéséhez minden évben ezer tonnányi festéket használnak fel. Mindezeken túl rendszere­sen tisztítják az utak melletti árkokat, padkákat, s gondoz­zák a mintegy másfél millió fát és 20 ezer hektáros zöld­területet. Folytatódik a kistelepülési bolthálózat rekonstrukciója Tervszerűen halad a kiste­lepülések és a peremkerületek bolthálózatának rekonstruk­ciója. Az idén 300 üzletet újí­tanak fel, ezek mintegy három­negyede a fogyasztási szövet­kezetek kezelésében lévő falu­si, tanyasi bolt. A fejlesztés időarányos részét az első fél­évben teljesítették. Az idén mintegy 50 ezer négyzetméter alapterületen kell megújítani a boltokat és a raktárakat, korszerű pultok­kal, hűtőgépekkel és más fel­szereléssel ellátni a kiskeres­kedelmi hálózat elavult üzletei­nek egy részét. E tennivalókra mintegy 265 millió forintot költ­hetnek a kereskedelmi vállala­tok és a szövetkezetek. A ta­valy meghirdetett pályázat alapján a belkereskedelmi tár­ca - megtoldva a helyi erőfor­rásokat - mintegy 100 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújt az érintett ke­reskedelmi szervezeteknek. A szövetkezetek és a vállalatok csaknem 120 millió forintot köl­tenek saját alapjukból a fel­újításokra, a tanácsok további 30 millió forinttal járulnak hoz­zá a kivitelezésekhez. A fo­gyasztási szövetkezetek megyei érdekképviseleti szervei, a ME­­SZÖV-ök 11 millió forintot ad­nak e célra. Az üzlethálózat korszerűsíté­sét a tapasztalatok szerint je­lentős társadalmi összefogás segíti. A renoválásokat az áfészek ipari és szolgáltató­­részlegeinek szocialista bri­gádjai sok helyen gyorsítják. Az építési, tatarozási munkák egy részét a szövetkezetek sa­ját részlegeikkel végzik el, ez­zel a kiadások csökkentésére törekszenek, hogy a rendelke­zésre álló összegből így töb­bet fordíthassanak a belső be­rendezések, bolti eszközök be­szerzésére. Több településen a helyi mezőgazdasági nagy­üzemek adnak járművet a szükséges építőanyagok hely­színre szállításához.

Next