Napló, 1987. augusztus (Veszprém, 43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

Külpolitikai összefoglaló Heti eseménykrónika Vasárnap: Budapestre érkezik dr. Mahathir Mohamad, ma­­laysiai kormányfő . Súlyos összetűzések Haitin - Fidel Castro beszéde a kubai nemzeti ünnep alkalmából - Lovasbaleset ál­dozata lett Malcolm Baldridge amerikai kereskedelemügyi mi­niszter. Hétfő: Az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója Addisz Abe­­bában -­­Bécsben ismét tárgyalnak a 23-ak, a NATO és­­a VSZ tagállamai az európai leszerelési megbeszélések folytatásáról, magyar felszólalás az utókonferencián . Izraeli katonai akció a dél-libanoni Szidón körzetében - Irak felett lelőnek egy szíriai katonai repülőgépet — Honecker lipcsei beszéde. Kedd: A kambodzsai problémáról tanácskozik Moszkvában Mihail Gorbacsov és Heng Samrin - Az Egyesült Államok elv­ben elfogadja, a kettős, átfogó nulla­ megoldást, de hajthatat­lannak tűnik a Pershing-1-a rakéták amerikai atomtölteteinek leszerelését illetően. Szerda: A Szovjetunió új javaslatot terjeszt elő Genfben, mely elejét venné az űrfegyverkezéseknek s­­módot nyújtana a hadá­szati nukleáris eszközök jelentős csökkentésére. Washington visz­­szautasítja az indítványt - Thatcher és Mitterrand aláírja a „csalagút"-szerződést - Arias, Costa Rica-i elnök közép-ameri­kai körútja. Csütörtök: A Szojuz Tm-2 fedélzetén visszatér a szovjet-szíriai űrexpedíció . A krími tatárok vegyes képviselői rendbontásokat követnek el­­Moszkvában .- Újabb amerikai tengeri és légi egy­ségeket irányítanak az öböl térségébe. Voroncov szovjet külügy­miniszter-helyettes bagdadi és teheráni utazása - Hivatalos be­jelentés szerint szeptemberben Sevardnadze—Shultz találkozót tartanak. Péntek: Fokozódó feszültség Sri Lanka szigetén, indiai csapato­kat irányítanak a szomszédos országba a tűzszünet előmozdítá­sára, incidens Radzsiv Gandhi látogatása során­­ Giovanni Go­­ria bemutatja az új, ismét ötpárti olasz kormányt. A hét­­ kérdése Mit jelent a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó bejelentése? Július utolsó hetének legfon­tosabb eseménye minden bi­zonnyal egy szeptemberi idő­pont bejelentése volt. Moszk­vában és Washingtonban egy­aránt közölték, hogy Sevard­nadze és Schultz szeptember 15-én, az Egyesült Államok fő­városában találkozik majd. (Legutóbb az amerikai külügy­miniszter járt Moszkvában és szovjet kollégája amúgy is New Yorkban tartózkodik majd, amikor szeptember har­madik keddjén, a hagyomá­nyoknak megfelelően, kezdetét veszi­­az ENSZ-közgyűlés soros ülésszaka.) A kedvező hírnek legfeljebb az a kedvezőtlenebb oldala, hogy ennek a külügyminiszteri találkozónak eredetileg már július 15-én kellett volna meg­történnie, tehát a mozgás tem­pója nem mondható túlságosan gyorsnak. Igaz, ha már az idő­tényezőnél tartunk, tegnap, jú­lius utolsó napján kellett vol­na befejeződnie menetrend sze­rint a bécsi európai utókon­ferenciának. Ám egyelőre még a beterjesztett vagy száznegy­ven javaslat megvitatásánál tartanak, s jó, ha még az idén véget érhet a megbeszélésso­rozat. A 23-aknál vagyis a NATO 16, s a Varsói Szerződés 7 tagállamának összejövetelén is lassan haladnak az ügyek, de remélhetőleg előbb-utóbb kirajzolódik majd az esetleges új fórum, az európai leszere­lési tárgyalások folytatódásá­nak műhelye. A dátumok azért jelentenek ennyire vissza-visszatérő hi­vatkozást, mert fogy az idő 1988-ig, amely már az ame­rikai elnökválasztási kampány éve lesz. Márpedig minden tapasztalat arra utal, hogy a gyakran szélsőséges és fele­lőtlen­­megnyilatkozásokkal tűz­delt időszak nem segíti elő nehéz megállapodások kimun­kálását. Egyaránt figyelembe kell venni a múló időt, s azt, hogy valóban érdemi haladás tör­ténjék. Ez utóbbi tekintetében felemás volt az elmúlt hét. Az Egyesült Államok elvben elfo­gadta a kettős, átfogó nulla­megoldást, de még mindig mutatkozik néhány akadályozó tényező. Washington azt kí­vánná, hogy a valóságos le­szerelést a Szovjetunió kezd­je meg, s az amerikaiak csak valamivel később kapcsolódná­nak ebbe a folyamatba. Nézet­eltérések mutatkoznak az el­lenőrzés több vonatkozásában is. Ami pedig a legnagyobb gátat képezi, az a nyugatné­met Bundeswehr tulajdonában lévő, de amerikai atomtöltetek­kel ellátott 72 Pershing-1-a ra­kéta jövője. Az amerikaiak az­zal érvelnek, hogy „harmadik fél” fegyvereiről van szó — a szovjet válasz, hogy az ame­rikaiak atomtölteteit nem le­het kihagyni a számításból, ha viszont azokat átadják az NSZK-nak, megsértik az atom­sorom­pó-szerződést. Remélhetőleg a külügymi­niszteri találkozóig, illetve ma­gán a találkozón sikerül fel­számolni ezeket az akadályo­kat. Hiszen ebben az esetben, — előreláthatólag november­ben — sor kerülhetne Mihail Gorbacsov már tavaly esedé­kes washingtoni látogatására, az újabb csúcsértekezletre. A genfi tárgyalássorozaton különben újabb szovjet tervet terjesztettek elő az ABM (ra­kétaelhárító rendszerek tilal­ma) szerződés megerősítésé­ről, s további tárgyalásokról. Ezzel elejét lehetne venni az űrfegyverkezési versenynek és megnyílna az út, hogy felére vagy még alacsonyabbra csök­kentsék a hadászati fegyver­­rendszereket, az interkontinen­tális rakétákat, nukleáris haj­tású, atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárókat, s a straté­giai légierőt. A kettő elválaszt­hatatlanul összefügg, mert ha az Egyesült Államok űrpajzsot létesít, s közben csökken a szovjet hadászati erő, meg­bomlik a meglévő stratégiai egyensúly. Az amerikaiak rend­kívül gyorsan visszautasították a szovjet elképzeléseket, noha éppen a héten tettek maguk a Pentagon szakértői számos kér­dőjelet az SDI-vel, az űrfegy­verkezéssel kapcsolatosan. Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megbeszé­lést folytatott Heng Samrinnal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a délkelet-ázsiai ország államfőjével. 2 - NAPLÓ — 1987. augusztus 1., szombat Milyen elöntések születtek az afrikai csúcsértekezleten ? Huszonnégy éves az AESZ, s mára, az afrikai kontinens 50 országát összefogó, széles szer­vezetté vált. Államként már csak a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia hiányzik soraiból, de a két ország felszabadítási mozgalmainak vezetői is jelen vannak az egységszervezet ta­nácskozásain. Az AESZ minden esztendő­ben csúcsértekezletet tart (ha csak valamilyen válság nem teszi ezt lehetetlenné), a szín­hely rendszerint Addisz Abe­ba, az etióp fővárosban talál­ható különben Afrika Háza is, a szervezet központja. A kon­tinens különböző irányzatú és hátterű országait sok minden elválasztja, voltak véres he­lyi háborúk és polgárháborús konfliktusok, vannak hosszan tartó vitatémák Nyugat-Szaha­­rától Csádon keresztül Afrika szarváig. Az AESZ azonban, nevének megfelelően az egy­séges álláspontra számot tartó kérdéseket igyekszik előtérbe állítani, mindenekelőtt Dél-Af­­rika felszabadulását. Az el­múlt napok hírei is (dél-afrikai behatolás Angolába, Pretoria gazdasági lépései Zimbabwé­­val szemben, a dél-afrikaiak által támogatott ellenforradal­mi Renamo tömegmészárlása Mozambikban) mutatják, mit jelent az apartheid rezsim lé­te és agresszivitása. A csúcson megerősítették Afrika közös kiállását a te­lepes rendszerek ellen. A gond viszont az, hogy a frontálla­mok meglehetősen nehéz gaz­dasági helyzetben vannak, és sok tekintetben kiszolgáltatot­tak az erősebb Dél-Afrikával szemben. A határozat ezért elsősorban a tőkés világ cí­mére szól, Nyugat-Európa, Ja­pán és az USA hathatósabb fellépését sürgetné. Az AESZ soros elnöke a következő esz­tendőre különben Kenneth Ka­­unda zambiai államfő lesz, aki egyúttal a dél-afrikai front­államok közösségének elnöke is. Szóba került több más té­ma (például közös tevékeny­ség az AIDS terjedése ellen), s a kontinenst különösen sújtó adósságteher. R. E. Etiópia fővárosában, Addisz Abebában tartották a héten az Af­rikai Egységszervezet 23. csúcstalálkozóját. A képen: a tanács­kozásra érkező Kaunda zambiai elnököt (balról) Mengisztu etióp államfő köszönti a repülőtéren. Gorbacsov levele Cerasónak A római szovjet nagykövet­ség két munkatársa csütörtö­kön átadta Mihail Gorbacsov levelét a dél-olaszországi Ce­­raso városka polgármesteré­nek. A szovjet­­ politikus eb­ben arra a békeüzenetre vá­laszolt, amellyel a város lakói a szovjet néphez fordultak. Az SZKP KB főtitkára kö­szönetet mondott a város la­kóinak üzenetükért, továbbá azért, hogy vendégül láttak és kitüntettek szovjet tűzoltókat, akik részt vettek a csernobili atomerőműben történt baleset utáni mentőakcióban. Mihail Gorbacsov levelében a következőket írja: Igen meg­hatott az önök üzenete, amely békeszeretetről és a szovjet nép iránt érzett barátságról tanúskodik, és az a meleg fo­gadtatás, amelyben hős tűzol­tóinkat részesítették. A cser­nobili tragédia óta bolygónk lakói számára sokkal világo­sabb lett, hogy a nukleáris korszak újfajta politikai gon­dolkodást követel, Földünk megszabadítását az atomfegy­verektől. Közös erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsük az atomenergia veszélytelen felhasználásának nemzetközi rendjét, kizárólag békés célok szolgálatába ál­lítva ezt az energiafajtát. Sze­retném biztosítani önöket ar­ról, hogy a Szovjetunió és a szovjet vezetés minden lehet­ségeset megtesz, és a jövőben is meg fog tenni, hogy ezt elérjük — olvasható a levél­ben. A levél ünnepélyes átadá­sán Ceraso polgármestere mél­tatta a béke és a leszerelés érdekében kifejtett szovjet erőfeszítéseket. Autóáradat a Balaton körül (Folytatás az 1.­oldalról) A Balaton 800 ezerre becsült július végi átlagnépessége, a már pénteken megindult ví­­kendforgalommal együtt a hét végén - a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is - várhatóan meghaladja az egymilliót. A szállodák és a kempingek megteltek. A kempingeknél sorban állnak a megüresedő szabad helyekért a bejelentés nélkül érkező vendégek. A re­cepciókban CB-rádión szerzett információk alapján igazítják útba az új vendégeket, bár legtöbbjüket már csak a ki­segítőtáborok felszabadult he­lyeire tudják irányítani. Üdü­lőtelepenként sok százan par­kolnak és vernek sátrat ma­gánházak udvarain és erdei tisztásokon. A helyhiány mi­att megnőtt az érdeklődés a háttérterület falvaiban bérbe vehető szálláshelyek iránt is. Tegnap az esős, fürdésre ke­vésbé alkalmas időjárás láttán mozgásba lendült a több száz­ezres balatoni vendégsereg. Becslés szerint jóval több, mint 100 ezer autó töltötte be az üdülő- és kirándulóvidékek út­jait. A parti utakon 10—20 ki­lométeres konvojokba torlód­tak össze a járművek, amelyek Siófokon például, az új tere­lőút ellenére is csak sokszori megállással, araszolva ha­ladva, egy-másfél óra múltán juthattak tovább. Gondot oko­zott a járműáradat Keszthe­lyen, Balatonfüreden, s még Veszprémben is. A révkikötők­nél szinte állandóan 3-4 ki­lométeres kocsisorok várakoz­tak annak ellenére, hogy a négy kemp­ingajáratban köz­lekedett. A tóparti városok szűk utcáiban a járdákon is min­den talpalatnyi helyet elfoglal­tak a gépjárművek. A keres­kedelmi egységek sem tudták befogadni a többszörösére nőtt tömeget, ezért kényszerűség­ből csak csoportonként en­gedhették be a vásárlókat. ••.. Üvegházeffektus” Földünk éghajlatának foko­zatos felmelegedése, az úgy­nevezett üvegházhatás az egész emberiség jövőjét veszé­lyezteti. E vészjósló nyilatkozat a napokban az amerikai kép­viselőház tudományos, űrku­tatási és műszaki bizottsága előtt hangzott el. A testület a meghallgatások egész so­rát tartja, amelyek központi témája a nemzetközi környe­zetvédelmi­ együttműködés. A külföldi meghívottak kö­zött van a szovjet tudomá­nyos akadémia három tag­ja is. A szovjet tudósok e kongresszusi meghallgatáson országuk együttműködési kész­ségéről biztosították az Egye­sült Államokat és más orszá­gokat a környezetvédelmi tö­rekvésekben. Egyetértettek ab­ban is, hogy Földünk lakossá­ga kénytelen szembenézni sa­ját romboló tevékenységének súlyos következményeivel. A Földet körülvevő és a felszínét a káros sugárzástól védő ózonréteg fokozatos el­­vékonyodásával, valamint a légkör lassú felmelegedésével kapcsolatban Kotljakov pro­fesszor tette a legriasztóbb be­jelentést. Eszerint a fokozatos felmelegedés felolvasztja a sarki jégtakaró egy részét, aminek következtében emelke­dik az óceánok vízszintje. Ez annyit jelent — tette hozzá a szovjet tudós —, hogy amennyi­ben a folyamat nem áll meg, 300 éven belül Leningrád és New York területének felét el­önti a víz. Lezuhant egy helikopter Csütörtökön a Perzsa- (Arab-) öbölben lezuhant egy amerikai katonai helikopter. Egy katona meghalt, három eltűnt, ötöt ki­mentettek a vízből — jelentet­te be csütörtökön a Pentagon. A Sea King típusú szállító helikopter a kilenc hajóból ál­ló közel-keleti amerikai hadi­flotta vezérhajójára, a La Sal­­le-ra készült leszállni, amikor eddig még ismeretlen okból a tengerbe zuhant. Az eltűnt sze­mélyeket még keresik. Amerikai részről nyomatéko­san hangsúlyozták, hogy egy­szerű baleset történt, amely­nek tisztázása folyamatban van. A helikopter nem vett részt aknamentesítő munkála­tokban, vagy bármilyen harci cselekményben, hanem anya­got és katonáikat szállított a szárazföldről a vezérhajóra. A Pentagon nem közölte, honnan indult a helikopter. A hírügy­nökségek feltételezése szerint a szóban forgó szárazföld Bahrein, ahol a térség legje­lentősebb amerikai logisztikai támaszpontja található. Záróülés Bécsben Nyilvános záróüléssel ért véget pénteken az európai biz­tonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó utótalálkozó harmadik szakasza. A ta­nácskozásaikat szeptember 22- én folytatják, azzal a céllal, hogy az év végéig kidolgoz­zák és elfogadják a záródoku­mentumot.­­ A záróülésen a 35 állam kép­viselői közül húszan szólaltak fel, megvonva a tanácskozások mérlegét és kifejtve elgondo­lásaikat a további feladatokról. Általános volt bizonyos csaló­dottság afelett, hogy a talál­kozót nem sikerült még be­fejezni. A NATO-országok, ed­digi taktikájukat folytatva, az emberi jogi kérdésekre he­lyezték a hangsúlyt. A szocialista országok képvi­selői azért szálltak síkra, hogy a helsinki folyamat vala­mennyi kérdését kiegyensúlyo­zottan kezeljék, kapjanak meg­felelő hangsúlyt a katonai biz­tonság kulcsfontosságú kérdé­sei, valamint a gazdasági-ke­reskedelmi együttműködés fej­lesztése is. Alois Mock, osztrák alkan­­cellár és külügyminiszter be­szélt arról, amiről más nyugati szónokok szót sem ejtettek: hogy megjavult a kelet-nyu­gati viszony és egész Európá­ban világosan megnyilvánul az együttműködés szándéka. Robbanás Bejrútban Parkoló gépkocsi alá elrej­tett pokolgép robbant csütör­tökön este Nyugat-Bejrútban, a svájci nagykövetség épületé­től mintegy 150 méterre. A robbanás következtében há­rom ember meghalt, egy sú­lyosan megsebesült. A robbantást eddig még egyetlen csoport sem vállalta. A merényletet a hírügynök­ségek összefüggésbe hozzák azzal, hogy múlt szombaton a mindeddig ismeretlen „Zöld Sejtek" elnevezésű csoport be­jelentette: támadni fogja a svájci érdekeltségű létesítmé­nyeiket Libanonban. A szerve­zet így kíván bosszút állni azért, amiért múlt pénteken Genfben letartóztattak egy géprabló síita terroristát. A csütörtöki robbanást meg­előzően a svájci nagykövet­ség azt tanácsolta a - főleg muzulmánok lakta - Nyugat- Bejrútban élő svájci állampol­gároknak, hogy hagyják el az országot. Libanonban körülbelül 200 svájci illetőségű személy él, köztük 120 kettős, svájci-liba­noni állampolgárságú. Mexikói repülőgép­szerencsétlenség Csütörtökön Mexikóváros kö­zelében lezuhant a belize-i légitársaság teherszállító repü­lőgépe. A régi típusú, Boeing 377- es légcsavaros gép­­ fedélze­tén 12 emberrel és 18 ver­senylóval . Mexikóvárosból az egyesült államokbeli Miamiba tartott, amikor felszállás után néhány perccel, helyi idő sze­rint este öt órakor, a Mexikó­várost Tolucával összekötő zsú­folt autópályára zuhant, és ki­csivel később felrobbant. A repülőgép, amelynek pilótája minden bizonnyal kényszerle­szállást hajtott végre, több tu­cat gépjárművel ütközött, meg­rongált több lakóépületet és egy éttermet. A szerencsétlenség következ­tében körülbelül 40 ember éle­tét vesztette, többségük az autókban és a kigyulladt há­zakban égett benn. Sokan megsebesültek. A gép pilótája és egy utas viszont a csodá­val határos módon túlélte a­­balesetet. Túlélők után kutatnak a szerencsétlenség színhelyén.

Next