Napló, 1988. január (Veszprém, 44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

Világ protetárjai_egyenüljetek! —. MAPta 1988. január 2., szombat ARA: 1,80 FORINT XLIV. évfolyam, 1. szám átgondolt szociálpolitika a Veszprémi Szénbányáknál fiac­ósítónettó. A bányászati munkaerő meg­tartásának és fiatalításának érdekében továbbra is folyta­tódik a bányászok kiemelt la­kásépítési akciója. A Veszp­rémi Szénbányák 1987. évi la­kásépítési alap felhasználása 77 millió forintot tett ki. Móron januárban adnak át egy 32 lakásos garzonházat, amely a fiatalok átmeneti la­kásgondjainak megoldását se­gíti. Sajnos, a helyi tanácsok - bár közművesített telekára­kat számítanak fel a dolgo­zóknak — mégis a vállalathoz fordulnak közműfejlesztési hoz­zájárulási támogatásért. A rendelkezésre álló pénz­eszközöket meghaladó lakás­­támogatási igény még 70 em­ber részéről áll fenn, amit 1988- ban kívánnak kielégíteni. A lakásépítéssel, -vásárlással csökkent a munkásszállók irán­ti igény. A meglévő szállókat folyamatosan korszerűsíti, fel­újítja a vállalat. 1988-ban a zirci József Attila munkásszálló teljes felújítását tervezik. A balinkai bányaüzemnél — a peremi aknánál — új, 800 fős fürdő átadására kerül sor a közeljövőben. Vállalati erő­forrásból újítják fel alsóörsi és balatonszepezdi üdülőiket. Folytatódik az igali üdülő épí­tése. A sikondasi szanatórium­ban 160 főnek utókezelést, a jósvafői barlangban pedig 20, légzőszervi megbetegedés­ben szenvedő dolgozónak tud­nak therápiás kezelést biztosí­tani. Növelik - az 1988. évi árváltozásokra való figyelem­mel - a vállalati hozzájáru­lást az üzemétkeztetésben: az ebédnél a korábbi 14 forintról 19,50 forintra. Természetesen, növekszik a dolgozók térítése is. A Veszprémi Szénbányák mintegy 800, megváltozott mun­kaképességű dolgozót foglal­koztat. Az alacsony jövedel­műek, a nagycsaládosok és a hosszabb ideje betegségben szenvedők anyagi gondjainak enyhítéséhez 1 millió forinttal járultak hozzá. Sziveszter a volán mellett Aki akart, utazhatott Hogy a többség zavartala­nul, s kedve szerint ünnepel­hessen , jó néhány helyen dolgozni kell. Utóbbiak közé tartozik a közlekedés is. Mind a Volán, mind pedig a MÁV dolgozóinak egy része munká­val töltötte a szilvesztert és az újév napját. A MÁV történetében először egy évvel ezelőtt rendelték el az áruforgalomra vonatkozó üzemszünetet. Ez történt az idén is, a tranzit-, illetve a g­orstovábbítást igénylő forgal­mat kivéve 31-én 18 órától 24 óra időtartamra leállt a vas­úti áruszállítás. Ennek eredmé­nyeként a veszprémi üzemfő­­­nökség területéről a szokásos­nál mintegy hetvenne­ több vasutas köszönthette az új esztendőt otthon, családja kö­rében. A személyszállító vonatok természetesen közlekedtek, s mindenki a helyén volt, akire a forgalom fenntartásából fel­adat hárult. Mint megtudtuk, az üzemigazgatóság mindössze egy járatot nem közlekedte­tett - Veszprém és Székesfe­hérvár között­­, viszont több mentesítő járat is segíti a közlekedést 2-án és 3-án, a Budapest—Tapolca, illetve a Budapest-Szombathely vona­lon. Áruszállítást a Balaton Vo­lán sem végzett 31-én és 1-én, szilveszterre a nemzetközi fu­varokat teljesítő gépkocsik többsége is hazaérkezett. An­nál többen dolgoztak a sze­mélyszállítás területén. A me­gye városaiban összesen mint­egy 1600 helyijáratú autóbuszt indítottak a két nap alatt, a legtöbbet Veszprémben és Pá­pán. Szilveszter este 20 óráig közlekedtek a helyi buszok, ez­után már csak a vonatindulás­hoz, illetve -érkezéshez időzí­tett járatokat indították el. A helyközi járatok száma is meghaladta a 1.100-at, Veszp­rémből 420, Ajkáról közel 200, Pápáról 170 indult, így az au­­buszvezetők közül­­ a helyi- és helyközi járatokon­­­207-en teljesítettek szolgálatot, hatan pontban éjfélkor is a volán mellett ültek. Természetesen a szükséges létszámban dolgoz­tak a forgalmi szolgálattevők, garázsmesterek, ügyeletes sze­relők is - összesen csaknem ötvenen. A Volán gépkocsivezetői, menetirányítói egyébként arról számoltak be, hogy meglehe­tősen gyér volt az utasforga­lom - legalábbis tegnap dél­utánig -, így a készenlétben álló tartalékbuszok „bevetésé­re" nem volt szükség. Mivel az ünnepek a legtöbb ember számára harmadikával végződ­nek, a volánosok erre a nap­ra várják a csúcsforgalmat. Szerencsére a váratlanul érke­zett köd sem okozott problé­mákat a közlekedésben. Nagy igény mutatkozott vi­szont a taxik iránt, a­ központ­ban szolgálatot teljesítők sze­rint még soha ennyien nem kértek tőlük kocsit, mint ezen a szilveszter éjszakán. Ülés­­tanait a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén állást foglalt a köz­ponti államigazgatási szervek­hez tartozó háttérintézmények átfogó felülvizsgálatáról, szer­vezeti korszerűsítéséről. A felülvizsgálat célja a munka hatékonyabbá tétele, a költ­ségvetési támogatások mér­séklése, a működési költségek csökkentése. A Minisztertanács kijelölte az ezzel kapcsolatos feladatokat. A kormány tárgyalt saját, valamint bizottságai és a KNEB 1988 első félévi munka­­tervéről. A Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatta a kormányt arról, hogy Budapesten 1987-ben ezerrel több lakás készült el, mint ami a tervben szerepelt, s a lakások 99 százalékára már ki is adták a lakhatási enge­délyt. Kádár János látogatása a Mű­csarnokon Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Műcsarnokba lá­togatott, és megtekintette a Művészet és forradalom című kiállítást. Kíséretében volt, Ra­dics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztá­lyának vezetője. Az MSZMP főtitkárát­­Véray Katalin igazgató és Havas Va­léria igazgatóhelyettes fogad­ta és kísérte a műcsarnoki tár­laton, amelyet a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója alkalmából rende­zett Szovjet Kultúra Napjai ke­retében nyitottak meg. A Műcsarnok kezdeményezé­sére és a Szovjetunió kulturális minisztériumának támogatásá­val létrejött, nagy sikerű kiál­lítás felvonultatja az orosz­szovjet progresszív művészet 1905-től az 1930-as évek ele­jéig született jelentős alkotá­sait. E művek jelentős hatás­sal voltak az egész világ mo­dern művészetére. A tárlatlátogatást követően Kádár János és vendéglátói kötetlen véleménycserét foly­tattak a kiállításról, a művé­szeti életről, a Műcsarnok mun­kájáról, terveiről. Mar svá#######^# faría/#váró/­ Tátrai menedékházak (2. oldal) Új szemlélettel — eredményesebben (3. oldal) Eldördült a startpisztoly (3. oldal) Gazdasági bírság (4. oldal) Munkahely, család, közélet (5. oldal) Emberi dolgok (5. oldal) Törvények, rendeletek, jogszabályok január 1-jétől (4. oldal) Morfondírozás a szilveszterre­ (5. oldal) Az égetők decemberben még dolgoztak, idény­­zárás a téglagyárakban című képes tudósítá­sunk a 3. oldalon. Tóbiás házak szilveszterkor című riportunk a 4. oldalon. Kémet!) Mroty újévi Msztje Kedves Hallgatóim' Honfitársaim.' 1988 első napján őszinte tisztelettel kö­szöntöm valamennyiüket. A párt- és az ál­lam­­vezető testületek jókívánságait tolmá­csolva, boldog, békés, eredményes új esz­tendőt kívánok Önöknek és népünk minden barátjának. Boldog új évet kívánva, testvéri érzésekkel köszöntöm a határainkon túli magyarokat is; a környező államokban élő­ket csakúgy, mint azokat, akiket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tájai­ra vezetett. , Esztendő, veszendő, így mondták a régi öregek. És közben arra gondoltak, hogy gyorsan szalad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, ami az előző bölcsesség fordítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő. Előre nézve ész­szerűen kell bár beosztanunk mindazt, amink van. Az új év első napján egyszerre érezhet­jük mindkét szólasmondás igazát. Munka közben úgy tűnik, mintha gyorsabban ha­ladna az idő. Az elmúlt esztendőben volt tennivaló, feladat bőven. Népünk munká­jának eredményeként emelkedett a nemzeti jövedelem; az ipari, mezőgazdasági válla­latok, szövetkezetek egy része növelte tel­jesítményeit, javította gazdálkodását. Visz­­szatekintve az elmúlt évre, nyugodt lelki­­ismerettel állapíthatjuk meg:­ a munkának, a küzdelemnek volt értelme és eredménye. Az új év kezdetén előre is kell tekinte­nünk. Az 1988-as esztendő számunkra töb­bet jelent, mint az évek megszokott válto­zását. Felgyülemlett gondjaink megoldásá­nak, megméretésünknek fontos időszaka előtt állunk.­ Azok a célok, amelyek a párt Központi Bizottságának a múlt évi júliusi állásfoglalásán alapulnak, és a kormány­nak az Országgyűlés által jóváhagyott munkaprogramjában, valamint az idei nép­­gazdasági tervben öltenek testet, az eddi­giektől eltérő igényeket, nagyobb követel­ményeket támasztanak valamennyiünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott összpontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondolkodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, hatékonyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehéz­ségeken. Van közösen vállalható programunk, amelynek valóra váltásával sikeresen foly­tathatjuk a szocialista Magyarország épí­tését, megteremthetjük az ismert és feszítő szociális gondok megoldásának anyagi fel­tételeit, eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Feladataink széles körű vitákban, az egy­mással is ütköző vélemények nyomán for­málódnak nemzeti programmá. Közös, egy­behangzó álláspontunk - amely progra­munknak is fontos része —, hogy a gazda­sági reform továbbvitelének, a szocialista demokrácia kiteljesítésének, a politikai in­tézményrendszer fejlesztésének útján halad­junk. Olyan szocialista reformtörekvések ezek, amelyeknek megvalósításában bízvást támaszkodhatunk népünk nagy többségére. Építhetünk a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban végbemenő társadalmi­gazdasági megújulás tapasztalataira és a korszerűbb együttműködésben rejlő lehető­ségekre. Programunk valóra váltására munkára hívjuk minden honfitársunkat, akinek szív­ügye szocialista hazánk jelene és jövője. Tisztelt Hallgatóim! Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyak­ran próbára tette a magyarságot, és a vele azonos sorsot vállaló nemzetiségieket. Sok­szor kijutott nekünk a harcból, a küzdelem­ből, a helytállásból - olykor a puszta lé­tünkért. Nagy történelmi leckék tanulsága: ha egy nép nem adja meg magát, és képes a tapasztalatokból okulni, ha tehet­ségét szorgalommal ötvözi, erőit egyesíti, akkor otthonteremtő, országépítő munkája meghozza a maga gyümölcsét. A nemzet teremtő akaratát, életerejét ta­núsítja az a tény is, hogy hazánk a szo­cialista országok nagy családjához, a tár­sadalmi haladás élvonalába tartozik, igaz, hogy új­ világunk építésében lassabban ha­ladunk, mint korábban gondoltuk, de nincs okunk kishitűségre, ha a megtett útra gon­dolunk. Jó alapokra építkezhetünk, hiszen a fájdalmas hibák és tévedések ellenére a magyar nép az elmúlt évtizedekben törté­nelmileg is maradandót alkotott. Mia őszinték vagyunk önmagunkhoz, ha képesek vagyunk reálisan megítélni a mö­göttünk sorakozó évtizedek tapasztalatait, és az eredményeket a lehetőségekhez, nem pedig a vágyainkhoz mérjük, ha az élet új kérdéseire helyes válaszokat adunk, ak­kor a célok vállalásában és az értük te­endő erőfeszítésekben is kialakul a társa­dalmi összefogás. Napjainkban ennek pró­baköve a kibontakozási program végrehaj­tásában való felelős, cselekvő részvétel. Az idei évkezdéshez erőt és a folytatás­hoz reményt ad, hogy 1987-ben a népgaz­daság helyzete valamivel kedvezőbben ala­kult, mint a megelőző két esztendőben. De tudnunk kell, hogy mindez még nem ele­gendő a program végrehajtásának meg­alapozásához. Töprengésre azonban nincs idő. Gondjaink megoldásával, feladataink teljesítésével nem várhatunk további éve­kig. Tettekre, cselekvésre van szükség.­­ Megnyugtató és bizodalmát keltő szá­munkra, hogy az új esztendőben kedvezőb­bek lesznek munkánk nemzetközi feltételei. A szovjet-amerikai rakétaegyezménnyel, a két nagyhatalom vezetőinek további hala­dást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegy­verkezési hajsza visszaszorításának, a né­­pek-országok közötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső érzéssel gon­dolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájárult. A jövőben is mindent megte­szünk annak érdekében, hogy egy bizton­ságosabb világban élhessünk, dolgozhas­sunk. Abban a reményben, hogy közös akarat­tal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldogulást és jó egészséget ked­ves honfitársaimnak.

Next