Napló, 1988. február (Veszprém, 44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

v­ ag pr°i°,*m­ai' """"HB i­­ i példától, AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSAGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA 1988. február 1., hétfő ARA: 1,80 FORINT XLIV. évfolyam, 26. szám Változtatás a társadalmi-gazdasági kibontakozás érdekében Ülésezett az SZMT A Szakszervezetek Veszprém Megyei Taná­csa az elmúlt napokban tartott ülésén — egye­bek között — a társadalmi-gazdasági kibonta­kozás érdekében szükséges feladatait hatá­rozta meg. Az előterjesztés, amelyhez Szabad Ferenc, az SZMT titkára fűzött szóbeli ki­egészítőt, nagy vitát váltott ki, jelezve, hogy a testület tagjai - a tagság véleményének ismeretében - fontosnak tartják a javaslat­ban is hangsúlyozott megújulási szándékot, s közösen keresték ennek útját, módszereit. Az SZMT-nek ugyanakkor határozott törekvése, hogy munkájáról a megyében élő szakszer­vezeti tagság mind alaposabban tájékozódjon. Törekvésüket méltányolva részletesen ismer­tetjük a tanácskozás anyagát lapunk 4. olda­lán. Mai számunk tartalmából: Dr. Körmendi Margit főor­vos rendelésén. Korszerűbb betegellátás Várpalotán. Képes tudósításunk a 4. oldalon. „A színvonalból nem engedhetünk” (3. oldal) „Segítség! Meghal az uram!” (4. oldal) Mikor csattan a taps? (5. oldal) Készül a farsangi álarc. A művelődés hétköznapjai Devecserben című képri­port az 5. oldalon. Napirenden: A Veszprémi SE tevékenysége, tervei Ülést tartott a megyeszékhely tanácsának végrehajtó bizottsága „Len-e NB I-es futballcsapata Veszprémnek? Feljutnak-e a női kézilabdázók az első osztályba? Honnét és hogyan terem­tődik elő a Veszprémi SE 1988. évi költségvetési összege, a 22 millió forint... ? Ilyen és ehhez hasonló - nyilván sokakat érdeklő, közfigyelemre számot tartó - kérdésekről esett szó, többek közt, Veszprém Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának a napokban tartott ülésén, amely egyébként rendhagyó módon kezdődött, videofilm-vetítéssel. A film a VSE szakosztályainak munkáját, sportolóit és egyes mérkőzéseiket mutatta be, ugyanis a testület a megyeszékhely sportegyesületének tevékenységéről tárgyalt. Erről dr. Sipőcz József, a VSE ügyvezető elnöke készített írásos beszámolót. A testület ülésén részt vett Navracsics Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Eredmények, sikerek A veszprémi sportegyesület utoljára 1982-ben számolt be a városi tanács-vb előtt, s akkor még Bakony-Vegyész TC néven működött. 1985-ben lett Veszp­rémi SE, mely változtatásnak alapvető oka volt: az egyesü­letnek úgymond „veszprémib­­bé” tétele, a város vállalatai és lakosai szimpátiájának a megnyerése, s nem utolsósor­ban ezáltal a jelentősebb anyagi támogatás biztosítása is. Az egyesület nyolc szakosz­tályában csaknem 900-an spor­tolnak, s 42 fős az edzői lét­szám, amelyből 16-an főállá­súak. Az utánpótlás-nevelés hullámzó képet mutat, nem mondható egyértelműen jónak, csak az atlétikai szakosztály ez irányú tevékenysége egyenletes. A felnőtt sportolók teljesítmé­nye közül egyértelműen kieme­lendő és példás a tornászok eredménye (országos csb. 2. (Folytatás a 2. oldalon) Recept a sikerhez című képes tudósításunk a veszprémi Bányász SE úszószakosztályát mutatja be munka közben, a 7. oldalon. Illést tartott a KISZÍV elnöksége Veszprémben ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Veszprém Megyei Szövetségének elnök­sége. A testület beszámolót hallgatott meg az ipari szövet­kezetek 1987. évi sporttevé­kenységéről, majd intézkedési tervet dolgozott ki annak elő­segítésére, hogy megyénk ipa­ri szövetkezetei és szövetsé­gük vizsgálják felül szervezeti, működési és önkormányzati szabályzataikat a Miniszterta­nács idevonatkozó határozata, valamint az OKISZ elnöksége irányelvei alapján. Az említett minisztertanácsi határozat keretjelleggel újra­szabályozta a személyzeti mun­kát, az OKISZ-irányelv kiadá­sának célja pedig a káderpo­litikai elvek egységes értel­mezése és gyakorlati alkalma­zásának elősegítése volt ér­dekképviseleti körében. Az ipari szövetkezeteknek a személyzeti munka részletes szabályait, a konkrét feladat- és jogkörö­ket, a személyzeti szervezetet, a személyzeti tervezés, a vég­rehajtás és az ellenőrzés mód­ját — a helyi sajátosságok és adottságok figyelembevételé­vel - 1988. március 31-ig kell rögzíteniük szervezeti és műkö­dési szabályzatukban, illetve önkormányzati szabályzatukban. Útnak indult az első szállítmány. Képriport a csóti termelőszö­vetkezet szalmavári „csirkegyárából" a 3. oldalon. Élelmiszer-kínálat 1988-ban a tavalyihoz hasonló forgalommal számolnak Immár nemcsak a megválto­zott árak, hanem 1988 első hónapjának tapasztalatai alapján is prognosztizálhatja a kereskedelem az év folya­mán várható igényeket, s a termelőkkel folytatott tárgyalá­sok, valamint az importlehe­tőségek ismeretében tervezheti az idei áruellátást. Az élelmiszer-kereskede­lem várható alakulásáról Spi­­lák Ferenc kereskedelmi mi­niszterhelyettes az MTI mun­katársának elmondta: a keres­kedelem a tavalyihoz hasonló élelmiszer-forgalommal szá­molt, ám az árak alakulását figyelembe véve számít arra (Folytatás a 2. oldalon) Február: Mezőgazdasági könyvhónap A magyar szellemi közélet ünnepi eseményévé vált a szakkultúra népsze­rűsítésének gazdag programsorozata. Ünnepivé emelkedése nem azáltal tör­tént, hogy­­az megszakítatlan, az idei már a 31. a sorban. Hátterét az adja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eb­ben az időben vonják meg előző évi gazdálkodásuk­­mérlegét és ez egyben az alkalmazott tudomány számvetése is. Erdei Ferencnek, a jeles tudósnak már életében megadatott, hogy a feb­­s­­uári események idején idézték egy­­egy találó mondatát. Nevezetesen pél­dául azt, hogy könyvből nem lehet meg­tanulni gazdálkodni, de könyv nélkül s­em lehet sikeresen gazdálkodni. Meglehet, didaktikus ez a megfogalmazás, ragad­­­­juk meg belőle az igazi sugallatot: a távlatok ismerete nélkül nem fejlődhet a mezőgazdaság és perspektívát csak a világ befogadása, a haladó törekvé­­­sek ismerete nyithat. Erdei Ferenc szel­­­­lemének eredetisége abban van (holta­k után is), hogy számára az agrárterme­lés élelmiszer-gazdasággá szélesedett,­­ a nagyüzemet és a kistermelést szerves egységben, kölcsönhatásban látta, ele­mezte. Ez a szellemi eredetiség nem veszítette el érvényét. Az ország sikeres élelmiszer-gazdasá­ga (a megtorpanások, a világpiaci át­rendeződések ellenére) az alkalmazott szakkultúra teljesítménye is, a termelés gyakorlata, a munka közben jelentkező konfliktusok viszont újólag igénylik a tudomány erőfeszítését, válaszát a meg­oldandó kérdésekre. Ez a függés és kölcsönhatás teszi a gyakorlat és a ku­tatás, a gazdász és a szakíró közös találkozójává „februárt". A könyvhónap idei központi megnyi­tóját Barcson tartják. Itt alakult meg az ország egyik első termelőszövetkeze­te, vált a Vörös Csillag sokszínű tevé­kenységet folytató, erős gazdasággá. A barcsi tsz elnöke­­ a közelmúltban az Elnöki Tanács elnökeként ment nyug­díjba — személyében a paraszti tehet­ség kibontakozását, eredetiségét pél­dázza. A s megyei megnyitó Zircen lesz. A zirci tsz eredményes gazdálkodása sincs tapasztalatok nélkül. Most csupán arra hivatkozunk, hogy az újdonsült vá­ros házigazda mivolta arra utal: a me­zőgazdasági könyvhónap nem falusi esemény, nemcsak a szakmabeliek fi­gyelmére és érdeklődésére érdemes. Sok esemény kapcsolódik a könyvhó­naphoz. A helyi szervek, tanácstól a népfrontbizottságokig, könyvtárosoktól a könyvárusokig, a helyi gazdálkodó szer­vezetek maguk is házigazdák, rajtuk múlik, hogy a szakkönyv,­­kiadvány igenis áru legyen, eljusson a fogyasz­tóig. A profi, a fővállalkozó Mezőgazda­­sági Könyvkiadó Vállalat mellett továb­bi 9­­szervezet összesen 52 művet jelen­tet meg, csaknem egymillió példány­ban. Különös képet mutat a hazai gya­korlat: miközben évről évre csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak szá­ma - emelkedik a kistermelőké. Az is figyelemre méltó, hogy a kistermelőknek éppen olyan követelményeknek kell megfelelniük, mint a nagyüzemeknek. Ezek: minőség, egyöntetűség, gazdasá­­­­gosság. Ez a magyarázata, hogy a kis-­­­termelő egyszersmind kultúrafogyasztó, a szakkönyvek,­­lapok,­­kiadványok vá­­sárlója is, hiszen felismerte: könyv nél­kül nem lehet sikeresen gazdálkodni ... . A mezőgazdasági mellett az említett 9 társkiadó 20 művet jelentet meg, 418 ezer példányban. Jó tudni, hogy a me-­­­zőgazdasági kötetek megjelentetése üz­­­­leti vállalkozásnak is ígéretes ... A költségek itt is, ott is jelentkeznek. Nem lesznek olcsóbbak a mezőgazdasá­gi kiadványok sem. Volt idő, amikor egy-egy szép könyv jutalmazáskor is szerephez jutott. Megszakadt ez a ha­gyomány. Egy lexikon, többkötetes szakkönyv ma már tetemes summába kerül. Ha mégis „kisszerű" az ilyen jutalmazás­­­t kapjon az arra érdemes kiskönyvtár összeállítására utalványt. Érdemes lenne a „tudás forrását" tisz­tább szándékkal megközelíteni. Könyvhónap. Ha csak egy percre elgondolkozunk azon, hogy mit is je­lent számunkra a tudás, az írott isme­ret, az olvasás - ez a szembesülés ma­gánemberi kapcsolatot teremthet a feb­ruári „hivatalos" eseményekkel. T. L. Soha ennyi újítás Tanácskoztak a szocialista brigád­­vezetők a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál A múlt héten tartották meg a Bakonyi Bauxitbánya Vál­lalatnál a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozását, ame­lyen részt vettek a Magyar Alumíniumipari Tröszt, illetve a vállalat gazdasági, társadalmi vezetői is. A tanácskozás első részében dr. Fazekas János, a vállalat igazgatója tájékoztatta a kol­lektívák vezetőit az 1987. év gazdálkodásáról, ismertetve - gazdasági egységenként - a termelési eredményeket. Elé­gedetten számolt be arról, hogy tavaly is sikerült teljesíteni a vállalat vezetősége által kitű­zött terveket, így a korábbi évekhez hasonlóan jelentős ár­bevétellel zárták az évet. El­mondotta többek között, hogy a múlt évben sok újítási ja­vaslatot nyújtottak be - zö­mében szocialista brigádok. Er­re az 1987-et megelőző 20 év­ben egyszer sem volt példa. Ezek a javaslatok jelentősen hozzájárultak a pontosabb, könnyebb munkavégzéshez. Is­mertette az igazgató az idei év fontosabb céljait és kérte, hogy a brigádok fegyelmezett, lelkiismeretes munkájukkal já­ruljanak hozzá az idei tervek sikeres teljesítéséhez. A hozzászólók ismertették brigádjuk tevékenységét, s szóltak arról, hogy miként le­hetne még eredményesebben dolgozni, hatékonyabban tevé­kenykedni. A szocialistabrigád-vezetők tanácskozásának befejező ré­szében elfogadták az 1988. évi munkaverseny-szabályzatot, il­letve megszavazták a Hung­­alu Kiváló Szocialista Brigádja címre, valamint a Vállalat Ki­váló Brigádja címre felterjesz­tett kollektívákat.

Next