Napló, 1988. június (Veszprém, 44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! J^Jj ^ ^ JT !_■ MARK­f 1988. június 1., szerda ÁRA: 1,80 FORINT XLIV. évfolyam, 130. szám A megyei párt-vb napirendjén: A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkája, a társadalomtudományi kutatások helyzete . Gyuricza László első titkár vezetésével tegnap ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizott­ság. A testület tagjai elsőként a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa tevékenységének főbb jellemzőiről vitattak meg je­lentést. Tóth Ilona, az SZMT vezető titkára, a napirendi téma elő­adója jelentésében vázolta azokat a körülményeket, ame­lyek a változó társadalmi, gazdasági feltételek között meg­határozzák a szakszervezetek helyzetét, munkáját. Az 1985 novemberében megválasztott SZMT tevékenysége során a megye szakszervezeti tagságát érintő legátfogóbb kérdésekkel foglalkozik, a munkahelyi és a lakóhelyi érdekek egyeztetésé­nek megyei fóruma. A SZOT által megfogalmazott feladatok alapján a tanács elemzi a tár­sadalmi rétegek, foglalkozási csoportok élet- és munkakörül­ményeit, képviseli érdekeiket a megye politikai, állami szervei előtt. A területi érdekképvise­leti munka során a szakszer­vezetek olyan információs köz­pontjává kezd válni az SZMT, amely összegyűjti, feldolgozza, értékeli az alapszervezetektől, ágazatoktól kapott jelzéseket, s megoldásokat kezdeményez. Már a megyei küldöttértekez­leten is felvetődött az önálló szociál-, művelődés-, lakáspo­litikai szakszervezeti koncep­ciók kidolgozásának igénye, melyek közül eddig a közép­távú művelődési program ké­szült el. Az elmúlt évek gazdasági változásai erősen hatottak a megye szakszervezeti tagságá­nak életére is. Bizonyos kérdé­sek új módon kerültek a vi­ták középpontjába (termelés, export, a fogyasztás alakulása, a reálbérek csökkenése), ugyanakkor mind nagyobb az igény az egyéni érdekek kép­viseletére is a megélhetési gondok növekedésével. A szak­­szervezetek a tagság erős kri­tikája mellett végzik a gon­dok közvetítését, s dolgoznak a feszültségek feloldásáért. Az alapszervezeteknél az érdeküt­köztetés­ érvényesítés a koráb­binál több konfliktushelyzetet teremt, aminek hatására so­kan válnak meg tisztségüktől. A tisztségviselők cserélődése, s főként a szakszervezetekkel szemben támasztott igények miatt is az SZMT alapvető fel­adataként rögzítette a munka­helyi szakszervezeti szervek te­vékenységének segítését, ami elsősorban a szolgáltatás jelle­gű szaktanácsadásban nyilvá­nul meg. A döntés-előkészítés során az SZMT szakreferensei a vállalati tervezésben, a mun­káltató és a munkavállaló vi­szonyának szabályozásában adnak segítséget. Az alapszer­vezetek a tervek véleményezé­se során alapvetően a bérfej­lesztés, a foglalkoztatás biz­tonságát garantáló gazdasági munka érdekében lépnek fel, s figyelmet fordítanak a szociá­lis tervek kialakítására és meg­valósítására. Az SZMT kezde­ményezte a foglalkoztatás biz­tonságát segítő megoldások ki­alakítását, több javaslatot is téve erre. Emellett a munka­helyi szakszervezeteknek az egyéni gondok megoldásához segítséget adó szolgáltatásait — jogsegélyszolgálat, munka­ügyi döntőbizottság, társada­lombiztosítási tanács - kiegé­szítve megszervezte a városi tagsági szolgálatot is. Az SZMT a SZOT középszer­ve. Helyzetét meghatározza, hogy napjainkban is vita tár­gya a középszervek struktúrá­jának átalakítása, közöttük az SZMT-k munkájának értékelé­se, továbbfejlesztése. A szak­­szervezeteken belül emellett több ágazatban vitáznak a szakmai és rétegérdekek kife­jezésének új szervezeti formá­iról. A párt-végrehajtó bizottság tagjai, miután számos kérdé­sükre választ kaptak az SZMT vezető titkárától, a mozgalom, illetve szervezeti megújulásá­nak feltételeit, lehetőségeit vá­zolták. A munkahelyi és a la­kóhelyi érdekek felszínre kerü­lésének és egyeztetésének mó­dozatai, s ebben a szakszerve­zetek szerepe éppúgy hangot kapott a vitában, mint a meg­csontosodott szokásoktól való szabadulás. Ez utóbbi példá­ul felvetődött a munkaverseny­­mozgalommal, s a vezetők vé­leményezésével összefüggés­ben. A szakszervezetek külön­böző szervei eredményes mű­ködésének vizsgálata során többen felvetették, hogy az alulról szerveződés feltétele a szervek elfogadtatásának is. Összefoglalójában Gyuricza László a téma időszerűségét a politikai intézményrendszer re­formjával indokolta, kiemelve. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Reform és nyitás (3. oldal) Gyorsan és megfontoltan kell lépni (3. oldal) Életvitelünk csapdái Ha két megye összefog (4. oldal) (4. oldal) B Tálodi­ erdő Beérett művészet (4. oldal) (5. oldal) fl szocializmus forrpontjai (5. oldal) fl Háború és békétől a Haláltáncjátékig (5. oldal) Gépkocsiátvételi sorszámok (8. oldal) Bányamentők gyakorlaton. (Képriport a 3. oldalon.) Újabb csúcstárgyalás a Kremlben Dokumentumokat írt alá a színjér és az amerikai külügyminiszter Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a csúcstalálkozón Moszkvában tartózkodó Ronald Reagan amerikai elnök május 31-én a főváros lakóival beszélgetett a Vörös téren. (Tudósítás a tárgyalásokról a 2. oldalon.) Külföldi újságírók a Napló szerkesztőségében Hat szocialista ország Szovjetunió, Lengyelország, NDK,­­Csehszlovákia, Bulgária, Románia­­ újságíró-küldöttsé­ge látogatott tegnap, május 31-én Veszprémbe, a Napló szerkesztőségébe, dr. Áldott Zoltán, a MUOSZ főosztályve­zetőjének kíséretében. A hat delegáció tagjai a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége meghívására Balatonszéplakon, a Hotel InterpressZ üdülőben május 25—június 1. között kon­ferencián vettek részt, amely az újságírók élet- és munka­­körülményeivel, valamint a szövetségek szakmai, szociális és egyéb feladataival foglal­kozott. A konferencia házigaz­dája Kapalyay Imre, a MUOSZ főtitkárhelyettese volt. A Napló szerkesztőségében Erdélyi György főszerkesztő és Demján Gábor, a Veszprém Megyei Lapkiadó Vállalat igaz­gatója adott átfogó tájékozta­tót a szerkesztőség életéről, majd Hamar Imre szb-titkár, valamint Horváthy György, a MUOSZ helyi csoportjának tit­kára jellemezte a megye új­ságíróinak szociális és szak­mai helyzetét. Végül a külföldi újságírók megtekintették a korszerű szerkesztőségi számí­tógépes berendezéseket, me­lyekkel forradalmasodik a hír­közlés. A tájékoztatókat kollegiális vita, eszmecsere követte. Külföldi újságírók a Napló-szerkesztőség tanácstermében fl megyei HEB ülésén tárgyalták Van gyógyszerhiány, de „kövér” a házipatika 6 városban, 14 nagyközség­ben, gyógyszertárakban, or­vosok között. S a legközvetle­nebbül érdekeltek, a lakosság széles rétegei­­is elmondhatták tapasztalataikat, kérdőíveken és ankétokon. A sokrétű megállapításról készült jelentést vitatta meg csütörtöki ülésén a megyei né­pi ellenőrzési bizottság és a vizsgálatban részt vevő szak­emberek. Jellemző adatok: Az­ elmúlt két évben több mint 25 szá­zalékkal, értékben 250 millió forintra nőtt a gyógyszerforga­lom, de ebből a lakosság 150 milliót fizetett ki, az állam pe­dig 100 millió forint dotációt adott mellé. Országos szinten 15 milliárd az állami hozzájá­rulás, amelyből a gyógyszer­­gyárak 12 milliárd, a gyógy­szerforgalmazók pedig 3 mil­liárd forintot kapnak. Szüksé­gessé válik tehát a gyógysze­rek árának rendezése is, an­nál is inkább, mert a hazai és a szocialista importból szár­mazó készítmények jóval az előállítási költségek alatt ke­rülnek forgalomba. Ám ezt megértve is az a NEB javasla­ta, hogy — a rászoruló lakos­ság érdekeit szem előtt tartva — a kormányzat e gondot ne pusztán adminisztratív intézke­déssel oldja meg, hanem a­­társadalombiztosítás és a szó­(Folytatás a 2. oldalon) Minden embert érintő vizs­gálatot fejezett be a Veszprém Megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A gyógyszerellátás hely­zetéről tájékozódtak a népi ellenőrök, az ezzel foglalkozó szakintézményeknél, valamint Balatonaligán, a Badacsonyi Állami Gazdaság iskolaföldjén több ezer oltványt helyeztek ki az elmúlt napokban. (Oltványiskolázás című képriport lapunk 4. oldalán.)

Next