Napló, 1988. június (Veszprém, 44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
Gyorsan és megfontoltan kell lépni Nemesszalókon már egy évtizede elkezdődött a szerkezetátalakítás A mindenki által ismert szerkezetátalakítási és megújulási programot hazánk termelőszövetkezetei ez évben — ki-ki lehetősége szerint — fontolóra vették, elemezték. Ezúttal egy kisebb gazdaság példáján próbáljuk bizonyítani: a hatékonyság jelzője nincs összefüggésben a terület nagyságával. Az eredmények önmagukért beszélnek A nemesszalóki „Egyetértés” MGTSZ fennállása óta, 1987- ben érte el legmagasabb bevételét, eredményét. A fő célkitűzés az elmúlt esztendőben az volt, hogy 5 százalékkal emelkedjenek a hozamok a minőség javítása, az egyre feszültebb szabályozók pozitív hatásainak kihasználása, a ráfordítások és fajlagos költségek szinten tartása, az áremelkedések ellensúlyozása mellett. Az elképzelés ugyancsak valóra vált, hisz több mint 40 százalékkal növekedett a jövedelmezőségi szintjük. Az elmúlt 10 évben olyan nagyságrendű forgó- és állóeszköz-állományt, saját vagyont hoztak létre Nemesszalókon, amely megfelelő alapot ad a következő évek dinamikus fejlődésének, amít a bevezetésre került adó- és árreform, de még a várható további reformok sem tudnak megrendíteni. A vezetésre utalásként két jelző — gyors felismerés és azonnali intézkedés. E két fogalomnak viszont előfeltétele a közgazdasági szabályozó, e termelést, értékesítést, i felhalmozást befolyásoló rendelet, a piac, ár-, adó-, bérrendszer mechanizmusának ismerete, összhangjának helyes megteremtése, az alkalmazás feltételeinek (ember és eszköz oldalról) biztosítása. Hogy mik is voltak konkrétan a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás lépései? Nos, tulajdonképpen a dolog nagyon egyszerű. Megemelték a tej és hús árát, kézenfekvő tehát a tejtermelés és hízómarha-értékesítés növelése. A következő kérdés a hogyan. Erre a válasz már összefügg a másik alaptevékenységgel, a növénytermesztéssel, hisz a takarmányon keresztül érvényesülhet az állattenyésztés és -tartás sikere. Azaz, úgy mennyiségben, mint minőségben — a technológia fejlesztésének és fejlődésének szinte kimeríthetetlensége alapján - növelhető azonos területről az előállított abrak-, szálas- és lédús takarmány, a szarvasmarhatartás jövedelmezőségét biztosító eledel. Az 1987-es évi időjárás rendkívüli volt a mezőgazdaság számára szinte mindenütt az országban, ennek ellenére a kisgazdaság búzából 5,5 tonnát, kukoricából csaknem 11, napraforgóból 20, repcéből 25, silókukoricából 30 tonna felett takarított be, jónak mondható önköltség mellett. A közel 5 ezer literes egy tehénre jutó tejtermelésük 6,4 forintba került literenként, hogy a leghétköznapibb terméket értékelhessük. "No, de folytathatnánk az eredményességet bizonyítandó egyéb tevékenységek sorát is, ahol az 1986-os bázishoz viszonyítva egyértelmű a fejlődés. A lényeg: az ilyen úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetről az állam sem feledkezik meg, mert az alaptevékenység árbevétele után árkiegészítést kap termékeire, továbbá az ipari jellegű melléküzemek után fizetett nyereségadó 70 százalékát visszatarthatják fejlesztésre. Az ösztönzőbb bértömeg-gazdálkodás igaz, az ár- és adóreformmal együtt a jelenlegi helyzetünkben nem kerülhetett sor a bérreformra is — remélhetőleg ami késik, az még nem múlik -, de az életbe lépő keresetszabályozás kedvezőbb a nemesszólókiaknak, mint ahogyan sokan másoknak is. Ugyanis az eddigi bérszínvonal -gazdálkodás helyett a keresettömeg a kiindulópont. Ennek lényege, hogy a dolgozói létszámtól függetlenül, a termelés mennyiségrendjétől viszont nagymértékben függő béreikkel a bioc igényei szerint megfelelő ösztönzőkkel gazdálkodhatnak. Jó úton haladnak Nemesszalókon. A tíz éve elkezdett termelési szerkezet nem szorul változtatásra, az egybevág a népgazdasági követelményekkel. Csupán finomításokra van szükség — ahogy Sustik István elnökhelyettes és egyszemélyben főkönyvelő is mondta. A hatékonyabb és jövedelmezőbb működéshez minden eddiginél jobban kell összpontosítani az eredményrontó tényezők kiküszöbölésére. Látszólagos ellentmondás Gyenge termőhelyi adottságú területen kimagasló növénytermesztési hozamokról beszélhetni nem kis dolog. Pedig ez így van ez esetben Nemesszalókon. Hat évell ezelőtt a kukorica és búza átlagtermése alig haladta meg a jelenlegi felét, noha ugyanazokon a földeken gazdálkodnak ma is. Azért csak történt valami, maguktól nem jöhettek ilyen jól a termésátlagok? Nos hát igen. Elsődlegesen a vezetés a tudománynak gyakorlatban alkalmazható eredményeit vonta be a termelésbe. Már most évekre előre meg tudják mondani az agronómusok, melyik táblába mi kerül, milyen lesz a vetésforgó. Külön-külön vizsgálják a talajvizsgálati eredményeket, s csak annak ismeretében vetik össze a növények igényével azt, s állapítják meg a kiszórandó tápanyagdózist. Ám a tápanyaggazdálkodásban további terveket szőnek a vezetők, holott már a fentiekkel is jóval felülmúlják az országos átlagot. Ha valaki netán kételkedne például atíz tonna feletti kukoricaátlagban, s esetleg a siló rovására való könyveléssel vádolná a gazdaságot, annak bizonyságul csak annyit: évek óta több mint 2 ezer vagonnyi jó minőségű silót készítenek a megyei átlag harmadnyi költségével. Nem véletlen, hogy a területi szövetség felmérése szerint az egységnyi termékre jutó ráfordítás alapján a legjobbak között található a szövetkezet. Egyébként is a közel négyezer szarvasmarha hozza a haszon tekintélyes részét, így nyilvánvaló a törekvés a növénytermesztők részéről. Szalay Attila Elméleti oktatás, készülékismeret a tanteremben Megkezdődik a beöltözés A biztonság kedvéért azért a kisebbik bányamentő gépkocsi ez idő alatt is szolgálatkészen áll a ház előtt Bányamentők gyakorlaton Az éves tervnek megfelelően minden évben két alkalommal egynapos továbbképzésen, gyakorlaton vesznek részt a Bakonyi Bauxitbánya mentői Nyirádon, a bányamentő állomáson. Halimballi, Deáki és szall bányáktól mintegy 200 bányamentő tesz tanúbizonyságot a szolgálat ellátására szükséges alkalmasságból. Ilyenkor orvosi vizsgán, elméleti és gyakorlati oktatáson vesznek részt, vizsgáznak elsősegélynyújtásból és erőnlétből. Egyórás megterhelő gyakorlaton vesznek részt bányamentő készülékkel. Sokan vannak közöttük, akik már 10-15 éve bányamentők. Egészséges, józan és fegyelmezett élethez szokott bányászok, akikre bármikor, éjjel és nappal is számítani lehet. Képeinket a gyakorlat alkalmával készítettük. Péterfay Endre képriportja Ellenőrzik a készülékeket Már ez a kína (II.) Reform és nyitás A gazdasági reform kiteljesedéséhez persze Kínában is elengedhetetlen a politikai, társadalmi reform. S ezt tulajdonképpen hamarabb ismerték fel, mint mi, hiszen az első lépéseket tíz évvel korábban, „már" a gazdasági reform tizedik évében teszik meg. Méghozzá igen erőteljes mértékben, s mindjárt a párt- és állami vezetés rendszerének tudatos korszerűsítésével. A politika sem maradt ki Ez mindenekelőtt a pártirányítás és a kormányzati funkciók különválasztásában nyilvánul meg. A párt politikai vezetést gyakorol, megfogalmazza a politikai alapelveket, kijelöli a legfőbb irányokat és gondoskodik arról, hogy az államhatalmi szervek, tömegszervek teljesítsék az ezzel kapcsolatos feladataikat. A politikai reform kifejeződik a különböző intézmények, minisztériumok átszervezésében, az apparátusok tízezres létszámú csökkentésében, a kormány fiatalításában, az irányítás decentralizálásában, no és persze a szocialista demokrácia kiteljesedésében is. Ma már a kínai gyakorlatban sem szokatlan a többes jelölés, a titkos szavazás, az ellenszavazat, s a nyilvánosság biztosítása. A legutóbbi pártkongresszus, s az Országos Népi Gyűlés tanácskozásairól egyenes közvetítést adott a televízió. A nemzetiségi kérdést is nyíltabban és reálisabban közelítik meg éppen a politikai reform kapcsán. Az 56 nemzetiség — több mint kétszámillióan vannak, s az ország területének nagyobbik, de elmaradottabb, fejletlenebb részén élnek — képviselői nemrégiben egy héten át tanácskoztak a nagyobb önállóságról, területi autonómiáról. — Az eszmecserét, mi tagadás — jegyezte meg egy baráti beszélgetés során kollégám, Éliás Béla, az MTI pekingi tudósítója - nemzetiségi megmozdulások is sürgették. Ezek közül a tibeti mozgolódások voltak a legismertebbek, de az ország más részein is mind többen vetik föl egyrészt a gazdasági infrastrukturális elmaradottság gondját, másrészt, hogy az állami politikai vezetők nagy része kínai káderekből áll, s nem saját képviselőjükből kerül ki. A tanácskozáson, mint azt hazaérkezésem után megtudtam, egyelőre döntő változásról nem határoztak, ám kétségtelen, hogy a politikai intézményrendszer reformjának végrehajtása során a nemzetiségi kérdések megoldásaelől sem térnek ki immár Kínában, ezzel is bizonyítva, hogy napjaink Kínája már semmiképpen sem azonos az évszázadokkal, de az évtizedekkel ezelőttivel sem. Már csak a tienanmeni kapubástya az egyetlen hely, ahol Mao Ce-tung portréja látható A példa mi vagyunk? De térjünk vissza a gazdasági reformhoz, amelyhez szorosan hozzá tartozik a nyitás politikája is. Az, amely az utóbbi években látható és láthatatlan falakat ledöntve zöld utat adott a külföldi beruházásoknak, a külföldi országokkal kiépített kereskedelmi, tudományos, műszaki, gazdasági kapcsolatoknak. Ezek révén megkétszereződött Kína export-import forgalma. Ma már a világranglistán a nemzetközi kereskedelmet tekintve az első 15 között van. Napjainkban 2500 vegyes-, külföldi érdekeltségű vállalatot tartanak nyilván Kínában, amelyeknek egy jelentős része az úgynevezett gazdasági övezetekben, a tengerparti városokban települt le, miután itt igen kedvező adózási és egyéb feltételeket teremtettek. De Kína maga is kilép az ország határai mögül, s mintegy 70 országban, 2000 beruházásban, vállalkozásban érdekelt. A nyitás új alapokra helyezte a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokat is, amelyekben nekünk, magyaroknak megkülönböztetett figyelem jár ki, hiszen mint azt utunk során gyakran hallottuk, a kínai gazdasági reform legközelebbi példája éppen a magyar reform, minket kívánnak követni a terv és piac szerves egybekapcsolására épülő gazdaságirányítási rendszer kialakításakor. Egyenleg — gondokkal Ez azonban nem ment fel bennünket az alól — jegyezte meg Szuszky Ervin, hazánk kereskedelmi tanácsosa, pekingi találkozásunkkor —, hogy a magyar vállalatoknak a kínai piacon egy-egy megrendelésért a szocialista partnerek cégeivel és a legjobb nyugati cégekkel egyszerre kell megküzdeniük. Méghozzá igen magas minőségi követelmények mellett, aminek sajnos mi nem minden esetben tudunk eleget tenni. Kereskedelmi kapcsolatainkat egyébként, tudtam meg a Kínában megszakításokkal ugyan, de már több mint 20 esztendeje dolgozó tanácsostól, öt évre szóló hosszú lejáratú államközi megállapodás szabályozza. A mostani a korábbiaknál jóval jelentősebb, mintegy 3 milliárd svájci frankos forgalommal számol. Ez ötszöröse a korábbi évekének! Az idei évi előirányzata 540 millió frank. - Mit adunk, s mit importálunk Kínából? Hazánk főleg mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezéseket, szerszámgépeket, kikötői berendezéseket, autóbuszokat, továbbá kohászati termékeket, kábelt és műtrágyát szállít oda. Ez utóbbit sajnos nem folyamatosan, mert például éppen Veszprém megyéből, a Péti Nitrogénművektől tavaly nem érkezett meg az ígért mennyiség. Ez bizony nem kis gondokat okozott, mert elestünk az ellentételként biztosított gyapot egy részétől, amire nagy szükségünk van. - S még mi mindenre? Pontosabban mi mit importálunk? - Behozatalunkban elsősorban a lakosság körében ismert és keresett könnyűipari, fogyasztási cikkek, gyümölcs- és gombakonzervek, továbbá mezőgazdasági és ipari nyersanyagok, például az említett gyapot, valamint különféle gépipari termékek szerepelnek. - Milyen a kereskedelmi forgalmunk egyenlege? - Általában kiegyensúlyozott, bár mostanában gondot okoz, hogy a gazdasági fejlődés korábbi egészségtelen nagy ütemének lassítása miatt a tervezettnél kevesebb járművet, autót, autóbuszt, alvázat vettek át tőlünk a kínaiak. Teljes egészében egyelőre nem tudtunk a helyébe olyan termékeket felkínálni, amelyeket az itteni partnerek elfogadtak volna. Igaz, mostanában mind jobb esélye van a különböző élelmiszer-feldolgozó berendezéseknek, — nemrégiben adtuk át a 25. takarmánykeverőt, — a sertéstartó telepeknek, a broiler-farmoknak. S igen örvendetes, hogy mind számottevőbb az érdeklődés, no és az üzleti aktivitás a magyar bányagépek, berendezések iránt... Andrássy Antal Következik: Pajzs Pingdingshanban NAPLÓ - 1988. június 1., szerda -