Napló, 1988. szeptember (Veszprém, 44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 /■ Jjr J fi O ÉL ff jmSM- i­­v'in i m 1988. szeptember 1., csütörtök ARA: 1,80 FORINT XLIV. évfolyam, 209. szám Vita a szakszervezetek szociálpolitikai koncepciójáról Köztudomású, hogy a Szak­­szervezeteik Országos Tanácsa tagsági vitára bocsátotta el­gondolásait a magyar szak­szervezetek tevékenységéne­k megújulásáról. Megyénkben az alapszervezeteknél különbö­ző formákban megszervezett vi­táin túl az SZMT által felkért szakértői csoportokban és ré­tegbizottságokban tekintik át azokat a kérdéseket, amelyek a mozgalom megújulását szol­gálják. Hírt adtunk előzetesen arról is, hogy az SZMT milyen témakörökben szervezte az eszmecserét, s hogy ezeken bárki részt vehet, akit az adott téma érdekel. Eddig már le­zajlott a foglalkoztatáspolitika és a szakszervezetek viszonyát vizsgáló szakértői csoport, il­letve a műszaki értelmiség helyzetét elemző rétegbizottság vitája. Tegnap a szakszerveze­­tek szociálpolitikai elképzelé­seiről cseréltek véleményt vál­lalati szociálpolitikai szakem­berek, szakszervezeti bizottsá­gok képviselői, a társadalom­­biztosítás avatott szakértői. A vita alapjául szolgált az a javaslat, amely a szakszer­vezetek szociálpolitikai kon­cepciójának kidolgozására készült. Ez hangsúlyozza, hogy a szociálpolitika elsődleges célja a szociális biztonság fenntartása, a szociális szem­pontból legkiszolgáltatottabb rétegek „védőhálójának", a munkavégzéstől független tár­sadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének elősegítése. A vita során elsődlegesen az fo­galmazódott meg, hogy a szakszervezeteknek a szociál­politika komplexitását kellene felvetniük, ösztönözniük, amely magába foglalja az öntevé­keny egyéni kezdeményezése­ket is. Ez utóbbi különösen fontos az idős, illetve beteg családtagok gondozásában, amihez az anyagi alapokat is meg kell teremteni. Fontosnak ítélték a résztvevők a szociál­politika és a társa­d­alombi­zto­­­sítás különválasztását, hang­súlyozva, hogy a szakszervezet kényszerítse ki az ezzel kap­csolatos számítások végig vite­lét. Ugyanakkor a mozgalom­nak is meg kell találni saját feladatait az idősek helyzeté­nek figyelemmel kísérésében, javításában. A szociális és társa­d­a f­prrsbiztos­ítá­s­i e­l­látás­i formák különválasztását, a pénzügyi tisztánlátás feltéte­leinek, s a pénzügyi alapok­nak a megteremtését ugyan­csak elengedhetetlennek tar­tották, mert hosszabb tá­von csa­k ez garantálhatja a kü­lönböző ellátások értékállósá­gának megőrzését. A vállalati szociálpolitika jelenlegi rendszerét megfele­lőnek tartották a vita részt­vevői, s szerintük hosszabb ideig fenntartható, amennyi­ben a szociálpolitikai szol­gáltatások adózási korlátai enyhülnek. A lakásépítéssel összefüggésben a szakszerve­zetek elsődleges tennivalójá­nak azt tartják, hogy járjanak utána: miért emelkednek min­dent meghal­adó mértékben az építési árak? Végezetül, de mindezzel összefüggésben hangsúlyozták: a szociálpoli­tikai és minden más terület eredményességének a­lapja az inflációellenes politika. A stabilitás hiánya ugyanis még a tervezhetőséget is veszélyez­teti. Mai számunk tartalmából: ! A hét elején voltak szerte az országban a sorkatonai be­vonulások. Munkatársunk az egyik veszprémi alakulathoz kísérte el a fiatalokat, nyomon követve a katonaélet első napjának eseményeit, melyről képriportban számolunk be lapunk 4. oldalán. Munkanélküliség, foglalkoztatási gondok (3. oldal) Termelőszövetkezetek és hagyományápolás (3. oldal) Hová lett 7 millió forint Pápán? (4. oldal) Hogy új család alakuljon...! (5. oldal) A bátorság és a békevágy poézise (5. oldal) Nyertest várnak Tapolcán (8. oldal) Átadták a felújított sümegi gimnáziumot István János Ünnepi avatóbeszéde Szerdán délután a felújított és kibővített sümegi Kisfaludy Sándor Gimnázium és Kollé­gium udvarán iskolaavató és tanévnyitó ünnepélyt rendez­tek. Az intézmény tanulói, ta­nárai három évig dolgoztak szükségkörülmények között. A megszépült, korszerűsített, kol­légiummal, tornateremmel és egyéb helyiségekkel megna­gyobbodott 8 tantermes gimná­zium avatásán a megye és a város több párt- és állami ve­zetője jelent meg. Az ünnepség szónoka Ist­ván János, a megyei tanács elnöke, bevezetőben a gimná­zium 132 éves múltját méltat­ta, hangsúlyozva, hogy a só­­(Folytatás a 2. oldalon) II termőföld védelmében Tanácskozás és bemutató a márkói tsz-ben A termőföld feltételesen megújuló erőforrásunk. Azért hangsúlyozandó a feltételes megkötés, mert a nemzeti va­gyon meghatározó részében a gazdálkodás torzulásai és a környezeti ártalmak mind sú­lyosabb kárt tesznek. A talaj­­savasodás néven ismert jelen­séget részben az egyoldalú (mű­trágyázásra alapozott) talaj­táplálás, részben az ipari szennyeződésként jelentkező savas esők okozzák, váltják ki. A termelési hozamok alaku­lását bizonytalanná teszik ezek a körülmények, sőt a talajbe­tegség kritikus pontján egysze­rűen lehetetlenné teszik a jö­vedelmező termelést. A véde­kezés egyik eredményes mód­szere a talajmeszezés. A talajsavanyodás elleni szakszerű védekezés napjaink gazdálkodásának egyik kulcs­kérdése. Mivel megyénkben is csaknem 100 ezer hektárra te­hető a savanyú terület nagy­sága, a megyei tanács és a Agrártudományi Egyesület fon­tos szakmai programot kezde­ményezett. Tegnap a márka termelőszövetkezetben minteg félszáz szakember a „talajja vitás meszezéssel" témakörben cserélt gondolatot. Megnyitó­jában dr. Gáncs Lajos, a me­gyei tanács mezőgazdasági é élelmezésügyi osztályának ve­zetője hangsúlyozta: a termő­föld védelme túlmutat a gaz­dálkodás jövedelmezősége ala­kulásán. A föld nemcsak ter­mőhely­i örökségünk is lesz egykoron. (Folytatás a 2. oldalon) Új igazgatója van a Veszprémi Szénbányáknak Az ipari miniszter saját ké­résére, tekintettel nyugdíjjogo­sultságára, érdemeinek el­isme­­rése mellett a tegnapi nappal felmentette vezérigazgatói be­osztásából dr. Pera Ferencet, a Veszprémi Szénbányák ed­digi vezérigazgatóját. Munka­viszonyát 1989. február 28-á­val szünteti meg. A vezetővál­tás kapcsán tegnap a Veszprémi Szénbányáiknál a felmentésről szóló dokumentu­mokat Czipper Gyula minisz­terhelyettes nyújtotta át, és ugyancsak ő adta át az új vezérigazgatói kinevezésről szóló megbízatást Benyó Ist­vánnak, a vállalat eddigi mű­szaki vezériga­zgató-helyette­­sének. A felmentési, illetve ki­nevezési aktuson jelen volt Gyuricza László, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkára, valamint a nagyvállalat üzemeinek igaz­gatói, politikai, társadalmi tisztségviselői. Az ipari miniszterhelyettes, Czipper Gyula mindenekelőtt nagy elismeréssel szólott dr. Pera Ferenc vezérigazgató tevékenységéről, aki 1981 óta irányította az egyesített Veszp­rémi Szénbányákat. Mint mon­dotta, vezetői munkája és a kollektíva elkötelezett egyet­­akarása és támogatása révén a Veszprémi Szénbányák az elmúlt évek egyik legsikere­sebben helytálló bányavállala­ta. Ám a most nyugdíjba vo­nuló vezérigazgató nemcsak a Veszprémi Szénbányák irányí­tásában töltött be elismerésre méltó szerepet, hanem az egész hazai magyar szénbá­nyászat fejlesztésében és az előtte álló gondok megoldásá­ban — az elmúlt három évben a szénbányák igazgatótaná­csának igazgatói tisztét is be­töltötte - meghatározó és számottevő helye volt. Ennek jelentőségéről szólott a me­gyei pártbizottság első titkaira is, Gyuricza László, kiegészít­ve azzal, hogy a nyugdíjba vonuló vezérigazgató politikai, közéleti tevékenysége is pél­damutató volt, s irányításával Veszprém megye életében, gazdaságában a korábbi ha­gyományokhoz híven mozgó­sító jelentőségű volt, s ma is az a szén­bányászok kollektí­­vájána­k munkája. A Veszprémi Szénbányák élére kinevezett új vezető, Be­nyó István 1934-ben Szentgálon született, az ajka-csengervölgyi vájártanuló intézetben kezd­te tanulmányait, majd diplo­mát a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen szerzett. Első munkahelye a Közép-dunán­túli Szénbányatröszt padragi bányája volt, majd néhány évet az Országos Tervhivatal­nál dolgozott, s 1983-ban ke­rült vissza a Veszprémi Szén­bányákhoz. Először műszaki­gazdasági tanácsadó, majd műszaki vezérigazgató-helyet­tes. Tegnaptól ő a Veszprémi Szénbányák új vezérigazgató­ja. Videoton ajkai gyáregysége Új tanműhelyt avattak sol. Belső Barnabás, a Video­ton ajkai gyáregységének igazgatója köszönítötte a meg­jelenteket, Gyuricza Lászlót, a megyei pártbizottság első tit­kárát és Kázsmér Jánost, a Videoton vezérigazgatóját, az MSZMP Központi Bizottsága tagjait, valamint Ajka város vezetőit. Kázsmér János beszédében történeti példával érzékeltette, hogy a mai kor embereinek is alkalmazkodnia kell a szünte­lenül fejlődő világ kihívásai­hoz. A tanműhelyben nappali és esti oktatás lesz. Vasipari és elektronikai szakmákat sa­­­átíthatnak el szakmunkáskép­zősök, szakközépiskolások, érettségizett műszerésztanulók. A kabinetrendszerű tanmű­hely korszerű gépeit a válla­lat az Ipari Minisztérium 8 milliós támogatásával vásárol­ta. Az ajkai 300-as Ipari Szak­munkásképző Intézettel közö­sen a gyár igényeihez igazodó szakemberképzés bázisa lesz az új tanműhely — mondotta töb­bek között a vezérigazgató. A kivitelezést a Veszprémi Tanácsi Építőipari Vállalat vé­gezte el­. Szeptembertől mint­egy 150-en tanulnak a 200—250 személyt befogadni képes tan­műhelyben. Tanulókat, korláto­zott számban más vállalatok­tól is fogadnak. Az ünnepség végén Kázsmér János kitüntetéseket adott át. Háromszintes tanműhelyt épített Ajkán a Videoton Vállalat, saját beruházásként. A legkorszerűbben felszerelt tanműhely ünnepélyes átadá­sára augusztus 30-án került Az ajkai Videoton-gyáregység új tanműhelye A szép formájú, gyöngyház színű flakonokba illatosított testápolót töltenek a lányok, asszonyok. Hogy hol láttuk? Az ANACONDA Kozmetikai Rt. közelmúltban üzembe helyezett veszprémi gyártóbázisán. A jelen: 55 féle, nagy hatású kozmetikai termék, melyeket megyénkben a Pan­­nonker is forgalmaz. ígéretes a jövő is: az üzem már útnak indította az első külföldi szállítmá­nyokat.

Next