Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
Tanácskozott az SZKP Központi Bizottsága Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénteken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párttisztségviselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették politikai bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomencevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB-titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát, Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Központi Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB- titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a Központi Bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek: kai — pártépítési és káderpolitibizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság vezetője: Alekszandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebrikov. Az ülés felhatalmazta a Politikai Bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására, az KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás elmélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában. A Külügyminisztérium közleménye Őszi István külügyminiszterhelyettes szeptember 22-én magához kérette Chrim Muzhát, az Albán Szocialista Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és a következőket közölte vele: A Magyar Népköztársaság a magyar—albán diplomáciai kapcsolattartás szintjének 1961 decemberében bekövetkezett csökkentését kiváltó körülményeket és okokat elévültnek tekinti, ezzel összefüggő akkori döntését érvénytelennek nyilvánítja. Kész megbeszéléseket kezdeni az albán féllel nagykövetek újbóli akkreditálásáról egymás országába, ami a kölcsönös érdekek alapján jótékonyan hatna a kétoldalú együttműködés fejlesztésére. Drágulnak a gázkészülékek A Fegyver- és Gázkészülékgyár, a Lamport Budafoki Leányvállalat és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közük, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt a gázkonvektorok, gázkandallók és a Siesta gázfűtőkészülékek fogyasztói ára október 1-jétől 6-11 százalék közötti mértékben emelkedik. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve, aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, vagy közveszélyokozási rablást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügyminiszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról - amelynek időpontja 1989. január 1. - az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Köszönet Veszprémnek a zászlóbontásért! Megkezdődött a Romantikus Kóruszenei Találkozó Fanfárok ünnepi hangja köszöntötte tegnap este Veszprémben, az egyetem aulájában a széksorokat zsúfolásig töltő zenebarátokat, dalosokat és érdeklődőket, akik eljöttek a Romantikus Kóruszenei Találkozó megnyitójára. Mezős Gábor, az SZMT művelődési ház igazgatója név szerint üdvözölte az eseményre érkeizett külföldi és hazai kórusokat és ezek vezetőit. Köszöntötte Maróti Rezsőt, Veszprém tanácselnökét és dr. Tóthpál Józsefet, a Kórusok Országos Tanácsa főtitkárát. A megnyitó beszédet Tóth Ilona, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa vezető titkára mondta. Bevezetőben kiemelte: az SZMT Liszt Ferenc kórusa 30 éves munkával olyan szintre jutott, hogy ilyen fontos kezdeményezést is vállalhat. Megtalálta a romantikus kórusmuzsikát kedvelő énekkarokat, támogatókat szerzett a találkozó megvalósításához. Veszprémet zenei múltja és az itt dolgozó zenészek munkája, rangja ugyancsak alkalmassá teszi ennek az eseménynek a megrendezésére. A hasonló fesztiválokhoz képest a Romantikus Kóruszenei Találkozónak új vonásai is vannak: a közönséggel kialakított szorosabb kapcsolat, a romantikus stílus szakmai titkaiba való elmélyedés, a közösségteremtés, a résztvevők átlagon felüli érzelmi gazdagítása. A szakszervezetek a támogatással, az énekkari munka napi segítésével is igyekeznek hitet tenni Veszprém megyében a művészetek fontossága mellett. Befejezésül Tóth Ilona kifejezte reményét, hogy ez a találkozó hagyományt teremt, s azt is elmondta: Veszprém a jövőben is örömmel helyt ad ennek a találkozónak. A beszédet követően a megyeszékhely kórusai Katona Tibor vezetésével szólaltatták meg sodró Bárdos Lajos impozáns erejű köszöntőjét, Veszprémi felhangot, így is hiatót téve a város és a muzsika szoros kapcsolata mellett. Ezután Forrai Miklós karnagy, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, a találkozó fővédnöke lépett a mikrofonhoz. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyar énekkarok hosszú ideig nem vállalkozhattak a nehéz, nagy felkészültséget igénylő romantikus művek megszólaltatására, s ez a stílus fájdalmasan hiányzott az előadói palettáról. Több évtizedes álom valósul meg azzal, hogy most egy város vállalkozik romantikus kórusmuzsikát középpontba állító rendezvény megszervezésére. „Egy ország nevében mondok köszönetet Veszprémnek, amiért kibontotta a romantikus zene zászlaját” — mondta Forrai tanár úr, s beszédét egy latin nyelvű, jövőbe utaló kívánsággal fejezte be: Soha ne aludjon ki a láng! A beszéd után a muzsika vette át a szót. Veszprém város együttesei köszöntötték hangversennyel a találkozó vendégeit. Fellépett Veszprém Város Vegyeskara, a veszprémi zeneművészeti szakközépiskola leánykara (mindkettő karnagya Katona Tibor), a Liszt Ferenc kórus (karnagy Kollár Kálmán), és az énekszólista ötvös Károly (zongorán kísérte L. Kovács Ildikó). A koncert utáni gyönyörű őszi estén a vendég énekkarok jó hangulatú szerenádokat adtak a megyeszékhely főbb pontjain, majd éjszakába nyúló baráti találkozó volt az egyetemen. A találkozó ma reggel fél tízkor Földes Imre zenetudósnak a romantikáról szóló előadásával folytatódik. Utána szakmai műhelyekbe várják az érdeklődőket, este fél nyolckor pedig a kórusok nyilvános hangversenye kezdődik az aulában. Vasárnap délelőtt a műhelymunkát 11 óraikor újabb hangverseny követi, majd ünnepélyesen bezárják a veszprémi Romantikus Kóruszenei Találkozót. Repülőjegy-áremelés Az illetékes magyar árhatóság rendelkezése alapján október 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a bármely légitársaságnál vásárolt, Magyarországról kiinduló forgalomban érvényes repülőjegyek forintára. Nem vonatkozik az áremelés a szocialista országok állampolgárainak szocialista országokba történő utazásaira. 2 - NAPLÓ - 1988. október 1., szombat Konferencia a közélet tisztaságáról (Folytatás az 1. oldalról) inkát ismét átgondolni, hogy újraértelmezzük a változás, átalakítás és a reform jegyében, mit is kell érteni tartalmában és formájában közéletiségen, arra az indok, hogy ez nyilvánvalóan jogalkalmazási tevékenységünk egy meghatározó eleme lesz.” A megyei főügyész ezeknek a gondolatoknak a jegyébeni kívánt eredményes nézetcserét a résztvevőknek, majd felkérte dr. Nyíri Sándort megnyitó előadása megtartására. A legfőbb ügyészhelyettes először elismeréssel szólt a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsának kezdeményezéséről, amely 1979-től kezdve elindította a veszprémihez hasonló konferenciák sorozatát. A jelenlegi tanácskozás témájáról, a közélet tisztaságának kérdéséről kifejtette, hogy napjainkban sokat és sokan foglalkoznak a témakörrel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a vizsgálódásokkor sosem szabad elfeledkezni világnézetünkről, a hovatartozásról, tehát, hogy honnan és milyen alapállásból tesszük azt. A megújulást ugyanis nem lehet úgy végigvinni, hogy csak tagadunk, hanem eszméink filozófiája szerint el kell jutni tagadás tagadásáig, mert csak ez ad pozitív választ a megoldás kérdőjeleire. A közélettel összefüggésben országunkban a politikai, állami intézményrendszer megújításának problematikája került előtérbe. És hajlamosak vagyunk megfeledkezni egy történelmi tényről, hogy 1970-ben az MSZMP X. kongresszusa meghirdette az államélet demokratizálásának programját. Ennek a programnak az alapján a '70-es évek első felében sok minden megváltoztatására sor került. Korszerűsítették például 1972-ben az alkotmányt, és magát az igazságszolgáltatás szervezetét, így megalkotta az Országgyűlés a bíróságokról, az ügyészségekről szóló törvényt, és a tanácstörvényt. Mintha e tényekről megfeledkeztünk volna a megváltozott társadalmi viszonyok közepette. Persze, a változások időközben valóban ahhoz vezettek, hogy állandó jelleggel figyelemmel kell kísérni a felépítmény működését, a gazdasági alappal való kölcsönös viszonyát, de mégsem szabad a nagy akarásban elfelejteni az elmúlt időszak eredményeit. Az előrahaladás elengedhetetlen feltétele a ugyanis, hogy valahol leverjük cölöpöket, amelyre azután biztosan építhetjük utunkat. A társadalmunkban kialakuló pluralizáció szerveződési formáival kapcsolatban a legfőbb ügyész helyettese kiemelte, hogy az egyesülési törvénytervezet országgyűlési elfogadása után a törvényes rendet be kell tartatni. Ha olyan képződmények jönnek létre, amelyek alkotmányellenesek, akkor azokkal szemben a hatalmi szférának föl kell lépnie. Mint mondta, bizonyos mértékig ez is a közélet tisztasága érvényesítéséhez tartozik. A veszprémi konferencia és a hozzá hasonló fórumok nézettisztázó lehetősége a jogalkalmazás előtt álló nehéz és összetett feladatok személyi feltételeit javíthatja. „Nagy tudású, bátor, tiszta világnézetű ifjú szakemberekre van szükség ebben a belpolitikai helyzetben” - fogalmazta meg mondandójának lényeges elemét dr. Nyíri Sándor. A jogalkalmazás megreformálásának egyik divatos, a bírói függetlenség elvét túlhangsúlyozó nézetével vitába szállva az előadó felelőtlenségnek nevezte azt, hogy nem a meglévő szervezet működési zavarait próbálják meg kiszűrni, elemezni, értékelni, hanem ebben a komoly küszködő belpolitikai zavarokkal időszakban új szervezeti megoldásokkal és mondvacsinált kérdésekkel foglalkoznak. A pártirányítás és az igazságszolgáltatás kapcsolatát elemezve rámutatott, hogy az előbbi sohasem direkt módszerű az utóbbival szemben. Az MSZMP jogpolitikai irányelveken keresztül, közvetve fejti ki hatását az igazságszolgáltatásra, a függetlenség elve ezáltal megfelelően érvényesül. Minthogy azonban a változás korszakát éljük ideológiai téren is, elengedhetetlen, hogy bizonyos kérdésekben, így a jogalkalmazás kérdésében is tisztán lássunk. 1988- ban s az elkövetkezendő években nem lehet megengedni, hogy a jogalkalmazás különböző okok miatt elbátortalanodjon, vállalnia kell azt a felelősséget, ami társadalmi rendeltetése. Dr. Nyíri Sándor a demokrácia és a nyilvánosság sikerének nevezte, hogy a közvélemény egyre nyíltabban ismerkedhet meg a közélet tisztaságát sértő személyek büntetőügyeivel és azok tanulságaival. Mint mondotta, a bűnüldözéssel és az igazságszolgáltatással élethivatásszerűen foglalkozó szakember örömmel üdvözli ezeket az írásokat, mert rajtuk keresztül is érvényesül a társadalmi tevékenysége feletti ellenőrzés. A becsületes állampolgárokat megnyugtatják a nyilvánosságira kerülő anyagok, mert tapasztalják, hogy eredményesen működik a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás rendszere, hogy érvényesül a szocialista törvényesség, a személyre tekintet nélküli felelősségre vonás elve. A visszaélésekre hajlamos kisebbséget pedig valamennyire visszatartja a tudat, hogy büntetésre számíthat törvénybe ütköző cselekedeteiért. A nyilvánosság, a sajtó eszközei tehát mintegy kiszélesítik és megsokszorozzák a tárgyalások, az ítéletek nevelő és visszatartó erejét. Ugyanakkor a hazai közvélemény, beleértve a tömegkommunikáció nagy részét is, meglehetősen büntetésvégrehajtás-párti. Ezért napjainkban különösen fontos azt tudatosítani, hogy nem a büntetőjog az egyetlen eszköze a normák ellen vétők megfegyelmezésének. A közélet tisztaságát akkor tudjuk fokozni, ha nemcsak a jogi, hanem az etikai szabályok betartására is nevelünk. Dr. Nyiri Sándor befejezésük megköszönte a vendéglátók, a Veszprém Megyei Főügyészség KISZ-alapszervezetének szervezőmunkáját és eredményes tanácskozást kívánt a résztvevőknek. A konferencia a továbbiakban két szekcióban folytatja munkáját, ahol az ország minden részéből érkezett fiatal igazságügyi és belügyi szakemberek ismerkednek egymás eddigi tevékenységével és céljaival. Munkájukról hétfői számunkban részletesen tudósítunk. A veszprémi tanácsülés napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) adók - terven felül - csaknem 20 millió forinttal növelték a bevételt. Az állami támogatás a tervezett 420 millió forinttal szemben idén már csak 295 millió forint ul Annak ellenére, hogy példaaz érdekeltségi bevételek növelése érdekében a tanács vállalatokkal, bankokkal különböző vállalkozási, együttműködési megállapodásokat kötött, az erre a terv időszakra előirányzott fejlesztéseit nem tudja megvalósítani. Ahogy azt az előterjesztésről szóló vita összegzéseként Maróti Rezső, a városi tanács elnöke elmondta, a lehetőségek nemcsak az anyagi forrásokban csökkentek, hanem a felhasználás szervezhetőségében is. A tanács jelenleg ugyanis bevételeinek csupán 20 százalékát tudja befolyásolni, a többit nem, így azok bevétele bizonytalan, s felhasználása alig tervezhető. Éppen ezért elsősorban a működési és fenntartási költségek felhasználásáról tudnak viszonylagos biztonsággal dönteni. A további, általában fejlesztési jellegű feladatok megoldását jelenleg csupán körvonalazni lehet. Ezért a városi tanács a VII. ötéves terv második felére cselekvési programot dolgozott ki, melyben - a bevételkiesések figyelembevételével - sorrendet határozott meg az elvégzendő feladatok között. Ezek megvalósítására a megfelelő források alapján kerül sor. A cselekvési programban az előterjesztők megfogalmazták azt is, hogy a VII. ötéves terv hátralévő éveiben számítanak a lakosság aktivitására, a vállalatok, üzemek, társadalmi szervek és különböző szervezetek segítségnyújtására. Erre a segítségre elsősorban a lakókörnyezetek rendezésénél, fenntartásánál, a közműhálózatok továbbfejlesztésénél, s a gyermekintézmények hálózatának zavartalan működtetése és fejlesztése területén van szüksége a tanácsnak. Ezzel egyidejűleg a programról és annak megvalósításáról széles körű nyilvánosságra törekszik a testület. A városi tanács ülésén következő napirendi pontként dr. Szekeres Imre tanácselnök-helyettes előterjesztésében a szociálpolitikai támogatások rendszerét, tapasztalatait tekintette át a testület, amely úgy határozott, hogy ajánlást és javaslatokat juttat el az illetékes kormányzati szerveknek a szociálpolitika megváltoztatására, rendszerének (A téma részletes tárgyalására lapunkban a későbbiekben visszatérünk.) A következőkben a tanácsi szervek munka-, ügyfélfogadási és ügyfélszolgálati rendjéről szóló tanácsrendeletet fogadtak el, majd ezt követően egyéb, köztük személyi ügyekben döntött a testület, így — más beosztásba való távozása miatt - felmentette osztályvezetői munkaköréből Klaul Sándort és Tüskés Endrét. Megbízta a termelés-, ellátásfelügyeleti osztály vezetőjének Papp Györgyöt, valamint elfogadta a városi televízió vállalat igazgatói beosztására is a kinevezést. A tanács által másfél éve alapított vállalat új igazgatója dr. Szűcs László lett. Emelkednek egyes jegybanki refinanszírozási hitelek és betétek kamatai Az utóbbi hónapokban a pénzpiacon - a jegybanki refinanszírozási hitelek kamatainak változatlan szintje ellenére - jelentősen emelkedtek a hitelkamatok. Ezért a Magyar Nemzeti Bank - a pénzpiaci egyensúly előmozdítása érdekében - október 1- jével 2 százalékkal emeli egyes jegybanki hitelek kamatát. A folyószámlahitel jelenlegi 11 százalékos kamata 13 százalékra nő és a sávos kamatok is ugyanilyen mértékben emelkednek. A hosszú lejáratú jegybanki hiteleknél a 12 százalékos kamat 14 százalékra nő. A váltó használatának előmozdítása érdekében nem módosul a váltó-viszontleszámítolási kamatláb és a speciális (például kapcsolódó) hitelek exporthoz kamata, beleértve az állami költségvetésnek nyújtott kölcsönök kamatát is. Minthogy a szabadon elhelyezett betétek kamatai - piaci változásokat is figyelembe véve - alacsonyak, a jegybank a lekötési időtől függően 3-5 százalékkal emeli e betétek kamatait. Ennek megfelelően az MNB október 1-jétől a szabadon elhelyezett betétek után három hónapos lekötés esetén évi százalék, 6 hónap után 9 százalék, 9 hónap után 10 százalék, egyéves lekötésnél 12 százalék, kétéves lekötésnél 13,5 százalék kamatot fizet. A kamatemelés várhatóan csökkenti a jegybanki hitelek iránti keresletet és ez elősegíti általános egyensúlyi célkitűzéseink megvalósítását.