Napló, 1988. november (Veszprém, 44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
GENF Hétfőn Genfben az ENSZ főtitkárának közvetítésével folytatódtak az iraki-iráni tárgyalásaik. Vasárnap a svájci konferenciavárosba érkezett Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára, valamint Törik Aziz iraki külügyminiszter. Az ENSZ főtitkára Genfben kijelentette, hogy törékeny a tűzszünet Irak és Irán között, és ezért a csapatok visszavonása a tárgyalások legsürgetőbb feladata. A New York-i tárgyalásokat követő genfi forduló napirendjén szerepel a két ország közötti fogolycsere, a közös folyami határ kijelölése és a Satt-el-Arab vízi út megtisztítása a roncsoktól, valamint a háborús felelősség megállapítására hivatott bizottság megalakítása. Irak és Irán vasárnap szabadon engedett 25-25 rokkant hadifoglyot. VARSÓ Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé hajóiról, mint inkább arról volt híres, hogy a legkülönfélébb gazdasági és politikai sztrájkok tűzfészkeként működött, az egykori „Szolidaritás" elnöke, Lech Walesa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról hozott döntés azonban nem politikai, hanem kizárólag gazdasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem lepett meg igazán, főleg azokat nem, akik hittek Rakowski új kormányának, energikus ipari miniszterének, Wilczeknek: „Az eddigi tervek és programok helyett valóban be fogjuk zárni a veszteséges üzemeket". A megszűnő gdanski Lenin hajógyár gépeinek, berendezéseinek és munkásainak egy része a tenger mellékén működő három másik hajógyárhoz kerül. Az üzem épületeit, egyes berendezéseit, gépeit, megpróbálják más termelő tevékenységre adaptálni. A Lenin hajógyár, amely 1979-ben 24 hajót, 1987-ben pedig már csak kilencet adott át, az évek folyamán egyre reménytelenebb pénzügyi helyzetbe került, amit tovább mélyítettek az idei sztrájkok. A most épülő hajókat még befejezik, a többi meglévő megrendelést más hajógyáraknak adják át. NEW YORK A washingtoni szövetségi bíróság döntése értelmében az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) 750 ezer dolláros kártérítést köteles fizetni különböző pszichológiai kísérletek áldozatainak. Ilyen irányú kereseteket a kísérletek 9 áldozatának ügyvédje nyújtott be a washingtoni szövetségi bíróságon, s a felperesek végül elfogadták a megítélt öszszegeket. A bírósági döntésről a Boston Globe című lap számolt be. Az MK-Ultra program az 50-es évek elején vette kezdetét Allan Dulles, a CIA akkori igazgatója személyes hozzájárulásával. Csak most vált ismeretessé, hogy ennek keretében 1957-61 között a kanadai Montreal egyik kórházában kísérleti személyeknek kábítószereket, köztük LSD-t adagoltak nagy dózisokban. Ezt kiegészítette a hipnotikus és a szokásosnál sokszorta erősebb elektrosokkos kezelés. A kísérleti személyek közül többen meghaltak, mások súlyosan megbetegedtek. Az embereken folytatott kísérleteit a CIA csak 1977-ben szüntette be, amikor a nyilvánosságra került adatok nyomán botrány tört ki az Egyesült Államokban. - NAPLÓ - 1988. november 1., kedd Megújult a Videoton televíziógyártása Televíziógyártásának megújulásával ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színes tévécsalád gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a fél évszázados jubileum alkalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfehérvárra, ahol a Videoton központjában a vállalat vezetői — Kázsmér János vezérigazgató és Horváth Gáspár, a vállalati pártbizottság titkára, valamint Barts Oszikárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár és Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke fogadta. Grósz Károly tájékoztatást hallgatott meg az évi 20 milliárd forint termelési értéket előállító, 20 ezer dolgozót foglalkoztató Videoton eredményeiről, munkájáról, gondjairól, s azokról a már megvalósított, illetve tervezett műszaki, gazdasági, szervezeti intézkedésekről, változtatásokról, amelyeknek célja a nagyvállalat világpiaci versenyképességének a megőrzése, illetve javítása. Mint a vezérigazgató elmondta, bár a Videoton még az idén is tovább növelte mind szocialista, mind konvertibilis kivitelét, s változatlanul az ország legnagyobb exportáló vállalatai közé tartozik, a jövőt tekintve növekvő gondokkal kell számolnia. Az elodázhatatlan fejlesztésekre felvett hitelek kamatai miatt ugyanis már 1989-ben nagyon tetemesen megnőnek a vállalat pénzügyi terhei. A Videoton 1990-ig, öt év alatt mintegy 12 milliárd forintot költött, illetve költ műszaki -technológiai fejlesztésekre. Ebből az összegből újította meg a francia Thomson vállalattal együttműködve színestelevízió - gyártását, kezdte meg optikai tárolóeszközgyártási programjának a megvalósítását, az automatikagyártás meghonosítását, s készült fel a rádiótelefon-előállítás megkezdésére. Céljainak megvalósítását szolgálta vállalatirányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítése, a leány-, illetve vegyesvállalatok létrehozása, s azt segíti az újak alakítása is. A Videoton a vállalati szervezet átalakításának felgyorsítását, részvénytársasággá alakulását tervezi. A tájékoztatót követően a főtitkár-miniszterelnök megjegyezte: vegyesvállalatok alapítása Magyarországon még mindig bonyolult és hosszadalmas. A számos bürokratikus procedúra gyakran kedvét szegi a külföldi vállalkozóknak. Ezen az állapoton - mondotta - változtatni kell, mert az adott eljárási rend már az együttműködés, a gazdasági fejlődés kerékkötője. Szükség van az ügyek intézésének korszerűsítésére, egyszerűbbé tételére. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestelevízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata berendezés indítógombját. A televíziógyártás megújítását szolgáló technológiát a francia Thomson cég egyik NSZK-beli gyárától vásárolta a Videoton. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklődéssel figyelte a televíziógyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980- ban megnyílt korszerű oktatási és művelődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elöregedést, hanem fiatalodást eredményezett a Videotonnál. E vállalat, mondotta, a mai nehéz és bonyolult gazdasági helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesége. Különösen elismerésre méltó — példa értékű — az a módszer, ahogyan a vezetői a 80-as években jelentkező gondok okát nem elsősorban a külső körülményekben, hanem saját alkalmazkodóképességük nem megfelelő voltában keresték. Végezetül Grósz Károly arról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van programja a kibontakozásra, a megújulásra, ez azonban áldozatvállalással is jár. De áldozatvállalás nélkül új még soha, sehol nem született - hangoztatta Grósz Károly, majd további jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának és átnyújtotta a Minisztertanács által alapított jubileumi oklevelet a vállalatnak. Nő a Caola-termékek és az Ultra ára A Caola Vállalat közli, hogy - főként a legutóbbi forintleértékeléssel összefüggésben - az alap- és csomagolóanyagoknál bekövetkezett költségnövekedések miatt, a vállalat által előállított egyes háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek árait november 1-jei hatállyal, átlagosan 9 százalékkal emeli. Ennek következtében a forgalmazó kereskedelmi vállalatok az új árakat fokozatosan — az új beszerzésekhez igazodóan - vezetik be, így például az 500 grammos Bip mosogató 2,50 Ft-tal, a 150 grammos kék-fehér szappan 0,80 Ft-tal, a 75 grammos óriás babakrém 1,40 Ft-tal kerül többe ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen, fenti okok miatt, az Ultra mosogatószer termékek árát átlagosan 10 százalékkal emeli, így például a 0,5 kilogrammos csomagolású Ultra mosogatópor 2,30 Ft-tal drágul. Ipari tudósítóink jelentik (Folytatás az 1. oldalról) vezik a meg részben elavult műszerparkjának felújítását, a hiányzó korszerű mechanikai mérőműszerek beszerzését. A mechanikai laboratórium részére például ultrahangos lemezvastagság- és folytonosságmérő műszer beszerzése ven folyamatban. A röntgenlabor megfelelő felszereltsége biztosítja a szilárdságilag fontos hegesztési varratok folyamatos ellenőrzését és a megrendelők által kért varratvizsgálatok elvégzését. Az exportmegrendeléseknél a gyár műszaki ellenőrei együtt végzik felelősségteljes munkájukat a megrendelő képviselőivel és a rendelő által megbízott regiszterekkel, akikkel kapcsolatuk kifogástalan. A világpiac által támasztott egyre nagyobb igények - mind rövidebb határidők, ütemes kiszállítások, növekvő minőségi igény — miatt a műszaki ellenőrzésre fordított idő egyre rövidebb, így a minőség-ellenőrzéstől is egyre hatékonyabb munkavégzést követel. A tapasztalatok szerint, a kibocsátott jó minőségű termékek további megrendeléseket garantálnak. Burka Tibor főberendezések elavultak, de nem rendelkeznek elegendő pénzügyi eszközzel, hogy azokat pótolni tudják. A termékek jelentős részét exportra szállítják, ahol a minőségi követelmények köztudottan magasabbak, mint más piaci relációban. Régóta tervezik a zománcozóüzem rekonstrukcióját, de erre több tízmillió forintra lenne szükség, ami a mai gazdasági helyzetben szinte álomnak tűnik. A kiszállított áruk ennek ellenére megfelelő szinten vannak, bár érkezett már a holland és a francia partnerektől minőségi kifogás. A selejttel kapcsolatos számok azonban azt mutatják, hogy a kárösszeg és a selejtszázalék a tavalyi, szinten, összességében 1 százalékon belül marad. A minőség az egyik kiemelt ismérve a termékeknek, romlás esetén a piaci pozíciók veszélybe kerülhetnek. A technikai berendezések nem megfelelő állapotát egyelőre csak az élőmunka növelésével tudják kompenzálni. Ez az út azonban csak átmenetileg járható. Kövér József minőség, a minőségfejlesztés és a minőség-ellenőrzés fogalmának újragondolását. Megbízott hét vállalatot, köztük a Bakony Műveket is, hogy az ez irányú kutatásokban és azok kipróbálásában részt vegyen. A kutatásba bevont gazdálkodási egységek és az Ipari Minisztérium is, alapvető munkaeszköznek ítélték meg egy minőségbiztosítási kézikönyv kidolgozását. Mindezek igazolják, hogy a Bakony Műveknél a minőségfejlesztés, minőségellenőrzés alapvető tevékenység. Dallos Zsuzsa Pápai Textilgyár Soha nem fűződött nagyobb érdeke a vállalatnak ahhoz, hogy a piac igényeinek megfeleljen, mint éppen napjainkban. Az egyre igényesebb vevőkör kielégítése komoly feladatot jelent a pápai gyárban, hiszen termékeinek mintegy 40 százalékát tőkés piacon értékesíti, s mintegy 30 százalékát szocialista relációban, ahol ugyancsak állandóan nőnek a termékekkel szemben támasztottt követelmények. A minőség-ellenőrzési munka már az alapanyag feldolgozásánál elkezdődik, végigvonul a gyártás valamennyi fázisában, majd a végtermék osztályba sorolásánál fejeződik be. A fonodában legfontosabb a munkabíró képesség, illetve az egyenletesség vizsgálata, a szövődében pedig a mintahibák, a táblásság, valamint a fonalbeszakadás elleni küzdelem. A két előbbi többnyire figyelmetlenség következménye, az utóbbi hiba viszont jórészt az elöregedett SZTB-géppark számlájára írható. A kikészítő feladata elsősorban a színhűség, illetőleg a megfelelő fehérségi fok biztosítása. Valamennyi gyáregységben működnek gyártásközi ellenőrök és minőség-ellenőrzési csoportok, melyek egyrészt a félkész termékek vizsgálatát végzik, másrészt a hibák feltárásából következtetve, viszszautalnak az egyes technológiai hiányosságokra. S ezek után azonnal intézkednek a javítás elvégzésére. Kerekes Lászlóné Elekthermax Vállalat Egyre többször panaszkodnak az iparvállalatok amiatt, hogy gyártási feladataikat nehezedő körülmények között kell végrehajtaniuk. A terme- A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1988. október 25-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1988. november 12. Devizanem Vételi Közép Eladási árf. 100 egységre forintban angol font 9292,55 9301,85 9311,15 ausztrál dollár 4297,62 4301,92 4306,22 belga frank 140,94 141,08 141,22 dán korona 766,79 767,56 768,33 finn márka 1246,16 1247,41 1248,66 francia frank 865,57 866,44 867,31 holland forint 2621,01 2623,63 2626,25 ír font 7885,56 7893,45 7901,34 japán yen (1000) 418,55 418,97 419,39 kanadai dollár 4287,76 4292,05 4296,34 kuvaiti dinár 18 728,21 18 746,96 18 765,71 norvég korona 792,44 793,23 794,02 NSZK márka 2956,86 2959,82 2962,78 olasz líra (1000) 39,73 39,77 39,81 osztrák schilling 420,33 420,75 421,17 portugál escudo 35,63 35,67 35,71 spanyol peseta 44,68 44,72 44,76 svájci frank 3508,16 3511,67 3515,18 svéd korona 850,30 851,15 852,00 tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 5228,92 5234,15 5239,38 ECU (Közös Piac) 6121,42 6127,55 6133,68 Valutabankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1988. november 1-től 8-ig Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egys. forintban angol font 9022,79 9580,91 ausztrál dollár 4172,86 4430,98 belga frank 136,85 145,31 dán korona 744,53 790,59 finn márka 1209,99 1284,83 francia frank 840,45 892,43 görög drachma a/b 34,97 37,13 holland forint 2544,92 2702,34 ír font 7656,65 8130,25 japán yen (1000) 406,40 431,54 kanadai dollár 4163,29 4420,81 kuvaiti dinár 18 184,55 19 309,37 norvég korona 769,43 817,03 NSZK márka 2871,03 3048,61 olasz líra (1000) 38,58 40,96 osztrák schilling 408,13 433,37 portugál escudo 34,60 36,74 spanyol peseta 43,38 46,06 svájci frank 3406,32 3617,02 svéd korona 825,62 876,68 USA dollár 5077,13 5391,17 ECU (Közös Piac) 5943,72 6311,38 a) Vásárolható legioagasabb bankjegycímlet: 1000-es b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 36,01 36,09 jugoszláv dinár csekk (1000) / h 13,36 14,18 Bakony Művek Napi gyakorlattá vált a nagyüzemben, hogy a minőség egyben megbízhatóságot is jelent. Javítását nem lehet kampányszerűen elrendelni, csak tudatos rendszerszemlélettel lehet eredményt elérni. A termelési folyamatnak kell magában hordoznia a minőséget. Ez bonyolult, összetett, az egész vállalati tevékenységre kiterjedő folyamat. Fontos elemei: a piackutatás javítása, amely a vevő igényeinek mind teljesebb megismerését szolgálja. A minőségoktatásnak nem pusztán a szakemberekre kell kiterjednie, hanem a legfelsőbb vezetőktől a betanított munkásokig. A vállalatnál szorgalmazzák a hatékony, minőségre ösztönző módszerek mind szélesebb körű bevezetését. Ezek nem csupán anyagi ösztönzők, például egy minőségi díj kitűnően jelzi az adott kollektíva munkáját. A technológiáknak magukban kell foglalniuk azokat a körülményeket, amelyek biztosítják a minőséget. Az a tudás, amellyel a technológiák működtethetők, szinte nélkülözhetetlen eleme a minőségemelésnek. A korszerű elvek alapján, az Ipari Minisztérium szorgalmazza a Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó A vállalat minőség-ellenőrzési tevékenysége alapvetően a beérkező anyagok, technológiai folyamatok és a kimenő késztermék ellenőrzését fogja át. Az anyagok kémiai összetétele vizsgálatánál elsősorban az automatikus, nagyszámú minta vizsgálatát lehetővé tevő, nagy pontosságú, műszeres analitikai eljárásokat alkalmazzák. Ilyenek pl.: a röntgen-spektrometria, a röntgendiffraktometria, az emissziós spektrometria. A technológiák ellenőrzéséhez feltétlen szükséges oldatok elemzését pedig automatikus titrálóberendezések segítik elő. Az alumíniumtermékeknél - a kémiai vizsgálat mellett — fontos szerepe van a fizikai vizsgálatoknak, melyeik elsősorban a méretellenőrzés, a belső szerkezetvizsgálat, a felületi tisztaság, az esztétikai megjelenés területeire terjednek ki. A vállalat által gyártott termékskálában, a minőség-ellenőrzés vonatkozásában, kiemelt hangsúlyt kap a formaöntvény-késztermék. Ennek mintegy 60 százaléka tőkés piacra kerül, ahol tudvalevő, hogy alapvetően a vevő igényei szabják meg a minőségi feltételeket. Ezek a feltételek egyre szigorodnak, és az ötvözetgyártástól az öntési folyamaton át egészen a késztermék csomagolásáig a gyártásközi és a végellenőrzést végzők egyre felkészültebb és lelkiismeretesebb munkáját igénylik. Ami a terület eredményeit illeti: a vevők kifogása az összes szállított mennyiségre vonatkoztatva mintegy 0,5 százalék volt 1986-ban. Ez az érték 1987-ben a felére csökkent. Dekovics András A SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) teherviselő képessége határához érkezett, a reálbér csökkenésének megállítását igényli. Arra is rámutattak, hogy a lakosság terhei az idén várhatóan az eredetileg tervezettnél jobban nőnek, s ez nem folytatható tovább. Szükségesnek tartják az idei gazdasági folyamatok korrekt elemzését. Többen jelezték a tagság fokozódó bizalmatlanságát, mert eddig nem igazolódtak a gazdaságirányítás ez évi elképzelései, a gazdaságban nem tapasztalható lényeges elmozdulás. Több ágazati szakszervezet vezetője világos és határozott programot sürgetett a szerkezetátalakítás irányaira. Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára, meggondolandónak tartja végkielégítés rendszerének bevezetését azok számára, akiket munkahelyük megszűnése miatt bocsátanak el. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kompenzálására tett szakszervezeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalékú emelése éppen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra többféle lehetőség i is kínálkozik, abszolút összegben a korábbi húspénzhez hasonlóan , vagy az adórendszer változtatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létminimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. A felhalmozódott bérfeszültségek, jogos bérigények miatt a kompenzálások mellett népgazdasági szinten a bértömeg két százalékának megfelelő központi béremelést is szükségesnek tartanak a szakszervezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szociálpolitikai igények, s a kormányzati elképzelések között mintegy 20—25 milliárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügyrendjére készült tervezettel. Megállapította, hogy a tanács a kialakuló szocialista piacgazdaságban az érdekegyeztetés egyik fontos fóruma lehet. Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetőinek további találkozóiban. A szakszervezeti mozgalom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szükségesnek. Ebbe a rendszerbe beletartozhat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereskedők és a vállalkozók képviseletét viszont a kamarán keresztül láthatná megoldhatónak. Az elnökség véleménye szerint a tanácselnöki tisztet a kormány, a kamara és a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be.