Napló, 1989. március (Veszprém, 45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

■ IJL I ff £$1 ff fj fi W Világ proletárjai, egyesüljetek ! 'H f E IS S tLf «1 MB W ■———­—I € i 1 ® ® 1989. március 1., szerda ÁRA: 4,30 FORINT XLV. évfolyam, 51. szám Március: mezőgazdasági könyvhónap Az idei könyvhónap a 32. az események sorában. Helyét nem az különbözteti meg az eddigiektől, hogy most február helyett márciusban tartják. Az agrártermelés népgazdasági jelentősége nem csökken, el­lenkezőleg, mivel a magyar gazdaság egészének nemzetkö­zi versenyképessége nem ja­vul, a mezőgazdaság teherbíró képességét újra és újra pró­bára teszi a kényszerűség. Eb­ben a helyzetben érik ismétel­ten külső támadások a mező­­gazdaságot, miközben a belső korszerűsítést az újragondolt tapasztalatok indokolják. A könyvhónap jó alkalom arra, hogy szembesítsük: a termeléshez szükséges kedvező természeti feltételeink adottak, dolgos kézben sincs hiány, szű­kében vagyunk viszont anyagi forrásokban. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Azt, hogy a rendelkezésre álló pénzzel, szellemi értékeinkkel élünk jó gazda felelősségével. A gon­­­dok, feszültségek ellenére állít­hatjuk: a hazai mezőgazdaság látványos mennyiségi fejleszté­se elválaszthatatlan a korsze­rű ismeretek befogadásától, az új törekvések gyakorlati alkal­mazásától. Tehát attól a nyi­tottságtól, amely újabb és újabb ösztönzést adott a szak­ma művelőinek. A kapunyitó serkentő a tudás, a szakisme­ret, a világra látó szakiroda­­lom. Az idei könyvhónap országos megnyitóját Bábolnán, a Me­zőgazdasági Kombinát műve­lődési házában tartják. Kö­szöntő beszédet az IKR (Ipar­szerű Kukoricatermesztési Rend­szer) igazgatója mond. A szín­helyre és az iparszerű terme­­lésre való hivatkozás más tar­­talmat kap napjainkban, mint akár csak néhány éve is. A nagy nem modell, az egyedül követhető. Ellenkezőleg, Bábol­na az egyik lehetséges útra utal, és mellette vannak az át­menetek, a legkisebbekig. Itt nyomban a Mezőgazdasági Ki­adó új sorozatát említjük. A Házunk tája a formagazda­ságában átalakuló mezőgaz­daság kistermelőinek kíván szakmai segítséget adni. A sorozat újrabocsátását az a felismerés támogatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedé­sével erősödik az önellátó ker­tészkedés. És ahogy a nagy­üzem, úgy a kicsi, a legkisebb sem lehet meg ismeretek, szak­tudás nélkül. Ha a mezőgazdaságot ért külső ,,támadásokat" vesszük, annak végül is elvi jelentősé­gű tanulsága van. A tevékeny­ség hasznosságát nem az üze­mi méret minősíti, hanem az értékteremtés hogyanja, költ­sége. A könyvhónap ünnepi ese­mény, rövid megálló, hogy a szakkönyv, a szaktudás értéke fölött eltöprengjünk. Kopik az ismeret is, indokolt, hogy az új kiadványoknak helyet bizto­sítsunk a könyvespolcon. A ki­adók versengenek az olvasó­kért, az árak azonban úgy emelkednek, hogy ebben a ve­télkedésben a termelőgazdasá­­goknak és a közkönyvtáraknak is részt kell vállalniuk. Úgy, hogy a szakkönyv kikérhető, kölcsönözhető legyen (szelle­mi termelőeszközről van szól), mint az ugyancsak alaposan megdrágult szépirodalom. A könyvhónap megyénkben megnyitója Sümegen lesz. Az eseménysorozat a mezőgazda­ság megújhodását kívánja szol­gálni. T. L. Megszűnik, mégis marad Pét Részvénytársaságot alakítanak a hitelezők? Április elsejétől felmentették Kisgergely Lajost a nagyvállalat vezérigazgatóját Hiányolta a vállalat kollek­tívája az egyértelmű tájékoz­tatást további sorsáról, gond­jainak megoldásáról, ezért teg­nap Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettes részletekbe me­nő tájékoztatót adott a Péti Nitrogénművek gazdasági, tár­sadalmi szervezetei vezetőinek, képviselőinek a nagy múltú gyár jövőjével kapcsolatos erő­feszítésekről, döntésekről. A vegyipari vállalatok, intézmé­nyek tevékenységét felügyelő, koordináló miniszterhelyettes Péten tájékoztatta az újság­írókat is arról, hogy a Péti Nitrogénművek évek óta hú­zódó rendezetlen helyzetének megoldására tett erőfeszítések várhatóan a közeljövőben si­kerre vezetnek, ső Mint köztudott, külső és bel­okok miatt egyaránt im­már évek óta súlyos gazdál­kodási gondokkal küszködik a Péti Nitrogénművek. E nehéz­ségekről „Nemcsak Pét a tét" címmel miniszteriális interjú­­sorozatot is közlünk lapunk­ban, amelyet új információk­kal egészített ki az ipari mi­niszterhelyettes. Eszerint úgy tűnik, hogy bár az éppen egy évvel ezelőtt megkezdődött szanálási eljárás meghiúsult, s a pénzügyminiszter a vállalat felszámolását kezdeményezte, az érintett hitelezők éppen a népgazdasági érdekek, vala­mint a megye politikai, álla­mi szervei által is felvetett újabb gondok elkerülése érde­­(Folytatás a 2. oldalon) Termelési tanácskozás a Veszprémi Szénbányáknál Tegnap délután termelési ta­nácskozást tartottak székhá­zukban a Veszprémi Szénbá­nyák igazgatóságának dolgozói azzal a céllal, hogy értékeljék vállalatuk múlt évi tevékenysé­gét és áttekintsék az 1989-es tervelőirányzatuk főbb pont­jait. A tanácskozás előadója, Sasvári Antal, a vállalat ter­melési igazgatója többek kö­zött ismertette, hogy a Veszp­rémi Szénbányák üzemei ta­valy az előirányzottnál csak­nem 200 ezer tonnával több, vagyis 3 millió 824 ezer tonna szenet és 300 ezer tonna bri­kettet termeltek, az 1987. évi­nél jobb minőségben, ami ked­vezően alakította árbevételü­ket. Jó eredményeiket elsősor­ban a jelentős műszaki fejlesz­tés révén növekvő termelékeny­séggel sikerült elérniük. Előze­tes számításaik szerint 310 millió forintos eredmény szere­pelhet majd 1988-as mérlegük­ben. Idén a legnagyobb feladatot az jelenti a vállalat kollektívá­ja számára, hogy a megpályá­zott 300 millió forintos ered­ményt sikerüljön biztosítani. Ennek rendelik alá egész ter­melési tevékenységüket: 3,8 millió tonna­­ lehetőségeik keretein belül tovább javuló minőségű - szén gazdaságos felszínre küldését. Remélik, hogy ez évben a tavalyinál többet, 620 millió forintot költ­hetnek beruházásokra. Ebből az összegből kívánnak több, a fejtések korszerűsítését szolgáló gépet, berendezést, valamint szállítószalagokat, szivattyúkat vásárolni. Végül arra is felhív­ta a figyelmet Sasvári Antal, hogy termelési feladataik tel­jesítése közben a munkásvé­delmi, a dolgozó ember életét, testi épségét biztosító tevé­kenységre mindenki nagyobb gondot fordítson. Negyvenéves az Országos Takarékpénztár. A négy évtizedről közlünk átfogó ismertetőt lapunk 4. oldalán. Képünkön: OTP-lakások Veszprémben. Ellentmondásos a kép a várpalotai rendőrakcióról Feljelentést tettek a Győri Katonai Ügyészségnél Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon A mai napig is élénken foglalkoztatja a közvéleményt a vár­palotai piacon történt sajátos rendőrakció, amikor is lengyel ál­lampolgárokat bántalmaztak az egyenruhások. Erről a Napló február 18-i számában Furcsa közjáték a várpalotai piacon cím­mel írtunk. Tegnap abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót dr. Bar­­talus Antal rendőr alezredes, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetőjének közbiztonsági helyettese, hogy részükről vizsgálat befejeződött, feljelentést tettek a Győri Katonai Ügyész­­­ségnek. Lapunkat Mátételki András képviselte. Mint a tájékoztatóból kide­rült, a megyei rendőr-főkapi­tányság részéről háromtagú bizottság végezte az ügy ki­vizsgálását. Az újságban tör­tént felhívás ellenére csupán hét magyar tanút tudtak meg­hallgatni, akik közül hárman ott voltak a helyszínen, míg négyen csak hallomásból érte­sültek a történtekről. Négy név­telen levél közül kettőnek az írója ugyanarról számolt be, mint amit a szemtanúk is el­mondtak, azaz, hogy a rendőrök (Folytatás a 2. oldalon) Balatonfüreden a várpalotai Jószerencsét Tsz építőbrigádja bővíti a SZOT Jókai utcai üdülőjét Kiváló eredmények, szerény tervezés Évzáró küldöttgyűlés a várpalotai Vegyesipari Szövetkezetnél Az 1967 óta egyenletesen fejlődő, sok lábon álló válla­lat elmúlt évi árbevétele meg­haladta a kétszázmillió forin­tot, ami 5,4 százalékos növe­kedést mutat a bázisévhez vi­szonyítva. Ezzel szemben a ter­melési érték közel hét száza­lékkal emelkedett. A múlt évi nyereség — kerekítve a kön­­­nyebb megjegyezhetőség vé­gett - húszmillió forintot tett ki, ez csaknem hetvenszázalé­kos növekedést jelent. Az itte­ni húzóágazatok listája: mun­kavédelmi konfekció- és poliszi­­rolrészleg, valamint a mű­anyagüzem együttesen az össz­árbevétel mintegy háromnegye­dét adták a közösbe. De nye­reséges volt a cipészrészleg is, sőt, ha az egy főre jutó terme­lést vizsgáljuk, akkor az itt dolgozókat lehet a leghatéko­nyabb jelzővel minősíteni. Nyilvánvaló sikertelenség hozzátartozik az ily széles ská­i­­lán ténykedő vállalathoz. A szabórészleget például a lét­szám és a megrendelés roha­mos csökkenése miatt kellett felszámolni. Említést érdemel viszont a lakatosműhely átala­kítása varrodának, amelyben közel félszáz hölgyet tudnak a közeljövőben foglalkoztatni modern szalagsoron. A hasz­ná­ltgépkocsi-forga­lmazásban érezhető a tehergépkocsi telí­tettsége és a személygépkocsik iránti keresletcsökkenés, ezért hamarosan nyugati márkájú használt gépkocsik értékesíté­sével próbálkoznak. Az 1989. évre szerény növe­kedést tervezett a szövetkezet, annak ellenére, hogy az áru­termelő részlegeik teljes kapa­citása lekötött, sőt egyes terü­leteken nem tudják a meg­rendelőket kielégíteni. Tegnap tartotta­k az ipari szövetkezetek sorában elsőként - megyénk egyik legeredmé­nyesebb szövetkezeti közössége évzáró küldöttgyűlését Várpalo­tán. A levezető elnök Csatlós Györgyné főkönyvelő üdvözölte a megjelent vendégeket, s rö­vid napirend-ismertetés után át­adta a szót a Vegyesipari Szö­vetkezet elnökének, Csaba Lászlónak. Mai számunk tartalmából: Sosem politizált. Nem volt tagja semmilyen párt­nak. Indoka igen egyszerű, szólván így: — Épp elég gondom volt mindig, örül­tem, ha azzal megbirkóz­tam valahogy, nem hogy még felekezetben is bíbe­lődjek ... Felszeletelt történelem című, a 4. oldalon olvas­ható riportunkban a süme­gi Kulcsár Jenő mesél éle­téről. Hetvenharmadik évét hordja. Életének állomásai szeletek a történelemből. Nemrégiben elemző írás­ban foglalkoztunk a gan­­nai óvodai német nyelvok­tatással. Az írás jelentős visszhangot váltott ki. Hozzászólás a gannai nyelvoktatáshoz címmel ismertetjük két ér­dekelt véleményét. Az is­kolaigazgató­ végül is elferdítette a tényeket." Az újságíró: Nézzük hát, hol sántít az írás? A levél­váltás az 5. oldalon talál­ható.­­ Nagy figyelmet, pontossá­got kívánó ácsmunka a te­tőablak kereteinek elkészí­tése. Pápa patinája című képriport a 4. oldalon.

Next