Napló, 1989. május (Veszprém, 45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
B * «2 9$ fii | f% || sy? | jlf | ia MBL m ■■■ i^flltlflTMlfrTTi v ’ •’$& p Jf f|§fl& jJENJL WIA JnLflL 1989. május 2., ked*d ÁRA: 4,30 FORINT XLV. évfolyam, 101. szám A dolgozó, alkotó ember áll figyelmünk, értékrendszerünk központjában Grósz Károly beszéde a budapesti nagygyűlésen A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek. A politikai véleménynyilvánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció résztvevői — a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik — többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek a hideg, borongás, esőre hajló időben. A menet első oszlopai — Újpest, Józsefváros, Kőbánya, Angyalföld, Kispest és Csepel, illetve a XVIII. és a XX. kerület dolgozói — tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek. Őket követték, hozzájuk csatlakozva a többi városrész képviselői. A formaságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A több tízezernyi résztvevőt köszöntve, a hangszórókból munkásmozgalmi énekek és nemzetközileg ismert békedalok szóltak, a dallamokat visszhangozták a környező házak falai. A jelszavak a szervezők politikai szándékait tükrözték: Nemzeti összefogással a demokratikus szocializmusért!, Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedéséért!, Sokféleség a politikában, egység az érdekvédelemben!, Erős, független szakszervezeteket!, Igazságos közteherviselést!, Nyilvánosságot, sajtószabadságot!, hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg,a számukra legfontosabb követeléseket, világos programot kérve. A transzparensek feliratai egyebek között szorgalmazták az esélyegyenlőséget a peremkerületeknek, alkotóik nemcsak beszédet, tetteket is várnak, s kinyilvánították, hogy munkás nélkül nem képzelhető el a reform. A nemzetiszínű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott téren — a korábban dísztribünként szolgáló mellvéd alatti emelvényről — a Himnusz hangjait követően Gál János, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi élet vezető személyiségeit. Az emelvényen ott volt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a főváros vezetését Jóssa Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára és Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke képviselte. A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez. A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT ifjúsági tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképzelésekről, reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály (Folytatás a 2. oldalon) Üzemtörténeti konferencia Veszprémben Veszprémben, a Szakszervezetek Házában, pénteken tartották a második országos üzemtörténeti konferencia megnyitóját és első előadásait. A meghívott vendégeket és az előadókat Jákli Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára köszöntötte, majd fölkérte Garamvölgyi Józsefet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát a konferencia megnyitására. Beszédében Garamvölgyi József méltatta a'éI éve tartott első konferencia eredményeit, mely a mozgalmi és tudományos terület számos kérdésének dialektikájában hozott előrelépést. Mostanra már az üzemtörténeti tevékenység szélesebb alapokba ágyazódott, a tudományos és a mozgalmi oldala mellé gyűjteményi rendszere is kifejlődött, s e folyamat eredményeként megjelentek funkciói és érdekkifejeződései. A három terület kölcsönös kapcsolata és függése, munkamegosztása és együttműködése képezi ma az üzemtörténetet. A konferencia célja: gondolat- és tevékenységcserében keletkező űr pótlása, az üzemtörténet alternatíváinak felderítése. Szükséges ez azért is, mert a gazdaságban jól érzékelhető financiális problémák miatt a gyűjtés és a tudományos munka megtorpant, pedig az üzemtörténetnek mind több és érdekesebb mondanivalója van korunk számára. Az üzemtörténet fejlődése során beérett tudományosszakmai kapacitás nem talál magának elegendő mozgásteret, holott jól érzékelhető, hogy a társadalmi, gazdasági mozgások a gyakorlatban igénylik kérdésfeltevéseit és válaszait. A problémafelvető megnyitó után több előadás hangzott el. Székely György akadémikus az üzemtörténet utolsó évtizedének mérlegét vonta meg. Koroknái Ákos, az Országos Levéltár kutatója, a tudományos fejlődés lehetőségeit vázolta fel. Éri István, a Központi Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettese az üzemi gyűjtőmunka helyzetét foglalta öszsze, történelmi áttekintést is adva. Haller Gyula, a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsának munkatársa a gyakorlat szempontjából világította meg az üzemtörténeti mozgalom mai problémáit. A konferencia szombaton szekcióülésekkel folytatódott, majd plenáris ülésen összegezték a tapasztalatokat. Összefogást és határozott kiállást! Ünnepi gyűlés Veszprémben május elseje alkalmából Bár az időjárás az idén nem fogadta kegyeibe az ünnepre készülőket, a programokról gondoskodó szervezőket, a terveknek megfelelően - a körülményekhez alkalmazkodva -,"megyeszerte megemlékeztek május elsejéről. Veszprémben többnapos eső miatt fedél alá kényszerültek az ünneplők. Tegnap az ünnepi gyűlést a Dimitrov művelődési központban tartották meg, ahol megjelent Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Ilona, az SZMT vezető titkára és Csonka Zoltán, a megyeszékhely pártbizottságának első titkára is. A Himnusz elhangzása után Sáli Ferenc, a SZOT alelnöke, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára lépett a szónoki emelvényre. A zord időjárás ellenére sokan keresték fel a veszprémi Betekints-völgyet. Őrizzük önbecsülésünket, a dolgozó ember hitét, becsületét! Bevezetésként a Szakszervezetek Országos Tanácsa és elnöksége üdvözletét és jókívánságait adta át Sáli Ferenc az ünnepi gyűlés résztvevőinek. Mint mondotta: szolidaritást és józan türelmet, összefogást és határozott kiállást, tisztánlátást és munkás önbecsülést, erőt és egészséget kívánnak életünk e bonyolult szakaszának megértéséhez és elviseléséhez. Nehéz volna ma megmondani, kiben milyen érzéseket ébreszt ez az ünnep, s mint arra a szónok is utalt, ma sokan kérdezik, hogy szabad-e ünnepelni, amikor ennyi gonddal küzdünk, amikor a munka becsülete ennyire megkopott? Mi visszakérdezünk: szabad-e nem ünnepelni a munkát, az alkotó, dolgozó embert? Szabad-e tagadni mindent, benne a sok-sok konkrét erőfeszítést? Szabad-e tovább rombolni a munka, az alkotás hitelét és becsületét? Szabad-e az ünnep kapcsán is tovább növelni a széthúzást, feszíteni a kiélezett ellentéteket? A továbbiakban arra utalt Sáli Ferenc, hogy május elsejének mindig volt üzenete, tartalma. Elődeinknek azt üzente: az összefogásban, a szolidaritásban az erő! Ma sincs másképpen, hiszen ma még inkább szükség van a dolgozó emberek összefogására, aktív közreműködésére, ha nem akarják, hogy helyettük és nevükben — az átlagosnál nagyobb hangerővel — saját szájízük szerint mások fogalmazzák meg szándékaikat. Az ünnep napjainkban külsőségeiben és tartalmában is eltér a korábbiaktól. Tartalmát az ünnep méltatása mellett a mai kor jellegének megfelelő A megyeszékhely ünnepi nagygyűlésén Sáli Ferenc, a SZOT alelnöke szónokolt egység összekovácsolása, a szolidaritás továbbfejlesztése, a szervezett erő kialakítása adja. Jellegében a szakszervezeti mozgalom önálló fellépése dominál. Napjainkra - más társadalmi és politikai erők mellett — a szakszervezetek önálló platformja, arculata is kirajzolódik. Sáli Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mozgalom a következő napokban sorsfordulással és ütközéssel felérő tárgyalásokra készül. Filozófiája szerint a dolgok tárgyalásos, nyílt rendezésében és nem a társadalmi feszültségek élezésében érdekelt. Egyenrangú felek egyenrangú tárgyalásában és nem egyoldalú engedményekben érdekelt a szakszervezet. Abból indulnak ki, hogy a konszolidáció és kibontakozás egyetlen fontos eleme sem valósult meg igazán. Aránytalan, sőt több elemében igazságtalan is a terhek elosztása.. .mindez tovább élezte az egyébként is súlyos bizalmi válságot a kormányzati szervek iránt. A sú(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Elismerő oklevelet adtak át a minap a Balaton Volán Vállalatnak múlt évi, kiemelkedő, jó munkájáért. Lapunk 3. oldalán a Vállalkozva a versenyben című tudósításból megismerhetjük: a vállalat munkáját fokozódó versenyben, újszerű vállalkozási szellemben végzi. Nemzetközi áruszállításukat a múlt évben 40 százalékkal növelték, s konvertibilis viszonylatban kétmillió dollár értékben végeztek fuvarozást. Idén részt vesznek egy magyar-olasz vegyes vállalat létrehozásában is. Sokan nem tudják, hogy itt sorsok, gerincek roppantak össze. Recsk ugyanis a Rákosi-korszak titkos kényszertáborának színhelye volt. Lapunk 5. oldalán Tudja-e, mit jelent Recsk? címmel ismertetjük Böszörményi Géza új filmjét, melyről szerdán Veszprémben ankétot rendeznek a film alkotóival. Kovács Emil kerületvezető erdész örömmel szemléli a kiültetett fenyőcsemeték friss hajtásait. Új fenyvesek a meddőhányókon című képriportunk a 3. oldalon. Az ajkai tanács-vb napirendjén: 1 városgazdálkodási vállalat sportegyesületének munkája Ülést tartott a napokban az ajkai tanács végrehajtó bizottsága, s a testület a városgazdálkodási vállalat verseny- és tömegsport-tevékenységéről tárgyalt, melyről Dukán László, az egyesület elnöke adott számot írásos beszámolójában. A vállalat sportegyesülete 1976-ban alakult, elsősorban az ökölvívósport meghonosítása érdekében, mégis éppen ezt a szakosztályt 1983-ban meg kellett szüntetni, mert a megyei és a helyi tanács - s a vállalat is — csak az időközben megalakult úszó- és asztalitenisz-szakosztályok pénzügyi finanszírozását biztosította. A versenysport mellett azonban jelentős és eredményeket felmutató a tömegsport is. Többször nyertek - különböző sportágakban - HVDSZ- kupát. A versenysportban a férfi asztalitenisz- és az úszószakosztály vesz részt. Előbbi a nyugat-dunántúli NB llI-as csoportban szerepel, ám most minden esélyük megvan az NB ll-be jutásra. A város sportéletében - elsősorban természetesen az ifjúság körében - igen nagy szerepet játszik az úszósport. A tanuszodában már az óvodás korú gyermekekkel megismertetik ezt a sportágat, majd szakedzők válogatják ki a tehetségeket, akik erre szakosított általános iskolai osztályokban tanulnak tovább. Jelenleg a város általános iskoláiban tant úszóosztály működik. Az ajkaiak a megyei úszóosztályok eredményességi sorrendjében a 2. helyen állnak, s 1987-ben például az Ajka Kupán megelőzték - első helyen végezve - olyan nagy múltú egyesületek versenyzőit is, mint a Budapesti Honvéd és a KSI. Az úszószakosztály munkáját négy szakedző irányítja, de több jó képességű úszó is segíti — társadalmi munkában — a feladatok elvégzését. A szakosztály igazolt versenyzőinek száma 71 fő, ebből 49 a lány. A sportegyesület az idei évben 850 ezer forintos kiadással számol, melyből 500 ezer forintot vállal a vállalat, 120 ezret ad a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya, a költségvetés további összegének (ugyebár 230 ezer forint) előteremtése még bizonytalan, azaz ennek biztosításáról tárgyalások folynak. (Megjegyezzük: 1985-ig a városi tanács is támogatta az egyesületet, s célszerű lenne - a város és ifjúságának érdekében — az anyagi segítség „felélesztése”.) A vb-tagok, s a vitát záró Schvarcz Béla, városi tanácselnök, elismeréssel szóltak a sportegyesület tevékenységéről, különösen az iskolai úszásoktatásban vállalt kiemelkedő szerepéről.