Napló, 1989. május (Veszprém, 45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

B * «2 9$ fii | f% || sy? | jlf | ia MBL m ■■■ i^flltlflTMlfrTTi v ’ •’$& p Jf f|§fl& jJEN­­JL WIA JnLflL 1989. május 2., ked*d ÁRA: 4,30 FORINT XLV. évfolyam, 101. szám A dolgozó, alkotó ember áll figyelmünk, értékrendszerünk központjában Grósz Károly beszéde a budapesti nagygyűlésen A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a koráb­bi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőz­ve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapes­ten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező ese­ménynek. A politikai véleménynyilvá­nításra is alkalmat adó tömeg­demonstráció résztvevői — a munkahelyi kollektívák képvise­lői és családtagjaik — többsé­gükben a kerületek régi talál­kozóhelyein gyülekeztek a hi­deg, borongás, esőre hajló idő­ben. A menet első oszlopai — Újpest, Józsefváros, Kőbánya, Angyalföld, Kispest és Csepel, illetve a XVIII. és a XX. kerü­let dolgozói — tíz óra után né­hány perccel indultak el a fel­vonulási térre, hogy részesei le­gyenek az ottani nagygyűlés­nek. Őket követték, hozzájuk csatlakozva a többi városrész képviselői. A formaságokkal va­ló szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az ál­lami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a fel­vonulási térre. A több tízezer­nyi résztvevőt köszöntve, a hangszórókból munkásmozgal­mi énekek és nemzetközileg is­mert békedalok szóltak, a dal­lamokat visszhangozták a kör­nyező házak falai. A jelszavak a szervezők politikai szándékait tükrözték: Nemzeti összefogás­sal a demokratikus szocializ­musért!, Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedéséért!, Sokféleség a politikában, egy­ség az érdekvédelemben!, Erős, független szakszervezeteket!, Igazságos közteherviselést!, Nyilvánosságot, sajtószabad­ságot!, hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg,a számukra legfontosabb követeléseket, vi­lágos programot kérve. A transzparensek feliratai egye­bek között szorgalmazták az esélyegyenlőséget a peremke­rületeknek, alkotóik nemcsak beszédet, tetteket is várnak, s kinyilvánították, hogy munkás nélkül nem képzelhető el a re­form. A nemzetiszínű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zász­lajával fellobogózott téren — a korábban dísztribünként szolgá­ló mellvéd alatti emelvényről — a Himnusz hangjait követően Gál János, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a nagygyű­lés résztvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi élet vezető személyiségeit. Az emelvényen ott volt Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a főváros vezetését Jóssa Mihály, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára és Bielek József, a Fővá­rosi Tanács elnöke képvisel­te. A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitká­ra szólt a demonstráció részt­vevőihez. A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT ifjúsági tanácsának tag­ja volt a nagygyűlés szónoka. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mik­rofonhoz, hogy kifejtse vélemé­nyét az időszerű politikai el­képzelésekről, reagáljon a so­kakat foglalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében kö­szöntötte május 1-jén, a mun­ka ünnepén, a munkásosztály (Folytatás a 2. oldalon) Üzemtörténeti konferencia Veszprémben Veszprémben, a Szakszerve­zetek Házában, pénteken tar­tották a második országos üzemtörténeti konferencia meg­nyitóját és első előadásait. A meghívott vendégeket és az előadókat Jákli Sándor, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának titkára köszöntötte, majd fölkérte Garamvölgyi Jó­zsefet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát a konferencia megnyitására. Beszédében Garamvölgyi Jó­zsef méltatta a'éI éve tartott első konferencia eredményeit, mely a mozgalmi és tudomá­nyos terület számos kérdésé­nek dialektikájában hozott elő­relépést. Mostanra már az üzemtörténeti tevékenység szé­lesebb alapokba ágyazódott, a tudományos és a mozgalmi oldala mellé gyűjteményi rend­szere is kifejlődött, s e folya­mat eredményeként megjelen­tek funkciói és érdekkifejező­dései. A három terület kölcsö­nös kapcsolata és függése, munkamegosztása és együtt­működése képezi ma az üzem­­történetet. A konferencia célja: gon­dolat- és tevékenységcserében keletkező űr pótlása, az üzem­történet alternatíváinak felde­rítése. Szükséges ez azért is, mert a gazdaságban jól érzé­kelhető financiális problémák miatt a gyűjtés és­ a tudomá­nyos munka­­ megtorpant, pe­dig az üzemtörténetnek mind több és érdekesebb mondani­valója van korunk számára. Az üzemtörténet fejlődése során beérett tudományos­szakmai kapacitás nem talál magának elegendő mozgáste­ret, holott jól érzékelhető, hogy a társadalmi, gazdasági moz­gások a gyakorlatban igénylik kérdésfeltevéseit és válaszait. A problémafelvető megnyitó után több előadás hangzott el. Székely György akadémikus az üzemtörténet utolsó évtizedé­nek mérlegét vonta meg. Ko­roknái Ákos, az Országos Le­véltár kutatója, a tudományos fejlődés lehetőségeit vázolta fel. Éri István, a Központi Mú­zeumi Igazgatóság igazgató­­helyettese az üzemi gyűjtő­munka helyzetét foglalta ösz­­sze, történelmi áttekintést is adva. Haller Gyula, a Szak­­szervezetek Veszprém Megyei Tanácsának munkatársa a gya­korlat szempontjából világítot­ta meg az üzemtörténeti moz­galom mai problémáit. A konferencia szombaton szekcióülésekkel folytatódott, majd plenáris ülésen össze­gezték a tapasztalatokat. Összefogást és határozott kiállást! Ünnepi gyűlés Veszprémben május elseje alkalmából Bár az időjárás az idén nem fogadta kegyei­be az ünnepre készülőket, a programokról gon­doskodó szervezőket, a terveknek megfelelően - a körülményekhez alkalmazkodva -,"megye­­szerte megemlékeztek május elsejéről. Veszprémben többnapos eső miatt fedél alá kényszerültek az ünneplők. Tegnap az ünnepi gyűlést a Dimitrov művelődési központban tar­tották meg, ahol megjelent Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Ilona, az SZMT vezető titkára és Csonka Zoltán, a me­gyeszékhely pártbizottságának első titkára is. A Himnusz elhangzása után Sáli Ferenc, a SZOT alelnöke, a Helyiipari és Városgazda­­sági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára lé­pett a szónoki emelvényre. A zord időjárás ellenére sokan keresték fel a veszprémi Betekints-völgyet. Őrizzük önbecsülésünket, a dolgozó ember hitét, becsületét! Bevezetésként a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és el­nöksége üdvözletét és jókíván­ságait adta át Sáli Ferenc az ünnepi gyűlés résztvevőinek. Mint mondotta: szolidaritást és józan türelmet, összefogást és határozott kiállást, tisztánlátást és munkás önbecsülést, erőt és egészséget kívánnak életünk e bonyolult szakaszának megér­téséhez és elviseléséhez. Nehéz volna ma megmon­dani, kiben milyen érzéseket ébreszt ez az ünnep, s mint arra a szónok is utalt, ma so­kan kérdezik, hogy szabad-e ünnepelni, amikor ennyi gond­dal küzdünk, amikor a munka becsülete ennyire megkopott? Mi visszakérdezünk: sza­bad-e nem ünnepelni a mun­kát, az alkotó, dolgozó em­bert? Szabad-e tagadni min­dent, benne a sok-sok konk­rét erőfeszítést? Szabad-e to­vább rombolni a munka, az alkotás hitelét és becsületét? Szabad-e az ünnep kapcsán is tovább növelni a széthúzást, feszíteni a kiélezett ellentéte­ket? A továbbiakban arra utalt Sáli Ferenc, hogy május else­jének mindig volt üzenete, tar­talma. Elődeinknek azt üzen­te: az összefogásban, a szoli­daritásban az erő! Ma sincs másképpen, hiszen ma még inkább szükség van a dolgozó emberek összefogására, ak­tív közreműködésére, ha nem akarják, hogy helyettük és ne­vükben — az átlagosnál na­gyobb hangerővel — saját száj­ízük szerint mások fogalmaz­zák meg szándékaikat. Az ünnep napjainkban kül­sőségeiben és tartalmában is eltér a korábbiaktól. Tartalmát az ünnep méltatása mellett a mai kor jellegének megfelelő A megyeszékhely ünnepi nagy­gyűlésén Sáli Ferenc, a SZOT alelnöke szónokolt egység összekovácsolása, a szolidaritás továbbfejleszté­se, a szervezett erő kialakítá­sa adja. Jellegében a szakszer­vezeti mozgalom önálló fellé­pése dominál. Napjainkra - más társadalmi és politikai erők mellett — a szakszerve­zetek önálló platformja, arcu­lata is kirajzolódik. Sáli Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mozga­lom a következő napokban sorsfordulással és ütközéssel felérő tárgyalásokra készül. Filozófiája szerint a dolgok tárgyalásos,­­ nyílt rendezésé­ben és nem a társadalmi fe­szültségek élezésében érdekelt. Egyenrangú felek egyenrangú tárgyalásában és nem egyol­dalú engedményekben érde­kelt a szakszervezet. Abból in­dulnak ki, hogy a konszolidá­ció és kibontakozás egyetlen fontos eleme sem valósult meg igazán. Aránytalan, sőt több elemében igazságtalan is a terhek elosztása.. .mindez to­vább élezte az egyébként is súlyos bizalmi válságot a kor­mányzati szervek iránt. A sú­(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Elismerő oklevelet adtak át a minap a Balaton Volán Vállalatnak múlt évi, kiemelkedő, jó munkájáért. Lapunk 3. oldalán a Vállalkozva a versenyben című tudósításból megismerhetjük: a vállalat munkáját fo­kozódó versenyben, újszerű vállalkozási szellemben végzi. Nemzetközi áruszállításukat a múlt évben 40 százalék­kal növelték, s konvertibilis viszonylatban kétmillió dollár értékben végeztek fuvarozást. Idén részt vesznek egy ma­gyar-olasz vegyes vállalat létrehozásában is.­­ Sokan nem tudják, hogy itt sorsok, gerincek roppantak össze. Recsk ugyanis a Rákosi-korszak titkos kényszertábo­rának színhelye volt. Lapunk 5. oldalán Tudja-e, mit jelent Recsk? címmel ismertetjük Böszörményi Géza új filmjét, melyről szerdán Veszprémben ankétot rendeznek a film alkotóival. Kovács Emil kerületvezető erdész örömmel szemléli a kiültetett fe­­nyőcsemeték friss hajtásait. Új fenyvesek a meddőhányókon című képriportunk a 3. oldalon. Az ajkai tanács-vb napirendjén: 1 városgazdálkodási vállalat sportegyesü­letének munkája Ülést tartott a napokban az ajkai tanács végrehajtó bizott­sága, s a testület a városgaz­dálkodási vállalat verseny- és tömegsport-tevékenységé­ről tárgyalt, melyről Dukán László, az egyesület elnöke adott számot írásos beszámo­lójában. A vállalat sportegyesülete 1976-ban alakult, elsősorban az ökölvívósport meghonosí­tása érdekében, mégis éppen ezt a szakosztályt 1983-ban meg kellett szüntetni, mert a megyei és a helyi tanács - s a vállalat is — csak az idő­közben megalakult úszó- és asz­talitenisz-szakosztályok pénz­ügyi finanszírozását biztosítot­ta. A versenysport mellett azonban jelentős és eredmé­nyeket felmutató a tömegsport is. Többször nyertek - külön­böző sportágakban - HVDSZ- kupát. A versenysportban a férfi asztalitenisz- és az úszószak­osztály vesz részt. Előbbi a nyugat-dunántúli NB llI-as csoportban szerepel, ám most minden esélyük megvan az NB ll-be jutásra. A város sportéle­tében - elsősorban természe­tesen az ifjúság körében - igen nagy szerepet játszik az úszósport. A tanuszodában már az óvodás korú gyerme­kekkel megismertetik ezt a sportágat, majd szakedzők vá­logatják ki a tehetségeket, akik erre szakosított általános iskolai osztályokban tanulnak tovább. Jelenleg a város álta­lános iskoláiban tant úszóosz­tály működik. Az ajkaiak a megyei­­ úszóosztályok eredmé­nyességi sorrendjében a 2. he­lyen állnak, s 1987-ben pél­dául az Ajka Kupán megelőz­ték - első helyen végezve - olyan nagy múltú egyesületek versenyzőit is, mint a Buda­pesti Honvéd és a KSI. Az úszószakosztály munká­ját négy szakedző irányítja, de több jó képességű úszó is se­gíti — társadalmi munkában — a feladatok elvégzését. A szak­osztály igazolt versenyzőinek száma 71 fő, ebből 49 a lány. A sportegyesület az idei év­ben 850 ezer forintos kiadás­sal számol, melyből 500 ezer forintot vállal a vállalat, 120 ezret ad a megyei tanács if­júsági és sportosztálya, a költ­ségvetés további összegének (ugyebár 230 ezer forint) elő­teremtése még bizonytalan, az­az ennek biztosításáról tárgya­lások folynak. (Megjegyezzük: 1985-ig a városi tanács is tá­mogatta az egyesületet, s cél­szerű lenne - a város és ifjú­ságának érdekében — az anya­gi segítség „felélesztése”.) A vb-tagok, s a vitát záró Schvarcz Béla, városi tanács­elnök, elismeréssel szóltak a sportegyesület tevékenységéről, különösen az iskolai úszások­tatásban vállalt kiemelkedő szerepéről.

Next