Napló, 1989. május (Veszprém, 45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
A bor minőségének védelme a termelőgazdaságok jól felfogott érdeke. A mencshelyi termelőszövetkezet saját szőlejének feldolgozása mellett évente mintegy 4500 hektó bort vásárolt tagjaitól, a háztáji termelőktől. A kistermelőktől származó bor átvétele előtt a tsz-labor végzi az alapvizsgálatokat. Érthető az elővigyázatosság: a tsz a saját terméssel párhuzamosan a háztájiból vásárolt bort 28 kimérőjében együtt értékesíti. Esetleges panaszával a fogyasztó nem kutatja a bor származását. A labor felelőssége — a minőség védelme — innen adódik. Elismerés a műszaki alkotómunkáért Először adományozta „ Varga József ” díját a péti NITROIL Egy éve alapította Varga József műszaki alkotói díját a péti NITROIL Vegyipari Termelő-Fejlesztő Közös Vállalat. Ennek első átadására tegnap került sor, a vegyipari kisvállalatnál, amely a szokásokkal szakítva nem május 1. előtti ünnepségen, hanem a maijói isi hangulatban szándékozott elismerni jól dolgozó szakembereit. Jó időre számítva, a Cseri parkerdőben szándékoztak sátrat verni, a viharos, esős időjárás azonban vállalati fedél alá szorította őket. Ott vehette át a Varga József-díjat dr. Tóth László tudományos osztályvezető, akit kiemelkedő tudományos kutatói munkájáért, eredményes alkotó mérnöki tevékenységéért a jelölőbizottság egyhangúlag érdemesített az elismerésre. A 80 ezer forintos díjjal együtt Szervátiusz Tibor szobrászművész kisplasztikáját is megkapta dr. Tóth László tudományos osztályvezető, aki 1964-ben szerzett mérnöki diplomát a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. A jövőben két díjat adnak ki. Az értékes kisplasztikát vállalaton kívüli műszaki is elnyerheti. Olajbányászok jubileuma Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött meg a Duna-Tisza közén a kőolaj és a földgáz kutatása és kitermelése. A negyedszázados jubileum és egyben május 1. tiszteletére egész napos ünnepséget rendeztek Szánkon. Az ennek keretében rendezett nagygyűlésen Pozsgay Imre, az MSZMP, Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott beszédet. A községi sportcsarnokban megtartott üzemi ünnepségen elhangzott, hogy az elmúlt 25 év során 3 millió 750 ezer tonna kőolajat, 14,5 milliárd köbméter földgázt és 1,2 millió tonna kondenzátumot nyertek ki a kiskunsági kőolajmezőkből. A háromezres lélekszámú község és a környékbeli kistelepülések lakóinak az üzem a jövőben is biztos megélhetést kíván nyújtani. Nemrégiben elnyertek egy világbanki pályázatot a jelenleg ismert legkorszerűbb másodlagos termelési mód bevezetésére. Ennek lényege, hogy a kitermelt gázok tisztításával kinyert széndioxidot visszasajtolják az olajrétegekbe, s ezáltal jelentősen megnövelhető a további kihozatal. Másik nagy tervük a zsanai gázmező kedvező rétegtani viszonyainak kihasználása. Itt a földgáz föld alatti tárolására készülnek fel. Tavalyi teljesítménye alapján a kiskunsági üzem 1200 fős kollektívája elnyerte az élüzem címet. Az Észak-dunántúli Közmű-és Magasépítő Vállalat veszprémi építésvezetősége felvételt hirdet építőipari gyakorlattal rendelkező teljesítményelszámoló részére veszprémi munkahelyre Fizetés megegyezés szerint jelentkezni lehet: Veszprém, Házgyári u. 2. - Vállalkozva a versenyben Mutatós eredmények a Balaton Volánnál Növekvő szállítási teljesítmények, mérséklődő személyszállítás, csökkenő buszellomány. Egyebekben ilyen tendenciákat említett Demény Zoltán igazgató,azon a hétvégi ünnepségen, melynek során elismerő oklevelet adtak át a Balaton Volán Vállalatnak a múlt évi sikeres munkáért. A veszprémi Hotel Jutásban megrendezett ünnepségen Freund Béla, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a tanácsok, tömegszervezetek képviselőit, közöttük Rostási Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, az elismerések átvételére összegyűlt dolgozókat. Mint az igazgató múlt évet értékelő szavaiból kiderült, munkájukat fokozódó versenyben, újszerű vállalkozásokra nyitott szellemben végzik. Az áruszállítást a növekvő vállalati és magán konkurencia ellenére is jelentősen növelték. Elsősorban a tömegárus feladataik, és a nemzetközi fuvarozás bővült. Utóbbit tavaly mintegy 40 százalékkal növelték, s csak konvertibilis viszonylatban 2 millió dollár értékű fuvart végeztek. Főként a VÁÉV csődje következtében a személyszállítás visszaesett, ezért 20 autóbuszt el kellett adniuk. Fejlesztették idegenforgalmi üzletágukat, Balatonfüreden ilyen célú kft.-t hoztak létre. A munkát csökkenő létszámmal végezték. Ez egyebekben a vállalati központban dolgozók számának tudatos csökkentésére vezethető viszsza. Idén két leányvállalatot alakítottak a vállalat bizonyos egységeiből, s részt vesznek egy magyar-olasz vegyes vállalat létrehozásában. Az ünnepségen dr. Baksa Sarolta, a szaktárca osztályvezetője adta át a vállalat munkáját elismerő oklevelet, majd megjutalmazták a kiválóan dolgozókat. Demény Zoltán utalt rá, hogy egy közelmúltbeli rendelet szerint a munkaversenynek ez a formája a mostani kiértékeléssel megszűnik. Mindemellett vállalaton belül a jövőben is megtalálják a jól végzett munka erkölcsi, anyagi elismerését. Feneketlen zsák vagy jámbor fejőstehén A költségvetés reformja Az elmúlt években, hónapokban a költségvetés szó furcsa jelentésváltozáson ment át az emberek szemében. Elvesztette eredeti értelmét, és valamiféle mitikus, kétarcú szörnyeteggé növekedett: egyik arca a mindent felhabzsoló moloché, aki kiszívja a társadalom utolsó garasait is, a másik pedig azé a szerencsétlen mitológiai királyé, akinek a kezében az arany és az igazgyöngy értéktelen kaviccsá változik. Ez a kép hamis. De az bizonyos, hogy az állami költségvetés rendszere, amely egy egészen más gazdasági-politikai közegben alakult ki - nem tartható fenn tovább. Ezért az ország előtt álló reformfeladatok közül talán a legfontosabb és legsürgetőbb a költségvetés reformja, a vállalkozásokon, illetve a lakosság, az állampolgárok személyes közreműködésével kerül be, vesz részt az újraelosztás folyamatában. Ebből következik, hogy a különböző tulajdonformák működését, a gazdaságban játszott szerepét csakis a hatékonyságon alapuló piaci ítélet szabja meg. Nem befolyásolja állami szabályozás, tehát a társadalmigazdasági folyamatokat -központi szervezés helyett - a társadalom önszerveződése irányítja. Radikálisan csökkenteni kell az állam jövedelemelosztó szerepét Az Országgyűlés várhatóan a májusi ülésszakon tárgyalja meg a költségvetési reform koncepcióját. Az ebben foglalt célokat röviden az alábbiakban próbáljuk meg összefoglalni. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságban, a vállalkozási, tehát a piaci, vagy ha úgy tetszik, a versenyszférában alaposan csökkenteni kell az állam jövedelem-újraelosztó szerepét. Ezzel egyidejűleg mérsékelni kell a hagyományos - mondhatni klasszikus - állami feladatokra, tehát az igazgatásra, a rend- és jogvédelemre, valamint a védelemre fordított kiadások összegét is. Nem tartható fenn a mai rendszerű és arányú állami kötelezettségvállalás az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás területén sem. Napjainkban az állam jövedelmei, illetve a vállalt kötelezettségekből adódó kiadások túlságosan centralizáltak — az állami költségvetésbe, ugyanakkor rendkívül decentralizáltak — az elkülönített állami pénzalapokba. Ezt az ellentmondást a reformnak fel kell oldania. A költségvetési szervek intézményi gazdálkodása jelenleg nagymértékben a pénzügyi, illetve a „szakmai” irányítástól függ. Ezt a függőséget lazítani kell, és meg kell teremteni az egészségügy, az oktatás tényleges önállóságának, a társadalombiztosítás és a tanácsok valós önkormányzatának gazdálkodási feltételeit. A költségvetési reformnak az egész államháztartásra ki kell terjednie; az állami költségvetés szűkebben vett területei mellett az elkülönített állami pénzalapok és egyéb állami kötelezettségek - így például az Állami Fejlesztési Intézet által átvállalt vállalati adósságok, a társadalombiztosítás és a tanácsok területét is át kell fognia. Piaci eszközök szerepének növekedése A legfontosabb cél az, hogy kialakuljon a gazdaságnak egy olyan, kifejezetten pénzügyi eszközöket alkalmazó irányítási rendszere, amely az államháztartás kívánatos egyensúlyát, a hiány csökkentését piaci finanszírozási eszközökkel biztosítja. E célok elérése érdekében a költségvetési reformnak olyan, a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyokon alapuló piacgazdaság modelljét kell megteremtenie, amelyben az árak — és az árakban foglalt jövedelmek —, a bérek és a vállalkozói nyereség valóságos gazdasági tényezők. Tehát a piacon elfogadott teljesítmény, hatékonyság alakítja, formálja és osztja el a jövedelmeket, a termelési tényezőket - munkaerőt, a tőkét, a természeti kincseket, az importot, illetve az ehhez szükséges konvertibilis devizát, és így tovább — a piacon lehet megszerezni. Értéküket a piac határozza meg. Ebben a modellben az állam szerepe a jövedelmek központosításában és újraelosztásában az értéktartó társadalmi ellátásokra, a klasszikus állami feladatokra - köztük az igazgatásra, a védelemre -, az infrastruktúrára és az úgynevezett makrostruktúra átalakításával kapcsolatos feladatokra korlátozódik. Az elosztásra - befektetésre - kerülő jövedelmek túlnyomó többsége a piac értékítélete alapján. A felszabaduló források sorsa Az állam visszavonulása, a gazdasági folyamatokba való beavatkozásának jelentős mérséklődése révén felszabaduló forrásokat az értéktartó társadalom-, illetve szociálpolitika feladatainak ellátására lehet átcsoportosítani. Egy részük pedig - a feladatok egyidejű leadásával - a lakossági, illetve a vállalkozási szférába kerül. A „felülről" diktált jövedelemszabályozást, -elosztást felváltja egy piaci alapokon álló jövedelemelosztás. Ez pedig az állam, a vállalkozások és a lakosság szabályozott együttműködése során alakulhat ki. A munkaerő újratermelésének költségeit a mainál nagyobb mértékben kell - közvetlenül vagy közvetve - az egyénnek viselnie, de ennek megfelelően változik a jövedelmi helyzete is. A társadalmi jövedelmek - a pénzbeli, illetve a természetbeni juttatások - javára kialakult szélsőséges helyzet a jövedelemelosztásban éppen ellenkezőjére fordul. A költségvetési reform végrehajtása során az államháztartás bevételeit egyre növekvő mértékben szabályozzák majd törvények, és a kiadásokat pedig a jelenleginél sokkal pontosabban körülhatárolt állami feladatok, illetve törvények határozzák meg, Így aztán az úgynevezett fiskális és monetáris — a kincstári és a pénzügyi - területek között világos feladatmegosztás jön létre. Megszűnik a költségvetés „feneketlen zsák”, illetve, a másik oldalról, a „jámbor fejőstehén” értelmezése. Világos, egyértelmű, és törvényekkel körülbástyázott állami költségvetési rendszer születik, amely alapja és ösztönzője lehet a további reformfolyamatoknak. Cs. I. Új fenyvesek a meddőhányókon Ezen a területen őshonos a fenyő — tájékoztat Kása Ernő, a bakonyszentlászlói erdőgazdaság vezetője. Talán a nagy kiterjedésű erdőről kapta a nevét Fenyőfő is, amelynek határában a Fejér Megyei Bauxitbánya Vállalat folytatja a vörös érc kitermelését. A két vállalat , a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és annak szentlászlói erdészete és a bauxitbánya - kollektívája, vezetősége között igen korrekt, sőt, jó a kapcsolat. A bauxitosok csupán csak annyi erdő kitermelését kérik, amennyi a bauxit felszínre hozásához feltétlenül szükséges. Mert ők is szeretik és védik az erdőt. És a kitermelt területeken azonnal hozzálátnak a őshonos rekultivációhoz. Két helyen, az fenyves egyik 5, a másik 10 hektáros, már szépen növekszenek a fenyőcsemeték. Kovács Emil kerületvezető erdész szerint Szebb fenyőerdő lesz itt, mint az eredeti volt. Kölcsönös a segítségnyújtás a veszprémvarsányi Jóbarátság Termelőszövetkezettel is, ahonnan sok nődolgozó jött csemetét ültetni. Mert nem csak fenyőt, hanem más vágásterületeken, ahol már kitermelésre „érettek” a fák, bükk- és tölgycsemetéket ültetnek. Az erdőnek élnie kell! Az ember érdekében és javára. Andrányi András A helyszínre hozott szálfákat hossztolják Gépi ültetés Rekultivációra várva NAPLÓ - 1989. május 2., kedd -3