Napló, 1990. február (Veszprém, 46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

Tanácskozik az Országgyűlés lett vállalattá történő átmi­nősítését tárgyalták meg a képviselők. Szabályozták az ÁSZ működési feltételeit Az Országgyűlés a Nagyka­nizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igennel elfogad­ta. A terv- és költségvetési bi­zottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módo­sító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bi­zottság jelentése. Az elnök in­dítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva módosító javaslatát hagyták jóvá, ezzel egyébként a bi­zottság is, és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás ér­telmében az ÁSZ költségveté­sét csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltünte­tett, több mint 18 millió forin­tot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Szám­vevőszék szervezeti felépítésé­re, létszámára, éves költségve­tésére tett, a módosítással ki­egészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Há­mori Csaba indítványát tár­gyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozatter­vezetet terjesztett elő a Romá­niában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s - kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tar­tózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként be­nyújtott tervezet került a kép­viselők elé. A Kisiparosok Or­szágos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az ér­dekképviseleti törvény megal­kotását, valamint a magán­­személyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők dön­töttek az érdekképviseleti tör­vény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tud­tak szavazni, mivel a reform­­bizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezeté­vel. Interpellációk tárgyalása kö­vetkezett volna, ám vagy az interpelláló képviselő, vagy a válaszadásra hivatott minisz­ter, illetve államtitkár hiány­zott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képvise­lő, hogy az elnök ismételten ellenőrizze, határozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés arról tanús­kodott, hogy az ülésteremben nincs kellő számú képviselő, ezért az elnöklő Horváth La­jos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját. Új hónap - új áremelés (Folytatás az 1. oldalról) díjakat a pályaudvari pénztá­raknál kifüggesztették. Hasonló mértékben emelkednek a köz­úti személyszállítási díjak. Mind a vasúti, mind a közúti díjaknál a munkába járásnál, valamint a tanulók iskolába já­rásánál meghatározott szociál­politikai kedvezmények válto­zatlanul érvényesek. Ugyanak­kor a tanintézetek által igény­be vett különjárati autóbuszok tarifái 15 százalékkal emelked­nek. Az MTI értesülése szerint a taxitarifák is emelkednek, de az órák átállítása valamennyi kocsiban még heteket vehet igénybe. Az emelés mértékéről még szerda délután is tanács­koztak. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal emel­kednek, ennek mértéke Buda­pesten nagyobb, vidéken ki­sebb. Arányosan emelkednek a bérletek, a tanuló- és nyugdí­­jasbérletek árai, de a 70 éven felüliek ingyenes utazási lehe­tősége továbbra is megmarad. A BKV-nál a villamosvonal­­jegy ára 8, az autóbuszoké 10 forint lesz. Amíg az új jegyek elkészülnek, az utasoknak az új viteldíjnak megfelelő össz­értékű régi fajta jegyeket együttesen kell érvényesíteniük. A Magyar Távközlési Válla­lat arról tájékoztatott, hogy ugyancsak 1990. február 1-jé­­től, a belföldi távhívási díjakat átlagosan 30—35 százalékkal emeli. Egyidejűleg azonban a helyi és a távhívással lefolyta­tott, úgynevezett éjszakai díj­­kedvezményt a hétvégére is kiterjesztik, azaz szombaton 14 órától hétfőn reggel 7 órá­ig olcsóbban lehet telefonál­ni. A kézi kapcsolás pótdíja belföldön 50, nemzetközi vi­szonylatban 100 forint lesz. Az ébresztés díja 6 forintra emel­kedik, de ha a hét mind az öt munkanapjára kér valaki ébresztést, az 25, ha pedig egész hónapra folyamatosan, akkor 120 forintba kerül. Vál­tozik továbbá a késedelmes számlabefizetés díja. Az első késés 50, minden további ké­sőbbi befizetés 150 forintba kerül. A helyi és a nemzetközi beszélgetések díja nem válto­zik. A kormány közleménye sze­rint a 15 éve változatlan telex­előfizetési díj kétszeresére emelkedik, és ezentúl havonta 1000 forint lesz. A Fürdőigazgatóság bejelen­tése alapján, február 1-jétől átlagosan 6,20 forinttal emel­kednek a fürdők, strandok be­lépői, szolgáltatásai; a buda­pesti Gellért, illetve a Palatí­nus strandoké ennél­ jóval na­gyobb mértékben. A Csemege Vállalattól szer­zett információk szerint néhány élelmiszer ára is emelkedik csütörtöktől, sőt február 5-én további áremelések várhatók, de ez utóbbiról még nem kö­zöltek részleteket. A február 1-jei változásokról, a VOSZK átlag 10 százalékkal emeli a palackozott égetett szeszes ita­lok árát. Hasonló mértékben drágulnak a Debreceni ÁG gyümölcsborai és égetett sze­szes italai. A Fűszért tájékoz­tatása szerint jó néhány fűszer­féle is többe kerül ezentúl, s emelte több csemegecikk árát a Vörös Csillag Tsz is, így például a Túró Rudi 3,90 he­lyett 4,50-be kerül ezentúl. Tájékoztató a tavaszi vetőmagellátásról (Folytatás az 1. oldalról) A résztvevők — termelők, ke­reskedelmi, szakigazgatási szakemberek, a pártok képvi­selői voltak jelen — előtt Már­ton József, a kft. ügyvezető igazgatója tartott tájékozta­tót. Megjegyezte: a Veszprém megyei gazdaságokat jó part­nernek tartja, tavaly például a szerződöttnél több vetőmagot állítottak elő, értékesítettek. Elmondta, hogy a here- és a fűfélék exportlehetősége igen kedvező, érdemes élni a lehe­tőséggel, mindenekelőtt a ho­zamok növelése javíthat a ter­melés jövedelmezőségén. So­kat ígérő vállalkozásként em­lítette az olajtök termesztését. A nagyüzemek nagy érdeklő­dést mutatnak a tavaszi árpa (sörárpa) termesztése iránt. A kereslet nem csökken, ára is kedvező. A kft. gazdag ve­tőmagválasztékot kínál. Zab­ból a magas importárak miatt a holland fajták kiszorultak, szerencsére a magyar nemesí­­tők élnek a felvillant lehető­séggel. Jó példa erre a csóti tsz Bakonyalja fajtájának gyors térhódítása. A kft. kukoricakínálata mintegy 40 hibridet jelent. A termelés gondját előre jelzi, hogy a jelentős áremelkedést a termelők a tőszám, a vető­mag csökkentésével kívánják „kivédeni”. Ugyancsak megfi­gyelhető a korai, középérésű fajták területnövekedése a ké­sőbbi érésűekkel és nagyobb termést adókkal szemben, a gazdaságok magyarázatként a szárítási költség csökkentését említik. Márton József ügyvezető igazgató részletesen szólt a kistermelők szaporítóanyag­­ellátásáról, azt a következők­kel érzékeltette: zöldségnö­vényekből 220, virágokból 300, gazdasági növényekből 110 fajtát hoznak forgalomba. Fel­hívta a vásárlók figyelmét a szavatossági idő ellenőrzésé­re, és arra, ügyeljenek rá: a tasa­k ne legyen sérült. Egy kérdésre válaszolva Márton József megjegyezte: 1989-ben megesett, hogy akadt forgal­mazó, amely az uborkave­tőmagot csomagolási műhibá­val árusította (befülledt a fó­liába!), innen az uborkater­més tavalyi válsága. Az Ag­­rowest a kistermelőket nagy partnernek tartja, felváló mi­nőséggel kívánja megtartani, ha már olcsóbb vetőmagot nem ígérhet. Az ajkai Tornádó Kft eddigi, nem túl hosszú „működése” alatt nemcsak a város üzemei­ből csábította el a legjobb szakembereket, hazug ígére­tekkel, azután kirúgta, s így munkanélkülivé tette őket, de néhány hivatalt - APEH, tár­sadalombiztosítási igazgatóság stb. - is megpróbált átverni. Szerencsére ezek, a tőle már megszokott kísérletek, nem si­kerültek. Azoknak a jogtalan­ságoknak, amelyek a Torná­dó által a munkahelyükről „ki­­söpört” ajkai állampolgárokat érték, nagyrészben a városi tanács is szenvedő alanya. Miért? Döntőbizottság — társadalmi munkában mert a kft.-nek ^*5 , i _ 'mi szerve, így­­a er^e.. fc dön ^bizottság j munkaügyi doni_ . ..J’ feladatát a helyileg illa­­tekes tanácsnak kell eMatma mondja Szikszainé Király Má­ria, a költségvetési csoport ve­lője, a döntőbizottság elnö- Mi ezt társadalmi munk , végezzük. Két jogász van a tanácsnál, mindkettő osztályvezető, de ők ezt a fel­adatot nem vállalták. A mun­kaügyi sérelmek orvoslására a kft.-kkel kapcsolatban nincs érvényben lévő jogszabály, de tulajdonképpen munkaügyi döntőbizottság jogász nélkül nem is működhetne. Én a pénzügyi jogszabályokat isme­rem, de nem tudom az egyéb gazdálkodószervekre - pl. kft. — vonatkozó speciális, tételes jogszabályokat, valamint a költségvetési szervek gazdálko­dására vonatkozó jogszabályo­kat. - Eddig hány ügyet tárgyal­tak? - Hármat, de úgy, hogy öt tárgyalásra volt szükség. Fo­lyamatban van még körülbelül 10—12, de az újabb beadvá­nyok is egyre-másra érkeznek. - Mi a volt tornádósok pa­nasza? - Nagy részük a kifizetetlen munkabért és társadalombizto­sítási ellátást szeretné utólag megkapni. A munkakönyvükben a munkaviszony megszűnésé­nek időpontját, a valós meg­szűnéssel ellentétben, egy vagy fél hónappal korábbi dátum­mal jegyezték be a Tornádó­nál. - Hogyan bírják ezt a nem kevés, ráadásul a munkájuk melletti megterhelést? - Ha ez így megy tovább - márpedig ez várható -, idegi­leg kikészülün­k. Volt olyan, hogy egy elbocsátott dolgozó­nak a második tárgyalása lett volna, de a volt munkáltatónak a posta csak harmadszorra tudta a levelet kikézbesíteni. Kétszer nem vette át, ezért az átvétel és a tárgyalás időpont­ja között nem volt meg az elő­írt 48 óra, a tárgyalást tehát nem lehetett megtartani. So­rolhatnám, de inkább hagyjuk - sóhajtott Szikszemél Király Mária. Szarvashibát követtek el A Veszprém Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatósá­gon megkérdeztem Szalay László ellenőrzési osztályveze­tőt, mire vezethetők vissza a Tornádó Kft.-nél is járulékok ki­fizetésével kapcsolatos súlyos szabálytalanságok.­­ Szarvashibát követtek el, mert tudniuk kellett volna - s ha nem tudták, miért nem­­kérdezték meg -, hogy a 100 fő feletti biztosított létszámnál kifizetőhelyet kell létrehozni. Ezt jogszabály írja elő. Kollé­gáim kint voltak a helyszínen, és megállapították, hogy nin­csenek meg azok a feltételek, amelyek a kifizetőhely létesíté­séhez kellenek. Ennek megte­remtésére határidőt szabtak ki, s ez 1990. június 30-a. Addig a kft. alkalmazottainak járó társadalombiztosítási juttatá­sokat Veszprémben intézzük. Nagy hibát követtek el ab­ban is, hogy nem küldik meg részükre az összesítő elszámo­lást. - Mivel magyarázta meg Barta András, hogy hosszú ideig nem űzették alkalmazot­taiknak a családi pótlékot? - Azzal próbálta tisztára mosni magát, hogy azért nem fizethetett a kft. családi pótlé­kot — és egyéb társadalom­­biztosítási járulékot­­, mert a társasági szerződés kelte 1989. augusztus 31., de a cégbejegy­zés későn, 1989. november 1- jén történt. Nagyon üres kifo­gás, mert ha a munkabért­ szeptember elsejétől fizette a Tornádó, akkor a családi pót­lékot és a nyugdíjjárulékot is egyértelműen át kellett volna utalniuk — mondta Szalay László. Ugyanezt erősítette meg dr. Tarr György cégbíró is, mi­szerint a társasági szerződés kelte igaz, hogy augusztus 31., de a november elsejei cégbe­jegyzés, a szerződés keltéig, visszamenően hatályos. 360 ezer forint bírság - Mekkora összeg volt az, amelyet a Tornádó Kft. az al­kalmazottai rovására próbált „megspórolni"? — Szeptemberre és október­re visszamenőleg 1 millió 219 ezer 440 forint megfizetésére köteleztük a kft.-t, s ezen felül 304 860 forint rendbírságot és 54 510 forint késedelmi pótlé­kot róttunk ki a Tornádóra — tájékoztat Szalay László. Az Adó- és Pénzügyi Ellen­­őrzési Hivatal — APEH - Veszprém megyei igazgatóság ipari osztályának vezetőjétől, Omenhoffer Ferenctől megkér­deztem: a Tornádó Kft.-nél a múlt év decemberében végzett célvizsgálatuk során — amely megelőző, segítő szándékú vizsgálat —, milyen tapasztala­tokat szereztek?­­ A célvizsgálat alkalmával először a nyitómérleget kellett volna áttekintenünk, amelyet a kft.-nek a megalakulástól szá­mított 90 napon belül el kellett volna készítenie. A nyitómér­leggel a mai napig nem ren­delkeznek, nekünk nem küld­ték meg. - Vajon miért nem? - Valószínűleg azért, mert a célvizsgálatot egy-két nappal megelőzően a Naplóban szu­per expressz hirdetés jelent meg az alábbi szöveggel: „Felhívás! Felhívjuk a lakos­ság figyelmét, hogy a Torná­dó Kft. okiratai szállítás köz­ben elvesztek. Kérjük a be­csületes megtalálót, magas ju­talom ellenében hozza be. A kft. címe: Ajka, József Attila u. 33. Köszönettel, a Tornádó Kft. vezetősége." „Nemzetközi kampányt indítok Veszprém megye ellen” (Vajon mi veszett volna el az egyik telephelyről a másik­ra történő költözés közben, ha nem az okiratok!? Azok a fon­tos okiratok, amelyek egy sze­mélygépkocsiban — netán Bar­­­­ta András Toyota kocsijá­ban — biztonságban megér­keztek volna a „célállomás­ra”. Bár lehet, hogy nem ez volt a cél.) Az APEH vizsgálatára, amelynél a vizsgálatvezető fel­hívta a társaság ügyvezetőjét a nyitómérleg elkészítésére, to­vábbá a hiányzó szabályzatok, illetve az átdolgozást igénylő szabályzatok elkészítésére, Barta András egyebek között az alábbi írásos megjegyzését tette: „ ... az egész tulajdonom­ban miféle jogon turkálnak, ami nem 37 millió, hanem jó­val több? ... a kft. létezése óta a Veszprém megyei bürok­rácia csak keresztbe tesz, hol­ott az 140 embernek munkát biztosít... erről információt és bővebb felvilágosítást fogok adni a kormány elnökének, Németh Miklósnak, és az ipar­ügyi miniszternek, valamint az összes külföldi partnernek, amelyek a vállalkozásokat ál­lamilag akarják dotálni... a sajtó, a tévé és a rádió ré­szére részletes információt fo­gok adni, s a Magyar Demok­rata Fórumon keresztül nem­zetközi kampányt fogok Veszp­rém megye ellen indítani." (Folytatjuk) Ajkán tombol a Tornádó (Kft.) II. Törvénysértés, jogsértés és sértődöttség Bognár János „Gyakorlat teszi a mestert” A magas színvonalú elméleti képzés mellett hasonló igény­nyel folyik a gyakorlati oktatás is a fűzfőgyártelepi Irá­nyítástechnikai Szakközépiskola és 303-as Ipari Szakmun­kásképző Intézetben. Hengerné Horváth Márta igazgatónő el­mondta, hogy az iskolának szoros kapcsolata van a tanulókat foglalkoztató vállalatokkal, szövetkezetekkel A szakmunkás­­tanulók többségében a Nitrokémia tanulói, a szakközépiskola hallgatói viszont szinte az egész országból érkeztek. Tizenkét szakma leendő mestereit képezik Fűzfőn, többségében a vegy­ipari és az ehhez kapcsolódó vasipari szakmákban. A szakmun­kásképzés első évében az iskolai tanműhelyekben folyik a gya­korlati oktatás, a második évben iskolai és üzemi tanműhelyek­ben csoportosan, míg a harmadik évben már a beiskolázó üze­mekben, szakmunkások mellé beosztva sajátíthatják el leendő szakmájuk csínját-bínját. Felvételeink Fűzfőgyártelepen az isko­lában és a Nitrokémia tanműhelyeiben készültek. Borbás János képriportja Félévi vizsgafeladatot teljesítenek a 4.-es irányítástechnikai mű­szerészek Másodéves géplakatos­ tanulók NAPLÓ - 1990. február 1., csütörtök - 3

Next