Napló, 1990. február (Veszprém, 46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-14 / 38. szám
■ W& p ‘gjijj. \ a Wf' ifi ® V W& a ia Sh» * i jpl* IBS M^jjj jjj || avagy: Mit suttog a néma telefon? című írás, mely lapunk 3. oldalán olvasható. Most végre nem a postát okoljuk, hogy néma maradt a telefon. Úgy látszik, az Ajkai Üveggyár telefonrendszerében lehet a hiba, hisz immárom két hónapja rendíthetetlenül csörgetjük az általunk már betéve ismert számot. Sajnos hívásunk mindig elakadt az igazgatói előszobában. Varga László igazgatónak, úgy tűnik, jól konspiráló titkárnője van. Avagy tényleg olyan súlyosak az igazgatói teendők, hogy a megye egyetlen napilapjának pár megnyugtató szót sem tud mondani a vállalat jövőjéről? Munkatársaink, Kovácsi Miklós és Tóth János próbálkozásairól szól a kétfelé törött üveggyár Eddig 32 jelentkező Kétszázmillió forintot vettek fel a pártok A legnagyobbak 10 milliót, a legkisebbek kétmilliót kaptak • Mintegy 100 millió forintot a választások után osztanak el Az idén eddig 200 millió forint állami támogatást kaptak a pártok az 1990-ben rendelkezésre álló 700 millióból - közölte az MTI érdeklődésére Németh Gyuláné, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője. Elmondta, hogy azok a pártok jutottak támogatáshoz, amelyek benyújtották a taglétszámukról szóló nyilatkozatot, a bejegyzésüket bizonyító bírósági végzést, és bankszámlával is rendelkeznek. Eddig 32 párt jelentkezett a Pénzügyminisztériumnál, közülük a legnagyobb összeget — 15 millió forintot — a húszezernél több taggal rendelkező szervezetek kapták, mégpedig: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Munkáspárt. A legkisebb kétmillió forintos összeget a kétezernél kisebb taglétszámú pártok kapták, ezek: a Független Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szabadság,párti Szövetség, a Magyarországi Zöld Párt, a Vox Humana Mozgalom, a Hazafias Választási Koalíció, a Magyar Liberális Párt, a Szabadság Párt, a Magyar Demokrata Keresztény Párt, a Magyar Október Párt, a Magyar Humanisták Pártja és a Magyar Szövetkezeti és Agrárpárt. A meglévő, mintegy 500 millió forintot a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján osztják majd szét a választások után. A törvény rendelkezése szerint a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát egyenlő arányban az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százalékot pedig a választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában kell kifizetni. Nem jogosult viszont költségvetési támogatásra az a párt, amely a választók szavazatának kevesebb mint egy százalékát szerzi meg. Az is fontos tudnivaló, hogy a költségvetési támogatás összege a párt bevételeinek 50 százalékát nem haladhatja meg. A párt köteles a többlet visszafizetésére, ha az éves mérlege elkészítésekor kiderül, hogy ennél nagyobb összegű támogatást vett fel a költségvetéstől. VILLÁMINTERJÚ__________ Hogyan nőttek a gépkocsi-befizetési letétek kamatai? Az elmúlt napokban fölröppent a hír: emelkednek a gépkocsibetétek után járó kamatok. Először Lukács Gyulától, az Országos Takarékpénztár Veszprém megyei igazgatójától érdeklődtünk. - Mennyivel emelkedtek a gépkocsibetétek után járó kamatlábak? — Február elsejével az eddigi, egységesen hatszázalékos kamat megnőtt. Ha a befizetéstől számított egy éven belül kapja meg a kliens az autóját, akkor hétszázalékos kamatot számolunk. Egy éven túl egészen három évig tíz százalék a kamat, három év után pedig tizennégy százalékra nőtt a gépkocsibetétek után járó kamat. S ami nagyon lényeges — tette hozzá az OTP megyei igazgatója —, ezek (Folytatás a 2. oldalon) Vegyen autót a Bakony Művektől! Az Autóipari Egyesülés legyen a forgalmazó Munkásgyűlés a veszprémi üzemben A Bakony Művek elsőként a lengyel bielsko-bialai autógyárral kötött olyan szerződést hogy a termékeiért cserébe kapott személygépkocsit maga hozza forgalomba. A Skoda csehszlovák autógyár az, ahol régóta próbáltak kapcsolatot teremteni a veszprémiek, eddig sikertelenül. Mostúgy tűnik, hogy a hátsó ablaktörlő gyártásával megtört a jég és autóért cserébe szállíthatják termékeiket a szomszédos országba. Többéves a kapcsolat a Zastava-gyárral, de ennek bizonytalansága olyan nagymértékű, hogy tervezni, számolni vele képtelenség. A Bakony Művek azonban úgy tervezi, hogy a megrendelt termékekért cserébe behozott Zastavákat a nemrégiben létrehozott Autóipari Egyesülésen keresztül fogja forgalmazni. Ilyen és ehhez hasonló információk hangzottak el tegnap a veszprémi Bakony Művek oktatási központjában megtartott termelési tanácskozáson, melyen Moravetz Tibor vezérigazgató tájékoztatta a vállalat dolgozóit a múlt évi eredményekről, az idei tervekről. Mint mondotta, érdeklődés mutatkozik az SWF nyugatnémet cég részéről az ablaktörlőkar-lapát gyártására, ami tovább növelheti a gyár tőkés exportját. Ugyancsak a nyugati pice érdeklődésére tarthat számot a jövőben is a gyújtógyertyagyártás. A General Motors, a Citroen és néhány olasz cég érdeklődése olyan nagy mértékű, hogy akár 15 millió darabos gyújtógyertyagyártásra is lehetőség nyílhat Veszprémben. Itt azonban mérlegelik a vegyes vállalat létrehozásának lehetőségeit, mellyel az egész gyár területén az érdekeltségi rendszer átalakítását segítik elő. Január második felétől a Pneutron nyugatnémet cégnek gyártanak kapcsolókat az egykori lőszerüzemben, az itt készülő kapcsolókat az Audi gépkocsikhoz és haszonjárművek gyártásánál használják fel. A vezérigazgató szerint a Bakony Művek talpon van, és talán a mai körülmények között nem kis büszkeség ezt kijelenteni — mindenki számára tud munkát, kenyeret biztosítani, persze az sem közömbös, hogy milyen mértékben. Bár a bérfejlesztési törekvések meg sem közelíti az infláció és az áremelkedések mértékét, a veszprémi nagyvállalat 4100 fős kollektívája részére ez évben is, a múlt évihez hasonlóan, 15 százalékos béremelést hajt végre. Március elsejétől minden dolgozója 500 forintos étkezési hozzájárulásban részesül, ami mint köztudott, az új rendelkezéseik szerint adómentes. Moravetz Tibor külön foglalkozott az alacsony keresetűek helyzetével, és tájékoztatta a munkásgyűlést a szakszervezet intézőbizottságával folytatott tárgyalások eredményéről. Ennek értelmében a Bakony Műveknél az alacsony keresetű dolgozók közül mintegy 400 fő — az úgynevezett 1-2-es kategória — 6 forint, az ezt követő 3-4-es munkakategóriában dolgozók 5 forint/óra bérkategória-emelésben részesülnek. Ennek eredménye, hogy a veszprémi Bakony Művekben 5100 forint havi jövedelemnél alacsonyabb nem lesz. Természetesen szó esett a termelési tanácskozáson arról is, hogy milyen mértékben érinti a vállalatot a rubelexportstop. A vezérigazgató tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a hozott központi, kapkodó intézkedések többmilliós károkat okoztak a veszprémi vállalatnak, hiszen a három hét értékesítési kiesés nemcsak a termelést, de a vállalat likviditását is megzavarta. A nagyfokú infláció nyilván-való velejárója, hogy az üzem 1989- ben működésének alapvető feltételeihez 149 millió forint bankkamat kifizetésére kényszerült, ami mögött természetszerűleg nincs új termék, és másrészt ennek köszönhető, hogy a tervezett 270 millió forintos nyereséget csak 170 millióra tudta teljesíteni. A 2,4 milliárdos termelést maga elé tűző Bakony Művek 1990- re 300 millió forintos nyereség elérését tervezi. A tűzszerészek bombát hatástalanítottak a balatonakali elöljáróság épületében. Bomba-sztori címmel képes tudósítás a lap 3. oldalán. Lesz-e művelődés a panelok között? TI. Megváltozott vélemények „bejáratás” közben Mai számunkban folytatjuk munkatársunk, Vészeli Lajos riportját, mely Veszprémben, a Felszabadulás úti lakótelepen épült helyőrségi klub létesítésével kapcsolatban felmerült kérdésekkel foglalkozik. A riport második részében a klub alkalmazottai szólalnak meg, s megtudhatjuk a központi fűtés körüli gondokat. Az írás lapunk 5. oldalán olvasható. (Képünkön az épületet behálózó videolánc központi helyisége látható.) Tanács-vb Pápán Gondok az idegen nyelvek bevezetésében Hogyan valósult meg eddig Pápán az idegennyelv-oktatás az általános és középiskolákban? Erre a kérdésre adott választ Szabó László, a pápai tanács művelődési osztályának vezetője a végrehajtó bizottság tagjai előtt. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a gyerekekkel az orosz nyelvet nem sikerült megszerettetni, és a sokéves tanulás ellenére még alapfokon sem tudták elsajátítani olvashattuk Szabó László írásos előterjesztésében. A továbbiakban utalt arra: a művelődési miniszter egyedi megoldásként engedélyezte, hogy mind az alap-, mind pedig a középfokú oktatási intézmények maguk határozzák meg, hogy az orosz nyelv helyett más idegen nyelvet oktatnak-e az 1989/90- es tanévtől. Mindez persze a személyi és tárgyi feltételek függvényében valósulhatott csak meg. Sajnos a téma számbavételekor kiderült, hogy a tárgyi feltétel nem minden iskolánál adott, ugyanakkor néhány nevelő nem rendelkezik felsőfokú nyelvvizsgával. Az oroszon kívül idegen nyelv bevezetését az általános iskolákban is alapos szervezőmunka előzte meg. Az iskolák úgynevezett átképzési programot készítettek, amelyet a megyei pedagógiai intézethez továbbítottak. A pápai tanács művelődési osztálya ezzel nem értett egyet, mert véleményük szerint az átképzést a városnak kellene szerveznie. Ezt elmondták a megyei tanács művelődési (Folytatás a 2. oldalon) Sok szövetségi kapitány hangoztatta a múltban: nem tud eredményt produkálni, mert a kluboktól olyan felkészültségű játékosokat kap, amelyekkel lehetetlen sikert elérni. Nos, Mészöly Kálmán - úgy tűnik - szakított e „tézissel" és azt állítja: „...mindenkit várunk, aki segíteni akar” E felfogás értelmében Veszprémben járt és Glázer Róberttel (a VSE vezetőedzőjével) tárgyalt, ki is alkalmas a válogatott keretébe kerülésre? Részletes válaszunk erre és sok más kérdésre a sportoldalon.