Napló, 1990. február (Veszprém, 46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

■ W& p ‘gjijj. \ a Wf' ifi ® V W& a ia Sh» * i jpl* IBS M^jjj jjj || avagy: Mit suttog a néma telefon? című írás, mely lapunk 3. oldalán olvasható. Most végre nem a postát okoljuk, hogy néma maradt a telefon. Úgy látszik, az Aj­kai Üveggyár telefonrendszerében lehet a hiba, hisz immárom két hónapja rendíthetetle­nül csörgetjük az általunk már betéve ismert számot. Sajnos hívásunk mindig elakadt az igazgatói előszobában. Varga László igazgatónak, úgy tűnik, jól konspiráló titkár­nője van. Avagy tényleg olyan súlyosak az igazgatói teendők, hogy a megye egyetlen napilapjának pár megnyugtató szót sem tud mondani a vállalat jövőjéről? Munkatár­saink, Kovácsi Miklós és Tóth János próbálkozásairól szól a kétfelé törött üveggyár Eddig 32 jelentkező Kétszázmillió forintot vettek fel a pártok A legnagyobbak 10 milliót, a legkisebbek kétmilliót kaptak • Mintegy 100 millió forintot a választások után osztanak el Az idén eddig 200 millió fo­rint állami támogatást kaptak a pártok az 1990-ben rendel­kezésre álló 700 millióból - kö­zölte az MTI érdeklődésére Németh Gyuláné, a Pénzügy­minisztérium csoportvezetője. Elmondta, hogy azok a pártok jutottak támogatáshoz, amelyek benyújtották a taglétszámukról szóló nyilatkozatot, a bejegy­zésüket bizonyító bírósági vég­zést, és bankszámlával is ren­delkeznek. Eddig 32 párt jelentkezett a Pénzügyminisztériumnál, közü­lük a legnagyobb összeget — 15 millió forintot — a húsz­ezernél több taggal rendelke­ző szervezetek kapták, mégpe­dig: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Ma­gyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Munkás­párt. A legkisebb kétmillió fo­rintos összeget a kétezernél kisebb taglétszámú pártok kap­ták, ezek: a Független Szociál­demokrata Párt, a Magyar Sza­bad­ság,párti Szövetség, a Ma­gyarországi Zöld Párt, a Vox Humana Mozgalom, a Haza­fias Választási Koalíció, a Ma­gyar Liberális Párt, a Szabad­ság Párt, a Magyar Demokra­ta Keresztény Párt, a Magyar Október Párt, a Magyar Hu­manisták Pártja és a Magyar Szövetkezeti és Agrárpárt. A meglévő, mintegy 500 mil­lió forintot a pártok működé­séről és gazdálkodásáról szó­ló törvény alapján osztják majd szét a választások után. A tör­vény rendelkezése szerint a pártok támogatására fordítha­tó összeg 25 százalékát egyen­lő arányban az Országgyűlés­ben képviselettel rendelkező pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százalékot pe­dig a választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az érvényes for­dulóban leadott szavazatok arányában kell kifizetni. Nem jogosult viszont költségvetési támogatásra az a párt, amely a választók szavazatának ke­vesebb mint egy százalékát szerzi meg. Az is fontos tudni­való, hogy a költségvetési tá­mogatás összege a párt bevé­teleinek 50 százalékát nem ha­ladhatja meg. A párt köteles a többlet visszafizetésére, ha az éves mérlege elkészítésekor ki­derül, hogy ennél nagyobb összegű támogatást vett fel a költségvetéstől. VILLÁMINTERJÚ__________ Hogyan nőttek a gépkocsi-befizetési letétek kamatai? Az elmúlt napokban fölröp­pent a hír: emelkednek a gépkocsibetétek után járó ka­matok. Először Lukács Gyulá­tól, az Országos Takarékpénz­tár Veszprém megyei igazga­tójától érdeklődtünk. - Mennyivel emelkedtek a gépkocsibetétek után járó ka­matlábak? — Február elsejével az ed­digi, egységesen hatszázalékos kamat megnőtt. Ha a befize­téstől számított egy éven be­lül kapja meg a kliens az autóját, akkor hétszázalékos kamatot számolunk. Egy éven túl egészen három évig tíz szá­zalék a kamat, három év után pedig tizennégy százalékra nőtt a gépkocsibetétek után járó kamat. S ami nagyon lé­nyeges — tette hozzá az OTP megyei igazgatója —, ezek (Folytatás a 2. oldalon) Vegyen autót a Bakony Művektől! Az Autóipari Egyesülés legyen a forgalmazó Munkásgyűlés a veszprémi üzemben A Bakony Művek elsőként a lengyel bielsko-bialai autógyár­ral kötött olyan szerződést hogy a termékeiért cserébe kapott sze­mélygépkocsit maga hozza forgalomba. A Skoda csehszlovák autógyár az, ahol régóta próbáltak kapcsolatot teremteni a veszprémiek, eddig sikertelenül. Most­­úgy tűnik, hogy a hátsó ablaktörlő gyártásával megtört a jég és autóért cserébe szál­líthatják termékeiket a szomszédos országba. Többéves a kapcsolat a Zastava-gyárral, de ennek bizonyta­lansága olyan nagy­­mértékű, hogy tervezni, számolni vele kép­telenség. A Bakony Művek azonban úgy tervezi, hogy a meg­rendelt termékekért cserébe behozott Zastavákat a nemrégiben létrehozott Autóipari Egyesülésen keresztül fogja forgalmazni. Ilyen és ehhez hasonló in­formációk hangzottak el teg­nap a veszprémi Bakony Mű­vek oktatási központjában megtartott termelési tanács­kozáson, melyen Moravetz Ti­bor vezérigazgató tájékoztat­ta a vállalat dolgozóit a múlt évi eredményekről, az idei tervekről. Mint mondotta, érdeklődés mutatkozik az SWF nyugatné­met cég részéről az ablaktör­­lőkar-lapát gyártására, ami to­vább növelheti a gyár tőkés exportját. Ugyancsak a nyu­gati pice érdeklődésére tart­hat számot a jövőben is a gyújtógyertyagyártás. A Gene­ral Motors, a Citroen és né­hány olasz cég érdeklődése olyan nagy mértékű, hogy akár 15 millió darabos gyújtógyer­tyagyártásra is lehetőség nyílhat Veszprémben. Itt azon­­ban mérlegelik a vegyes vál­lalat létrehozásának lehetősé­geit, mellyel az egész gyár te­rületén az érdekeltségi rend­szer átalakítását segítik elő. Január második felétől a Pneutron nyugatnémet cégnek gyártanak kapcsolókat az egy­kori lőszerüzemben, az itt ké­szülő kapcsolókat az Audi gépkocsikhoz és haszonjármű­­vek gyártásánál használják fel. A vezérigazgató szerint a Bakony Művek talpon van, és­­ talán a mai körülmények között nem kis büszkeség ezt kijelenteni — mindenki számá­ra tud munkát, kenyeret biz­tosítani, persze az sem közöm­bös, hogy milyen mértékben. Bár a bérfejlesztési törekvések meg sem közelíti az infláció és az áremelkedések mértékét, a veszprémi nagyvállalat 4100 fős kollektívája részére ez év­ben is, a múlt évihez hason­lóan, 15 százalékos béreme­lést hajt végre. Március else­jétől minden dolgozója 500 fo­rintos étkezési hozzájárulás­ban részesül, ami mint köztu­dott, az új rendelkezéseik sze­rint adómentes. Moravetz Tibor külön foglal­kozott az alacsony keresetűek helyzetével, és tájékoztatta a munkásgyűlést a szakszervezet intézőbizottságával folytatott tárgyalások eredményéről. En­nek értelmében a Bakony Mű­veknél az alacsony keresetű dolgozók közül mintegy 400 fő — az úgynevezett 1-2-es kate­gória — 6 forint, az ezt köve­tő 3-4-es munkakategóriában dolgozók 5 forint/óra bérkate­gória-emelésben részesülnek. Ennek eredménye, hogy a veszprémi Bakony Művekben 5100 forint havi jövedelemnél alacsonyabb nem lesz. Természetesen szó esett a termelési tanácskozáson arról is, hogy milyen mértékben érinti a vállalatot a rubelex­portstop. A vezérigazgató tá­jékoztatta a jelenlévőket, hogy a hozott központi, kapkodó in­tézkedések többmilliós káro­kat okoztak a veszprémi válla­latnak, hiszen a három hét ér­tékesítési kiesés nemcsak a termelést, de a vállalat likvi­ditását is megzavarta. A nagyfokú infláció nyilván-­­­való velejárója, hogy az üzem 1989- ben működésének alapve­tő feltételeihez 149 millió fo­rint bankkamat kifizetésére kényszerült, ami mögött ter­mészetszerűleg nincs új ter­mék, és másrészt ennek kö­szönhető, hogy a tervezett 270 millió forintos nyereséget csak 170 millióra tudta teljesíteni. A 2,4 milliárdos termelést maga elé tűző Bakony Művek 1990- re 300 millió forintos nyereség elérését tervezi. A tűzszerészek bombát hatástalanítottak a balatonakali elöljá­róság épületében. Bomba-sztori címmel képes tudósítás a lap 3. oldalán. Lesz-e művelődés a panelok között? TI. Megváltozott vélemények „bejáratás” közben Mai számunkban folytatjuk munkatársunk, Vészeli Lajos riportját, mely Veszprémben, a Felszabadulás úti lakótelepen épült helyőrségi klub létesítésével kapcsolatban felme­rült kérdésekkel foglalkozik. A riport második részében a klub alkalmazottai szólalnak meg, s megtudhatjuk a központi fűtés körüli gondokat. Az írás lapunk 5. oldalán ol­vasható. (Képünkön az épületet behálózó videolánc központi helyisége látható.) Tanács-vb Pápán Gondok az idegen nyelvek bevezetésében Hogyan valósult meg eddig Pápán az idegennyelv-oktatás az általános és középiskolák­ban? Erre a kérdésre adott vá­laszt Szabó László, a pápai tanács művelődési osztályának vezetője a végrehajtó bizottság tagjai előtt. Az eddigi gyakorlat bebizo­nyította, hogy a gyerekekkel az orosz nyelvet nem sikerült meg­szerettetni, és a sokéves tanu­lás ellenére még alapfokon sem tudták elsajátítani ol­vashattuk Szabó László írásos előterjesztésében. A továbbiak­ban utalt arra: a művelődési miniszter egyedi megoldásként engedélyezte, hogy mind az alap-, mind pedig a középfo­kú oktatási intézmények ma­guk határozzák meg, hogy az orosz nyelv helyett más idegen nyelvet oktatnak-e az 1989/90- es tanévtől. Mindez persze a személyi és tárgyi feltételek függvényében valósulhatott csak meg. Sajnos a téma számbavé­telekor kiderült, hogy a tárgyi feltétel nem minden iskolánál adott, ugyanakkor néhány ne­velő nem rendelkezik felsőfokú nyelvvizsgával. Az oroszon kí­vül idegen nyelv bevezetését az általános iskolákban is alapos szervezőmunka előzte meg. Az iskolák úgynevezett átképzési programot készítet­tek, amelyet a megyei peda­gógiai intézethez továbbítot­tak. A pápai tanács művelő­dési osztálya ezzel nem értett egyet, mert véleményük szerint az átképzést a városnak kelle­ne szerveznie. Ezt elmondták a megyei tanács művelődési (Folytatás a 2. oldalon) Sok szövetségi kapitány hangoztatta a múltban: nem tud eredményt produ­kálni, mert a kluboktól olyan felkészültségű játéko­sokat kap, amelyekkel lehe­tetlen sikert elérni. Nos, Mészöly Kálmán - úgy tű­nik - szakított e „tézissel" és azt állítja: „...mindenkit várunk, aki segíteni akar” E felfogás értelmében Veszprémben járt és Glá­­zer Róberttel (a VSE veze­tő­edzőjével) tárgyalt, ki is alkalmas a válogatott kere­tébe kerülésre? Részletes válaszunk erre és sok más kérdésre a sportoldalon.

Next