Napló, 1990. március (Veszprém, 46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

í ■­i ^ 4b ggfa ? W mg­.­JS m i Mii Ötmilliárd forintos vállalkozásfejlesztési alapítvány A kormány úgy döntött múlt év végén, hogy négymil­­­liárdos alapot létesít a vállal­kozások támogatására. Ebből eddig nem lett semmi, ám a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján immár a küszöbön áll kiderült, mint­egy ötmilliárd forintos alapít­vány születése. A PM-ben sajnos meglehe­tősen szerény érdeklődés kí­sérte Nagy István pénzügymi­niszter-helyettes tájékoztató­ját. Pedig a kis- és középvál­lalkozók, és természetesen az ország gazdaságának fellen­dítése szempontjából igencsak figyelmet érdemlő témáról volt szó. A PM több mint 900 mil­lió és az Állami Fejlesztési In­tézet kétmilliárd forinttal hozza létre - várhatóan márciusi be­jegyzéssel - a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítványt. Ehhez a továbbiakban külön­féle hazai és külföldi támoga­tásokat várnak, így kerekedne­­ ki a mintegy ötmilliárd forint. Ennek felhasználását kurató­rium határozza meg, az ala­pítvány vagyonát a Postabank és a Takarékpénztár Rt. ke­zeli. (Folytatás a 3. oldalon) Megnyitja kapuit a veszprémi helyőrségi klub A Veszprémben élő és szol­gálatot teljesítő honvédségi dolgozók több évtizedes jogos igénye teljesült azáltal, hogy a Magyar Néphadsereg fej­lesztési programja keretében megépült az új helyőrségi klub. A létesítmény ünnepélyes át­adására ma kerül sor. A klub megnyitja kapuit a nagyközön­ség számára is. Közel három éve tudósított a sajtó először, hogy a Fel­­szabadulás úti lakótelepen építkezés kezdődött. Találga­tások, vélemények, ítéletek születtek az építkezéssel kap­csolatban, amelyeket a jóhi­szemű kíváncsiság, a jólérte­­sültség és a bírálat szándéka ösztönözhetett. A „titokra” ha­mar fény derült. A Magyar Néphadsereg egyik legszebb közművelődési létesítménye épült a Felszabadulás, Stromfeld és a Halle úti lakó­­ telepek által övezett Zalka Máté téren. Ma­­ közel három esztendő elteltével - az átadó ünnep­(Folytatás a 3. oldalon) A színházterem széksorai várják a nézőket Sebők János képviselő, a Czinege-ügyet vizsgáló or­szággyűlési bizottság tagja nyilatkozik parlamenti tudósí­tónknak. „Aki ártott a pártnak , kivágtuk...” című írásunkban - a lap 3. oldalán - a nyugalmazott vezérőrnagy, tapolcai képviselő nyilatkozik a volt kormány­fők kihallgatásáról, mondandóikról, a mundéros kiskirá­lyok viselt dolgairól, az állami ellenőrzés teljes hiányáról, a párt- és állami vezetés elképesztő „nagyvonalúságá­ról", Czinege védőszentjeiről, a porhintésről és még sok másról; végezetül a vizsgálóbizottság állásfoglalásárólI döntéshalasztások Folytatta munkáját az Országgyűlés óta Az Országgyűlés szerdán 9 után néhány perccel az oktatási törvény vitájával foly­tatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelen­tette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. A határozatho­zatalra pedig csak a bizottsá­gi jelentés elkészülte után ke­rülhet sor. Arról is tájékoztatta a kép­viselőket, hogy a honvédelmi törvényt — a honvédelmi mi­niszter sürgős romániai útja miatt szintén csütörtökön tár­gyalják meg, így módosították az ülésszak napirendi pontjai­nak sorrendjét. Az oktatási törvényt követően a társada­lombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényja­vaslatot, majd pedig a dere­gulációs törvény tervezetét vi­tatják meg. Az alelnök ismertette az Al­kotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójoga­(Folytatás a 2. oldalon) Vadászrepülőkről szóló sorozatunk befejező részé­hez érkezett. „Messze, ma­gasan kigyulladt egy csil­lag” - írja bevezetőjében Üveges Sándor. Kositzky ez­redes, aki e sorozat olva­sóinak már-már személyes ismerősévé vált, szerencsé­sen leszáll. Szerzőnk pedig otthonában keresi fel Gyöngyvért, akiről már tudjuk, hogy a Szijember felesége, de akiről most derül csak ki, hogy gyűlöli a napfényt és a csöndet. Milyen pilóták halhatnak meg? Mit lehet egyáltalán szeretni a vadászrepülés­ben? Hol vannak a katonai titkok? Ki „manapság” az ellenség? Ilyen kérdésekről esik szó a Változzanak inkább tűzgömbbé című írásban, az 5. olda­lon. Környezetvédelmi hónap az utakon Ingyenes szolgáltatások tanszerű ellenőrzéseket végez­nek. A kívánalmaknak megfe­lelő járművek vezetői hat hó­napra érvényes igazolást kap­nak, tehát egy későbbi idő­pontban, más megyében elő­forduló ellenőrzés alól mente­sülnek igazolásuk felmutatá­sával. Egyébként már tavaly (Folytatás a 3. .oldalon) Környezetvédelmi méréseket és motorbeállításokat végez márciusban a gépjárműveken a Veszprém Megyei Közúti Fel­ügyelőség, együttműködve az autójavító vállalatokkal és Magyar Autóklub helyi szerve­­­zeteivel. Cél: a megengedett­nél több szénmonoxidot kibo­csátó járművek kiszűrése, ez­által a szénmonoxid „szűré­sének”, visszafogásának szor­galmazása, a megfelelő mo­­torbeállítás alapján. Páli Gyula, a megyei közle­kedési felügyelet vezetője el­mondta, hogy a közutakon ru- A­z utóbbi évtizedek kulturális vállalko­zásainak megőrzendő értéke, hogy az esztendő egy-egy hónapját - hosszú időn át februárt, újabban a tavasz első hó­napját, márciust —, a mezőgazdasági szak­ismeretek népszerűsítésének szenteljük. Az idei már a harmincharmadik az események sorában. Ez év márciusának a közelgő országgyűlési választások különleges helyet jelölnek ki a magyar históriában. Meglehet, önkényesnek tűnik, hogy a választásokat összefüggésbe hozzuk a mezőgazdasági könyvhónap ese­ményeivel, pedig nem szándékunk az „árukapcsolás". Szellemi-politikai közéle­tünk nem éppen rokonszenves kísérője csodavárás. Kihúzni valahogy a nagy fordu­­­latig, majd utána nekifeszülünk a munká­nak. Jön majd a működő tőke, sőt, olyan bő­séggel jön, hogy az automatikusan rendet tesz, gazdagságot teremt. Március ébreszt. Figyelmeztet: határban, házikertben itt a cselekvés ideje. Nem halo­gatható a munka, a rest kétszer fárad, kedvező időjárás is csak annak szegődik tár­a­sául, aki dolgát szorgalommal tette, érzéssel, e tudással látta el. A könyvhónap újólag arra hívja föl a fi­gyelmet, hogy az agrárgazdaságnak különle­­­­ges helye van életünk alakításában. A ter­­r­melés természeti feltételei kiválóak, az adott­ságok azonban csak a birtoklás tudatában, s az érdekeltség alapján teljesedhetnek ki. Ha­­ lesz az idei könyvhónapnak gazdagító, új­­­ vonása — a pártok jelenlétét, a földről, a­­ gazdálkodásról vallott építő nézeteik kifejte­­é­­sét az első helyre tehetjük. A termelés sokszínűsége talán a legjel­lemzőbb vonása mezőgazdaságunknak. És megújításra, korszerűsítésre szorul termelő­­szövetkezet, állami gazdaság, támogató bá­torításra kistermelő, egyéni vállalkozó. Éppen a megváltozott körülmények sugallják, hogy az eddigi „ünnepi" eseményekből hétközna­pivá szelídüljenek a rendezvények. Úgy, hogy a rutin, a megszokás helyett párbeszéddé alakuljanak a könyvhónapi találkozók a ter­melők és szakírók, könyvárusok és olvasók, könyvtárosok és „fogyasztók" között. Tudás és termelés nem különülhet el egy­mástól. A termelő választ vár kérdéseire, igényeket fogalmaz meg, rendelést ad tu­dósnak, kiadónak, éppen ebből adódik, hogy a könyvhónap a gazdálkodás új törekvései­nek ösztönzője, így üzleti kapcsolat is van a „felek" között. A szakkönyv és kiadvány saj­nálatos módon egyre inkább anyagilag meg­terheli fogyasztóját. A forgalom alakulása tulajdonképpen nem az érdeklődésen, ha­nem a pénztárcán múlik. Legszívesebben azt tanácsolnánk, hogy a közkönyvtárak szerez­zék be a legkeresettebbnek vélt szakkönyve­ket, hadd kölcsönözzék azokat, csakhogy alaposan megcsappant a könyvtárak lehető­sége is. 1/ -v­áltozóban van a könyvhónap tartalma. A szervezőkön, közreműködőkön mú­­­­lik szellemi gazdagítása, hogy meg­maradjon a párbeszéd alkalmának, a köz­élet eseményének. A megyei programsorozat nyitóünnepségének Balatonfüred ad otthont. A vonzó város bizonyosan megfelelő alap­hangot ad a további eseményeknek. Buzdí­tást ahhoz, hogy a szakmai kultúra iránti ér­deklődés támadja a csodavárást, munkára építse a jövőt. T. L. MÁRCIUS BUZDÍTÁSA Merre tart a Demisz? Ki emlékszik ma már a KISZ-re? Pedig még nincs egy éve, hogy végérvénye­sen megszűnt, sok tekintet­ben előlegezve mindazt, ami az állampárttal törté­nik a viharos társadalmi változások hatására. A rom­jain létrejött Demokratikus Ifjúsági Szövetség sokáig küzdött belső problémáival, az elődszervezet rámaradt nehezékeivel. Napjaink vá­lasztási csatazajában meg­lehetősen szokatlan csend veszi körül. Akar-e politi­zálni és hogyan? Mit tud nyújtani a mintegy 150 ez­res tagságának? Erre ke­resi a választ munkatár­sunk, Bartók Péter, akinek írását lapunk 4. oldalán közöljük.

Next