Napló, 1990. április (Veszprém, 46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-01 / 77. szám

ROMÁNIA Tőkés László véleménye Ceausescu meghalt, de szelleme tovább él! Marosvásárhely tanulságai Folyó év március 21-én az Amerikai Egyesült Külügyminisztériumának Államok szó­vivője nyilatkozott az erdélyi, illetve marosvásárhelyi atroci­tások ügyében. Az USA állás­pontja, pozitív tartalma ellené­re, alapvető tájékozatlanság­ról tanúskodik. Kétoldalú, kölcsönös erőszakos cselekmé­nyekről beszél, és mint ilyene­ket ítéli el azokat, továbbá támogatásáról biztosítja Iliescu elnököt és a román kormányt a megbékélés és a közrend helyreállítása érdekében tett e­rőf­eszítése­i­ért. Sajnálatos módon, ez eset­ben a romániai rendszernek újból sikerül félrevezetnie az USA jóhiszemű illetékeseit, azt a benyomást keltve, mintha a románok és a magyarok egy­aránt felelősek volnának a Marosvásárhelyen történtekért. A valóság azonban az, a jogaikért békésen és hogy de­mokratikus eszközökkel har­coló magyarokat felbujtogatott román csőcselék támadta meg Marosvásárhelyen (Tirgu Mu­res) és Szatmáron (Satu Ma­re), vandál pusztítást végezve nemcsak a magyarság intézményeinél (RMDSZ egyes szék­háza, Református Egyházi Hi­vatal), hanem a magyar pol­gárok otthonaiban is. A terror­­támadások során a hivatalos közlés szerint három (valójá­ban ennél több) ember meg­halt, több mint háromszázan megsebesültek. A Ceausescu-korszakra em­lékeztet a román kormány, a Nemzeti Parasztpárt, a Vatra Romaneasca egyesület és a Mass Media félretájékoztató gyakorlata, mely azt akarja elhitetni, hogy a magyar ki­sebbség, másfelől pedig Ma­gyarország kormánya és Ro­mániába látogató polgárai fe­lelősek a kirobbant erőszakos cselekményekért. A decemberi felkelés idején ugyanígy érvelt Ceausescu is, aki egyébként mindvégig a nemzeti megosz­tásra alapozta kifinomult hin­tapolitikáját, és a magyar ki­sebbséget az ország „zsidói­ként” játszotta ki a román­sággal szemben. Pogromszerű események mentek végbe Ma­rosvásárhelyen, melyeknek el­követői kizárólag a vasgárdis­ta és a ceausiszta szellemben feluszított románok, áldozatai pedig egyértelműen a kiszol­gáltatott és megfélemlített ma­gyarok, akik legfeljebb önvé­delemből folyamodtak erőszak­hoz. A kormány, a hadsereg és a rendőrség viszont nemhogy a rendet és a megbékélést szol­gálta volna, de tétovasággal, távolmaradásával és az ese­mények hamis beállítása által elősegítette a helyzet elmér­gesedését, s csupán a drámai összecsapások után, megkésve intézkedett. Az ügy kivizsgálá­sa szintén kétes ígérkezik, miután a értékűnek kormány már eleve a magyarokban je­lölte meg a felelősöket, s tar­tózkodik a jobboldali erők elítélésétől, szabad román utat engedve az egész országban (sajtóban, televízióban, tünte­téseken) kibontakozó egyolda­lú magyarellenes kampánynak. Megalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége A Zombor melletti Doroszlón szombaton délután, megtartot­ta alakuló közgyűlését a Vaj­dasági Magyarok Demokra­tikus Közössége (VMDK). Herceg János, az ismert jugoszláviai magyar író, közgyűlést megnyitó beszédé­­­ben hangoztatta, hogy a kö­zösség törekvéseit az egyete­mes magyarság, az egységes Jugoszlávia és a közös Európa elvei vezérlik. Megállapította, hogy napjainkban az összeu­rópai érdekek olyan irányban hatnak, amelyek megfelelnek a nemzeti kisebbségek érde­keinek is. Ágoston András, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese, a VMDK kezdeményező vezéregyénisége bizottságának beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy a közösség Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyenjogúsága érvényesítésének szervezeti és politikai eszköze lesz. Célja, hogy elősegítse a nemzeti­nemzetiségi megvalósítását egyenrangúság a Vajdaság­ban, illetve a Szerb Köztár­saságban. Csehszlovákia Koalícióban a magyar nemzetiség képviselői Alakuló kongresszust tar­tott szombaton Pozsonyban a csehszlovákiai nemzetiségek politikai mozgalma, az Együtt­élés. A demokráciáért és a nem­zeti kisebbségek jogaiért küz­dő mozgalom kongresszusa úgy döntött, hogy az Együtt­élés választási koalícióra lép a Szlovákiai ténydemokrata Magyar Keresz­Mozgalommal. Ezzel nagymértékben megnőtt az esélye annak, hogy a jú­niusi választások után a ma­gyar nemzetiség képviselőket küldhet nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovák szövet­ségi parlamentbe is. A po­zsonyi kongresszuson az Együtt­élés elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé pedig Gyimesi Györgyöt és a csehszlovákiai lengyel nemzetiség képvisele­tében Stanislaw Gawlikot vá­lasztották meg. Kolozsvári nyilatkozat A románok és a magyarok megértésben, harmóniában és a kölcsönös megbecsülés szel­lemében éltek, élnek és kíván­nak élni a jövőben is ugyan­azon a földön — hangsúlyoz­za az a közös nyilatkozat, amelyet vasárnap tettek köz­zé a március 30-án, Kolozsvá­ron rendezett nemzetiségi ta­nácskozásról. Adrian kérdéseivel Motiu, az Erdély foglalkozó minisz­teri rangú államtitkár március 29-én Csíkszeredán és Sepsi­­szentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ és a Vatra Romaneas­ca szövetség vezetőivel, tájé­kozódott a megyékben kiala­kult helyzetről. Ezt követően március 30-án Kolozsváron ta­nácskozást tartottak — Adrian Motiu elnökletével —, ame­lyen a Hargita és Kovászna megyei szervezetek képviselői, valamint a Vatra Romaneasca kolozsvári szervezetének kép­viselői vettek részt. Ezen a tanácskozáson öt­pontos nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők: az RMDSZ Hargita és Kovászna szervezetének, a Vatra megyei Ro­maneasca Kovászna megyei és kolozsvári szervezetének, a De­mokratikus Románok Ligájá­nak (ez a Vatra Romaneasca Hargita megyei szervezete), továbbá a Magyar Ifjúsági Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezetének és a Csíkszeredai Alfa ifjúsági szervezetnek a képviselői. A dokumentum leszögezi, hogy a térségben a románok és a magyar nemzetiségiek bé­kében kívánnak élni, Románi­át közös hazának tekintik és elhatárolják magukat minden olyan szándéktól, amely az or­szág bomlasztására irányul. Csángó magyar csoportok szervezése A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség sepsiszentgyör­gyi szervezete a szórvány ma­gyarság kérdéseivel foglalko­zó bizottságot hozott létre. A testület védnökségével meg­kezdődött a csángó magyar csoportok szervezése. Mint ar­ról a Sepsiszentgyörgyön meg­jelenő, Háromszék című lap beszámol: a csángó magyarok olyan szervezeti egységet hoz­nak létre, amely feladatának tekinti a moldvai és az erdé­lyi magyar falvak közötti test­vérkapcsolatok kiépítését. A csángó magyarok eddigi tanácskozásaikon kinyilvání­tották, hogy igénylik az anya­nyelvi oktatást, az óvodai és az iskolarendszer alapjainak megteremtését. Javaslatot dolgoznak ki arra, hogy in­­ternátushálózatot hozzanak lét­re az erdélyi magyar iskolák­ban és ösztöndíjat létesítsenek a csángó gyermekek továbbta­nulásának­­ elősegítésére. Szor­galmazzák a tanítóképzés be­indítását. Megállapodás jött létre ar­ra vonatkozóan, hogy a csán­gó magyarok a jövőben is az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szer­vezetének védnökségével foly­tatják tevékenységüket. Kinyil­vánították: a csángó magyar­ság végső szétzilálódása előt­ti időszakban, „a huszonne­gyedik órában” a meglehető­sen nagy létszámú magyar et­nikum sorskérdéseit csak cél­tudatos programmal lehet megoldani. Legfontosabb fel­adatuknak tartják a magyar nyelvi oktatás újraindításáért folyó harcot. Litvánia Túl kemény volt a Moszkvából kapott válasz Határozottan elítélte Gor­­bacsovnak a litván parla­menthez intézett újabb felhí­vását, vasárnapi tévényilatko­zatában Vytautas Landsber­­gis. A litván Legfelsőbb­nács elnöke kijelentette: ha­a szovjet elnök nem hajlik a nemzetközi közvélemény által is javasolt párbeszédre Lit­vániával. Landsbergis nyilatkozatá­ban közölte, hogy a vilniusi törvényhozás hétfői és ked­di ülésén vitatja meg, milyen választ adjon „Gorbacsov el­nök elfogadhatatlan nyilat­kozatá­ra". A litván vezető — burkoltan bírálva a külföldet a határo­zottabb támogatás elmara­dásáért — külön is kitért arra, hogy a három baltikumi or­szág segítséget kért az ENSZ főtitkárától, de mindeddig nem kapott választ. - Holnap meglátjuk, hogy reagál a vi­lág ezúttal - tette hozzá. Romouldas Ozolas litván miniszterelnök-helyettes va­sárnapi tévényilatkozatában szintén úgy vélekedett, hogy az elnöki válasz „túl kemény volt”­ kettőnek Ugyanakkor reményt­­nevezte, hogy Gor­bacsov ezúttal nem csak a ve­zetésihez, hanem Litvánia né­péhez is üzenettel fordult, mert mint mondotta, ez a helyzet némi enyhülésére ad­hat alapot. Liberális Demokrata Párt a Szovjetunióban Szombaton hivatalosan is megalakult Moszkvában a szovjet Liberális Demokrata Párt, amely ideológiától men­tes, jogállam felépítéséért és a Szovjetunió semlegességéért száll síkra. A párt háromezer tagjának képviselői az alakuló kong­resszuson elfogadták a párt alapszabályát amely egyebek és programját, közt rögzí­ti a törvények mindenekfe­­lettiségét, a többpártrendszert, a gazdaságban a különböző tulajdonformák létét és az álla­mi intézmények dezideolo­­gizálását. Külpolitikai téren, az LDP az ország katonai szö­vetségekben való részvétele ellen száll síkra. Jövőre összeül a hatodik nevelésügyi kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) válság kiélezi a hiányosságo­kat, a pénzügyi politika a szakképzés problémarend­szerét is áthárítja az oktatás­ügyre. száródott Jellemző az összeru­­viszonyokra, hogy a jelenlegi középiskolai képzést 14 minisztérium és főhatóság irányítja, egymással párhuza­mosan. Az egyértelmű, hogy a korábbi — politika által diktált — folyamatos hatás nem tartható fenn. változ­Az érdektagolt társadalom nyil­vánossá válásával, az oktatás­ügy fejlesztési irányaiban markánsan eltérő vonások je­­­­lentek meg. Az előadó négy fő áramlatot ismertetett: a nemzeti-keresztény, a polgári liberális, a szociáldemokrata jellegű és a gazdaság piaci igényeihez rugalmasan iga­zodó iskolai irányzatot. A rendszerváltás várható hatá­sait említve hangsúlyozta, hogy az előrelépés csak szak­mai és társadalmi megegye­zés alapján jöhet létre. Ezt a gondolatot dr. Hor­váth Márton, a MPT főtit­kára, az ELTE professzora is fontosnak tartotta, elemezve a rendszerváltás közepette mű­ködő, kiszolgáltatott iskola­­rendszert. Az ismert oktatás­­politikai programok közhely­­szerűek, adósaik a megvaló­sítás feltételeivel és időbeli ütemezésével. Ideológiát, struktúrát, tantervet, módsze­reket, mindent egyszerre akar­nak megváltoztatni, pedig az előttünk álló kényszergazdál­kodás 3—4 éve alatt jó, ha a szinten tartás megvalósítható lesz. A politikai csatározáso­kat semmiképpen nem szabad beengedni az oktatásügybe, fi­gyelni kell a nyugat-európai országok iskolákat összehan­goló maiság­törekvéseit is. A szak­, védelmében országos köznevelési tanács felállítását javasolta. Végezetül szólt a hatodik nevelésügyi kongres­­­szus előkészületeiről. A ta­nácskozást várhatóan egy év múlva rendezik meg, teljes áttekintést adva az oktatásügy állapotáról, szakmai konszen­zust szeretnének kialakítani a továbblépés lehetőségeiről. (A főtitkár nyilatkozott la­punknak, amelyet a későbbi­ekben fogunk közölni.) A tanácskozás második ré­szében dr. Tölgyesi József, megyei tagozat titkára beszá­­­molt az elmúlt négy év sok­színű tevékenységéről, tucat­nyi rendezvényéről, a tagok publikációiról, kiadványairól, a jövő terveiről. Befejezéskép­pen a résztvevők egy évre hosszabbították meg a jelenle­gi vezetőség mandátumát, megválasztották azt a nyolc küldöttet, akik majd a május­ban sorra kerülő országos köz­gyűlésen képviselik Veszprém megyei kollégáikat. 2 “ NAPLÓ - 1990. április 2., hétfő Fidesz—SZDSZ megállapodás A Fidesz és a Szabad De­mokraták Szövetsége között le­folytatott országos és helyi egyeztető tárgyalások értel­mében Veszprém 7. választó­­körzetében Veress D. Csaba (SZDSZ) visszalép a képviselő- jelöltség­től. A Szabad Demok­raták Szövetsége Veszprémi Szervezete és képviselőjelöltjük, Veress D. Csaba ezúton is megköszöni a tisztelt választó­­polgároknak eddigi támogatá­sukat. Kérik azonban, s na­gyon fontosnak tartják, hogy a választások második fordulójá­ban, április 8-án ismét adják le szavazataikat. Szavazataik­kal támogassák a Fidesz kép­viselőjelöltjét, Szelényi Zsu­zsát . A Fidesz veszprémi csoport­ja ugyanakkor arra kéri tá­mogatóit, hogy Veszprém 6. számú választókerületében sza­vazzanak dr. Schiszler Lajosra, az SZDSZ képviselőjelöltjére. A Fidesz és a Szabad De­mokraták Szövetsége megál­lapodott, hogy együttműködé­süket fenntartják további te­vékenységükben és a helyható­sági választásokon is. a Mindkét szervezet arra kéri választópolgárokat, személyes részvételükkel, hogy sza­vazataik leadásával járuljanak hozzá a demokratikus Magyar­­ország megteremtéséhez. Fiatal Demokraták Szövetsége Veszprémi Csoportja Szabad Demokraták Szövetsége Veszprémi Szervezete Az SZDSZ tiltakozik a Springernél és az MSZP-nél A Szabad Demokraták Szö­vetsége tiltakozik amiatt, hogy a Springer konszern tárgya­lásokat folytat a megyei napi­lapok eladásáról, illetve meg­vételéről. A párt ezzel kap­csolatban emlékeztet arra, hogy az MSZP még mindig nem hajtotta végre azt a nép­szavazással megerősített dön­tést, hogy el kell számolnia vagyonával. Az új parlament egyik első intézkedése az lesz, hogy a nép e döntésének ér­vényt szerez, és az MSZP-t el­számoltatja a vagyonával. Az elszámoltatás előtt­ a megyei napilapokról folytatott minden tárgyalást az SZDSZ vagyonát, mentésnek tekint. Ezzel kapcsolatban a Sza­bad Demokraták Szövetsége felhívja a Springer konszern fi­gyelmét is arra, hogy a me­gyei napilapok tekintetében létrehozott szerződései az MSZP elszámoltatása kereté­ben felülvizsgálatra kerülnek. Mivel a polgári jog szabályai szerint tulajdonjogot csak tu­lajdonostól lehet érvényesen szerezni, a Springer konszern az elszámoltatást megelőzően megkötött szerződéseivel azt kockáztatja, hogy a megyei na­pilapok felett nem tud érvé­nyes tulajdonjogot szerezni. Az SZDSZ zirci szervezetének nyilatkozata Mi, a Szabad Demokraták Szövetsége zirci, bakonybéli, csetényi stb. szervezeteinek és csoportjainak tagjai, őszinte örömmel vettük tudomásul, hogy helyi választóköreinkben pártunk kapta a legtöbb sza­vazatot. Ezúton mondunk kö­szönetet mindazoknak, akik szervezetünket voksukkal tá­mogatták, és kérjük őket, hogy az április 8-án sorra kerülő második fordulóban jelöltünk­re, dr. Huszár Pálra szavaz­zanak. Válasz a rágalmazásokra Az SZDSZ ajkai csoportja és Mádai Péter képviselőjelölt til­takozik és elhatárolja magát, a képviselőválasztás első forduló­jában, dr. Járvás László független képviselőjelölt személyét érin­tő röplapoktól. SZDSZ ajkai csoportja, ügyvivők Hivatalos lottónyeremények A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint 13. játékhéten 5 találatos szel­a­vény nem volt. A­­ lottónyere­mények - a nyereményilleték levonása után — a következők: 4 találatos szelvénye 55 fogadónak volt, nyereményük egyenként 338 996 forint. 3 találata 5812 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1690 forint. A 2 találatos szelvények szá­ma 192 794 darab, ezekre egyenként 51 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt ju­talom nettó összege: 10 millió­forint. Közgyűlés a Sprint Ipari Szövetkezetnél (Folytatás az 1. oldalról) pacitás már képes gyülemlett fel, mely emberi munkaerő megtakarítására. A szövetkezet elnöke hang­súlyozta, hogy döntéseiket ed­dig is, és a jövőben is erő­teljesen befolyásolja az, hogy nem akarnak munkahelyeket megszüntetni, csak ha megoldást nem találnak. más El­mondotta az is, hogy sokan vádolják a szövetkezetet, mert élen járt a vagyon nevesíté­sében és egy új érdekeltség megteremtésében. Igaztalanok a vádak, hogy ezzel elherdál­ták volna a vagyont, hiszen például az üzletrészek nem vonhatók ki a közösből.­ Tu­lajdonképpen inkább arról beszélhetünk, hogy a tulajdo­nos tagoknak kettős érdekelt­sége alakult ki: az alkalma­zotti és a tulajdonosi. A vitá­ba szót kért Mezei Erzsébet, a Kiszöv osztályvezetője és gazdasági, piaci oldalról vizsgálta a vállalkozások hely­zetét.

Next