Napló, 1990. június (Veszprém, 46. évfolyam, 128-152. szám)

1990-06-02 / 128. szám

Nyilatkozat a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából A parlamenti pártok országgyűlési frakciói csütörtökön elfo­gadták az alábbi nyilatkozatot: Hetven éve kötötték meg a trianoni békeszerződést, amely - miközben korábbi sérelmeket kívánt orvosolni — tragikusan sújtotta a magyarság egészét, a történelmi Magyarország szét­­darabolását jelentette. Igazságtalanságát kiemelkedő európai politikusok, írók és a népek milliói állapították meg. Egyben szembeállította térségünk egymásra utalt népeit és a szabad együttműködés helyett az ellenségeskedés terheit zúdította az itt élő nemzetekre. Az évforduló alkalmából a magyar Országgyűlésben képviselt pártok szükségesnek tartják kijelenteni, hogy a közép- és kelet­európai demokráciák megszületése most a történelmi megbé­kélés, az együttes felemelkedés és egy új európai rend létre­jöttének esélyét hordozza magában. Ennek valóra váltása azon­ban térségünk demokratikus erőinek közös felelőssége. E fele­lősség tudatában az Országgyűlésben képviselt pártok megerősí­tik, hogy a létrejött határokat igazságos vagy igazságtalan mi­voltuktól függetlenül a jelenlegi európai stabilitást meghatározó realitásnak tekintik. Emlékezve Magyarországnak a helsinki záró­okmányban aláírt kötelezettségvállalására, megerősítik a hatá­rok erőszakos megváltoztatásának a tilalmát. Ugyanakkor hazánk elvárja a határainkon túli magyarsággal szemben az egyéni és kollektív kisebbségi jogok teljes körű biztosítását. Az aláíró pártok olyan világ mellett kötelezik el ma­gukat, amelyben az államhatárok elvesztik korlátozó jelentőségüket, megvalósul a népek és nemzetek, a kisebbségek és anyanem­zetek, országok és polgáraik közötti kapcsolat szabadsága. Felhívjuk hazánk lakosait, tartózkodjanak a megfontolatlan demonstrációktól, amelyekkel a legtöbbet a kisebbségi sorban lévő magyarság érdekeinek ártanak. Az évforduló kapcsán elítélünk minden olyan megnyilvánulást, amely alkalmas szélsőséges érzelmek szítására, sérti más népek önérzetét, nem számol a jelen adottságaival és a jövő követel­ményeivel. Budapest, 1990. május 31. Kereszténydemokrata Néppárt Szabad Demokraták Szövetsége Fiatal Demokraták Szövetsége Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt Magyar Demokrata Fórum Magyar Szocialista Párt Rendkívüli munkásgyűlés a Várpalotai Szénbányáknál A vállalat zaklatott helyzete, gondokkal terhes működése miatt mostanában megkülön­böztetett módon foglalkoztatja az ott dolgozókat a Veszpré­mi Szénbányák helyéte. A mintegy ezerötszáz mun­kást foglalkoztató várpalotai bányaüzemben csütörtök dél­után rendkívüli munkásgyűlést tartottak a cég SI­II. bánya­üzemében. A gyűlésen Németh György megbízott vezérigaz­gató tájékoztatta a közösséget arról, milyen kilátásaik van­nak. A forró hangulatú, időn­ként heves kérdésekkel fűsze­rezett beszélgetésen az is ki­derült, hogy Várpalotán csu­pán 3-4 évi bányászásra al­kalmas szénmennyiség van. Mi­ként eddig, úgy a jövőben is lapunk foglalkozni fog mind a Veszprémi Szénbányák vál­lalkozásaival, mind a várpalo­tai bányaüzem szénkitermelé­sével. - bráz . MDF-közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tetta vitára. Élénk vita után a tervezetet — négy módo­sító javaslat mellett — a köz­gyűlés elfogadta, s immáron enne­k alapján került sor az új tisztségviselők megválasz­tására. Az elnök és a hat ügy­vivő személyére összesen 12 javaslat hangzott el, s közü­lük az alábbi hétfős veze­tő testületet (elnökséget) vá­lasztotta meg a tagság. El­nök: dr. Hegedűs Tamás, jo­gász­ tagok, illetőleg ügyvi­vők: Horváthné Búzás Anna gyógypedagógus, Bors Jó­zsef mérnök-tanár, Bódis László tanár, Nagy Károly, népművelő dr. Paczolay Gyu­la egyetemi docens, és Sándor György mérnök, kis­kereskedő. Ezt követően megválasztot­ták a számvizsgáló és az etikai bizottságot, majd ve­gyes ügyekről volt szó. Állást foglaltak a veszprémi utca­név-változtatásokkal kapcso­latosan, üdvözlő levelet fogal­maztak a szervezet korábbi elnökének, dr. Horváth Balázs belügyminiszternek, s felhatal­mazást kapott az elnökség a helyhatósági választások elő­készítése és egyéb szervezeti ügyek tekintetében. A vegyes ügyek tárgyalása közben érkezett dr. Szabó Tamás államtitkár, képviselő, akit a közgyűlés vastapssal köszöntött. Az államtitkár — az MDF országos elnökségé­nek tagja — tájékoztatást adott a parlament és a kor­mány munkájáról, terveiről, s elbúcsúzott az MDF veszprémi szervezetétől, mivel átjelentke­zett az egyéni választókerülete szerinti MDF-szervezetbe, Ba­latonalmádiiba. Végezetül — a több mint négyórás közgyűlés záró­akkordjaként - megválasztot­ták (39 jelölt közül) a 24 tagú választmányt. A Korona cirkusz június 3-ig vendégszerepel Veszprémben, a régi vidámpark előtt nagy, 4 árbocos sátorban. 2-án 16 és 18 órakor, 3-án délelőtt 11 és 13 órai kezdettel 2 órás látványos program idomított állatokkal. Most látható vidéken először Herbi, a csodaautó, Dudu, a komis taxi. Jegyelővétel a árkusznál 20 éves a pápai áruház! 20 éves a pápai áruház! 20 éves a pápai áruház! Ez alkalomból jubileumi vásárt tart engedménnyel, kedvezménnyel, meglepetéssel folyó hó 11—16-ig. Pápa, Kossuth u. 11. Várja vásárlóit a pápai áruház! Várja vásárlóit a pápai áruház! Várja vásárlóit a pápai áruház!______________ - NAPLÓ - 1990. június 2., szombat 2 Kitüntetések pedagógusnapon (Folytatás az 1. oldalról) Végül a megyei tanács képvi­selője az igazgatóknak adta át ünnepi jutalmukat, nem fe­ledkezve meg a már nyugdíja­sokról sem. * * * A Veszprémi Vegyipari Egye­tem aulájában is pedagógus­napi ünnepséget tartottak teg­nap délelőtt, mely az aktuali­tások jegyében nyilvános ta­­nácsülési rendszerben zajlott. Az ünnepélyes formaságok után László Alfréd, az intéz­mény rektorhelyettese köszön­tötte az egybegyűlteket, majd kulturális műsor következett, melyben fellépett a Veszpré­mi Vonósegyüttes, Szigethy Gábor, a Gondolkodó Magya­rok könyvsorozat szerkesztője szólt a változó világban a pe­dagógia, a pedagógusok sze­repéről, az oktatás jövőjéről. Elemezte az elmúlt rendszer hibás oktatáspolitikai intézke­déseit, illetve elhanyagolt kö­telességeit. Utalt arra, hogy az új kormányzat akkor lesz erős és stabil, ha nem a pénzszű­kére hivatkozik folyvást - mint elődje tette —, hanem előte­remti az oktatás, a pedagógus megbecsüléséhez szükséges anyagi jogosítványokat, akár megkülönböztetett figyelem terhe mellett is. Az ünnepség záróaktusában tizenketten lettek a doktori cím birtokosai, s törzsgárda-kitün­­tetéseket adtak át az egyetem vezetői, ötvenéves tanári mun­kájáért Déri Márta ny. peda­gógus (címoldali fotónkon) ka­pott oklevelet, ketten pedig 40 évi szolgálatukért. Az ünnepséget a 25 éve végzett mérnökök hagyományos baráti találkozója követte. — té — Trónfosztás Herenden (Folytatás az 1. oldalról)­dasági kérdésekre vártak vá­laszt a vezérigazgatótól, ha­nem a kereskedők és a mun­kástanács vezetője szerint is különleges elsőbbséget élvező angol kapcsolatokról is, mely­ben kulcsszerepet játszik az a magyar származású üzletember, kinek cégét a tanácsülés után lapunkat tájékoztató Szesz­­tay László, a vállalati tanács elnöke jó hírneve védelmének érdekében nem nevezett meg. (Azért eláruljuk, hogy arról a Kovács úrról van szó, kinek alkalmazásában nem kisebb személy áll évek óta, mint az egykori miniszterelnök és párt­­vezér, Grósz Károly fia. Róluk már olvashattunk a magyar sajtóban a Lóránt utcai pénz­ügyminisztériumi lakásbotrány alkalmával.) A tanácsülés szünetében Szabó Tamás államtitkár el­mondta, hogy mint gazdasági szakember és mint megyei képviselő szívesen vállalta a tanácsadói szerepet, hisz olyan elképesztő tényekkel találko­zott, melyeket feltétlenül felül kell vizsgálni, különösen a fi­zetések és egyéb jövedelmek tekintetében. És ez nemcsak e vállalat vezetőire vonatkozik, hiszen országos számadat, hogy az ismert eredményekkel „büszkélkedő" magyar vállala­tok vezetői mintegy felének évi jövedelme meghaladja a más­fél millió forintot. Bethlen István szerint az igazi problémák a megfelelő gazdasági és piaci stratégia hiányából fakadnak. Felhábo­rítónak tartja, hogy a több mint öt éve tervezett budapes­ti exkluzív porcelánüzlet még mindig csak álom. A vállalat pénzügyi helyzete pedig - sze­rinte finoman fogalmazva - nem kielégítő, a jövőben lik­viditási problémákhoz vezethet. A vállalat vezetője nincs egé­szen tisztában a konkurencia lehetséges erejével, pedig az eddig profitérdekeltség nélkül dolgozó meisseni porcelángyár nyugatnémet tőkével és szak­emberekkel megerősödve igazi ellenfél lesz a külpiacokon. Mintegy két órát vártunk az utolsó napirendi pontok meg­tárgyalására, melynek végén a tanácstagok bizalmatlansági indítványt tettek a gyár ve­zérigazgatója ellen. Majd tit­kos szavazással 23­ 4 szavazati többséggel megvonták a bizal­mat dr. Felek Béla vezérigaz­gatótól. Kérdezzük meg a másik fe­let is - gondoltuk - aki nem éppen fotogén állapotára hi­vatkozva megkért, ne fényké­pezzük. A hogyan tovább kér­­désünkre elmondta, sem egész­ségi, sem szellemi fáradtságot nem érez, hogy több mint negyedszázados vállalatvezetés után, másfél évvel korábban korengedménnyel nyugdíjba menjen. A szavazati arány sze­rinte nem a dolgozók vélemé­nyét tükrözi. Igazi eredményt csak a gyárkapuba kitett sza­vazóurna tartalma mutatna, hiszen a vállalat gazdálkodá­sa a jelenlegi helyzetben is jónak mondható. A jövő terveiről pedig csak hideg fejjel, jogtudóktól ka­pott tanácsok alapján akar dönteni. Számára az sem el­képzelhetetlen, hogy a Heren­di Porcelángyárban más mun­kahelyen, más beosztásban dolgozzon tovább. Talán már lezárultnak tekint­hetjük a herendi dossziét. A kapun kifelé sétálva a mun­kástanács vezetőjének meg­jegyeztük, hogy egyszer, fél évvel ezelőtt, ezt az anyagot már majdnem megírtuk. Hi­szen az akkori bizalmatlansá­gi szavazáson csak egy haj­szálon múlott a vezérigazgató­váltás.­­ Ja, akkor még lesz volt és sötét, most viszont már tavasz van és kezd kivilágosodni — summázza a péntek délelőtt történteket Palkovics Imre, m­esterfestő, országgyűlési kép­viselő. Kovácsi - Tóth A szakértők - Szabó Tamás, Bethlen István­­ és Palkovics Imre, a munkástanács vezetője tájékoztatja kollégánkat a vállalati­­tanács-ülés szünetében Javuló, de gondokkal terhes a balatoni vízellátás Idén 240 millió forintot fordít fejlesztésre a DRV A napokban összegezték a balatoni vízellátásért, szenny­vízkezelésért felelős Dunántúli Regionális Vízműnél a nyári felkészülés tapasztalatait, a várható vízellátási helyzetet. Erről Siófokon, a­­DRV központ­jában Topschall József igazga­tó és Szántó Imre igazgatóhe­lyettes adtak tájékoztatást. El­mondták egyebekben, hogy a tó környékén 3 regionális víz­művük vezetékeire mintegy százezer ingatlant kötöttek ed­dig. A három vízmű naponta alig valamivel több — mintegy 160 ezer köbméter — kapaci­tással rendelkezik, mint ahány fő az állandó Balaton-parti települések lélekszáma. Ha eh­hez vesszük meg a háttértele­püléseket, akkor naponta mint­egy 200 ezer ember számára kell vizet biztosítani. Nyári sze­zonban ez megnégyszerező­dik, Í­gy aztán nem véletlen, hogy tavaly részben emiatt, részben a tartós szárazság miatt 15—20 százalékkal meg kellett emelniük a tervezett termelőkapacitást. Különösen nagy gond volt Révfülöp, Zánka, valamint Ba­latonalmádi térségében. A kü­lönböző fejlesztések eredmé­nyeként némiképp javul a víz­ellátás, ámde idén nyáron is minden bizonnyal korlátozások árnyékolják be a szolgáltatást. A Balaton északi és déli part­­ja között lényeges a különbség a vízellátásban. A víznyerés eltérő körülményei miatt a déli partszakaszon miként ta­valy­ úgy az idén sem készül­nek vízkorlátozásra. A Nyugat­balatoni Regionális Vízműhöz tartozó Tapolca és badacsonyi térségben az idén sem várha­tó zavartalan vízellátás. Ott vízkorlátozásra kell számítani. Némi javulás ugyan várható Badacsonyban és Tapolcán, valamint a térségben, mivel nyárra szeretnék üzembe he­lyezni a Nyirád-Tapolca kö­zötti vízvezetékrendszert. Kriti­kus vízellátásra kell számítani továbbra is Balatonalmádi- Csopak térségében. A vízellátás fejlesztésére idén 240 millió forintot fordí­tanak a Balaton környékén. Ennek jelentős, több mint 100 milliós hányada a révfülöpi térség vízellátásának javításá­ra, de nem megoldására szol­gál. A tó körzetének állandó la­kossága és az üdülővendé­gek által ,­termelt” szennyvíz tisztítására mintegy 77 ezer köbméternyi­­kapacitással ren­delkeznek. Azonban a tisztí­tás sem gondmentes. Mégpe­dig két oiából. Egyrészt azért, mert a nagyon csapadékos nyári napokon — amikor a kiskerttulajdonosok és a víz­­szolgáltatók örülnek az esőnek — a rossz csatornázás miatt az esővíz a szennyvízrendsze­rekbe áramlik, gyakorta meg­duplázva a terhelést, és dugu­lásokhoz vezet. A másik gond, amire sajnos csak az utóbbi években derült fény, hogy pil­lanatnyilag szinte­­ki­küszöböl­­­hetetlen a szennyvízvezetékek átemelő rendszereinek környe­zetet sújtó bűze a meleg nyá­ri napokon. Ennek miértjéről, az igazgatóság által tett leg­újabb erőfeszítésekről, a me­gyénket érintő konkrét vízügyi és szennyvíztisztító fejleszté­sekről a következő napokban írunk, felhasználva a Veszprém Megyei Vízmű Vállalat ebbé­li tapasztalatait is. Kevesebb munkaalkalom Pápán (Folytatás az 1. oldalról) tőségeik, a meglévő munka­helyek szinte drasztikus gyor­sasággal szűnnek meg, ezzel viszont tovább növekszik a munkát keresők száma. De nézzük sorjában: Pápán és vonzáskörzetében mintegy hetvenezren élnek. Ebből 35- 38 ezer a munkavállaló korú. A foglalkoztatást döntően az ipari és mezőgazdasági nagy­üzemek, szövetkezetek biztosí­tották eddig, de a kereskede­lem, vendéglátás, szolgáltatás, közlekedés és költségvetési in­tézmények munkalehetőségei is számottevőek voltak. Oly­annyira, hogy a múlt évet még a munkaerőhiány jellemezte. Mára viszont lényegesen megváltozott a helyzet. Egyre kevesebb a betölthető állás­hely, viszont folyamatosan nő a munkát keresők é­s ezen belül a munkanélküliek szá­ma. A május 17-i adatok alap­ján 222-en várnak munkale­hetőségre, ebből a férfiak szá­ma 101, a nőké 72. Egyre többen fordulnak a tanácshoz munkanélküli-segélyért is. Áp­rilisban harmincnyolcan voltak kénytelenek ebből élni, alig két hét után a számuk negy­venhétre gyarapodott. Az elő­zetes prognózis szerint (a vál­lalatok által adott adatok alapján) egyre többen lesz­nek, akiket a sors segélyké­résre kényszerít. Meglehetősen nehéz helyzet­be kerülnek az idén végző diákok is. A szakképzetlen fia­talok munkavállalási esélyei szinte a nullára csökkennek. Ugyanez vonatkozik a gimná­ziumot végzett fiatalokra, va­lamint a szakiskolákból kike­rülő lányokra, így gondjaik le­hetnek a mezőgazdasági gép­szerelő, karosszérialakatos, au­tószerelő, épületasztalos, kő­műves, fodrász, erősáramú szerelő szakmák ifjú művelői­nek. Viszont a diplomások helyzete némiképp jobb, egye­dül az agrárvégzettségűeknek lehetnek elhelyezkedési prob­lémáik. Az előterjesztés természetsze­rűleg megoldási javaslatokkal is foglalkozott, közülük csak néhányat emelünk ki. A mun­kahelyteremtő beruházások ösztönzése mellett, a vállalko­zások segítése, valamint a köz­hasznú munkavégzés kiszélesí­tése is szerepelt az ajánlás­ban. Apa ezek a javaslatok csak akkor érnek valamit, ha mindezekhez — a városi aka­rat mellé — pénz is társul. Saj­nos úgy tűnik, ez utóbbiból Pápán sincs elegendő. Közgyűlést tartott az agrárkamara (Folytatás az 1. oldalról) Nekében a közeljövőben ka­marai tájékoztató, valamint egy hetilap indul. A kamara erősíti kapcsola­tait a pártokkal is, de ő ma­ga nem kíván politizálni. Nem­zetközi kapcsolataik keretében pedig már együttműködnek az NSZK, az alsó-ausztriai, a dán és a holland kamarával, de másokkal is folytattak párbe­szédet. Célul tűzték maguk elé, hogy csatlakozhassanak az Európai Mezőgazdasági Ka­marák Szövetségéhez és az 1990-es években az egységes európai piachoz. A kamara ökonómiai kon­cepciójából a főbb gondola­tok hangzottak el. Fő tevé­kenységüknek a piacgazdaság­ban végzett érdekegyeztetést tartják. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkába az érde­kelt szervek és minisztériumok képviselői is részt vállaltak. Azért kérik maguknak ezt a feladatot, mert szektorsemle­gességük és tagságuk összeté­tele is erre predesztinálja őket. Sürgős feladatuknak tekin­tik a szakszolgáltatások bein­dításához annak jogszabályi elhatárolását, hogy mely fel­adatok maradnak hatósági jogkörben és melyek sorolan­dók önigazgatási hatáskörbe. Fontos egy kamarai törvény megalkotása. A nyugat-euró­pai gyakorlat szerint a kama­ra partnere a földművelési kor­mányzatnak és olyan szak­mai háttér, mely megalapozza a kormányzati munkát is. A Magyar Agrárkamara tagössze­tételét is figyelve, ilyen elve­ken szerveződött és az alapsza­bályzatban megfogalmazott szándékaik szerint így is mű­ködik. Az elnöki összefoglaló szá­mos tagot és vendéget kész­tetett felszólalásra.

Next