Napló, 1991. június (Veszprém, 47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

Megkérdeztük. Mit ad a Providencia? Lapunk tegnapi számának első oldalán olvasóink a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. hirdetését láthatták. Ebből kiderül: a postahivatalok új szolgáltatást és új üzleti tevékenységet vállalnak. Lövegjártó Jánost, a veszprémi 1. számú postahivatal vezetőjét kérdeztük: - Mi az újdonság a Providencia Biztosítónál? - A biztosító tavaly alakult, megyénkben ma nyitottuk meg az új irodát. A részvények többsége osztrák, magyar cégtulajdonos pedig a posta és a Postabank. A rendszer valóban európai stílusú és a postai hálózatra épül: mindegyik postai kézbesítő és mindegyik — a megyében kétszáztíz — postahivatal foglalkozik a Providenciához tartozó különböző biztosításokkal, így például élet-, lakás-, baleset-, casco és most előnyösen a kötelező gépjármű-biztosítással. A Providencia házhoz megy, ugyanis a postás a legkisebb faluban is jelen van naponta. - Minden gépjármű-tulajdonost érint most ismét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Mit garantál a Providencia? - Az európai normákat kívánjuk követni. A károsult kárát korrekt módon térítjük meg. - Milyen az ügyfélszolgálat? - ügyfeleink rendelkezésére áll az ország 3200, a megye 210 postahivatala, s minden postás táskájában ott vannak a Providencia szerződései, kötvényei, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos nyomtatványok is. Ha e biztosítással — vagy bármilyen más, Providenciával kötött biztosítással — gondja, kérdése, bejelentenivalója van, a postahivatalokban a megbízottak mindig a rendelkezésre állnak. Korábban hátránynál tartották, ma már nyilvánvaló előny, hogy nincsenek kárrendezési központok. Elegendő, ha a károsult bejelenti a legközelebbi postahivatalban, hogy mi történt, hol, mikor kéri a szemlét, számlával vagy számla nélkül kéri-e a rendezést. Célunk az, hogy a lehető legkevesebb idő teljen az ügyintézéssel, az ügyfél ne álljon sorban, hanem a saját munkájával foglalkozhasson. - Hogyan fizet a Providencia? - A helyszínen csekkel, amely bármely postahivatalban beváltható; a kézbesítő a kár összegét a lakásra viszi; a számlát közvetlenül is kiegyenlítjük a javítókkal, szerelőkkel kötött közvetlen megállapodásokkal. P. B. J. Frontérzékenyek vagyunk ? Súlyos baleset Pápán Csütörtökön, a déli órákban az Esterházy út és a Győri út kereszteződésében, a kijelölt gyalogátkelőhelyen gyalogost gázolt el egy honvédségi gépkocsi. A mintegy 8000 liter gázolajat szállító gépjármű hozzávetőlegesen 30—40 kilométeres sebességgel ütött el egy 48 éves asszonyt. A sérültet az ajkai kórházbaszállították, állapota súlyos. A legújabb információk szerint mindkét lábát amputálni kellett. Az eset kapcsán kerestük meg Szalai József rendőr századost, a pápai rendőrkapitányság közrendvédelmi és közlekedési osztály vezetőjét. Kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg vizsgálják az ügyet, így érdemben még nem tud nyilatkozni. Viszont megtudtuk tőle, hogy a melegedő idő miatt gyakoribbá váltak a balesetek Pápán is, mintegy 25 százalékkal nőttek. Különösen a frontok és a megváltozott útviszonyok okoznak gondot a rendőrségnek, fájdalmat a sérülteknél, hozzátartozóknak, így történt a két héttel ezelőtti baleset is, amikor Pápadereske és a mezőlaki elágazónál egy IFA borult fel. A gépkocsivezető a napokban halt bele sérüléseibe. ,N. S. Az üzemegészségügy helyzetéről tárgyaltak Alsóörsön 360 ezer táppénzes nap a veszprémi szénbányáknál Nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés Ötéves szünet után, a korábbi évek gyakorlatát felelevenítve, tegnap ismét tanácskozásra gyűltek össze a Veszprémi Szénbányák Vállalat vállalati és üzemi vezetői, üzemorvosai, munkaügyi és munkavédelmi szakemberei, valamint a szakszervezetek képviselői. Az alsóörsi vállalati üdülőben megtartott rendezvény összehívását a társadalmi, iparági és vállalati változások egyaránt szükségessé tették. Huszár József személyzeti és szociális igazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vállalat és a dolgozók által befizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék mellett évente mintegy 8—10 millió forintot fordítanak az üzem-egészségügyi ellátásra. A romló gazdasági környezet ellenére az üzem-egészségügyi intézmények zökkenőmentesen működnek. A korábbi létszámgondokkal szemben jelenleg valamennyi státus be van töltve: 15 orvos és 45 fős szakszemélyzet gondoskodik a dolgozók egészségügyi alapellátásáról. Az elmúlt évek során folyamatosan nőtt a táppénzes napok száma. A múlt évben már több mint 360 ezer munkanapot töltöttek betegállományban a dolgozók, ami egy főre kivetítve évi 47 napot jelent. Ez betudható a népesség általános egészségromlásának, amely azonban fokozottan jelentkezik egy olyan veszélyes munkaterületen, mint a szénbányászat. A tanácskozáson elemzőértékelést kaptak a résztvevők a vállalat, és azon belül az üzemegészségügy jelenlegi helyzetéről, valamint a jövőben várható változásokról, új feladatokról. Sasvári Antal termelési igazgató a cég gazdasági helyzetét tekintette át, amelyet röviden így jellemzett: a tavalyi pozitív mérlegzárásnak köszönhetően ugyan lélegzethez jutottak és az első negyedévi eredmény is kedvezően alakult, de a jövőre nézve nincsenek garanciák. A vállalati stratégiát úgy kell megválasztani, hogy állni tudják a piaci versenyt. Dala Zoltán biztonságtechnikai főosztályvezető az üzemi balesetek alakulásáról adott tájékoztatást, majd dr. Szabó Gyula, a várpalotai üzemegészségügyi szolgálat vezetője számolt be az elmúlt öt évben végzett munkájukról. Wernerné dr. Rácz Ilona megyei üzem-egészségügyi főorvos azokról a reformelképzelésekről adott tájékoztatást, amelyek várhatóan már a jövő évtől új feladatokat rónak az üzemegészségügyben dolgozó szakemberekre. A korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kap a foglalkozási megbetegedések okainak feltárása és a megelőző tevékenység. Bakonyszentkirályon a közelmúltban öt buszvárót állítottak fel. A barnára pácolt, Bramac-tetős várók - amellett, hogy védik az embereket az időjárás viszontagságaitól - esztétikusak, jól illeszkednek a faluképbe és a bakonyi tájba A vásárlókért Verseny árban, választékban, minőségben Új magánpékség Tapolcán Fontos és jó hírről kaptunk friss tájékoztatót tegnap Tapolcáról, a polgármesteri hivatalból. Immár a második magánpékség gépsorát indították pénteken próbajáratásra. Börzsei Zoltán (Halastó utca 5.) olasz gépsorral franciakenyér sütésére rendezkedett be. Azaz nemcsak 20 féle,kenyér készítésére alkalmas a berendezés, hanem 40 féle sütemény „gyártására” is képes. A roppant nagy választék természetesen csupán elméleti lehetőség, majd a vásárló kiválasztja, hogy mi tetszik neki. A sütőipari készítmények figyelemre méltó versenyét tapasztalják Tapolca város lakói. Alig néhány hete üzemel Hornyák Lajos Landauer péksége, dolgozik is teljes kapacitással, és íme, itt a versenytárs. Hornyák Lajos igazi üzletemberi képességeket mutat, hogy népszerűségét ébren tartsa. Ingyenesen naponta 20 kenyeret szállít a tapolcai idős emberek napközijébe, és további fogása, hogy két kenyérboltjában 17 órától árengedménnyel árusítja készítményeit, így maga teremti meg, hogy naponta friss, ropogós legyen a kínálata. A magánpékség működése és az újabb létrehozásának a híre sajátos helyzetbe hozta a helyi, az állami keretekben működő kenyérgyárat. Alaposan megcsappant a sütőipari vállalat készítményei iránti érdeklődés , de az nem feltartott kézzel, megadással fogadta a monopol helyzet megtörését. Újít az állami cég! A készítmények sonkás, sajtos, len-, illetve szezámmagos változatait kínálja — és csodák csodája, állja a versenyt. Megnőtt a forgalma, sőt ahogy hallani, pénzbevétele is, pedig az új helyzet árversenyre is készteti. Bárcsak általános lenne már — és nemcsak a pékárupiacon — a fogyasztók megnyeréséért való vetélkedés! Ausztriába szökött, majd... Megadta magát a határőr Ellenállás nélkül megadta magát az osztrák hatóságoknak Spekker József sorállományú határőr, aki péntek hajnalban fegyveresen Ausztriába szökött. Spekker a zalaegerszegi határőr igazgatóság szakonyfalui őrsének állományában szolgált. Az ügyeletes távollétét kihasználva pénteken hajnalban magához vette a fegyverszoba kulcsát és egy géppisztolyt, öt tárat, valamint 768 darab lőszert vitt el onnan. A — közben riadóztatott — határőrök üldözni kezdték, ám a dezertőrnek sikerült egy határ menti osztrák faluba, Mogersdorfba szöknie, ahol egy házban barikádozta el magát. Az osztrák biztonsági erők azonnal körülvették az épületet, s a magyar határőr röviddel 13 óra után megadta magát. Spekkert az osztrák hatóságok őrizetbe vették. 2 - NAPLÓ - 1991. június 1., szombat BFI-konferencia Évente százezer embert képeznek át Hogyan hasznosítható az osztrák modell hazánkban? A gazdaság szerkezetváltásából adódóan rohamosan növekszik hazánkban a munkanélküliek száma. Több tényezőből fakadóan újbóli elhelyezkedésük rendkívül nehéz. Ahhoz, hogy ennek esélye növekedjen, új szakma megtanulására, a meglévő magasabb szintre emelésére, s mindemellett az önbizalom növelésére is szükség volna. Mivel az elmúlt évtizedekben a munkanélküliség nem volt hazánkban jellemző, így természetesen nem épült ki az ebből eredő gondok megoldásának rendszere sem. Néhány hónappal ezelőtt hallottak a Veszprém megyeimunkavállalói érdek-képviseleti kerekasztal tagjai a BFI-ről, az osztrák szakmai támogató intézetről, amely esetleg segítséget nyújthatna a magyarországi problémák megoldásához. Tegnap délelőtt Veszprémben, a Szakszervezetek Házában a BFI két szakembere, Christin Puddy és Johannes Halapier segítségével pedig már alaposabb ismeretekre is szert tehettek. A BFI Ausztriában a munkáskamara és a szakszervezeti szövetség oktatási intézete, amelynek működéséhez a munkaügy és szociális ügyek minisztériuma is támogatást ad. Tanfolyamain évente közel százezren vesznek részt. A Veszprém megyei munkavállalói érdek-képviseleti kerekasztal és a munkáltatói fórum is fontosnak tartaná, hogy, a BFZ segítségével kiképezzék a munkanélküliek esélyeit növelő tanfolyamok magyar trénereit. A tegnapi találkozó résztvevői már többet tudnak a BFI-ről, s az elkövetkező hetekben tervezett regionális konferencia tovább erősítheti az együttműködés lehetőségét. Ülésezett a várpalotai önkormányzati testület Vízdíj, telekügyek, lakáscélú kölcsönök... Közel tizenkét órás ülésén több mint húsz ügyet tárgyalt csütörtökön a várpalotai képviselő-testület. Nem született döntés a lakosságot talán leginkább érintő kérdésben, az önkormányzati tulajdonba kerülő azon bérlemények víz- és csatornadíjainak a bérlőkre való áthárításáról, amelyek jelenleg nincsenek felszerelve egyéni vízmérőkkel. A legigazságosabb természetesen az lenne, ha minden bérlő a tényleges vízfogyasztás alapján fizetné a vízdíjat, de a mérőórák felszerelése (esetenként egy-egy lakásban több órára is szükség van) olyan anyagi terhet jelent, amit a lakók egy része nem tud vállalni. A vita során kiderült, hogy erre a célra sem a városgazdálkodási vállalat, sem az önkormányzat nem tud áldozni. Az előterjesztést további bizottsági és szakértői vitára utalták. A testület egyetértett azzal, hogy szeptemberi indítással szükség lenne a városban egy olyan speciális szakiskolára, amelyben a középszintű oktatásból kiszorult gyermekek képzését tudnák megoldani. A közúti közlekedésszolgáltatásban használt járművek tárolásáról beterjesztett rendelettervezetet azért utasították el a képviselők, mert a teherjárművek parkoltatására kijelölt területet nem találták alkalmasnak erre a célra. Az érintettek bevonásával olyan pályázati rendszer kidolgozásáról határoztak, amely a város polgárainak és a fuvarozóknak az érdekeit egyaránt figyelembe veszi. Vita bontakozott ki a város címertervéről is. Végül elfogadták azt a javaslatot, hogy a fellelhető legrégebbi — egy 1863-as irat pecsétjén látható — címert rajzoltassák újra grafikusművésszel. Módosították az önkormányzat korábbi rendeletét a kedvezményes kamatozású, lakáscélú kölcsönök felemelt törlesztőrészleteihez nyújtható támogatásról. Eltörölték az igényjogosultságot korlátozó jövedelemhatárt, s az új rendelkezés szerint támogatás az esetben kérhető, ha a lakásfenntartással járó költségek kifizetése az igénylő, illetve a vele közös háztartásban élő családtagok létfenntartását veszélyezteti. Elutasította a testület Kondrik András kérelmét, aki önkormányzati tulajdonú telkeket kívánt megvenni a Kulich Gy. és a Steinmetz kapitány utcákban vendéglátóegységek létesítésére. Nem kapott területet a bazársoron a Bányász Sportkör sem totózó lottózó építésére. Elhalasztották a döntést a Péti MTE sportegyesületének kérelméről, ami arra vonatkozott, hogy az egyesület terembérletidíj-hátralékából származó tartozását mintegy támogatásként, engedje el az önkormányzat. Régi ügy köszönt vissza a Kossuth utcai kisajátított területek értékesítéséről benyújtott határozattervezetben. A telkeket a hetvenes években a veszprémi „zöld házban” meghozott döntés értelmében sajátították ki, majd mivel a tervezett távhővezeték- és fűtőműépítés elmaradt, és a terület egyre inkább elvadult, 89-90- ben értékesítették. A telekkönyvezés az ÁVÜ közbelépése miatt hiúsult meg, mivel a négyzetméterenkénti 30 forintos telekárat irreálisan alacsonynak tartotta a hivatal. Majd’ másfél órás vita után elfogadták a képviselők az eredeti határozattervezetet, s a megkötött adásvételi szerződéseket a jóhiszeműen szerzett és gyakorlott jogokra tekintettel, a feltételek megváltoztatása nélkül, jóváhagyták. A testületi tagok felhatalmazást adtak polgármesterüknek, hogy a szovjetek kivonulása napján, június 30-án tervezett rendezvényekről tárgyalásokat folytasson az ilyen igénnyel jelentkező szervezetekkel. Nem vonták vissza azt a megbízást sem, hogy Leszkovszki Tibor az Inota térségében tervezett veszélyeshulladék-tároló létesítéséről tárgyaljon, bár az inotai falugyűlés résztvevői ezzel a kéréssel fordultak a képviselőkhöz. „Válókereset” Ajkán Kislőd önállóan akar gazdálkodni Szerdán délután rendkívüli közgyűlésre hívta össze tagságát az ajkai Bakony Tája Termelőszövetkezet. Mint Hernicz István, a szövetkezet elnöke elmondotta, azért kellett találkozniuk, mert a kislődi tagság ötvenhét aláírással egy május 6-i keltezésű levelében kiválási szándékát jelentette be a vezetőségnek. Ezt követően a vezetőségi ülés is úgy határozott, hogy erre az ágazatnak joga van, tehát meg kell adni a közgyűlésnek a lehetőséget, hogy tudomásul vehesse a „bontókeresetet”. Az értekezlet elején pár perc alatt szinte egyhangúlag szavazták meg a kiválás lehetőségét. A következőkben pedig különféle bizottságokat alakítottak, melyek feladata a vagyon felmérése és az elosztás elveinek részletes kidolgozása lesz. Az indulatok ekkor törtek a felszínre. A termelőszövetkezet elnöke felidézte azt a tizenöt évet, melyet közös erővel gazdálkodtak végig. Arról is szólt, hogy annak idején hónapokon át, több közgyűlésen gyúrták meg a kislődi tsz-tagokat, hogy egyhangú határozattal léphessenek az ajkai tsz tagjai közé. Kezdetben ez jó is és rossz is volt. Az így megszerzett területek aranykorona-értéke magasabb volt, tehát gazdagabb termésre is számíthattak, ámde ugyanemiatt elestek a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek juttatandó állami támogatástól. Az elnök úr többször felhívta a jelenlévők figyelmét arra: mindenki tegye meg a magáét azért, hogy a válás kulturált legyen,, és azok pedig, akik ténylegesen megosztják a terheket és a vagyont, ügyeljenek arra is, hogy működőképes maradjon mindkét önálló gazdaság. A kislődiek nevében Krózser Ferenc foglalta össze véleményüket. Úgy érzik, hogy ámbár földjeik gazdagok, mégsem költöttek annyit az ő területük szépítésére, karbantartására, mint a többiekre. Bizonyos abban, hogy lesznek nehézségeik, de ők nem félnek a munkától. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új termelőszövetkezetet hátrányok érhetik, mert nekik még nincsenek jól képzett mezőgazdászaik, ámbár jó néven vennék, ha az ajkai szakembergárdából néhányan velük tartanának. A vitán olyan indulatok is feltörtek, melyek természetesek akkor, ha tizenöt év után búcsút intenek egymásnak. Végezetül megállapodtak abban, hogy miként fogják kidolgozni a vagyonmérleget és a javak elosztásának főbb irányelveit is megfogalmazták. Végezetül a jelenlévők többségének igenlő szavazata után azzal vetettek véget a maratoni közgyűlésnek, hogy október 30-án kimondják a válást.