Napló, 1991. október (Veszprém, 47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
A külföldiek munkavállalásának szigorítása Néhány héten belül új jogi szabályozás szerint vállalhatnak munkát a külföldiek Magyarországon. Egy munkaügyi, illetve belügyminiszteri rendelet, valamint egy kormányrendelet módosítása szerez érvényt a szigorításnak. A munkavállalási engedélyt a külföldit alkalmazó munkáltatónak kell majd beszereznie, a fővárosi vagy az adott megyei munkaügyi központtól, így ellenőrizhető lesz többek között az, hogy mennyire valós, s nem fiktív munkahelyen kíván elhelyezkedni a külföldi. A munkaügyi központok az adott szakmában tapasztalható munkanélküliség, a jelentkező szakképesítése és más szempontok alapján mérlegelik az engedély kiadását. A jogszabály szerint a munkaügyi miniszter az Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottságával közösen a rendkívül nagy gondokkal küzdő szakmákban elrendelheti a külföldiek alkalmazásának tiltását. A munkavállalási engedély megadását követően az illető országban munkavállalási vízumért folyamodhat a külföldi magyar képviselethez. Csak e dokumentum birtokában vállalhatja el a munkát Magyarországon. A harmadik rendelkezés, a kormányrendelet módosítása a végrehajtás megfelelő ellenőrzéséhez, a szankcionáláshoz adja meg a feltételeket. Akik engedély nélkül alkalmaznak például külföldi munkavállalót, a havi munkabér kétszeresét kell majd befizetniük a foglalkoztatási alapba. Erdélyben Beiktatták a gyulafehérvári érseket Gyulafehérváron vasárnap ünnepélyesen beiktatták hivatalába Bálint Lajos érseket, akit II. János Pál pápa röviddel magyarországi látogatása előtt emelt erre a rangra. Az ünnepi misét több száz pap jelenlétében celebrálták. A kinevezésről szóló apostoli levelet John Bukovsky pápai nuncius, a szentszék bukaresti nagykövete olvasta fel, amit az ünnepségen megjelent mintegy hatezres tömeg tapsorkánnal fogadott. A résztvevők főleg Erdélyből érkeztek az egykori fejedelmi székhelyre, de jöttek Románia más tájairól is, valamint Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Szlovákiából. Magyarországról Seregély István egri érsek, a püspökkari konferencia elnöke utazott el a Marosparti városba más egyházi méltóságok kíséretében. Jelen volt az ünnepélyes érseki beiktatáson Entz Géza, a miniszterelnöki hivatal kisebbségügyi államtitkára, Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és mások. Az erdélyi, zömében magyar római katolikusok azt szeretnék, ha a Vatikán az új gyulafehérvári érseki egyháztartományhoz rendelné közigazgatásilag a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházmegyéket is, a hívek közös nyelve és a történelmi hagyományok miatt. A három katolikus egyházmegye jelenleg a földrajzilag távol eső bukaresti érsekséghez tartozik. Szakkönyvajánló kertészkedőknek Igen jól használható kézikönyvvel ajándékozta meg a kertészeket és kertészkedőket a Mezőgazdasági Kiadó Kft. Balla András: Ősztől őszig a kertbarátoknál - a haszonnövényekről című könyve azok közé tartozik, amit érdemes egyszer végigolvasni, aztán gyakran újra kézbe venni. A szerző igen jól ismert alakja a kertbarát mozgalomnak, az ország minden vidékén tartott előadásokat az időszerű kertészeti munkákról. Ebben a kézikönyvében mintegy félezer előadásának lényegét fűzte egybe. A címben foglalt ígéretéhez híven az őszi munkálatokkal kezd: a betakarítással, a téli tárolással, a szürethez kapcsolódó teendőkkel, a mustok erjesztésével, a pincemunkákkal, az első fejtéssel. Természetesen szót ejt az őszi talajmunkákról, de még abban is tanácsokat ad a kertbarátoknak, hogy miként célszerű megszervezni egy terménykiállítást. A következő fejezet a legterjedelmesebb, az egész évi tudnivalókat foglalja magába. Olyan témákat érint ebben, amelyek segítik a jó minőségű termést, szinte magvetésnek nevezhetnénk. A növényvédelmi szabályok, a talajvizsgálat, a vetésforgó lényege és szükségessége, a házi borverseny fontossága, a kerti növények szaporításának alapszabályai szerepelnek a fejezetben. A téli munkák fejezete a legkarcsúbb, ám egy sem elhanyagolható közülük. Aztán újra árad a szó a tavaszi munkanaptárban és végül a nyári ápolás ismét vékony, de gyakran ismételendő leírását kapjuk. Doba nagyközség festői környezetben fekszik, a nemzetközileg is jól ismert, szőlőtermeléséről, borászatáról neves Somló hegy lábánál. A település, ha szerényen is, de folyamatosan tovább gyarapodik. A falu bejáratánál, vagy ahogyan itt jobban ismerik, a Somló „kapujánál", a Kossuth utcában hét új családi otthon készült el. A nem uniformizált házak jól illeszkednek a táj panorámájába Andrányi András felvétele 2 -NAPLÓ - 1991. október 1., kedd Budapest, * * Prága és Varsó között Menekültügyi együttműködés Miután a közép-európai térségben várhatóan hosszabb távon segíteni kell a menekülteket, ezért különös jelentősége van annak, hogy a magyar, a csehszlovák és a lengyel menekültügyi hivatalok megállapodtak a jövőbeni együttműködésben. Erről Tóth Judit, a magyar hivatal helyettes vezetője tájékoztatott. Elmondta: első lépésként a három ország összehangolja, hogy miként lehetne lényegében egységes jogszabályok alkalmazásával foglalkozni a menekültekkel. Ebben Prága és Varsó számít a magyar tapasztalatokra, miután Csehszlovákiában jelenleg mintegy 700, Lengyelországban pedig csaknem 1000 menekült tartózkodik, szemben hazánkkal, ahol 1988 óta 72 ezer menekültet regisztráltak. Tóth Judit azt is elmondta, hogy jelenleg már mintegy 25 ezer jugoszláv menekült tartózkodik Magyarországon, közülük 1600-an befogadóállomásokon. Utóbbiak egészségügyi szűrésén derült ki, hogy egyharmaduk nem egészséges. Ezért most a hivatal szeretné, ha a magánházaknál, családoknál tartózkodó jugoszláv menekülteket is megvizsgálhatnák a befogadóállomások orvosai. Szólt arról is, hogy fogytán van a letelepedési alap ez évre jóváhagyott 800 millió forintja, de az semmiképpen sem fordulhat elő, hogy pénzhiány miatt a hivatal, illetve a menekültügyi szervek ne segítsenek a menekülteknek. A soványodó honi piacot az export bővítésével ellensúlyozza a pápai Elekthermax. Szűkebb kiállítási területükön hagyományos gyártmányaik mellett azért a belföldi fogyasztóknak is kínáltak újdonságot, mégpedig egy olyan elektromos sütővel kombinált gáztűzhelyt, amely vezetékes és PB-gázra egyaránt kapcsolható Kovácsi Miklós felvétele Kasszanyitással kezdődött, sokak számára tetemes bevételekkel folytatódott a vasárnap véget ért őszi budapesti vásár, a fogyasztási cikkek szakkiállítása. No, és nyilvánvalóan kivétel nélkül minden résztvevő rövid időn belül számol, azaz megnézi, hogy a kiadás és a haszon milyen arányban áll egymással. A kiadás mindenki számára azonos rubrikákat tartalmaz, legyen szó kalákába verbuválódott, magánvállalkozó „pápai hetekről”, a Privát Expóban helyet bérlő ajkai elektronikai, veszprémi édesipari kft.-ről, építővállalatról vagy gépipari cégről. Hiszen a BNV majd a tíz napjáért kemény forintokat kellett fizetni, elő kellett készíteni a bemutatkozást és aztán folyamatosan figyelemmel kísérni a történéseket. A helybérleti díjak ezúttal akár háromszoros különbségeket is mutattak, attól függően, kik hol, milyen leleménnyel állítottak ki. Mind több a standtársulás. Aki rászánja magát a vásári részvételre, az már nem a költségekkel, hanem a remélt haszonnal kalkulál. Van akinél ez forintban is mérhető - lásd az építőanyag-gyártók akcióit, vagy akár a gépgyártókat -, de vannak, akik számára az erkölcsi haszon, az üzleti kapcsolatok ápolása a mérvadó. A veszprémi édesipari kft. üzletasszonya például úgy fogalmazott, azért béreltek helyet a Privát Expo méregdrága területén, mert erkölcsi felértékelést is jelentett számukra, hogy gondoltak egyáltalán rájuk a szervezők. A Bakony Művek mint régi kiállító közvetlen alkatrész-árusítása mellett a partnerkapcsolatok ápolásában, a gyors információcserében látja immár a vásári részvétel hasznát. A korábbi években rendre oda időzítették a következő évi keretmegállapodások megbeszélését, megkötését a nagy külföldi autógyárakkal, magyar kereskedelmi cégekkel. Ez már a múlté, miként a „nagyok” monopolhelyzete is. Ezért fogalmazott úgy Csiszár József kereskedelmi igazgató, hogy a vevőkör megváltozása miatt kikerülik a termelői, nagykereskedelmi, fogyasztói ár Bermuda-háromszögét, és a gyártó szokásos kedvezményét nem a kereskedelmi cégek „nagyságához”, hanem az általuk rendelt árumennyiséghez kötik. Az idők változását élte meg az őszi BNV-n a veszprémi Balaton Bútorgyár is, melynek vezető munkatársai szinte megállás nélkül tárgyaltak kereskedőkkel. - Mivel a Domus Vállalat átalakul, nekünk minden egységükkel külön kell tárgyalnunk - magyarázta Kormos Ernő, a veszprémi gyár igazgatója. - Ez annál is fontosabb, mivel elmúltak a régi szép idők, amikor fél évre, évre kötöttünk szállítási szerződéseket. Immár két-három hónapos előrendelésekre lehet számítani. Ez a tapasztalat különben a Bakony Művekben is. Lényegében tehát egy dinamizált, hónapról hónapra változó piaccal kell számolni, amely minden tekintetben nagyobb rugalmasságot, s a fentiek igazolása szerint folyamatosabb kereskedelmi munkát igényel. Előzetes híreink alapján kérdeztük meg a BNV-n Kormos Ernőtől, igaz-e, hogy kereslet hiányában gond van az év hátralévő részében a folyamatos termeléssel. Ezt kategorikusan cáfolta. Elmondta, hogy idén 800 millió körüli árumennyiséget dobnak piacra, s ehhez a szükséges utolsó negyedévi 30 milliós termékmennyiséget - ami azért az egész évihez képest igen csekély - a BNV-s rendelésekkel együtt eladták. A piac érdekében miként mindig, most is több új modellt mutattak a látogatóknak, közöttük Göncz Árpád köztársasági elnöknek, aki a vásárban járva elismeréssel szemlélte a veszprémiek bútorait is. A vásározók számvételekor az eladások, konkrét üzletkötések mellé bizonyára „csengő” haszonként járulnak a szakmai megbeszélések, konzultációk. Különösen jól sikerült az a múlt heti fórum, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tartott kereskedők és termelők részvételével. Az ott részt vevő üzletemberek a hallottak alapján akár már a jövő évi BNV-re is készülhetnek, hiszen a design és a divat kereskedelmi, ipari jelentőségéről, ez utóbbi kettő kapcsolatának értelmezéseiről hallottakat kiegészítették a privatizáció időszerű kérdéseivel, tennivalóival. Ez és a folyamatosan átalakuló magyar gazdaság pedig olyan jövőképet vetít az iparosok, vállalkozók elé, ami esetleg gyökeresen megváltoztatja a BNV-ben való részvétel módját és megítélését. Bráz János BNV-KASSZA Ez már a piacgazdaság? OVO KEZEK A nyár csak emlékeit hagyta itt. Melegét magával vitte. Reggel. A hűvösebb idő az egyébként is sietőket még gyorsabb mozgásra nógatja. Az óvodás kislány anyja kezébe kapaszkodva szaporázza lépteit. A tempó így is lassú. A kicsit ölbe kell venni. Az ovinál újra a biztos védelmet nyújtó anyai kézbe kapaszkodik. Búcsút intő mozdulatai pillanatokra a levegőbe merevednek. Dél. Az iskolás nagylány apjába karolva igyekszik hazafelé. Szemben osztálytársai tűnnek fel. Ösztönös mozdulattal húzza meg karját, de félúton meggondolja magát. Kart karban mennek tovább. Délután. Kamasz fiú kíséri nagyanyját. Aprózni kell a lépteket. Az idős láb nehezen engedelmeskedik. A rövid úton többször is meg kell állni. A forgalmas kereszteződésnél a fiú megkeresi mamája kezét, így jutnak át biztonságban a túloldalra. Este. Korán sötétedik. A munkások leállnak az épülő háznál. Fáradtságfelejtő beszélgetésbe kezdenek. Az idős házaspár hazaindul. A férj tenyerébe zárja párja kezét és óvatosan vezeti az építési törmelékek között. Gondosan kerülve minden kátyút, követ. Megnyugodva mennek tovább, amikor sima utat érnek. Mennyi biztonságot jelent egy-egy jókor kinyújtott segítő kéz. Talán könnyebb lenne az élet, ha ezt a jelentéktelennek tűnő mozdulatot gyakrabban tennénk meg a rászorultak felé. Véti Ferenc Zendülő katonák fellebbezési tárgyalása A törökbálinti zendülő katonák bűnügyének előreláthatóan három napig tartó fellebbezési tárgyalását kezdi meg a Legfelsőbb Bíróság katonai tanácsa. A három hadbíróból álló büntetőtanács elnöke dr. Rabóczki Ede hadbíró vezérőrnagy. Mint ismeretes, a bűnügyben a Budapesti Katonai Bíróság járt el első fokon. A július 3-án kihirdetett ítélet ellen a katonai ügyészség, a vádlottak és a védelem képviselői egyaránt fellebbezést nyújtottak be. A Budapesti Katonai Ügyészség - három kivétellel - a vádlottak büntetésének súlyosbításáért fellebbezett. A Katonai Főügyészség ezzel egyetértve azt is indítványozta a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy - az első fokon eljárt bíróság büntetéskiszabási eljárásától eltérően - ne alkalmazza az ügyben a Büntető törvénykönyv kivételes enyhítő rendelkezését és a büntetéseket a törvényben meghatározott büntetési tételek alsó és felső határa, azaz 2 és 8 év között végrehajtható szabadságvesztésben határozza meg. A 20 vádlott és védőik fellebbezéseikben a bűncselekmény jogi megítélésének módosítását, valamint a büntetések enyhítését indítványozták. Több vádlott a felmentését, illetve felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása kérte a Legfelsőbb Bíróságtól.