Napló, 1991. október (Veszprém, 47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

A külföldiek munka­­vállalásának szigorítása Néhány héten belül új jogi sza­bályozás szerint vállalhatnak mun­kát a külföldiek Magyarországon. Egy munkaügyi, illetve belügymi­niszteri rendelet, valamint egy kor­mányrendelet módosítása szerez érvényt a szigorításnak. A munkavállalási engedélyt a külföldit alkalmazó munkáltató­nak kell majd beszereznie, a fővá­rosi vagy az adott megyei munka­ügyi központtól, így ellenőrizhető lesz többek között az, hogy mennyire valós, s nem fiktív mun­kahelyen kíván elhelyezkedni a külföldi. A munkaügyi központok az adott szakmában tapasztalható munkanélküliség, a jelentkező szakképesítése és más szem­pontok alapján mérlegelik az engedély kiadását. A jogsza­bály szerint a munkaügyi mi­niszter az Érdekegyeztető Tanács illetékes szakbizottságával közö­sen a rendkívül nagy gondokkal küzdő szakmákban elrendelheti a külföldiek alkalmazásának til­tását. A munkavállalási engedély megadását követően az illető or­szágban munkavállalási vízumért folyamodhat a külföldi magyar képviselethez. Csak e dokumen­tum birtokában vállalhatja el a munkát Magyarországon. A harmadik rendelkezés, a kor­mányrendelet módosítása a végre­hajtás megfelelő ellenőrzéséhez, a szankcionáláshoz adja meg a felté­teleket. Akik engedély nélkül al­kalmaznak például külföldi mun­kavállalót, a havi munkabér két­szeresét kell majd befizetniük a foglalkoztatási alapba. Erdélyben Beiktatták a gyulafehérvári érseket Gyulafehérváron vasárnap ün­nepélyesen beiktatták hivatalába Bálint Lajos érseket, akit II. János Pál pápa röviddel magyarországi látogatása előtt emelt erre a rangra. Az ünnepi misét több száz pap je­lenlétében celebrálták. A kinevezésről szóló apostoli levelet John Bukovsky pápai nun­­cius, a szentszék bukaresti nagykö­vete olvasta fel, amit az ünnepsé­gen megjelent mintegy hatezres tö­meg tapsorkánnal fogadott. A résztvevők főleg Erdélyből érkez­tek az egykori fejedelmi székhely­re, de jöttek Románia más tájairól is, valamint Kárpátaljáról, a Vajda­ságból és Szlovákiából. Magyarországról Seregély Ist­ván egri érsek, a püspökkari kon­ferencia elnöke utazott el a Maros­parti városba más egyházi méltó­ságok kíséretében. Jelen volt az ünnepélyes érseki beiktatáson Entz Géza, a miniszterelnöki hivatal ki­sebbségügyi államtitkára, Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság buka­resti nagykövete, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és mások. Az erdélyi, zömében magyar ró­mai katolikusok azt szeretnék, ha a Vatikán az új gyulafehérvári érseki egyháztartományhoz rendelné közigazgatásilag a temesvári, nagyváradi és szatmári egyházme­gyéket is, a hívek közös nyelve és a történelmi hagyományok miatt. A három katolikus egyházmegye jelenleg a földrajzilag távol eső bu­karesti érsekséghez tartozik. Szakkönyvajánló kertészkedőknek Igen jól használható kézikönyv­vel ajándékozta meg a kertészeket és kertészkedőket a Mezőgazdasá­gi Kiadó Kft. Balla András: Ősztől őszig a kertbarátoknál - a haszon­­növényekről című könyve azok kö­zé tartozik, amit érdemes egyszer végigolvasni, aztán gyakran újra kézbe venni. A szerző igen jól is­mert alakja a kertbarát mozgalom­nak, az ország minden vidékén tar­tott előadásokat az időszerű kerté­szeti munkákról. Ebben a kézi­könyvében mintegy félezer előadásának lényegét fűzte egybe. A címben foglalt ígéretéhez hí­ven az őszi munkálatokkal kezd: a betakarítással, a téli tárolással, a szürethez kapcsolódó teendőkkel, a mustok erjesztésével, a pince­munkákkal, az első fejtéssel. Ter­mészetesen szót ejt az őszi talaj­munkákról, de még abban is taná­csokat ad a kertbarátoknak, hogy miként célszerű megszervezni egy terménykiállítást. A következő fejezet a legterje­delmesebb, az egész évi tudnivaló­kat foglalja magába. Olyan témá­kat érint ebben, amelyek segítik a jó minőségű termést, szinte mag­vetésnek nevezhetnénk. A nö­vényvédelmi szabályok, a talaj­­vizsgálat, a vetésforgó lényege és szükségessége, a házi borverseny fontossága, a kerti növények sza­porításának alapszabályai szere­pelnek a fejezetben. A téli munkák fejezete a legkar­csúbb, ám egy sem elhanyagolható közülük. Aztán újra árad a szó a tavaszi munka­naptárban és végül a nyári ápolás ismét vékony, de gyakran ismételendő leírását kap­juk. Doba nagyközség festői környezetben fekszik, a nemzetközileg is jól ismert, szőlőtermeléséről, borászatáról neves Somló hegy lábánál. A település, ha szerényen is, de folyamatosan tovább gyarapodik. A falu bejáratánál, vagy ahogyan itt jobban ismerik, a Somló „kapujánál", a Kossuth utcában hét új családi otthon készült el. A nem uniformizált házak jól illeszkednek a táj panorámájába Andrányi András felvétele 2 -NAPLÓ - 1991. október 1., kedd Budapest, * * Prága és Varsó között Menekültügyi együttműködés Miután a közép-európai térség­ben várhatóan hosszabb távon se­gíteni kell a menekülteket, ezért különös jelentősége van annak, hogy a magyar, a csehszlovák és a lengyel menekültügyi hivatalok megállapodtak a jövőbeni együtt­működésben. Erről Tóth Judit, a magyar hivatal helyettes vezetője tájékoztatott. Elmondta: első lépésként a há­rom ország összehangolja, hogy miként lehetne lényegében egysé­ges jogszabályok alkalmazásával foglalkozni a menekültekkel. Eb­ben Prága és Varsó számít a ma­gyar tapasztalatokra, miután Cseh­szlovákiában jelenleg mintegy 700, Lengyelországban pedig csaknem 1000 menekült tartózko­dik, szemben hazánkkal, ahol 1988 óta 72 ezer menekültet regisztrál­tak. Tóth Judit azt is elmondta, hogy jelenleg már mintegy 25 ezer jugo­szláv menekült tartózkodik Ma­gyarországon, közülük 1600-an befogadóállomásokon. Utóbbiak egészségügyi szűrésén derült ki, hogy egyharmaduk nem egészsé­ges. Ezért most a hivatal szeretné, ha a magánházaknál, családoknál tartózkodó jugoszláv menekülte­ket is megvizsgálhatnák a befoga­dóállomások orvosai. Szólt arról is, hogy fogytán van a letelepedési alap ez évre jóváha­gyott 800 millió forintja, de az semmiképpen sem fordulhat elő, hogy pénzhiány miatt a hivatal, il­letve a menekültügyi szervek ne segítsenek a menekülteknek. A sovány­odó honi piacot az export bővítésével ellensúlyozza a pápai Elekthermax. Szűkebb kiállítási területü­kön hagyományos gyártmányaik mellett azért a belföldi fogyasztóknak is kínáltak újdonságot, mégpedig egy olyan elektromos sütővel kombinált gáztűzhelyt, amely vezetékes és PB-gázra egyaránt kapcsolható Kovácsi Miklós felvétele Kasszanyitással kezdődött, so­kak számára tetemes bevételekkel folytatódott a vasárnap véget ért őszi budapesti vásár, a fogyasztási cikkek szakkiállítása. No, és nyil­vánvalóan kivétel nélkül minden résztvevő rövid időn belül számol,­­ azaz megnézi, hogy a kiadás és a haszon milyen arányban áll egy­mással. A kiadás mindenki számára azo­nos rubrikákat tartalmaz, legyen szó kalákába verbuválódott, ma­gánvállalkozó „pápai hetekről”, a Privát Expóban helyet bérlő ajkai elektronikai, veszprémi édesipari kft.-ről, építővállalatról vagy gép­ipari cégről. Hiszen a BNV majd a tíz napjáért kemény forintokat kel­lett fizetni, elő kellett készíteni a bemutatkozást és aztán folyamato­san figyelemmel kísérni a történé­seket. A helybérleti díjak ezúttal akár háromszoros különbségeket is mutattak, attól függően, kik hol, milyen leleménnyel állítottak ki. Mind több a standtársulás. Aki rá­szánja magát a vásári részvételre, az már nem a költségekkel, hanem a remélt haszonnal kalkulál. Van akinél ez forintban is mérhető - lásd az építőanyag-gyártók akció­­it, vagy akár a gépgyártókat -, de vannak, akik számára az erkölcsi haszon, az üzleti kapcsolatok ápo­lása a mérvadó. A veszprémi éde­sipari kft. üzletasszonya például úgy fogalmazott, azért béreltek he­lyet a Privát Expo méregdrága te­rületén, mert erkölcsi felértékelést is jelentett számukra, hogy gondol­tak egyáltalán rájuk a szervezők. A Bakony Művek mint régi kiállító közvetlen alkatrész-árusítása mel­lett a partnerkapcsolatok ápolásá­ban, a gyors információcserében látja immár a vásári részvétel hasz­nát. A korábbi években rendre oda időzítették a következő évi keret­megállapodások megbeszélését, megkötését a nagy külföldi autó­gyárakkal, magyar kereskedelmi cégekkel. Ez már a múlté, miként a „nagyok” monopolhelyzete is. Ezért fogalmazott úgy Csiszár Jó­zsef kereskedelmi igazgató, hogy a vevőkör megváltozása miatt ki­kerülik a termelői, nagykereske­delmi, fogyasztói ár Bermuda-há­­romszögét, és a gyártó szokásos kedvezményét nem a kereskedel­mi cégek „nagyságához”, hanem az általuk rendelt árumennyiség­hez kötik. Az idők változását élte meg az őszi BNV-n a veszprémi Balaton Bútorgyár is, melynek vezető munkatársai szinte megállás nél­kül tárgyaltak kereskedőkkel. - Mivel a Domus Vállalat átalakul, nekünk minden egységükkel külön kell tárgyalnunk - magyarázta Kormos Ernő, a veszprémi gyár igazgatója. - Ez annál is fonto­sabb, mivel elmúltak a régi szép idők, amikor fél évre, évre kötöt­tünk szállítási szerződéseket. Im­már két-három hónapos előrende­lésekre lehet számítani. Ez a tapasztalat különben a Ba­kony Művekben is. Lényegében tehát egy dinamizált, hónapról hó­napra változó piaccal kell számol­ni, amely minden tekintetben na­gyobb rugalmasságot, s a fentiek igazolása szerint folyamatosabb kereskedelmi munkát igényel. Előzetes híreink alapján kérdez­tük meg a BNV-n Kormos Ernőtől, igaz-e, hogy kereslet hiányában gond van az év hátralévő részében a folyamatos termeléssel. Ezt kate­gorikusan cáfolta. Elmondta, hogy idén 800 millió körüli árumennyi­séget dobnak piacra, s ehhez a szükséges utolsó negyedévi 30 milliós termékmennyiséget - ami azért az egész évihez képest igen csekély­ - a BNV-s rendelésekkel együtt eladták. A piac érdekében miként mindig, most is több új mo­dellt mutattak a látogatóknak, kö­zöttük Göncz Árpád köztársasági elnöknek, aki a vásárban járva el­ismeréssel szemlélte a veszprémi­ek bútorait is. A vásározók számvételekor az eladások, konkrét üzletkötések mellé bizonyára „csengő” haszon­ként járulnak a szakmai megbeszé­lések, konzultációk. Különösen jól sikerült az a múlt heti fórum, ame­lyet az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium tartott kereskedők és termelők részvételével. Az ott részt vevő üzletemberek a hallot­tak alapján akár már a jövő évi BNV-re is készülhetnek, hiszen a design és a divat kereskedelmi, ipari jelentőségéről, ez utóbbi ket­tő kapcsolatának értelmezéseiről hallottakat kiegészítették a privati­záció időszerű kérdéseivel, tenni­valóival. Ez és a folyamatosan átala­kuló magyar gazdaság pedig olyan jövőképet vetít az iparosok, vállal­kozók elé, ami esetleg gyökeresen megváltoztatja a BNV-ben való részvétel módját és megítélését. Bráz János BNV-KASSZA Ez már a piacgazdaság? OVO KEZEK A nyár csak emlékeit hagyta itt. Melegét magával vitte. Reggel. A hűvösebb idő az egyébként is sietőket még gyor­sabb mozgásra nógatja. Az óvodás kislány anyja kezébe kapaszkodva szaporázza lépte­it. A tempó így is lassú. A kicsit ölbe kell venni. Az ovinál újra a biztos védelmet nyújtó anyai kézbe kapaszkodik. Búcsút intő mozdulatai pillanatokra a leve­gőbe merevednek. Dél. Az iskolás nagylány ap­jába karolva igyekszik hazafe­lé. Szemben osztálytársai tűn­nek fel. Ösztönös mozdulattal húzza meg karját, de félúton meggondolja magát. Kart kar­ban mennek tovább. Délután. Kamasz fiú kíséri nagyanyját. Aprózni kell a lép­teket. Az idős láb nehezen enge­delmeskedik. A rövid úton többször is meg kell állni. A forgalmas kereszteződésnél a fiú megkeresi mamája kezét, így jutnak át biztonságban a túloldalra. Este. Korán sötétedik. A munkások leállnak az épülő háznál. Fáradtságfelejtő be­szélgetésbe kezdenek. Az idős házaspár hazaindul. A férj te­nyerébe zárja párja kezét és óvatosan vezeti az építési tör­melékek között. Gondosan ke­rülve minden kátyút, követ. Megnyugodva mennek tovább, amikor sima utat érnek. Mennyi biztonságot jelent egy-egy jókor kinyújtott segítő kéz. Talán könnyebb lenne az élet, ha ezt a jelentéktelennek tűnő mozdulatot gyakrabban tennénk meg a rászorultak felé. Véti Ferenc Zendülő katonák fellebbezési tárgyalása A törökbálinti zendülő katonák bűnügyének előreláthatóan három napig tartó fellebbezési tárgyalását kezdi meg a Legfelsőbb Bíróság katonai tanácsa. A három hadbíró­ból álló büntetőtanács elnöke dr. Rabóczki Ede hadbíró vezérőr­nagy. Mint ismeretes, a bűnügyben a Budapesti Katonai Bíróság járt el első fokon. A július 3-án kihirde­tett ítélet ellen a katonai ügyész­ség, a vádlottak és a védelem kép­viselői egyaránt fellebbezést nyúj­tottak be. A Budapesti Katonai Ügyészség - három kivétellel - a vádlottak büntetésének súlyosbítá­sáért fellebbezett. A Katonai Fő­ügyészség ezzel egyetértve azt is indítványozta a Legfelsőbb Bíró­ságnak, hogy - az első fokon eljárt bíróság büntetéskiszabási eljárásá­tól eltérően - ne alkalmazza az ügyben a Büntető törvénykönyv kivételes enyhítő rendelkezését és a büntetéseket a törvényben meg­határozott büntetési tételek alsó és felső határa, azaz 2 és 8 év között végrehajtható szabadságvesztés­ben határozza meg. A 20 vádlott és védőik fellebbe­zéseikben a bűncselekmény jogi megítélésének módosítását, vala­mint a büntetések enyhítését indít­ványozták. Több vádlott a felmen­tését, illetve felfüggesztett szabad­ságvesztés kiszabása kérte a Leg­felsőbb Bíróságtól.

Next