Napló, 1992. április (Veszprém, 48. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
Kemenesszentpéteren Mitől fáj az elnök feje? „Megműveljük a szeretett földet" Nem először ülök a kemenesszentpéteri Petőfi Termelőszövetkezet elnöki irodájában. A legutóbbi ittlétem óta azonban mintha megkopott volna egy kicsit. A szép irodaház is pang az ürességtől. Alig van már, aki tagként alkalmazottnak is vallhatja magát. Az elnök úr - Ruzsás Kálmán - sincs éppen jó hangulatban. Megértem. Tavaly november derekán vette át a termelőszövetkezet vezetését. Megválasztották és ő nem akarta visszautasítani a bizalmat. Falun nőtt fel, már gyermekkorában is érzéke volt ahhoz, hogy magára haragítsa azt, aki árthat neki. Ő így emlékezik erre vissza: - Mint mindenki más, én is a téeszben dolgoztam nyaranta. Akkoriban még a tagok sokoldalúbban ismerték a gazdálkodást, a vérükben volt. Nem pazaroltak el semmit. Lekaszálták a sarjút, kihordták a földekre a trágyát, úgy vigyáztak mindenre, mint a magukéra. De számolni nem tudtak. Pontosabban nem értették az adminisztrációs fogásokat. Én viszont megnéztem a bérjegyzékeket és nemcsak a magaméban ejtett hibákért emeltem szót. A tagok így valamivel több pénzt kaptak, kifizették nekik a tévedésből elmaradt részt is, engem viszont a vezetők látni sem akartak. Reményem sem volt rá, hogy a főiskola elvégzése után visszatérhetek a falumba. Vas megyében helyezkedett el fiatal agrármérnökként. Ismerte akkor is e vidéket. Szakmai tanácskozások, baráti kapcsolatok alapján járt Kemenesszentpéteren. Sosem felejtem el, egyszer öntözési bemutatót szerveztek a hatvanas évek derekán. A lényege az volt, hogy öntözéssel ezen a gyenge adottságú területen is lehet kiválót termelni. Igen ám, csak a kérdés akkor nem az volt, hogy mennyi a többletköltség, ki fizeti azt. Az állam támogatta a gyenge termőhelyi adottságú gazdaságokat. Most, amikor a tizenegy aranykorona értékű földnek versenyezni kellene a huszonöt-harminc aranykorona értékű területekkel vagy a negyven-ötven százalékos támogatottságot élvező nyugat-európai farmergazdaságok mezőgazdasági termékeivel, igen lényeges kérdés a költség, hogy mit mennyiből lehet előállítani. Most a piacon farkastörvények uralkodnak és döntik el a megtermelt portéka árát. Kérdezni nem akarom - hiszen tudom a választ -, hogy működik-e még az öntözőgép? Sokba kerülne. - Nem hiszem, hogy csupán a mi gazdaságunk pusztult le ennyire. Két éve nem vettünk új gépeket, minőségi vetőmagra sem telik. Gondban vagyunk, hogy a leggyengébb területekre vessünk-e. A jobb földeken nevelt növények sem igazán gazdaságosak. Termékeink értékesítése nagy gond. Nehéz fizetőképes partnert találni. Ipari üzemek is működtek a termelőszövetkezetben. A faipari részleg és a gumiüzem kivételével mind megszűnt. Nem egyik napról a másikra, megpróbáltak váltani, önállósulni. A gazdaság törvényei szigorúak. Ha egy üzemben nem képesek olcsón, jó minőséget termelni, akkor az adott munkának nincs létjogosultsága. Egy időben szerettünk volna átalakulni, kisebb szövetkezetekben dolgozni tovább. Akkor nem tette lehetővé a törvény, aztán az akarat is elhalt. Most talán újraéled. Nem sok értelme van eltérő adottságú, lehetőségű területeket mindenáron egyben tartani. Majd elválik, válunk-e vagy sem. Borongós a hangulat. Talán az időjárás miatt? - Félre ne értsen, nem akarok panaszkodni. A magvető ember mindig bizakodó volt és lesz. Az a baj, hogy nem látom azt a lehetőséget, ami megoldaná a falvak gondját. Itt nem számíthatunk másra, csak saját magunkra. Elsősorban a földből kell megélnünk, még ha sovány is. Nem magamat féltem, sohasem tartoztam a nagyigényűek közé. A falusi embert féltem, akinek kevesebb lehetősége van munkát találnia. Ha üzletet nyit, mert van egy kevés megtakarított pénze, nem számíthat nagy forgalomra, jó bevételre. Ha ismét közösen, az új törvény szerint átalakulva műveli a földjét, nagy bevételhez akkor sem jut. Ennivalója azonban lesz a falvak népének és ez sem kevés. A későbbiekben pedig hinnünk kell, mert nem is tehetünk mást, hogy mi magunk is megtaláljuk azt az utat, amelyiken el kell indulnunk. Lesz olyan termék, amit jól eladhatunk. Mindegy, hogy egyenként vagy csoportosan, de megműveljük a szeretett földet és bízunk a természet éltető erejében. Varga Ibolya CSALÁDI ORVOSOK FELKÉSZÍTÉSE Lépéselőnyben a Balatonfüredi Állami Kórház Miközben a fél ország az egészségügy reformján vitatkozik, reménykedve vagy éppen aggódva várja a fejleményeket, a Balatonfüredi Állami Kórház lépett. Megtette, amit saját hatáskörében megtehetett, a város önkormányzatának támogatásával. Egyszóval úgy jellemezhetnénk kezdeményezéseiket, hogy nyitottak. Kizárták eddig zárt ajtóikat a helyi betegek és a körzeti orvosok előtt. Mindezt természetesen fokozatosan tették. Február közepén indították a kardiológiai ambulanciát, amelyen összesen 15 nagy tapasztalatú szakember fogadja a balatonfüredi és a környező falvakból érkező betegeket. A járókezelés során ily módon a Tahy Ádám főigazgató szerint kezdeményezésük előnyös az orvosnak, de főként a betegnek Ambuláns beteg radiológiai vizsgálaton korszerű diagnosztikai műszereket, berendezéseket is igénybe vehetik. Az érdeklődés rendkívüli, eddig már több mint háromszázan keresték fel a kardiológiai ambulanciát. Kialakították - szintén a környék betegeinek gyógyítására - a belgyógyászati osztályt, egyelőre 20 ággyal. Újdonság az úgynevezett rizikóosztály is. Ez utóbbi némi magyarázatra szorul. Köztudott, hogy a szívrendellenességek kialakulására nagymértékben hajlamosít a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az elhízás. Nos ez az új osztály az ilyen típusú megbetegedések gyógyítására és az ezzel kapcsolatos kutatásokra hivatott. Azzal foglalkoznak, hogy megelőzzék a még nagyobb bajt. Mindemellett, és ez a legmeglepőbb füredi lépés, bevonják a gyógyítómunkába a leendő családi orvosokat is. A ma még körzeti orvosok továbbképzésével kezdik, s ezt követően Balatonfüreden az lesz a természetes, ha a kórház orvosai együtt állnak majd a családi orvossal a beteg mellett. Mindennek előnyeiről Tahy Ádám főigazgató elmondta: meggyőződése, hogy a nyitással bővül a kórházi orvosok tapasztalata, a leendő családi orvosok pedig magas szintű továbbképzési lehetőséghez is jutnak ily módon. A füredi kezdményezések hasznát pedig a beteg érzi majd. Kovácsi Miklós képriportja Korszerű műszerek - nemcsak a beutaltaknak 4 - NAPLÓ - 1992. április 1., szerda Április elsejétől - Mi lesz itt?? Mi lesz itt? - diszkrét mosollyal nézem a kétéves plakátot, mely a szimpatikus Fidesz választási szlogenje volt. Mi lesz itt? Hm, már én tudom, látom... De azt mondják, nem én mondom, hanem hallottam, hogy holnaptól egy csomó új rendelkezés lép életbe. Lehet a fejeket kapkodni. Azt mondják, hogy elsejétől a rablók számára kötelező lesz a lőfegyver használata is. Kötelesek lesznek rabláskor lődözni, ily módon könnyebben rajtuk lehet majd ütni. Azt mondják, hogy az elsejétől forgalomba kerülő 500 forintos bankjegy már nem ér 500 forintot, de még 499-et sem. Később helyette 450 forintos bankjegyet fognak nyomni... Azt mondják, hogy a MUOSZ és a MÚK közötti ellentétek áthidalására új újságírószövetség alakul Mukmuosz néven, amennyiben ez is ellentétbe kerül velük, megalakul a negyedik szövetség Muoszmuk címen. Azt mondják, hogy a földműveseket kötelezik az idei évtől kárpótlási jegyeik megművelésére. Azt mondják, hogy új illem- és viselkedési törvényeket hoz rövidesen a parlament, de előbb megkérdik az Alkotmánybíróságot, hogy egymás szidalmazása alkotmányellenes-e vagy sem. Azt mondják, hogy a 94-es választások előtt népszavazást tartanak, hogy érdemes-e egyáltalán választásokat rendezni Azt mondják, hogy Torgyán József Kisgazda Sasfiókák néven ifjúsági és gyermekmozgalmat indít, hogy legyen utánpótlás a kirúgott párttagok helyébe. Azt mondják, hogy az utolsó mohikán kiválik az Amerikai Egyesült Államokból és egyszemélyes autonóm köztársaságot alapít a wigramjában. Azt mondják, hogy a kihalászott angolnák helyett angollány-turistákat kívánnak betelepíteni a Balatonba. Azt mondják, hogy elsejétől betiltják a Napló kirakatba helyezését, mert közlekedést akadályozó csődületet okoz. (Kvázi) Veszprémnek ajánlva Feltárul egy pécsi fiók titka KITTENBERGER KÁLMÁN KÉT LEVELE A levelek tartalmát nem csupán a boríték védi, hanem olyan szabályok, melyeket a tulajdonosok vagy a hivatalos szervek állítanak fel. Világraszóló történések dokumentumait akár több évtizedre zárolhatják, ám ha fordul a történelem kereke, megnyílhatnak levéltárak, munkához láthatnak a tényeket kereső kutatók. Szerkesztőségünk a minap Pécsről kapott két, régóta féltve őrzött dokumentumot Feladójuk dr. Csutorás Sándorné, aki sebész főorvos férje és Kittenberger Kálmán levelezéséből tánl a nyilvánosság elé egy 1952-ben, majd 1956-ban keltezett levelet. Lévától Nagymarosig Szándékát sem rejti véka alá: velük szeretne hozzájárulni a híres vadászíróról elnevezett veszprémi vadaspark újabb, közelgő jubileumához. Kittenberger Kálmánt (1881- 1958) sokaknak nem kell bemutatni. Léváról indult, a tanítóképző elvégzése után segédpreparátor a Nemzeti Múzeumban. Herman Ottó munkatársi barátsága ugyancsak serkentőleg hat rá. 1902 őszén nevezik ki tanítónak Tatrangra. Itt kapja a hírt: egy bácskai földbirtokos, Damaszkin Arzén, afrikai vadászexpedícióra készül... Nem kevés tortúra után sikerül csatlakoznia. Álmai kontinensén aztán hamarosan egyedül marad, támogató és pénz nélkül. Legjobb barátjának, Fekete Istvánnak tábortüzek mellett meséli el kalandos viszontagságait, melyekből az író önálló, rá emlékező könyve születik meg. Ám Kitty - miként barátja nevezi - Pécsre is írt szíves sorokat. Már Nagymaroson él, amikor 1952. december 24-én szintén oda címez borítékot a sok jeles vendéget szívesen látó Csutorás doktornak, bizonnyal... Matolay Gyurka halt meg 61 éves korában. Néhányan ugyan élnek (ha életnek lehet azt nevezni), de szerteszét vannak, ki vannak telepítve. Félnek szegények a téltől, a hideg szobáktól, a munkaalkalom hiányától. Érdekes kis ember lehet a Sanyi fiad! Ha szereti a madarakat és az állatokat, akkor bizonyára jó ember lesz. Most jut eszembe, ma ötven éve indultam első ízben Afrika felé. Mennyi emlék kavarodik egy pillantra emlékezetemben?! Talán már megírtam, hogy a Természettudományi Múzeumban dolgozgatok. Gyűjteményem adatait dolgozom fel. Ez volna a megbízatásom. A madarakkal kezdtem. Már 500- egynéhány fajnál tartok... hiányzik a legújabb irodalom. Londonból várjuk, de nem jött még meg... Most pedig megrovás következik. Bizony nagyon rosszul tettétek, hogy nem jöttetek Marosra! Ha élünk, akkor majd jövőre! El tudom képzelni, hogy mily örömmel néztétek a kis Judit csodálkozó szemét, mikor a karácsonyfa fényeit meglátta... Igaz barátsággal ölel agg cimborád. Kitt. viszontlátás reményében igaz barátsággal ölel. Kitt, íme, az intarziás komódban őrzött levelek gondolatai néhány kényszerű, apró rövidítéssel. A dokumentumok közléséhez csupán két információ tartozik még hozzá. Az első: Csutorás Sándor kalandos körülmények közt, Ázsiában ismerkedett meg Kittenbergerrel. Az afrikai vadászt az első világháború kitörésekor az angolok ugyanis hadifogolyként Indiába vitték... A pécsi orvos Találkozásom Indiában Kittenberger Kálmánnal címmel készített el egy visszaemlékezést. A második: Fekete István mindig a Kitty megszólítást használja, míg a pécsi címzésű levelek végén ez íródott: Kitt. * Levelek, képek, tárgyak. Emlékek. Fogódzók, melyek segítenek visszamenni az időbe, feltárják múltunk egy-egy szeletkéjét, miközben lehetőséget adnak a merítkezésből fakadó tiszteletnek, a honismeretnek. Báli József Az első levél Kedves Sándor! Nagyon örültem kedves levelednek. Sokszor elolvastam, hogy abból erőt merítsek. Csodáltam és csodálom nyugalmadat, kiegyensúlyozott életfelfogásodat... Tudom nagyon jól, hogy nagyszerű „gyámkaród” feleséged volt, Erzsébet nagyságos asszony személyében... Ne haragudj kérlek, hogy ily későn adok választ kedves leveledre, de mostanában igen rám szakadtak a gondok. A karácsonyi hangulat nem akar leszállni hozzánk. A vigasztalan reménytelenség sok évet jelent az ember korában. A barátok is fogynak, egyre fogynak... A múlt hetekben megint egy kedves, jó barátot temettünk, te is ismerted Pestre hívó sorok A pécsi házban megőrzött másik levél négy évvel később, július 7-én íródott, ugyancsak a Duna partján. Kedves Sándor Barátom! Nagyszerű volna, ha hétfőig megkaphatnád levelemet... Pesten leszek, délután három és fél öt között a Gellért étteremben. Ott van a hétfői találkozónk (Csathó Kálmán, Kürthy György és mások). Talán ismered is őket. Este 7 óra után meg a Mátyás-pincében találkozunk. Rendszerint eljön közénk dr.Lumnitzer Sándor is. (Kórházi sebész főorvos, az agyaggalamblövészet háromszoros egyéni világbajnoka - B. J.) Ott azután megbeszéljük a továbbiakat! Azonkívül, személyesen szeretném átadni most megjelent könyvemet, írógépem elromlott, ... bocsáss meg a rossz írásomért. A hétfői NYUGATI BALAS ÁRUK VÁSÁRA FAXION Helye: Székesfehérvár, MÁV-művelődési központ Ideje: április 2., 8-15 óráig 525.m gí S £ ? S í ä í S í íi S í i S 5 í í £ í ? i £ í í í íg CENTRAL » Vagyonvédelem, « S Veszprém, Lóczy L. u. 42/1 % Z Tel.: 06/80/29-648 £ ^ £ 1 uz- es vagyonvédelem £ a legkorszerűbb £ £ berendezésekkel, referenciákkal . Gemini autóriasztók szerelése Speciális védelmek, védelmi £• rendszerek « « EGYÜTT A BIZTONSÁGÉRT! ›› m ! $ $ S ? $ ? g i $ i! g r: s •: g g $ $ g $ 8 § g g g§ Jármű-adásvétel mindennap, 8-tól 16 óráig Tárolási díjat nem számolunk Veszprém-Kádárra, a főút mellett 228.n