Napló, 1992. szeptember (Veszprém, 48. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

Önkormányzati gyűlés Várpalotán és Ajkán A taxisok kérték, a képviselők nem teljesítették Várpalota város önkormányza­tának ez év első félévi költségve­téséről szóló beszámolója kap­csán a tegnapi képviselő-testületi ülésen elhangzott: a központi be­vételi források maradéktalanul és időarányosan rendelkezésre áll­tak, ez azonban nem mondható el a helyi bevételekről. Az előter­jesztést, az első félévi teljesítésről hozott rendeletet, illetve az éves költségvetés módosítását a képvi­selők egy tartózkodással elfogad­ták. Vita nélkül, egyhangúlag sza­vazták meg a képviselők a városi népjóléti gondozási központban fizetendő térítési díjak legmaga­sabb összegét: az idősek klubjá­ban napi háromszori étkezésért a mindenkori nyersanyagnorma, szállásdíjként napi ötven forint fizetendő. A házi gondozás kere­tében a társadalmi gondozó óradí­ját 50, a hivatásos gondozóét 80 forintban állapították meg. Az a gondozott, akinek havi jövedelme - a lakással kapcsolatos kiadások levonása után - nem éri el a min­denkori öregségi nyugdíj legala­csonyabb összegét (jelenleg 5700 forint), a különböző szolgáltatá­sokat ingyen veheti igénybe. A tényleges térítési díjat a gondo­zott jövedelmi viszonyai és az igénybe vett szolgáltatások alap­ján a polgármester állapítja meg. Az elfogadott díjtételek érvénye­sek a fogyatékosok napközi ottho­nában is, amely szeptember else­jétől kezdi meg működését. Az induláskor mintegy 20 rászoruló­nak biztosítanak az otthonban napközbeni felügyeletet, meg­könnyítve ezzel a többségükben fiatal fogyatékos felnőttek család­jainak helyzetét. Némi vitát követően, de végül is az eredeti határozattervezet szerint az idei tanévben egymillió 263 ezer forinttal támogatja az önkormányzat a város általános iskolásait. A tankönyvek és füzet­csomagok megvásárlásához nyúj­tott támogatási összegből hatvan­ezer forintot a 8. Számú Általános iskola, egymillió 203 ezer forintot pedig a többi általános iskola di­ákjai között osztanak ki az igazga­tók és a tantestületek döntése alapján. A vita elsősorban akörül bontakozott ki, hogy támogassa-e a város a környékbeli települések­ről bejáró diákokat? Az önkormányzati ülésen mó­dosították a piacokról és piaci helypénzekről hozott korábbi rendeletet: ennek értelmében az új helyre telepített használtcikk-, ruházati és iparcikkpiacon a jövő­ben 70, illetve 80 forint lesz a négyzetméterenkénti n­apidíj. Tés, Öskü és Ősi községek kom­munális szemételhelyezésével kapcsolatban olyan döntés szüle­tett, hogy 1993-ban előbbi telepü­lés évi 100 ezer, utóbbi kettő évi 120-120 ezer forint fejlesztési alap átadása fejében továbbra is a vár­palotai szeméttelepen helyezheti el a területén keletkező kommu­nális hulladékot. Határozat született a földren­dező bizottság megalakításáról és a bizottság tagjairól. Augusztus 15-ig huszonhárman jelezték igé­nyüket, hogy kárpótlási jegyei­kért földet vennének. 360 hektá­ron megtörtént a kijelölés, a licit lebonyolítása december közepén várható. Személyi ügyek is napi­rendre kerültek a tegnapi ülésen. A testület szeptember elsejétől, pályázat alapján Finé Laczó Ág­nest nevezte ki a közművelődési­gazdasági ellátó szervezet vezető­jének. A péti részönkormányzat tagjai közé megválasztották Jaskó Lászlót és Enyedi Ferencet. A pénzügyi ellenőrzőbizottság ere­deti előterjesztésével szemben tíz százalék helyett tizenöt százalé­kos bérfejlesztést szavaztak meg a város polgármesterének, alpol­gármesterének és jegyzőjének. Ismét kénytelenek voltak foglal­kozni a képviselők a taxisok ügyé­vel. Az önkormányzat és a taxisok egyesülete közötti szerződés jú­nius 30-án lejárt, két hónapja nem fizetnek közterület-használati dí­jat és újabb szerződéskötésre sem jelentkeztek. Ehelyett kérvénnyel fordultak a testülethez, amelyben díjmérséklést kértek, hivatkozva a megye más városainak alacso­nyabb tarifáira. Mint kiderült, hi­vatkozásuk nem helytálló. Kérel­müket a képviselők elutasították, marad tehát az eddigi közterület­használati díj, amely az első díj­övezetben gépkocsinként és ha­vonta 800 forint­­ áfát jelent. Mindaddig, amíg az új szerződést nem sikerül nyélbe ütni, a taxisok engedély nélküli közterület-hasz­nálónak minősülnek és a jegyző eszerint lesz kénytelen eljárni. -sbe- A város továbbra is fizetőképes Hétfőn délután előbb Mikusi Gyula javasolta az ajkai képvi­selő-testületnek munkanélküli­ség-kezelő válságstáb létrehozá­sát, majd Goda Zoltán azt indít­ványozta, hogy a polgármester hozza előrébb a nyilvános köz­meghallgatást ugyanezen célból. A munkanélküliség Ajka legége­tőbb gondja, így a testület őszi ülésszakának legelső napirendi témája lett, igaz egyelőre még visszhangtalanul. Csertán polgármester és Mar­ton alpolgármester beszámoltak az elmúlt időszakban végzett munkájukról, majd elfogadta a testület már meghozott hatá­rozatai teljesítéséről szóló hi­vatali jelentéseket. A napi­rendek első csokra a megemelt távfűtési díjakról, illetve az ehhez nyújtandó önkormányzati támogatási összegekről szólt. A szociális bizottság javasla­tára 5500 forintos (1 fő/1 hó­nap) jövedelemhatárt szabott a testület, amelyen belül a vá­ros lakói támogatási igényt nyújthatnak be a polgármes­teri hivatalhoz. A távfűtés díjemelésének mértéke az idei fűtési szezon kezdetétől 14,4 szá­zalék. Valamennyi nehézség ellenére Ajka megőrizte fizetőképessé­gét, a város intézményei nem küszködnek likviditási problé­mákkal - fogalmaz a megállapí­tás, ami az idei első féléves költ­ségvetésről szóló előterjesztés­ből derült ki. A városban ezért kifizethetők a bérmaradványok. A Matáv értesítette Ajkát, hogy a képviselői telefonvonalak be­szereléséhez nem elegendő a tes­tület által tervezett egymillió fo­rint, hanem további félmillió szükségeltetik. Ezt a pluszterhet azonban már sokallták a képvise­lők, inkább lemondtak telefon­jaikról. Egyedi ügyekkel folytatódott az ülés. Többek között a polgár- és alpolgármester munkabérét 75, illetve 65 ezer forintra emelte a testület. Magyar diplomata halála Életmentési kísérlet közben ha­lálát lelte Pakisztánban Regenye Győző magyar kereskedelmi taná­csos. Az ötvenhét éves diplomata szombaton bekövetkezett haláláról Karacsiból telefonon hétfőn tájé­koztatta az MTI-t Szilasi István, a tragikus véget ért tanácsos utódja. Regenye Győző, aki a napokban költözött volna haza feleségével Magyarországra, Szilasiékkal és más magyarokkal pihent a tenger­parton. A kora délutáni órákban történt, hogy a vízi sportokkal és a helyi fürdési viszonyokkal ismerős Regenye Győző a partról észrevet­te: utódjának fia, a 16 éves Szilasi András veszélyes sodrásban úszik a parttól 30-40 méternyire. Rege­nye és Szilasi István a hullámok közé vetették magukat, hogy And­rást figyelmeztessék. Miközben azonban a fiatalembernek és édes­apjának sikerült nagy nehezen partot érnie, a két életmentő közül az egyiknek - éppen a legtapasztal­tabbnak - ez nem sikerült. Rege­nye Győző hirtelen eltűnt szem elől és csak a parttól 15 méternyi távolságban, a sekély vízben buk­kant fel, de már nem volt benne élet. Perceken belül termett a hely­színen a mentőautó. A magyar diplomatát - újabb élesztési kísér­letek után - a kórházban nyilvání­tották holtnak. Feltételezik, hogy a kereskedelmi tanácsos halálát szívgörcs okozhatta. Rendőrség, mentők, tűzoltók Újabb erdőtűz A fekete krónika az elmúlt huszonnégy órában viszonylag csöndes napról számolhat be. A rendőrségre lapzártáig egyetlen bejelentés sem érkezett. A mentőket két súlyosabb esethez riasztották. Pápán egy idősebb férfi felakasztotta ma­gát, az élesztési kísérletek nem sikerültek. Vegyszermérgezéssel kezeltek egy padragkúti férfit Aj­kán, de állapota annyira súlyos­bodott, hogy a veszprémi kór­házba kellett szállítani helikop­terrel . Öt óra körül riasztották a tűz­oltókat, Döbrönte határában meggyulladt egy fenyveserdő. Három különálló gócról szól a jelentés. Lapzártakor nagy erők­kel vonultak a veszprémi tűzol­tók a helyszínre. Holnapi szá­munkban részletesebb tudósítást közlünk az esetről. IDŐJÁRÁS Hidegfront Többfelé számítani kell esőre, záporesőre, zivatarra. Sokfelé erős, helyenként viharos északi szél várható. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet kedden nyuga­ton 20, keleten 28 fok körül ala­kul. Antall József elhatárolta magát a Csurka-tanulmánytól HEVES VITA A PARLAMENTBEN (Folytatás az 1. oldalról.) Három-Esztergom megye 3. számú egyéni választókerületé­ben megüresedett helyre az idő­közi választásokon Keleti Györ­gyöt, a Magyar Szocialista Párt jelöltjét választották meg. Mi­után az Országgyűlés igazolta az új honatya mandátumát, Keleti György elfoglalta helyét az ülés­teremben. Szabad György a plénum tudo­mására hozta azt is, hogy Ugrin Emese levélben jelezte: a saj­nálatos halálesetek után a Füg­getlen Kisgazdapárt 10 fős képvi­selőcsoportja a házszabályban előírt létszám alá csökkent, így a képviselőcsoport megszűnt. Ugrin Emese munkáját az egysé­gesülő kisgazdafrakcióban kí­vánja folytatni. Győriványi Sán­dor pedig időközben arról tájé­koztatta a házelnököt, hogy veze­tőségével 5 tagú képviselőcsoport alakult. Szabad György végül kifejezte reményét, hogy a magyar Or­szággyűlés a lehető legtöbbet megteszi hazánk gazdasági, poli­tikai és erkölcsi súlyának meg­erősítéséért. Az Országgyűlés hétfői plená­ris ülésének keretében napirend előtt kért szót Antall József kor­mányfő. A miniszterelnök mint­egy félórás beszédében elsősor­ban a közvéleményt napok óta foglalkoztató Csurka-tanulmány­­ról szólt. A kormányfő mondan­dóját kezdve előrebocsátotta, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum alelnöke tanulmányát ma­gánvéleményként közölte. A Csurka-tanulmányban foglal­takra térve a kormányfő kifejtet­te: „Csurka István politikai pam­­fletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjai­ban élő indulatokat, jelentős tö­megek érzéseit veti fel. Megítélé­sem szerint számos kérdésben ká­rosan és tévesen válaszol, ame­lyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosítha­tom magam, és nem azonosít­hatja magát a Magyar Demokra­ta Fórum elnöksége és választmá­nya sem.” Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tagjai vélemé­nyüket a koalícióval élesen szem­benálló sajtótermékekben teszik közzé. A miniszterelnök beszédét kö­vető - még mindig napirend előtt zajló - vita témája is a Csurka-ta­­nulmány, illetőleg a négy kor­mánypárti képviselő „rádiós ak­ciója” volt. Míg az ellenzéki fel­szólalók az MDF-alelnök tézisei­nek veszélyeire hívták fel a fi­gyelmet, a rádió elleni tüntetésen Csurka István (MDF) az MTI munkatársának kérésére reagált Antall József szavaira. Csurka István kifejtette: mint író megszokta már, hogy írá­sait az olvasók különböző mó­don fogadják. „Miniszterel­nök úrnak nyilván vannak po­litikai megfontolásai, ame­lyek erre a kijelentésre kész­tették” - mondta az MDF-es politikus, és hozzátette: ez azonban írása érvényességét egyáltalán nem csökkenti. Sok olyan véleményt kapott MDF-körökből, egész testü­letektől, amelyek a teljes vagy legalábbis a részleges azonosulást fejezik ki. Meg­ítélése szerint a dolgozata és a körülöttte kialakult vita jó irányba befolyásolja az MDF politikai működését. Csurka István megerősítet­te, valóban lemond kulturális bizottsági tagságáról. Ennek okát abban jelölte meg, hogy emberileg nem tud együttmű­ködni olyanokkal, akik őt „le­­nácizzák”, történteket pedig a képviselők jogállásával összeegyeztethetet­lennek tartották, a legerősebb kormánypárt honatyái kiálltak Csurka István mellett. Tardos Márton, a szabad de­mokraták frakcióvezetője üdvö­zölte Antall József kijelentéseit, az elhatárolódást a Csurka-dol­­gozattól. Személyes megtámadtatás okán szólalt fel ezután Csurka István, azt állítva, hogy a ci­gányok és a zsidóság jogainak csorbításáról nincs szó a ta­nulmányban. Figyelmeztette Tardos Mártont: „Ne próbálkoz­zék ilyen módszerrel”, mert ez nem segíti az együttműkö­dést, ő egyébként személy sze­rint nem kíván Tardossal együtt­működni. Kövér László (Fidesz) megkö­szönte a miniszterelnök felszóla­lását, úgy vélekedett azonban, hogy ez ma már édeskevés, a világ sorsa tragikusra fordulhat, és ebben a feszült helyzetben a biztonság szigetének számító Magyarország kormányzó párt­ján belül is diktálni kezdtek azok az erők, amelyek az országot a balkáni káosz állapotába sodor­hatják. Hétfő este hét órakor az Or­szággyűlés befejezte nyári rend­kívüli ülésszakát. A képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, két­órás napirend előtti vita miatt a tárgysorozatba vett négy napi­rendi pont közül csak ketten ju­tottak túl. Megkezdték az általános vitát az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat felett, majd Bo­­ross Péter belügyminiszter - az általános vita újbóli megnyitásá­nak keretében - bejelentette: a kormány átdolgozásra visszakéri az III/III-as tisztek és ügynökök adataival kapcsolatos törvényja­vaslatot. A plenáris ülés ma reggel, a rendes őszi ülésszak első mun­kanapjával folytatódik. Hol van Zemplényi? Az Interpol magyar irodája nem kapott értesítést arról, hogy a sikkasztással vádolt Zemplényi György, a Magyar Úszószövetség korábbi elnökmenedzsere Dél- Afrikában bujkálna. Az MTI érdeklődésére Szőke Zoltán alezredes elmondta, hogy Dél-Afrika nem tagja az Inter­­polnak, így ha Zemplényi való­ban ott tartózkodna, a rendőrség nem tud intézkedni kiadatása ügyében. Az Országos Rendőr-főkapi­tányságtól származó információ szerint egyébként Zemplényi György jelenleg minden bi­zonnyal Brazíliában tartózko­dik. Színházi évadnyitó (Folytatás az I. oldalról.)­radtak el, így a kőszínház falain kívül tartott nyári szabadtéri elő­adások valóságos színházi évadot mutattak fel a hat játék bemutató­jával. Az 1992-93-as évad műsorter­vében bérletben a következő mű­vek kerülnek színi előadásra: Asz­talos István-Kovács Attila Börtön­musical, Moliére Tartuffe, Petőfi Sándor Tigris és hiéna, Sütő And­rás Vigyorgó búbánat, Bohumil Hrabal Bambini di Praga, Kálmán Imre Csárdáskirálynő. Rendkívüli bemutatónak szánják Jeles András A nap már lement című misztéri­umjátékát. A táncműhely Már­­quez Száz év magány című regé­nyének motívumaira írt fantázia­játékot produkál. A Játékszínben Pirandello Egy, senki, százezer és Dino Buzzati Otthon egyedül című monodrámái és Harold Pin­ter A gondnok című színműve ke­rül bemutatásra. A gyermekszín­házban játsszák Fazekas Mihály- Jiling Jácint-Novák Péter Ludas Matyi című és Asztalos István-Ko­vács Attila A négylovas köpönyeg című musicaljét. Bemutatták a je­lenlevőknek a színház társulatá­nak­ új tagjait: Bakai László, Do­bos Judit, Ilyés Róbert, Pataki András, Szakács Eszter és Trokán Péter színművészeket, Lendvai Zoltán rendezőt, Khell Csörsz díszlettervezőt és Lőrincze Kata­lin koreográfust. Végezetül dr. Zongor Gábor, a megyei önkor­mányzat közgyűlésének elnöke és dr. Bors József, a városi önkor­mányzat alelnöke sok sikert kí­vánt a társulatnak az elkövetkező évadhoz, és biztosították a jelen­lévőket, hogy az általuk képviselt testületek erejük szerint támogat­ják a színház ügyét a jövőben is. Göncz Árpád megnyitója (Folytatás az 1. oldalról.) S bizony jó néhány eretnek mondat is elhangzott a köztársa­sági elnök szájából. Egy-két szülő fel is szisszent, mikor azt fejteget­te: nem is fiatal művész az, aki valamennyire nem deviáns, mert építeni csak ott lehet, ahol előző­leg lerombolják a terepet. Tegnap nemcsak az író, hanem a műfordító és az esszéista Göncz Árpád is megszólalt. S talán nem véletlen, hogy még akkor is, ami­kor a műfordítókat a nyelvi bátor­ságra biztatta, autonómiára, füg­getlenségre, önfegyelemre buzdí­tott. Bár a magyar irodalom több száz éves hagyománya a költőt gyakran vátesz szerepbe kénysze­rítené, mára ez időszerűtlenné vált. Ugyanakkor a polgárpuk­­kasztás kora is lejárt - hangsú­lyozta. Mivel A kör egyhetes fesz­tiválján - térben és időben - bejár­hatják az érdeklődők a világot, kellemes kulturális kalandozást kí­vánt - nem a köztársasági elnök, hanem a tollforgató. - tóth -A Napló kérdésére, hogy miért vállalta a veszprémi fia­tal alkotók művészeti feszti­váljának nyitóelőadását, Göncz Árpád az alábbiakat mondta: - Szeretem Veszprémet, szeretem a fiatal írókat. Ők még mai magyar betegségek­től teljesen érintetlenek. Va­lami olyan szellemet képvisel­nek, ami talán maga mögött tudja hagyni a múlt terhes örökségét, amit mi nagyon ér­zünk. Másrészt pedig az este előadott Maflázia című regény kedvenc fordításaim közé tar­tozik. Mérőkocsi Veszprémben (Folytatás az 1. oldalról.) is, amely a szerves vegyületek alkotórészeit külön tudja válasz­tani és a különböző komponense­ket képes egyenként elemezni. A három, Mercedesre szerelt mérőkocsi közül egy Miskolcra, egy a budapesti Környezetvédelmi Intézetbe, egy pedig a veszprémi Környezetvédelmi Mérőállo­másra került. Dr. Balogh István osztályvezető elmondta: az elhe­lyezésnél döntő indoknak számí­tott a Balaton közelsége, tehát az idegenforgalom. Külön öröm, hogy a mérőkocsi megóvása érde­kében megkapták egy garázs fel­építésének költségeit. Balogh úr arról is tájékoztatást adott, hogy nem egyszerű a mérőkocsi kezelé­se. A szakembereknek alaposan meg kell ismerniük a műszereket­, az alkalmazott technikákat. Több munkatárs járt kint Németország­ban, sőt Budapesten is szerveztek számukra felkészítő kurzusokat. A legfontosabb további teendők a következők: negyedévenként je­lentést kell készíteni a mérések­ről, továbbá a Phare-program elő­írásának megfelelően bemutató­kat kell tartani. Az utóbbi egyik színhelyéül a Veszprémi Egyete­met veszik számításba. Az osz­tályvezető szerint kevesen van­nak, s mivel a korábbi feladatok változatlanul megmaradnak, leg­alább 3-4 szakemberre lenne szükség. Az új mérőkocsi legelő­ször „hivatalosan” Dunaújváros­ban mutatkozik be, az ottani vasmű kokszüzemében. NAPLÓ - 1992. szeptember 1., kedd - 3

Next