Napló, 1993. március ( 49. évfolyam, 50-74. szám)

1993-03-13 / 61. szám

A címben szereplő szöveg ol­vasható az újmalomsoki (ma Malomsok) felszabadított job­bágyokból lett háromnegyed telkes gazdák adományozási lis­tájából, amelyből kitűnik, hogy a hazát fenyegető veszély elhárí­tására, a magyar haderő felállí­tása céljára adták össze fillérjei­ket. E lista is bizonyítja, hogy a függetlenségéért küzdő hazának nemcsak katonákra volt szüksé­ge, hanem a harc folytatásához és az önálló gazdasági élet meg­teremtéséhez anyagi javakra is. Ugyanakkor az 1848. április 7- én megalakult Batthyány-kor­­mány pénzügyminisztere Kos­suth Lajos, a tárca átvételekor csupán 506 ezer 105 forint és 24 krajcárt talált a honi állami pénztárakban, mert az osztrák kormány jó előre kézre kerítette Magyarország pénzügyi va­gyonát. A szomorú helyzetet látva - Kossuth Lajos javaslatára - a kormány 1848. május 19-én a hazafiakhoz fordult kérve, hogy vagyonuk egy részét tegyék le a „haza oltárára”. Kossuth Lajos és a kormány nem is csalatko­zott, mert a nép minden várako­zást felülmúlóan nyújtott se­gítséget. Amikor a belügymi­niszter rendeletére megyénként és városonként öt-öt tagú bizott­ságok irányításával elkezdték a gyűjtést, azt tapasztalták, hogy a nép áldozatkészsége -a szabad­ságharc másfél éve alatt -szinte kifogyhatatlan. A haza hívó sza­vára kinyíltak az erszények.

Next