Napló, 1996. január ( 52. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

2 NAPLÓ Pontonhíd a Száva folyón Vasárnap délben megin­dult a forgalom a néhány órá­val korábban összeszerelt zu­­panjai Száva-hídon. A Hor­vátországot és Boszniát össze­kötő­ pontonhídon elsőként egy amerikai katonai szállító jármű, majd két mentőkocsi és több harckocsi haladt át. Az amerikai illetékesek el­mondták, hogy a hídon egyelőre még nem kelnek át a Boszniában szolgálatot teljesítő békefenntar­tó katonák. A második világhá­ború óta leghosszabb - 373 mé­ter hosszú - pontonhíd megnyi­tása több napot késett a Száva áradása és az esőzések miatt. Peter O 'Neil amerikai tábor­nok vasárnap bejelentette, hogy hamarosan megkezdődik egy második pontonhíd építése is Zupanja közelében. A tervek szerint a két hídon naponta több ezer katona kel majd át Bosznia területére. Vasárnap délben repülőgépen Mostarba érkezett Bernard Jan­vier tábornok, az IFOR-erők fő­­parancsnokának egyik helyette­se és Robert Rideau, a szarajevói francia szektor parancsnoka. A két francia főtisztet szállító C-­ 30-as típusú gép leszállásá­val hivatalosan is megnyílt a há­rom éve zárva lévő légikikötő. Az első gépek pénteken landol­tak a hercegovinai város repülő­terén, s a térségben állomásozó francia katonák felszereléseit szállították Mostarba. (MTI) T­űzvész a Zastavánál Hatalmas tűzvész pusztított újévre virradó éjszaka a kra­­gujeváci Zastava gépkocsi­gyárban. A tüzet hajnalra si­került eloltani. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség szerint a vasárnap este nyolc óra után fellobbanó lán­gok hatalmas károkat okoztak a jugoszláv autógyár raktáraiban s egyes üzemcsarnokaiban. A tűzvész szerencsére nem köve­telt emberéletet. A hatóságok egyelőre nem tudják, hogy mi okozta a tűzesetet. (MTI) Afganisztáni kudarc Kudarcot vallottak a legutób­bi moszkvai diplomáciai erő­feszítések az afganisztáni isz­lám fundamentalisták fogságá­ban lévő orosz pilóták kiszaba­dítására. Az orosz külügyminisztéri­um küldöttsége anélkül tért vissza az óév utolsó napján a tér­ségből, hogy egyáltalán találko­zott volna a tálibok vezetőivel. Az orosz külügyminisztérium illetékes területi főosztályát ve­zető Jurij Kotov egy diploma­tákból álló delegáció élén az Egyesült Arab Emírségekből utazott volna az afganisztáni Kandahárba, hogy tárgyaljon a tálibokkal az Il-76-os gép hétta­gú személyzetének szabadon engedéséről, illetve annak vég­leges dátumáról. Vasárnap azonban dolgavégezetlenül tért vissza, miután a tálibok még vá­laszra sem méltatták az orosz tárgyalási felhívást. (MTI) Felfordulás Prágában Betört és szétvert kirakatok, pezsgős-, boros- és sörösüvegek százai, felforgatott szemétkosa­rak, valamint különféle petár­dák maradványai jellemezték a cseh főváros központjának ké­pét az új esztendő napjának első óráiban. Rendőrségi becslések szerint a Vencel téren és az Óvárosi té­ren, illetve a környező utcákon mintegy 40-50 ezer ember, fő­ként németek, csehek és hollan­dok búcsúztatták az óévet. Prága központja ezekben az órákban olyan, mint egy szemétdomb - ismertette a helyzetet az újság­írókkal a rendőrség szóvivője. Incidensekről, lopásokról vagy másfajta komolyabb gondokról egyelőre nem érkeztek jelenté­sek. A károk felmérése és a nagy­­takarítás azonban csak most kez­dődik - jegyezte meg. (MTI) Földrengés Indonéziában Nagy erejű földrengés rázta meg az indonéziai Celebesz partvidékét az új év első napján. A földrengés ereje a Richter­­skála szerint elérte a hetes fo­kozatot. A helyi idő szerint hétfő dél­után 4 órakor bekövetkezett földrengés epicentruma a sziget Palu nevű kikötővárosától - a térség közigazgatási központjá­tól - mintegy 160 kilométerre északra a tengeren volt. A Toli­toli várostól délre fekvő Palem­­bang településnél a földrengés nyomán víz tört fel a talajból, ez azonban a lakosságot nem ve­szélyeztette, mert elővigyáza­tosságból már korábban kitele­pítették őket. (MTI) NAPLÓ Veszprém megye napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bartók Péter, Gajdos József, Horváth Éva, Horváthy György, Kovács József igazgató, főszerkesztő, Varga Domokos Péter felelős szerkesztő Levélcímünk: Napló-szerkesztőség, Veszprém, Szabadság tér 15. Pf. 161,8201. Telefonszámaink: Szerkesztőségi alközpont (ugyanitt információ a hirdetésfelvételről, panaszügyek) 88/427-444,427-043,427-643. Főszerkesztő, titkárság: 422-915. Sportrovat (tel./fax): 422-871. Kiadja a Közép-dunántúli Napló Kiadói Korlátolt Felelősségű Társaság, Veszprém Szabadság tér 15. Pf.161, 8201. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója. Telefon: 88/422-915. Telefax: 88/422-852 Telex: 32-355. Terjeszti a Magyar Médiaszerviz Kft., a Rábahir Rt., a Balaton-Hír Kft. Előfizetési díj egy hónapra 415,két hónapra 830, negyedévre 1245, fél évre 2490, egy évre 4730 forint. Előfizethető a Magyar Médiaszerviz Kft.-nél (Veszprém, Házgyári u. 12. Telefon: 88/406-467, tel./fax: 406-468), valamint a közbpcímaknál A NAPLÓ reklámirodájának telefaxszámai: 88/427-077,427-845. Pápai szerkesztőség, hirdetésfelvétel telefon, telefax: 89/313-344 (127-es mellék). Készül a Napló Multicom számítógépes szövegszerkesztő rendszerén. Nyomás: West Hungary Nyomdai Centrum Bt., telefon: 06(88)406-480 Felelős vezetők: B. Nacke és B. Brinkmann Kéziratot nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 25­ 061, ISSN 0133-2104 KRÓNIKA Továbbra is egyre csökken a magyarországi népesség Nincs változás a kedvezőtlen demográfiai folyamatokban Napjainkban egyre többet hallunk azokról a kedvezőtlen demográfiai folyamatokról - alacsony születésszám, magas halandóság amelyek követ­keztében nemcsak nemzetközi összehasonlításban, hanem az ország 30-40 évvel ezelőtti idő­szakához képest is egyre rosz­­szabb a helyzetünk. A megye népessége az or­szágoshoz hasonlóan 1981 óta csökken, ezt a csökkenést - az országostól eltérően - 1989-ig a vándorlási veszteség idézte elő. 1989-től váltotta fel a természe­tes szaporodást a fogyás, ame­lyet a vándorlási veszteség csak tovább erősített. 1990-1994 években a halálozási többlet mi­att 1246 fővel fogyott a megye népessége, a csökkenés aránya azonban az országos átlag alatt maradt. 1994-ben szűkebb régiónk­ban 4209 gyermek született, amely az elmúlt évtizedek leg­kevesebb gyermekszületését je­lentette. 1994 országosan is mélypont a magyar termé­kenység történetében, hiszen kevesebb, mint 116 ezer gyer­mek született, a teljes termé­kenységi arányszám pedig 1,64- re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi termékenységi vi­szonyok állandósulása esetén 100 nő 164 gyermeket hozna vi­lágra élete folyamán, amely 40-50 gyermekkel kevesebb, mint amennyi a népesség egy­szerű reprodukciójához szüksé­ges lenne. A születésszám, illetve a ter­mékenység visszaesésével együtt változott a szülő nők kor­­megoszlása is. Egyre csökken a 24 év alatti - a termelékenység szempontjából legfontosabb - korosztályok részesedése a szü­letések számából, amelyet a 30 év felett anyaságot vállaló nők arányának mérsékelt emelkedé­se nem ellensúlyoz. A kedvezőtlen népesedési helyzet alakulásában jelentős szerepe van a halandóságnak. A kilencvenes évek elejére a ha­lálozási viszonyok oly mérték­ben rosszabbodtak Magyaror­szágon, hogy ezer emberből át­lagosan 14,3 fő hal meg, ami­nek következtében Európában a legkedvezőtlenebb helyet fog­laljuk el. A megyére jellemző halandó­sági viszonyok trendje meg­egyezik az országossal. 1994- ben az ezer lakosra jutó 12,9 fős halálozás 4873 halálesetet je­lentett, ez 2,4 fővel magasabb, mint 1970-ben volt. A férfiak halandósága köz­tudottan magasabb a nőkénél. Veszprém megyében a legutób­bi években ezer férfira 14—15 halálozás jutott, míg a nőknél csak 10-11. Valójában a két nem halandósági különbségei ennél jóval nagyobbak, ameny­­nyiben a két népességet azonos korösszetételűnek tételezzük fel. A kormegoszlás hatásait ki­küszöbölő standardizált morta­litási ráta a férfiak esetében 15- 16, a nőknél mindössze 8-9 ez­relék között ingadozott a kilenc­venes években. A halálozási viszonyok ala­kulásában az öregedő korstruk­túra mindenképpen szerepet ját­szik. A halálozások mintegy há­romnegyede a megyében a hat­van éven felüli korosztályban következik be. Sajnos a közép­korú népesség (40-59 évesek) halandósága folyamatosan nő, s viszonylagos súlya igen jelen­tős, 1994-ben a halálozások kö­zel egyötöde. Ezen belül rendkí­vül magas a középkorú férfiak halandósága. E tekintetben 1994-ben hihetetlen rosszabbo­dás következett be, elsősorban a 30-34 és 45-59 éves férfiak kö­rében. Ezen korcsoportok ha­landóságának növekedése egy év alatt 40, illetve 20 százalék. Csökken a születéskor várha­tó élettartam, de kisebb mérték­ben, mint országosan, ezáltal az itt élő népesség életesélyei vala­mivel kedvezőbbek. 1993-ban a megyében élő férfiak 65,6 évével szemben a nők várható élettartama 75,2 év volt. (Or­szágosan a férfiaké 64,5 a nőké 73,8 év.) E kedvezőtlen tendenciák el­lenére a megyék halandósági rangsorában, amely az 1993. évi nyers, standardizált halálozási arányszámok, valamint a várha­tó átlagos élettartamok alapján készült. Veszprém megye la­kossága az ország egyik legked­vezőbb halandóságú népessége. Szemes Mária demográfus Éves számvetés Marcaltőn (Tudósítónktól) Az elmúlt esztendőben sem futotta másra Marcaltő önkor­mányzatának, mint hogy a köz­­intézményeit támogatta elsősor­ban. Az orvosi rendelő ennek el­lenére egy 12 csatornás EKG- berendezéssel, a fogszakorvosi rendelő pedig a mai kor igényeit kielégítő fogászati gépegység­gel gazdagodott 1995-ben. A nagy gondot jelentő szeméttáro­ló hely problémája is megoldó­dott egy korszerű szemétlerakó formájában. A temetők közvilá­gítását sem lehet a jövőbeni ter­vek gondjai közé sorolni, mert az önkormányzat ez ügyben is tett lépéseket. Februárban a marcaltői önkormányzat igaz­gatási területéhez tartozó Ihász községben 100 százalékos la­kossági hozzájárulással adták át a község ivóvízvezeték-rend­szerét. A földgázvezeték kiépí­tése s a telefonhálózat fejleszté­se egyelőre még várat magára. A község önkormányzata minden­esetre dicséretet érdemel, hogy munkaidejük csökkentése mel­lett a kevés költségvetés elosztá­sában ennyi mindenre jutott. Gulyás J. Attila Életmentő rendőr Aszófőn Öngyilkos akart lenni egy balatonfüredi férfi Lemondott életéről egy 34 éves balatonfüredi férfi, akit az aszófői körzeti rendőr mentett meg a halálos áramütéstől szombaton késő délután. Az egyik aszófői pince bejá­rata előtt egy vodkásüveget és egy személyi igazolvány mellé csúsztatott búcsúlevelet talált egy szőlősgazda. A levélben ez állt: „Amiért ezt tettem, csak az, hogy egyre szarabb az anyagi helyzetem és környezeti kap­csolataim valóságai.” Értesítet­te a férfi az aszófői körzeti meg­bízottat, akivel együtt a sötétben nekivágtak, hogy megtalálják a különös levél íróját. Nem mesz­­sze a pincétől a Vörösmái dűlő­ben észrevették, hogy egy alak kuporog a villanyoszlop tetején az öt méter magasban lévő húsz kilovoltos trafóállomás mellett. A kmb-s, Kovács Ferenc törzsőrmester, amikor megszó­lította a 34 éves M. Pétert, az il­lető azt válaszolta, hogy ne men­jenek hozzá közel, mert mind­járt megfogja a magasfeszültsé­gű vezetéket, s öngyilkos lesz. A körzeti megbízott, látva a füredi férfi eltökéltségét, rádió­ján beszólt a városi kapitányság ügyeletére, ahonnan értesítették az Édászt. A szakemberek ki­kapcsolták abban a térségben az áramot. Ez idő alatt ólomlába­kon haladt előre az óra mutatója. Kovács Ferenc javasolta az ön­gyilkosjelöltnek, hogy beszél­gessenek egy kicsit, mielőtt el­dobja magától az életét. A végén a rendőr és az aszó­fői N. László felmásztak a ma­gasba, ahol a vékonyan öltözött M. Péter már eléggé össze volt fagyva. Nehogy meggondolja magát, ezért odakötözték a tra­fóállomás korlátjához. A rendőrökkel együtt megér­keztek a füredi önkéntes tűzol­tók is, Wágner József törzsőr­mester vezetésével. Tolólétrán jutottak a magasba, ahol M. de­rekára bőrövet erősítettek, majd leengedték a földre. A rendőröknek csak annyit mondott az idős édesanyjával együtt élő férfi, mielőtt a mentő elvitte volna a kórházba kivizs­gálásra, hogy lakatosként van állandó munkahelye, de kerese­téből képtelen megélni. M. A. 1996. január 2., KEDD Gárdonyi Lajos halálára December 29-én devecseri otthonának kertjében váratlanul érte a halál Gárdonyi Lajost, a Megyei Továbbképzési és Ne­velési Tanácsadó Központ nyu­galmazott intézményvezetőjét. Melegszívű, barátságos, ked­ves embernek ismertem Gárdo­nyi Lajost, aki alapítója és első vezetője volt a Megyei Pedagó­giai Intézet jogelődjének. Ő in­dította útjára 1971-ben a Me­gyei Pedagógiai Híradó periodi­kát, amely ma az ország legré­gibb rendszeresen megjelenő folyóirata. 1947-től 1969-ig 22 éven át tanított a csopaki általá­nos iskolában, ahol egy ideig igazgató is volt. Pályáját a Fejér megyei Gárdonyban tanítóként kezdte, majd főiskolán tanári képesítést szerzett magyar-tör­ténelemből, az egyetemen pedig pedagógia tanári szakból diplo­mázott. Szerette hivatását, tanít­ványait, kollégáit. Szakmai tu­dását, rátermettségét elismer­ve előbb tanulmányi felügyelő­nek, később megyei vezető szakfelügyelőnek nevezték ki. 64 évesen 1977-ben vonult nyugdíjba, de nem nyugalom­ba. Túl a nyolcvanon is rendsze­resen részt vett a Megyei Peda­gógiai Körkép szerkesztőségi ülésein, vitákat kezdeményezett, tanácsokat adott. Egyik alapítója volt 1967-ben a Magyar Pedagó­giai Társaságnak. A didaktikai szakcsoport vezetőjeként vég­zett elismerésre méltó munkát. Szakcikkei, előadásai révén tekintélynek, emberi segítőkész­ségével, figyelmességével köz­szeretetnek örvendett a megye pedagógusai körében. Tavasszal találkoztam vele utoljára egy Ba­­laton-felvidéki kiránduláson. Korát meghazudtoló fürgeséggel tartott lépést a fiatalokkal. Gyászolják: felesége, gyer­mekei, unokái, kollégái, tanít­ványai, mindazok, akik ismer­ték, szerették és tisztelték. Örömökben gazdag, szép dolgos élete volt, amelyet kitün­tetésekkel is elismertek. 1967- ben lett kiváló tanár, 1976-ban Vajda Péter-díjas. 1994-ben kapta meg a rangos megyei Pro Comitatu-kitüntetést. Február 17-én ünnepelte vol­na 83. születésnapját. Horváthy Is :ntés egyik pillanata S KIHÍVÁS TL « n (Balatonfüred, Fürdő u. 20.) pályázat alapján - I f !* € ADJA ei" m­f talppá t­alálható 72 m2-es és 36 m2-es gyben vagy külön-külön P ‹ ο ο■ adási határideje: január 8. * '£';‡.t8s pályá ati kiírás az rt. vállalkozási és /agLonkwíi. i irodáján munkanapokon 1­0­^ 7-14 óra között átvehető,,73378/­H,A ^

Next