Napló, 1996. július ( 52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

4 NAPLÓ Egy falu felvirágoztatásáért Vasárnap délelőtt felavatták Ábrahámhegy új címerét és zászlaját Vasárnap Ábrahámhegyen a reggeli misén Szerenka Miklós plébános megszentelte a köz­ség új címerét és zászlaját. A hivatalosan mindössze egy híján húsz esztendeje létező község jelképeit a ceremónia részeként ünnepi menet vitte a templomból a művelődési házhoz. A rendezvényen a művelő­dési ház zsúfolásig megtelt nagytermében az ábrahámi ál­landó lakosok és üdülőtulaj­donosok mellett ott volt Sebők János országgyűlési képviselő, több szomszédos község pol­gármestere, és a környéken élő művészek közül is sokan el­jöttek. A XXI. századba való át­lépés előtt valamennyi telepü­lésnek fontos dolga, hogy fel­tárják múltjukat - mondta a jel­képeket felavató dr. Zongor Gábor. A megyei közgyűlés elnöke dicsérően szólt a Frank János grafikus készítette cí­merről, amely elbeszéli a va­lóságban több száz éves múlt­ra visszatekintő település törté­netét. A zászlót átvevő Gáspár Jó­zsef polgármester arról szólt, hogy a most felavatott jelké­pek a község minden lakójának, minden Ábrahámhegyhez kötő­dő embernek szólnak. Arra kér­nek mindenkit, hogy sorakozza­nak fel mögöttük a falu felvirá­goztatásáért. Ugyanezt a gondolatot foly­tatta dr. Göllesz Viktor, a Für­dőegyesület elnöke is, aki úgy vélte, hogy a falu csak az állan­dó lakosok és az üdülőtulajdo­nosok összefogása révén juthat előre. A jelképavató ünnepség ke­retében mutatták be Fekete Jó­zsef gyémántdiplomás pedagó­gus Ábrahámhegyi krónikáját. Mint az idős pedagógus el­mondta, a község történetét bemutató művet főként a falu­hoz évtizedek óta szorosan kötődő Pattantyús család által összegyűjtött dokumentumokra alapozta. Az ünnepség végén a bics­kei zeneiskola fesztiválzene­kar minősítésű fúvósegyüttese és mazsorettcsoportja adott színes műsort. A Csizmadia László karnagy vezette zene­kar a kiváló játék mellett arra is ügyelt, hogy a nemzeti éne­keinket a közös éneklést le­hetővé tevő hangfekvésben ad­ják elő. gy-­á. Gáspár József polgármester arról szólt, hogy a most felavatott jelképek a község minden lakójá­nak, minden Ábrahámhegyhez kötődő embernek szólnak. Arra kérnek mindenkit, hogy sora­kozzanak fel mögöttük a falu felvirágoztatásáért Fotó: Ásrány Korszerű gyógyszerek bemutatója A Sümegi Orvosklub nyári szünet előtti utolsó előadásán a Pfizer Biogal Kft. Győr-Mo­­son-Sopron és Veszprém me­gyei képviselői, dr. Morvai Dó­ra és dr. Boncz Ágota a bőr és köröm gombásodásának ha­tékony kezelésére előállított szerről beszéltek, amiből he­tente elég egyetlen tablettát bevenni. A New York-i székhelyű, mára 41 ezer alkalmazottat fog­lalkoztató céget 1849-ben ala­pította két német kivándorló. A cég a '40-es évektől nagy meny­­nyiségben állított elő penicillint, amivel több városnyi ember éle­tét mentette meg. A magyar piacon a nyolcvanas évek végé­től van jelen, hét importált gyógyszert forgalmaz. Az előadás után az egész­ségügyi szakemberek kérdések­re válaszoltak, a hibátlan meg­oldók között ajándéktárgyakat sorsoltak ki az előadók. Dr. Szí­jártó István háziorvos kérte a gyógyszerforgalmazókat, te­gyenek lépéseket, hogy a tb a korszerű, nagy hatású készítmé­nyeket magasabb százalékban támogassa. T. A. KÖRKÉP Akit a Balaton rabul ejtett Vágfalvi Ottónak, a Bala­ton festőjének nyílt kiállítá­sa szombaton Csopakon a kultúrházban szépszámú tisztelő és érdeklődő jelenlé­tében. A festőművészt a kö­zönségnek Albrecht Sándor mutatta be. Beszéde elején emlékeztetett arra, hogy Vágfalvi Ottó tavaly ünnepelte hetvenedik születés­napját. A Képzőművészeti Főis­kola elvégzése után Fűzfőgyár­­telepért kapott munkát. A sze­rencsi születésű művészt a Bala­ton sokarcú szépsége annyira rabul ejtette, hogy sohasem hagyta el ezt a vidéket. Művé­szetének legfőbb ihletője a tó, ezért méltán nevezik a Balaton festőjének. A Csopak Galériában látható kiállításának is ez a fő témája. Az előadó felhívta a közönség figyelmét értékeink megbecsü­lésének fontosságára. Vágfalvi Ottó egyéni stílusban, magyar lelkülettel varázsolja elénk a magyar tájat. Festményeinek méltatásakor a költők Balaton ihlette szép szavait idézte az előadó, hiszen a művész szín­gazdag festményei is lírai val­lomások. Végül a szép szerete­­tére biztatta a kiállításmegnyitó közönségét a veszprémi születé­sű költő, Endrődi Sándor sza­vaival: „Szeresd a szépet igazán / Ez adja a lét becsét. / Aki a szé­pet szereti / Szebbé teszi az életét." A kiállításmegnyitó ünnepi hangulatát emelte a Kállainé Gutscher Ágnes (zongora) és Szabó Orsolya (hegedű) által szuggesztíven előadott Sarasa­ié: Andalúziai románc. (A Csopaki Galéria nyári kiállí­tássorozatának egyik kiemel­kedő tárlata július 12-ig tekint­hető meg naponta 10-13 és 17-20 óráig.) h.gy. Ausztrál diáklány Sümegen Johanna Topson, a 16 éves ausztrál diáklány a nemzetkö­zi diákcsere-mozgalom szer­vezésében tavaly augusztus végén érkezett Magyaror­szágra. Európában is ekkor járt először. Az utazás előtt egy hónapig tanulta nyelvünket. Szókincse néhány mondat volt, Magyaror­szágról tudta: a fővárosa Buda­pest, alig tízmillió lakosa van, nemrég változások zajlottak le. Tanulmányait a szegedi gim­názium második osztályában kezdte, tavaszi szünet után jött át Sümegre. A tanévzáró ünnep­ségen magyarul búcsúzott az is­kolától és emlékül átadott egy ausztrál zászlót. - Olvastam Európáról, érde­kelt, milyen itt az élet. Káptalan­fán Csurgó Gáboréknál laktam. Hazatérésem után magyarul le­velezünk majd. Az iskola nehe­zebb, mint otthon, a középisko­lában szinte tudományos fokon tanítanak. Mindenki csak a fel­vételiről, a továbbtanulásról be­szél - árulta el tapasztalatait az ausztrál leány. - Az emberek segítőkészek, kedvesek, de gyakran panasz­kodnak, szomorkodnak, pedig ettől nem oldódnak meg a prob­lémáik. Kissé már rám is átra­gadt ez a negatív életszemlélet. A magyar konyha ízletes, de túl zsíros, sok a cukor, kenyér és a kolbász. Mióta itt vagyok, tíz ki­lót híztam. Július 13-án repülök haza Leetonba. Addig fürdök a Balatonban, kirándulok Pécsre és Veszprémbe, töltök néhány napot Angliában - mondta Jo­hanna folyékonyan magyarul. Tisler 1996. július 1., HÉTFŐ A Margit-rom igazi gazdái Szentmisét tartottak ebben az évben is a Szent Katalin-ko­­lostor romjainál Veszprém­ben, László-napon, szent ki­rályunkra emlékezve. „Bertalan, Isten kegyelméből veszprémi püspök... óhajtván, hogy Szent Katalin hozzánk ke­gyes legyen, ennek a Szűznek tiszteletére Veszprémben egy­házat építtettünk, s melléje apá­cáknak társaságát helyeztük, kiknek fenntartására káptala­nunk beleegyezésével jövedel­münkből évenkint 16 ezüst már­kát rendeltünk.” Lovassy Klárá­nak hat évvel ezelőtt a veszpré­mi levéltárban kutatva akadt a kezébe ez az alapítólevél. Akkor pont 750 éves volt a kolostor, amit ma Margit-romok néven is­merünk, mivel IV. Béla kirá­lyunk lánya, Szent Margit itt ne­velkedett. A kolostorrom a mai Szent László Plébánia területén áll. Klára, a városát szerető veszpré­mi polgár, úgy gondolta, István és Gizella városában nem árta­na Szent László királyunkról is megemlékezni. Az ügy érdeké­ben megnyerte a Szent Imre Cserkészcsapat támogatását is. Az épületrom a Margit téren, városi közterületen fekszik. Mint műemlék, a műemléki fel­ügyelőség gondozásában áll. Tulajdonképpen két gazdájának is kellene lennie. Mégis, mikor hat évvel ez­előtt a cserkészekkel kivonultak ide, hogy rendbe tegyék a kör­nyéket, több száz kiló gyomot kellett kiirtaniuk, hogy alkal­massá tegyék a területet az em­lékmise megtartásához. Azóta minden évben erre az alkalomra ez a lelkes kis csapat kitisztítja ezt a területet, ápolja az értékes műemléket. Tavaly a Davidikum kollé­gistái is bekapcsolódtak a nemes kezdeményezésbe, és segítenek a szentmise lebonyolításában. Ahogy szépülnek a környék há­zai, parkjai, a lakók is egyre in­kább magukénak érzik majd ezt a területet. Lehet, hogy valakik majd füvesítenek és esetleg gon­dozzák is azt. Talán majd akad egy odafigyelő kőműves is, aki megerősíti a laza köveket. A romoknál tartott szentbe­szédében az érsek atya kiemel­te: tenni kell a jót másokért, még akkor is, ha kritizálnak, irigy­kednek ránk ezért az emberek. Szentjeink példája is erre tanít bennünket. Szent László kirá­lyunk életét nagylelkű csele­kedetei kísérték végig. Ekkor még példaként állt országunk Európa előtt. Kérte nagy kirá­lyunk közbenjárását, hogy ta­nulják meg az emberek azt, hogy ne csak szavakkal, de tet­tekkel is szolgálják hazájukat, embertársaikat. Zeitler Gabriella A folt bizonytalan eredete Reggel, kávégőz, rohanás. Néhány perc múlva egy dupla, ormótlan és keskeny ajtóval birkózom. Kezemben egy csomag tisztításra megérett holmi, mellettem csemetéim. Végre a pulthoz jutok, micsoda sikerélmény, így azt sem bá­nom, hogy egy barátságtalan hodályban kezdem a napot. Előttem tucatnyi nő cseverész, közülük talán kettő dolgozik. Pakkom tartalmát szép sorjában egyikük elé kirakosgatom, akinek köszönését nem hallom. Ő tétlenül bámulja ténykedé­semet, majd barátságtalanul kérdi: Ez milyen folt? És ez? Hát az ott? Szégyenlősen nézek körbe, micsoda foltos, koszos hol­mikat pakoltam én a szigorú asszonyság elé? Megadóan be­vallom, fogalmam nincs arról, hogy ez és amaz milyen eredetű plecsni. Felbátorodva szóvá is teszem véleményemet, valószí­nűleg azért vagyok itt, hogy valamennyit eltüntessek. Igen ám, de neki minden folt pontos eredetét rá kell „vezetnie” a felve­­vőcédulára - akit erélyesen. Megegyezünk. Én nem válaszo­lok, mivel nem tudok, ő mégis átvesz. Dobál, csapkod, kapkod, grimaszol. A koszos holmiért közel ezer forinttal bűnhődöm. Sietve adnék át egy ötezrest. - Nem tudok visszaadni. Váltsa fel! - rivall rám. Rohanok gyerekestől megkésve, ám pénzem az egész környéken nem ap­­rózódik ezresekre. Futás vissza. Kérem, hogy csomagolja ösz­­sze a ruhákat, mivel a belvárosig idő híján most nem juthatok el. Válasz: zsörtölődés, megsértődés. Végül a kupac holmit kis híján hozzám vágja. A történet helyszíne Ajka, Higiénia Szol­gáltató Szövetkezet, amelyből sajnos csak egy működik a vá­rosban. Valószínűleg ezért olyan dölyfös és fellengzős a sze­mélyzet... Ámbár az is lehet, hogy ezen a reggelen én voltam túlságo­san naiv, ugyanis egy szolgáltatócégtől köszönést, kedvessé­get és pénzváltást vártam el. - Kovács - BEVEZETŐ ÁRON kínálunk svéd lambériát és hajópadlót Lambéria C minőség 860 Ft/m2 Lambéria 12,5x96 B minőség 1180 Ft/m2 Pózolt hajópadló 14x121 B minőség 1250 Ft/m2 Pózolt hajópadló 16x121 B minőség 1300 Ft/m2 Járóhajópadló 19­x121,146,171 1650 Ft/m2 Profil Holz Kft. , a veszprémi stadion területén ! Veszprém, Wartha V. u. 3. § Telefon: 06/88/427-689, Csepely | Jegyzés: 1996. június 28-tól augusztus 1-ig (Túljegyzés esetén előbb lezárható) A jegyzés során 10 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy m -mállami . .. . 1 z,J ~ t zjj * , m PRIVATIZÁCIÓS ÉS 1 db 10 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. Mm­t vagyonkezelő rt.

Next