Napló, 1996. december ( 52. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., HÉTFŐ Sziporkázó Zonta-advent Természetesen kevés volt az a nyolcszáz ülőhely, amit az idei Zonta-adventre előkészí­tettek a Veszprémi Egyetem aulájába, így némi késéssel kezdődött el szombaton este a legújabb Mendelssohn-va­­rázslat. Érdekes, hogy az ezer­re duzzadt tömegben bosszús arcot mégsem lehetett látni. A Zenta Hölgyklub Veszp­rém megyében huszonkét tagot számlál. Tevékenységük maga a megtestesült karitász, segítség­­nyújtás. Ennek anyagi feltételeit szívós szervezőmunkával te­remtik meg, elsődlegesen a mű­vészvilágot nyerve meg maguk­nak egy-egy nagyobb szabású közreműködésre, ahova szó sze­rint tódul a nép és szaporodik a bevétel. Ez utóbbi aztán az utol­só fillérig jótékony célra megy, az idén például százezer forint az ajkai kórház gyermekosztá­lyára, hogy ott mamaszobát le­hessen kialakítani. Ez a második Zonta-advent volt, tavaly is a Mendelssohn Kamarazenekar vállalta a fősze­repet. Kováts Péterék kitapasz­talták az akusztikai szempont­ból legjobb színpadelhelyezést, mi több, a világításul szolgáló sárga gyertyákat is pillanatok alatt a jó helyekre tették. A már említett várakozást, Bors alpol­gármester és a Zonta-hölgyek köszöntőjét követően a leg­szebb fényben csendülhettek fel előbb Albinoni Adagiójának, majd Händel Silete venti című motettájának hangjai. Az utób­biban a gyertyafényben minden eddiginél gyönyörűbb Feri Márta énekelte a szopránszóla­mot, aki mint énekművész, azért tud annyira tündöklő lenni, mert egyáltalán nem akar tündökölni. A szünet után Vivaldi Négy évszak című hegedűverseny­ciklusát játszotta a Mendels­sohn Kamarazenekar. Kováts Péter és a zenekar annyira tudja már ezt a művet, hogy szinte hi­hetetlen előadást képes belőle varázsolni. Abszolút módon készre formált tételekben, hal­latlanul pontos tónus- és hang­erőváltásokban, eleven ritmu­sokban gyönyörködhetett a pub­likum, a szólistaművész jóvoltá­ból pedig még ezen felül egy korszerűnek, mainak minősít­hető, XX. századi interpretálás­ban is. Persze, hogy rohamosan fogyott az erre az estére megje­lent audiokazetta, s az is nyil­vánvaló volt, hogy Bach Airjé­­nek ráadása nélkül Európa-hírű együttesünk nem úszhatta meg ezt a fantasztikus, embermeleg hangulatú koncertet. (vs.) A gyönyörű Feri Márta szopránszólama elbűvölte az aulát zsúfolásig megtöltő közönséget Gáspár Gábor felvétele Három festő együtt állít ki Füreden Csaknem harminc tájkép fogadja a látogatót szombattól a balatonfüredi közösségi ház Folyosógalériájában. Dr. Var­ga Iván festőművész kiállí­tását a füredi Aranyhíd Köz­­művelődési Kulturális Intézet munkatársa, Soltész Mária nyitotta meg. Dr. Varga Iván 1960-ban szü­letett, orvosi diplomát szerzett, ám tartós barátságot kötött a fes­tészettel, és immár művészként dolgozik. Alkotói módszerére a reneszánsz mesterek hatottak - mondta Soltész Mária. A mű­vész édesapja falusi körorvos volt, így gyermekkorában szinte bejárták az egész országot. Az ekkor szerzett élmények alap­vetően meghatározták művé­szetét. A vele együtt kiállító két pá­lyatárs, Surányi Zsolt és Sur­­jányi Zsófia képein is hasonló emlékek idéződnek fel. Őszi, barnás és téli, havas tájak, utca­sorok, tanyarészletek, magá­nyos, régi házak, parányi tavak, öreg ladikok jelennek meg a lágy, harmonikus színű műve­ken. A megnyitón dr. Peuserné Kis Szölgyémi Gabriella vezeté­sével a füredi Schola Kamara­­kórus működött közre. A kiállí­tás december 15-ig tekinthető meg. - kgy- KRÓNIKA NAPLÓ 3 Torgyán József kibékült a belügyminiszterrel? A kisgazdák korábbi veze­tését bűnös mulasztás terheli, amiért későn ismerték fel a nemzeti középosztály jelentő­ségét - mondta Torgyán Jó­zsef pártelnök az FKGP el­múlt szombati veszprémi poli­tikai nagygyűlésén. A kisgazdapárt jelenleg egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy minél több helyen létrehozza a polgári tagozatot, s ehhez az országos és megyei ka­binetrendszert is. A nagygyűlés előtti sajtótájékoztatón a pártel­nök bejelentette, egyelőre ebben a munkában a Veszprém me­gyeiek tevékenységével elége­detlen. „Erősebb szellemi bázis kell vidéken, mert nekünk nem kormányzati szinten lesznek gondjaink, miniszteri posztra annyi a jelentkező, hogy Dunát lehet velük rekeszteni.” A rendőrség országos és fő­városi vezetőinek menesztését Torgyán József egy jó irányú politikai stílusváltás jelének ne­vezte. Az elnök elmondta, a döntésről telefonon előre értesí­tette a belügyminiszter, egyéb­ként is „kibékült” Kuncze Gá­borral, szerinte a jövőben a kul­turált politizálást kell érvényesí­teni - természetesen ez nem jelenti, hogy a tőle megszokott kritikus hang megszűnt volna. A rendőr tábornokok leváltá­sát ezzel együtt a pártelnök elké­settnek és kevésnek tartja, „...a rákos daganat már szétterjedt az egész testben”. Lapunk kérdésé­re, miszerint a kisgazdapárt ho­gyan fékezné meg a szervezett alvilág harcát, Torgyán elmond­ta, ezt nem lehet csak rendőri eszközökkel megoldani. „Ha nincs olyan adórend, ahol tisz­tességesen lehet élni, választás­ként csak a feketegazdaság ma­rad, s ebbe belekényszerítik az embereket.” A nagygyűlésen a kisgazda­elnök élesen bírálta a kormány­zatot, amiért eltüntették a nem­zeti vagyon háromnegyed ré­szét. Szerinte még ennél is na­gyobb probléma, hogy olyan vagyonná alakították át, ame­lyik már­ újra nem használható fel a termelésben. Torgyán hangoztatta, az or­szág vezetésére új erő kell, mert már mindent elborít a korrupció, egyedül a kisgazdapárt maradt, amelyik „...még nem mocskoló­­dott be”. (új) Munka és lakás cigányoknak Nemcsak a cigányoknak, minden, halmozottan hátrá­nyos helyzetű embernek sze­retnénk segíteni munkahelyek teremtésével - nyilatkozta la­punknak Babai János, az Or­szágos Cigány Kisebbségi Ön­­kormányzat (OCKÖ) tagja, a Veszprém megyei koordiná­ciós iroda vezetője a Közmun­katanács hétvégi ülését köve­tően. A magyarországi cigányság foglalkoztatási helyzetének elő­segítése céljából Farkas Flóri­án, az OCKÖ elnöke által kez­deményezett találkozón megál­lapodás született, hogy az or­szágos cigány önkormányzat 1997 januárjában egy átfogó foglalkoztatási programot ter­jeszt a Közmunkatanács elé. A megbeszélésen Babai Já­nos felvetette, miként lehetne megvalósítani a már előzetesen a megyei munkaügyi központ és a megyei önkormányzat által is támogatott foglalkoztatási prog­ramot, amely Szentkirálysza­badján egy lakástömb felújítá­sával több cigány családnak biz­tosítana otthont. Dr. Halmos Csaba államtitkár, a Közmun­katanács elnöke megígérte, amennyiben a munkaügyi köz­pont a költségek 90 százalékát biztosítja, a hiányzó tíz százalé­kot a Közmunkatanács fedezi. Az OCKÖ vezetői szeretnék, ha az átmeneti foglalkoztatási program már idén elindulna, s szeretnék ezt minden lehetséges helyen tartós foglalkoztatássá alakítani. Ehhez a megyei mun­kaügyi központokban állandó összekötő munkatársat kíván­nak foglalkoztatni, Veszprém megyében a koordinációs iro­dán keresztül keresik a kapcso­latot az önkormányzatokkal, ke­resnek régi, felújításra váró épü­leteket, amelyeknek rendbeho­zatala munkát, utána otthont biztosítana a cigányoknak. Amennyiben a hétvégi meg­állapodásnak megfelelően a program elindulhat, úgy több száz embernek adhat hosszabb távon munkát. Az OCKÖ 1997. január 9-én nyújtja át pályáza­tait a Közmunkatanácsnak. árulás Pilinszky nevét vette fel a kenesei iskola A költő és prózaíró Pilinsz­ky Jánosra emlékeztek hétvé­gén Balatonkenesén, születé­sének 75. évfordulóján. Pénteken a nevét felvevő he­lyi általános iskola művelődési csarnokában a diákok zenés iro­dalmi műsorral idézték meg a költő szellemét, idézték fel ke­nesei kötődéseit. Pilinszky ugyanis 1931 és 1944 között a településen töltötte nyarait, vil­lájuk máig áll a Fürdő utcában. Szombaton a Rády József Sportcsarnokban ünnepélyes névadó ünnepséget tartottak. Kecskés József iskolaigazgató köszöntőjében az alkalom rend­kívüliségét emelte ki, hiszen az évforduló tiszteletére a diákok hónapok óta készültek, megis­merve a költő-író életútját, mun­kásságát. Többfordulós vetélke­dősorozaton mérték össze tudá­sukat, tehetségüket. Tüskés Tibor irodalomtörté­nész és Vattay Elemér fotómű­vész Pilinszkyre emlékezett. Kuti Csaba polgármester pedig avatóbeszédében az iskolanév­adót, mint a millecentenáriumi rendezvénysorozat egyik leg­kiemelkedőbb eseményét mél­tatta. Utalt a rendezvénynek a hazafias nevelés, a magyarság­­tudat erősítése mellett a nemes lokálpatriotizmusra serkentő je­lentőségére is. A település múlt­jának megismerése, emlékjelek állítása eddig is hagyományőr­zésre sarkallta az ott élőket. Dr. Balázs Pál esperes és Né­meth Tamás református lelkész megszentelte, illetve megáldot­ta az ünnepi alkalomra elkészült új iskolazászlót, majd a tanulók Pilinszky-verseket adtak elő, a Mendelssohn Kamarazenekar, a Dohnányi zeneművészeti szak­­középiskola, a helyi általános is­kola és a község összevont énekkara Mozart-, Bach-, Albi­­noni-műveket szólaltatott meg. Végül az iskola művelődési csarnokában Molnár Edit grafi­kusművész leleplezte az alka­lomra elhelyezett festményt, Péterfy Gizella művésznő alko­tását, amelyen a felsejlő Balaton hullámaiból az idős Pilinszky tekint ezentúl a diákseregre. A balatonkenesei Rády József Sportcsarnokban tartották az ünnepélyes névadó ünnepséget Újra Szabó Iván az elnök Nehéz és reménytelennek tűnő szerepet választott a nép­párt, amikor azt tűzte ki célul, hogy középen marad, miköz­ben a társadalom polarizáló­dik. Ezzel a gondolattal nyitotta meg Szabó Iván elnök szomba­ton a Magyar Demokrata Nép­párt I. országos küldöttgyűlését. A kilenc hónapja alakult párt 91 szervezete 2000 tagjának képvi­seletében 158 küldött vett részt a tanácskozáson, választ új elnö­köt, elnökséget, etikai és szám­­vizsgáló bizottságot. A délelőtti nyilvános ülésen Szabó Iván pártelnök elemezte a belpoliti­kai helyzetet. Szavai szerint a mai belpolitikai élet vitái a kor­mány jóvoltából „kicsinyes pozícióharcokról, pénzügyi tranzakciókról szólnak, a lénye­gi kérdések cinkos megkerülé­sével”. A néppárt szerint meg kell akadályozni, hogy bekövet­kezzék a társadalom végleges kettéválása szegényekre és gaz­dagokra. Az MDNP alapprog­ramja a németországi CDU programjában és a Magyar Ka­tolikus Püspöki Kar nyílt leve­lében foglaltakat tekinti mér­cének. A programról folytatott vita után titkos szavazással megvá­lasztották a párt új elnökét. Az érvényes szavazatot leadó kül­döttek közül 119-en Szabó Iván­ra, a jelenlegi elnökre adták a voksukat, míg 31 -en Pusztai Er­zsébetre, a másik elnökjelöltre szavaztak. A megválasztott el­nök, Szabó Iván sajtótájékozta­tót tartott, amelyen hangsúlyoz­ta: a helyzet nem érett meg a vá­lasztási szövetség kidolgozásá­ra. A néppárt elnöke különben is hosszúnak tartja a csaknem kétéves választási kampányt, mint fogalmazott: 1998 őszéig még nagyon sok minden történ­het. (MTI) Thürmer Gyulát támogatják A munkáspárt XVII. kong­resszusa vasárnap a szervezeti szabályzat módosításának vi­tájával folytatta munkáját Budapesten, az Építők-Liget Kongresszusi Központban. A kongresszus szombaton az első munkanap végén határozat­ban fogadta el A munkáspárttal a XXI. századba című rövid távú programot, illetve a központi bi­zottság beszámolóját az elmúlt két évről. A 750 küldött döntött az MSZP-vel való együttműkö­dés kérdésében, és úgy határo­zott, hogy 1997. január 1-jétől a munkáspárt felmondja az in­tézményes, szervezett, illetve kötelezettségvállalást jelentő együttműködést a szocialisták­kal önkormányzati kérdésekben. A kongresszus 831 leadott szavazatából 705 támogató vokssal ismét Thürmer Gyulát választotta a párt elnökének, a másik jelölt, Wirth Ádám 84 szavazatot kapott. (MTI)

Next