Napló, 1997. április ( 53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

4 NAPLÓ Származási bizonyítványt kell beszerezni a borhoz A Magyar Közlöny 20. szá­mában megjelent és részben már hatályba is lépett a földművelésügyi miniszter 17/1997. (II. 5.) FM-rendele­­te, amely főként a borforgal­mazás szabályait pontosítja. A már hatályos paragrafusok megengedik, hogy a palackozott borok címkéjén feltüntessék a hegyközségre utaló megjelö­lést. Több szőlőfajta felhaszná­lásával készült bor esetében a szőlőfajták neve mellett feltün­tethető a „kávé” vagy „cuvée” kifejezés. A bor előállítása so­rán keletkező borászati mellék­­termékek közül a borseprő, a de­­rítési alj, az aljbor, valamint a seprőtészta kizárólag jövedéki engedéllyel rendelkező vagy szeszelőállításra jogosult ré­szére hozható forgalomba. Kül­földi származású bort és borpár­latot csak akkor szabad tovább­­feldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behoz­ni, ha annak minősége a szárma­zási helyén hatályos jogszabá­lyoknak megfelel és az OBI mi­nősítette. A minőség-ellenőrzés során szükségessé vált laborató­riumi vizsgálatok költségeit a termék előállítója vagy forgal­mazója viseli, ha a vizsgálat a szabványtól való eltérést állapí­tott meg. Augusztus első napjától válik hatályossá a szőlő és bor szár­mazási bizonyítványával kap­csolatos paragrafus. Ebben sze­repel, hogy a szőlő és bor szár­mazási bizonyítványa igazolja, hogy az adott mennyiségű ter­més meghatározott termőterü­letről származik, és a bor megfe­lel a rendeletben megfogalma­zott követelményeknek. Hegy­községi településen csak hegyközségi tag termelő és fel­vásárló kérheti a származási bi­zonyítvány kiadását. A kérelmet az ültetvény fekvése szerint ille­tékes hegybírónál kell benyújta­ni, aki a kérelemben foglaltakat ellenőrzi, és a kérelmet továb­bítja a hegyközségi tanácshoz. Hegyközséggel nem rendel­kező településen a származási bizonyítvány iránti kérelmet az ültetvényhez legközelebb eső hegyközségi tanácshoz kell be­nyújtani. A kérelmezőnek kell igazol­nia, hogy a terméshez szükséges ültetvénnyel rendelkezik, illet­ve olyan személytől vásárolta, akinek az ültetvénye megfelel a feltételeknek. Ha a termelő a szőlőjét felvá­sárlónak adja el, akkor szárma­zási igazolást állít ki, ami alap­ján a felvásárló kérheti a szár­mazási bizonyítvány kiadását. A bor származási bizonyítványa iránti kérelemhez mellékelni kell a szőlőre vonatkozó szár­mazási bizonyítványt. V. I. Tavaszi takarítás Sümegen Két hétig lomtalanítottak húsvét előtt Sümegen. Szemétszállító teherautóval, darus kocsival rótták a köröket a városban a köz­­szolgáltató vállalat emberei, és elvittek a rozsdás kályhától a lyukas hordóig mindent, amire már nincs szükség a háztartá­sokban. Több mint hússzor fordultak a teherautók - tudtuk meg Oszkó Zoltán műszaki vezetőtől. Ezek után remélhetőleg tiszta lesz a város Fotó: Andrányi Ívnak a fogasok a Balatonban A Balaton négy pontján - Tihany keleti oldalán, Bala­­tonberény térségében,­­ Fo­­nyód-Bélatelepnél, valamint a Balatonszemes és Balatonlelle közötti részen - kihelyezték az ikrafészkeket. Ezek kötélre erősített borókaágak. Ugyanis a boróka nem süllyed le a ho­mokba és a víz alatt is meg­tartja a lombját. Mint azt Szakál Tamás, a sió­foki Balatoni Halászati Rt. ko­ordinációs igazgatója elmon­dotta: az ikrafészkekre ívnak a fogasok, a balinok és a keszeg­félék. Amikor az ikrafészkek megtelnek, egy részüket elvi­szik Balatonudvariba, ahol per­­metkamrás serkentéssel érlelik. Majd a Balaton északi partján, a parti nádasban víz közé kerül­nek. Azért az északi parton, mert itt mélyebb a víz, és az ikra a víz alatt marad, de nem süllyed az iszapba. Sajnálatos módon az ikrát is lopják. A halőrök szigorúan őrzik a fészkeket, az ikra lopá­sa büntetendő cselekménynek számít. Végül az ikrák nagy részét a Halászati Rt. halastavaiba he­lyezik ki. Majd kelés után, má­jus végén, június elején 3-6 centis nagyságban, előnevelt ivadék formájában visszahelye­zik őket a Balatonba. Ebben az évben több mint kétmillió ilyen nagyságú ivadékra számít a Ha­lászati Rt. A tavakban maradó ivadék ősszel, első nyarasként, 10-15 dekásan jut vissza a tóba. Tavaly 95 ezer első nyarast telepítettek a halastavakból a tóba. Idén öt­venezer a terv, de meglehet, hogy ezt túlteljesítik. Gárdonyi Béla KÖRKÉP Értelmiségiek klubja Ajkán A harmincötezres települé­sen közel 20 felsőfokú végzett­ségű fiatal ajánlotta fel segít­ségét a város és térsége helyze­tének javításához. Az EU-országokban gyakor­lat, hogy az értelmiségiek szer­vezetet hoznak létre az adott te­lepülés vagy régió gazdasági fellendítéséért. E példa nyomán az Új Atlantisz Térségi Társulás egy héten át a helyi médiában szólított fel arra, hogy minél többen vegyenek részt az ajkai értelmiségi klub megalakításá­ban. A hírverés ellenére alig húsz, nyelveket beszélő, külke­reskedelemben, idegenforga­lomban és gazdaságban jártas fiatal kereste fel múlt pénteken este az inkubátorházat, és csat­lakozott a Fiatal Értelmiségiek Világszervezetéhez (GS), ame­lyet Fürjes Balázs, a GS magyar elnöke mutatott be. Ahogy mondotta, a szervezet 1910-ben Amerikában alakult meg, napjainkban pedig a világ száz országában 400 ezer tagot számlál. Célja a világ jobbá téte­le azáltal, hogy a tagok szemé­lyiségüket folyamatosan fej­lesztik, polgári értékrendet is­mernek meg, és az egész világra kiterjedő kapcsolatrendszert hoznak létre, így olyan sikeres emberekké válnak, akik az adott régiót a legmegfelelőbb befek­tetőkkel, üzletemberekkel is­mertetik meg. A világszervezet saját szakmai programmal ren­delkezik, amelyet bárki megis­merhet, aki bekapcsolódik a munkába. (ke) Többletet a telekeladásból? (Tudósítónktól) Temploma héjazatának ta­valyi felújítására Raposka ön­­kormányzata 300, a lakók kö­zel 200 ezer forintot ajánlot­tak fel, az egyházközség egy­millióval járult hozzá a költségekhez. A művelődési ház épületének stabilizálására 614 ezer forintot fordított a település. Az idei, 11,4 millióval elfogadott költ­ségvetés bevételi oldalát jelen­tősen javítja, ha a 12, egyenként 350-400 ezer forintos telek gazdára talál. Szűcs Árpád pol­gármester elmondta: szociális segélyezésre 220, családi pótlék kiegészítésére 360 ezer forintot különítettek el, havi 1500 forint nevelési segélyt öt kiskorú után fizet az önkormányzat. Három polgár ápolási díja 372 ezer fo­rinttal szerepel a kiadási olda­lon. Szigliget önkormányzata a taposkai iskolások után 210 ezer forintot kért, Tapolca március elejéig nem jelezte igényét. Jövedelempótló támogatást öten, gyermeknevelésit négyen kapnak. Raposka Hegymagassal kö­zösen 1995-ben alakított pol­gárőrséget. m­ A kultúráért Bakonynánán (Tudósítónktól) A bakonynánai általános és zeneiskolában a sok egyéb rendezvény mellett immár ha­gyománnyá vált a vers- és pró­zamondóverseny is. A tavaszi szünet előtti utol­só tanítási napon a tanulók is­mét összemérhették tudásu­kat, felkészültségüket, ügyessé­güket. A nevelőtestület tagjaiból ál­ló zsűri korcsoportonként az el­ső három helyezettet jutalmazta oklevéllel. A kiemelkedő telje­sítményt nyújtott versenyzők szintén oklevelet kaptak. Fürst Gábor 1997. április 1., KEDD Ezüstkereszt az aljegyzőnek Dr. Straub Rozália, Ajka aljegyzője és a polgármesteri hivatal lakosságszolgálati irodájának vezetője a közelmúltban a Ma­gyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át Kuncze Gá­bor belügyminisztertől a tárcánál rendezett ünnepségen. Dr. Straub Rozália két évtizede ténykedik a közigazgatásban. Húsz kollégájával együtt az általános igazgatási, a gyámügyi és ifjú­ságvédelmi, valamint az egészségügyi és szociális ügyek felelőse Fotó: Mészáros A minőség hazai háromszöge Immár harminc éve hasz­nálják hazánkban a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböz­tető emblémáját. Azóta ez a jel a gyártók, termelők, kereske­dők, de a vásárlók körében is egyre ismertebb, és valóban a minőségi termékek kategóriá­jába tartozó árukat jelöli.­ ­ Minden évben kétszer van pályázati lehetőség: tavasszal és ősszel várjuk azoknak a jelent­kezését, akik beneveznek ebbe a mindenki számára hasznos versengésbe - válaszolta lapunk érdeklődésére Király Lajos, a Kiváló Áruk Fóruma szervező munkatársa. - Idén az első kör ezen a héten zárul le, majd kö­vetkezik az értékelés. Aki el­nyeri az embléma használati jogát, folyamatosan feltüntethe­ti azt terméke csomagolásán, amennyiben a rendszeresen sor­ra kerülő ellenőrzéseken is meg­állja a helyét. A Veszprém megyében tevé­kenykedő cégek közül egyéb­ként talán a legismertebbek a Pápai Hús Rt. termékei, ame­lyek a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját viselhetik. A szak­ember szerint már 1993 óta fo­lyamatosan megfelelnek a be­nevezett készítmények a szigo­rú szabályoknak, és az első be­jegyzett értékelést követően im­már negyedik éve rákerülhet a csomagolásra a minőség ma­gyar háromszöge. B. P. Kárpát-medencei adatbázist szeretne a világszövetség A Magyarok Világszövetsé­ge (MVSZ) Veszprém megyei szervezete nemrég tartotta közgyűlését a veszprémi re­formátus egyházközség gyüle­kezeti termében. Meghívott vendégként Ku­­rucz Attila, a világszövetség anyaországi régiójának elnöke a határon túli magyarság érdeké­ben folytatott, napi politikától mentes, az ifjúságot megnyerni tudó nemzeti összefogásról be­szélt. Feltétlenül szükségesnek ítélte egy kárpát-medencei in­formációs hálózat létrehozását. Kövy Zsolt, a veszprémi szer­vezet elnöke beszámolójában az MVSZ jubileumi (millecente­náriumi, az ezeréves iskolát, az '56-os forradalom 40. évfordu­lóját ünneplő) központi és me­gyei rendezvényeit méltatta. A júniusi Magyarok Világkong­resszusa és a szervezet októberi forradalmat ünneplő közgyűlé­se történelmi esemény volt, mondta. Felidézte az áprilisi, veszprémi Gyermek, család, társadalom című programot, az augusztusi pápai történelmi is­kolák találkozóját és a soproni tudományos tanácskozást az ezeréves iskolázásról. A szervezet idén júniusban rendez konferenciát Szülőföl­dünk, a Kárpát-medence cím­mel. té Vasútra épített turizmus Egyéves előkészítés után a közelmúltban megalakult a Szövetség a Bakony-vidék tu­rizmusáért és a vasútért. Az egyesület elsődleges célja a festői Bakonyt átszelő Győr- Veszprém vasútvonal megőr­zése mellett az érintett telepü­lések, kistérségek fejlesztése. Az alapító okiratot a MÁV-on kívül több vonal menti telepü­lés önkormányzata és néhány vállalkozó írta alá. Az ötletet az adta, hogy ta­valy a brit Közlekedéskutatási és Információs Hálózat, vala­mint az ugyancsak brit Utazás Élményekért közlekedési és idegenforgalmi cég tanácsadói más vasutaknál már sikeres pro­jektjeiket Magyarországon is­mertették. Tették ezt mindazért, hogy segítséget nyújtsanak a MÁV-nak a helyi vasutak tu­risztikai lehetőségeinek fejlesz­téséhez és segítsék a vasútvona­lak mentén lévő vidéki térségek gazdasági fejlődését. A nemrégiben alakult szövet­ség elsődleges feladatának tart­ja, hogy szervezzék és segítsék az együttműködését mindazok­nak a helyi, kormányzati, önkor­mányzati, vállalkozói és civil szervezeteknek, akik céljaik megvalósításában részt kíván­nak venni.­­ Munkánk során gyakorlati megoldásokat javaslunk, és igyekszünk megvalósítani a vo­nal gazdaságos működtetését. Fokozott figyelmet fordítunk az érintett térség természeti, műemléki környezetének és a vasút menti táj szépségének a megőrzésére - fogalmazta meg legfőbb célkitűzéseiket Csonka László, a regionális vasút üzlet­vezetője, elnökségi tag. Terveik között szerepel, hogy előbb­­utóbb a Veszprém-Győr közötti vasútvonal valamennyi önkor­mányzata mellett a térség tele­püléseit is bevonják munká­jukba. S hogy a vasúti turizmussal érdemes foglalkozni, igazolja, hogy a nemrégiben megrende­zett Utazás '97 kiállításon nagy sikerrel szerepelt a MÁV Rt. személyszállítási szolgálata. - tóth -

Next