Napló, 1997. szeptember ( 53. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

.."".■...■...................­.............«1 ÁRA: 27 Ft­­­7~| Lili. évfolyam, 203. szám . VESZPRÉM MEGYE NAPILAPJA 1997. szeptemre 1., HÉTFŐ MA Szavazásnál nem számított A döntésen igazán csak azok lepődhetnek meg, akik nem ismerik Karászi Mi­hályt. 5. oldal Ha mindenki adna egy picit , meglátott ott egy szívbe­teg kislányt, kék körmök­kel, feketülő szájjal, s egy­szeriben eldőlt, hogy mit is akarunk cselekedni. 5. oldal Legyenek újra úttörők? Az államnak az ifjúsági kér­désekhez való hozzáállása is hagy kívánnivalót maga után. 6. oldal A szenvedély lángolásával Hamarosan már 400 darab pecsétes, évszámos téglából álló gyűjteményt tudtak fel­mutatni, amit kortörténeti dokumentumokkal, építő­ipari szerszámokkal a VÁÉV-szállón mutattak be. 7. oldal A banda játszik tovább Nekik mindegy, hogy ci­gányt, magyart vagy vo­­lánt játszanak. 8. oldal Mi okozta a fekete pénzeket? A részvények árfolyama Magyarországon is lénye­gesen erősebben emelke­dett, mint ahogy javult mögöttük a gazdasági telje­sítmény. 9. oldal Te legyél a példa! Ünnepélyes tanévnyitó a Pápai Református Gimnáziumban Alig néhány éve újrakezdett működése alatt máris messzi földre szállt el a Pápai Reformá­tus Gimnázium jó híre. A több mint négyszázhatvan év alatt le­gendás növendékekkel büszkél­kedhetett az intézmény, sőt ma is járnak ide történelmi nevek viselői. A négyszázhatvan nö­vendék, közöttük 120 első osztályos munkáját csaknem száz felnőtt segíti, soraikban neves művészek, tudós profesz­­szorok egyaránt megtalálha­tók. A címerében eperfát viselő intézmény tegnap tartotta ün­nepélyes tanévnyitóját a temp­lomban. A ceremóniát megelőző is­tentiszteletet dr. Márkus Mihály püspök vezette. Miután közös zsoltáréneklésre szólított fel, majd Pál apostol első leveléből idézett, a püspök a személyes példamutatás fontosságát elem­ző beszédet tartott. „Mondják, a mostani fiatalok előtt nincsenek példák. Vagy ami még ennél is rosszabb, mi, mai felnőttek va­gyunk a példa. Én azt mondom: ne várjatok példára, ti magatok legyetek a példa!” Iránymutatá­sa szerint minden pápai refor­mátus diák feladata példának lenni beszédében, magavisele­tében, megjelenésében, hitében, tisztaságában. Tisztelniük illik a hagyományokat, kivéve a rossz hagyományt, például a kisseb­­bek megleckéztetését. Ellenke­zőleg: az egymás segítése min­denki kötelessége. Márkus püspök úr után rövid irodalmi és zenei átkötés követ­kezett, majd az iskola igazgató­ja, Kálmán Attila köszöntötte a megjelent szülőket, diákokat, kollégákat. Rengeteg informá­ciót adott az iskoláról. Elmondta például, hogy Pápán elsőként ők állnak állandó Internet-kapcso­latban a világgal. A tanórákon felül náluk heti hetven óra áll a „Szabadon tenyészik” jelmon­dat megvalósulása érdekében a diákok rendelkezésére, hogy a sok jó (értsd: kulturális, műve­lődési és sport-) lehetőség kö­zül mindenki kedvére választ­hasson. Az intézményt a következő jelzőkkel mutatta be: reformá­tus, magyar, igényes, hagyo­mányápoló, nyitott, sokoldalú és a jó iránt elkötelezett. Azt, hogy szigorú, nem mondta ki, de ezt is érzékeltette. Az erények és követelmények kiváló eredmé­nyeket szülnek. Míg az előző két érettségiző évfolyamnak „csu­pán” közel hetven, az idén érett­ségizetteknek csaknem nyolc­van százalékát fölvették fel­sőoktatási intézménybe. A nehézségek azonban itt is nyilvánvalóak. „Megjöttek a tankönyvek, és meg kell monda­nom, észveszejtően drágák” - mondta például az igazgató. Egy elsős növendék szülei dur­ván tizenkét ezer forintot kény­telenek erre áldozni. Ami pedig a hagyományok továbbélteté­­sét illeti: „Szeretnénk újra meg­honosítani azt a régi reformá­tus köszöntést, hogy Áldás-bé­kesség!” A Pápai Református Gimná­zium tanévnyitója az új pedagó­gusok, majd az elsős növendé­kek ünnepélyes eskütételével és közös énekkel fejeződött be. (vs.) Négyszázhatvan növendék, köztük százhúsz elsős kezdi meg ma a tanulmányokat Pápán Fotó: Gáspár Gábor Diana hercegnő tragikus halála Diana hercegnőt, a modern, bátor, az emberi gondokra oly érzékeny asszonyt nagyon sze­rették Franciaországban. Ha­lála fájdalmasan megrázza országunkat. Ezt jelentette ki Jean-Pierre Chevenement francia belügymi­niszter vasárnap hajnalban, a párizsi Pitié-Salpetriere kórház­ban, ahová a 36 éves hercegnőt az éjjel egy órakor bekövetke­zett tragikus gépkocsibaleset után rendkívül súlyos állapot­ban szállították. Az orvosok há­rom órán át küzdöttek az életé­ért, gégemetszést hajtottak vég­re, majd két órán át szívmasz­­százst kapott, de a hercegnő már nem nyerte vissza eszméletét. Hajnali 4 órakor bekövetkezett halálát végső soron a tüdejében valósággal szétrobbant artéria okozta. Chirac franca elnök, majd a tragédia miatt La Ro­­chelle-ből visszatért s egy órára a párizsi kórházba látogató Jos­pin kormányfő fájdalmas döb­benetének adott hangot, s mély részvétét fejezte ki a londoni ki­rályi családnak, az áldozatok ro­konainak és az egész brit nép­nek. A baleset nem sokkal va­sárnap hajnali egy óra előtt kö­vetkezett be Párizs szívében. A „paparazzik”, a pletykalapok „fotós hiénái” elől szökni igyek­vő hatalmas fekete Mercedes 600-as a Pont de l 'Alma híd alatt átvezető, kissé leszűkülő alagút­­ban a legalább 150 km/órás se­bessége miatt nem tudta bevenni az enyhe balkanyart. Hatalmas erővel nekiütközött a szemben lévő sávokat elvá­lasztó betonoszlopok egyiké­nek, majd a jobb oldali falnak. Hiába működtek a légzsákok, az ütközés ereje oly nagy volt, hogy a megerősített Mercedes hűtője berepült az utastérbe. A megerősített karosszériájú autó totálkárossá lett. (További rész­letekül. oldalon.) Diana walesi hercegnő, aki ha­lálos balesetet szenvedett Az oktatás reformja Az 1997/98-as tanév kor­szakhatárt jelent a magyar közoktatásban. A most induló reform legfőbb célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a jövő munkaerő­piaci követelményeinek, neve­zetesen annak, hogy a mai fiata­lok már ne csak magyar állam­polgárként, hanem európai pol­gárként is megállják a helyüket. Mindehhez az új Nemzeti alap­tanterv bevezetése mellett a közoktatási struktúra, a tanárok képzési és továbbképzési rend­szerének gyökeres átalakítása, illetve az informatikai és ide­gennyelvi képzés átfogó fejlesz­tése szükséges. A költségvetés biztosítja en­­nak anyagi feltételeit, hiszen az 1997. évi 191 milliárd forinttal szemben jövőre már 213 milli­árd forint jut a központi büdzsé­ből a közoktatásnak. Minderről az országos tanévnyitóra Eger­be látogató kultuszminiszter be­szélt vasárnap. Magyar­­Bálint elmondta, hogy az oktatási kor­mányzat továbbra is elő kívánja segíteni a középiskolai képzés bővülését. (MTI) (Részletek a 2. oldalon.) Nyugodt, önfeledt ünneplés A veszprémi állatkertnél tartották a megyei vadásznapot A vadászati törvény megszü­letett, ezekben a napokban a va­dászkamara megalakítása a régi, ősi szenvedély hódolóinak a legfőbb feladata - mondotta kö­szöntőjében Suchmann Tamás, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a veszprémi állatkert bejáratánál. Ezekben a napokban az egész országban vadásznapot tarta­nak, hogy áttekintsék a felada­taikat, felfrissítsék a tudásukat, hogy szórakozzanak. A legtöbb helyen, mint Veszprémben is, megtartják a Hubertus-misét, melyen megadják az elejtett vadnak a végtisztességet. A teg­napi veszprémi ünnepségen Nimród-érmeket adtak át azok­nak a kiemelkedő vadász sze­mélyiségeknek, akik rendkívül sokat dolgoztak az utóbbi idő­ben. Ilyen elismerésben része­sült­­totó Tamás, a Verga Rt. ve­zérigazgatója, aki rendkívül so­kat segített a vadászoknak ab­ban, hogy területhez és va­dászati lehetőséghez juthassa­nak. Ilyen érmet kapott Imre Já­nos és Papp Gyula, a Marcal- Bitva-közi Vadásztársaság el­nöke is. Ez a vadásztársaság egész busszal képviseltette ma­gát az ünnepségen, a Gulya­dombi erőpróbákon és a vadász­fórumon. Nemcsak ők, akadt még néhány vadásztársaság, ahonnan ugyancsak többen jöt­tek el Veszprémbe ünnepelni. Egy évvel ezelőtt feszült, bi­zonytalan volt a légkör az ünne­pen. Elsősorban azért, mert nem tudták, hogy miként alakulnak ki az új vadászterületek, lesz-e lehetőségük vadászni. Mára már eldőltek ezek a kérdések, és ép­pen emiatt sokkal vidámabb, felszabadultabb volt a vadász­nap. A vadásztársaságok tagjai összemérték tudásukat a vadfel­ismerésben és más szakmai kér­désekben, megszervezték a ha­gyományos vadfőzőversenyt, és voltak olyan vidám vetélkedők is, mint egy terepjáró elhúzása, illetve farönkdobálás. Az ünnep után azonban dol­gozni is kell, így például a me­gye vadászai ma szervezik meg a vadászkamara előkészítő bi­zottságát. V. I. A vadászünnep hagyománya a Hubertus-mise, melyen az elejtett vadnak adják meg a végtisztes­séget Fotó: Gáspár

Next