Napló, 1997. december ( 53. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

MA Gödör hátán gödör Almádiban Az Öreg-hegyen árok ár­kot ér, a meredek-szűk ut­cácskákban közlekedni még gyalog sem egyszerű. 5. oldal Barátnőjük szüleitől loptak A három fiatal lopott kulccsal jutott be a lakás­ba, ahol csak néhány per­cet töltöttek, mert tudták, hol kell lennie a pénznek. 5. oldal Egy hosszú élet „gazdagsága” Tóvári Lajost a megye Pro Comitatu-díjjal tüntette ki nemrég. Jó egészségnek örvend ma is, szabadidejé­ben a kórusvezetés mellett tangóharmonika-órákat ad gyerekeknek. 6. oldal ­­itagadás az örökségből Még a köteles rész sem jár annak, akit az örökhagyó a végintézkedésében kita­gadott. 7. oldal Óvónő vagyok, de másképpen Óvónőnek lenni elegendő életprogram. Csakhogy egyedülállóként megélni ebből a gyönyörű hivatás­ból nem nagyon lehet. 8. oldal Válságban a nyelvművelés A nyelvben tükröződik egy-egy etnikai közösség szellemisége, lelki alkata, amit őrizni, ápolni kell. 8. oldal Lili. évfolyam, 280. szám VESZPRÉM MEGYE NAPILAPJA 1997. december 1., HÉTFŐ A szférák randevúja A gazdasági és a politikai élet képviselőinek estje Veszprémben Hetedszer találkoztak a Vállalkozói szféra es­télyén megyénk gazdasági, közigazgatási és poli­tikai életének képviselői szombaton este a veszp­rémi Petőfi Színházban. A bál médiatámogatói között szerepelt lapunk, a Napló is. Az estélyt a veszprémi székhelyű Szféra Bala­ton Kft. szervezte, amely az esemény ötletgaz­dája, a Szféra Kft. negyedik, július óta működő vidéki képviselete. A vendégek szerint a bál szín­vonalát emelte, hogy az előkészületeket a térséget jól ismerő szakember végezte. Az est folyamán lehetett szavazni, nyerni és böngészni az Interne­ten a SzféraNet friss üzleti információit. Megje­lent a bál különkiadványa is. (Tudósításunk a 3. oldalon, Üzlet és politika szópárbaja címmel.) A helyi politikusok és az üzletemberek rendhagyó szópárbajt vívtak a színpadon Fotó: Andrányi András Elégedetlen fürdőegyesületek Az elmúlt évben lezajlott át­alakulás legnagyobb vesztese a Balatoni Szövetség és a Ba­­laton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége volt - jelentette ki a BFSZ szombati konferen­ciáján dr. Dobozy Dániel el­nök Balatonkenesén. A huszonegy tóparti egyesü­letet tömörítő szervezet hagyo­mányos fórumának bevezető­jében a házigazda Kuti Csaba polgármester adott áttekintést a kenesei, akarattyai üdülőtelep történetéről. A szövetség vezetője a für­dőegyesületek és az önkor­mányzatok viszonyával foglal­kozott. A bevezetőben idézett megállapítását főként arra ala­pozta, hogy a régió önkormány­zati, gazdasági és kormányzati illetékeseit tömörítő Balaton Fejlesztési Tanácsban a BSZ csak tanácskozási jogot kapott, a BFSZ pedig a meghívottak lis­tájára sem került fel. Az a csa­pat nincs ott a tanácsban, amely­nek érdekében főleg létrejött, mondta, és támogatást kért a je­len lévő polgármesterektől, kor­mányzati képviselőktől a meg­­hívotti státus elnyeréséhez. Dobozy Dániel és Basa Ist­ván főtitkár egyaránt úgy vélte, hogy a településeken is nagyobb beleszólási lehetőséget kellene adni a fürdőegyesületeknek az őket is érintő ügyek eldöntésé­ben. Mert egy olyan jelentős helyi vagyont képviselő réteg­ről van szó, amelynek érdekei sokszor ütköznek az állandó lakosság vélt vagy valódi érde­keivel. Fel kellene végre is­merni mindenkinek a közös érdekeket. Egyik hozzászóló ehhez azt tette hozzá, hogy az együttműködés lehetőségét mindenképpen törvényi úton kellene rendezni. (Balatonfűzfő segítséget kért címmel folytatás a 3. oldalon.) Kormányzásra készül a kisgazdapárt Az ajkai Nagy László Városi Művelődési Központ minden szegletében párosával állított rendezők várták és irányítot­ták a tömeget szombaton dél­után, ugyanis mintegy hétszáz ember volt kezdetben kíváncsi a Független Kisgazdapárt el­nökének, dr. Torgyán József­nek a szónoklatára. Torgyán doktor Ajkára tör­tént megérkezése után a helyi egyházi vezetőkkel találkozott, majd a városházán beszélgetett Marton József polgármesterrel. A késéssel kezdődött sajtótájé­koztatón elmondta: a polgár­­mester úr megkérte őt, hogy jár­jon közbe Ajka érdekében a megyegyűlésben dolgozó kis­gazda képviselőknél, ám ő ezt kénytelen volt visszautasítani, lévén az FKGP alulról építkező párt, s az elnök nem fog bele­szólni a helyi szervezetek és képviselők működésébe. Arra a kérdésre, hogy milyen ügyben próbált így lobbyzni az ajkai polgármester, a pártelnök nem válaszolt. A nemzetiszínű és európai uniós zászlókkal díszített szín­padon azután két és fél órás beszédet tartott. A rajta kívül tíz tagot számláló elnökségben többek között felesége, Cseh Mária, Pintér Kornél megyei elnök, Rátosi Ferenc megyei főtitkár éppúgy helyet kapott, mint a helyi kisgazda elnök, Peternics Mihály. (A kisgazdák három pillére címmel tudósítá­sunk a 3. oldalon.) Az azötven perces szónoklatai Torgyán József az FKGP jövőké­pének három pillérére, a biztonságra, a jólét megteremtésére és a magyarságtudat újjáélesztésére építette fel Fotó: Mészáros József Megbukott a cseh gazdasági csoda Václav Klaus, Közép-Európa szolgálatikig rangidős miniszter­­elnöke napokon belül távozik a cseh kormány éléről. A cseh (csehszlovák) gazdasági reform atyja, aki nyolc évvel ezelőtt a „bársonyos forradalom” napjaiban merész elképzelésű liberá­lis közgazdászként robbant be a nagypolitikába. Később öt éven keresztül a cseh kormány elnöke volt, fél évvel azután távozik posztjáról, hogy kénytelen volt beismerni: kormánya gazdaságpolitikája mégsem volt annyira tökéletes, mint azt szerte a világban fen­nen hirdette, s komoly korrek­ciókra szorul. Mindezek ellené­re Klaus szimbóluma volt és ma­rad is a cseh (csehszlovák) re­formoknak, s távozásával min­denképpen egy korszak zárul is. 1989 őszén Csehszlovákiában éppen felbomlóban volt a totali­tárius rendszer. (További részle­tek Klaus kenőpénzek áldozata címmel a 2. oldalon.) Polgári értékrend A társadalmi párbeszéd előfeltételei A polgári értékrendet vissza kell ültetni a köztudatba, mert anélkül nincs polgári társada­lom, és Magyarország nem ta­lálhat kiutat a jelenlegi nehéz helyzetből. Ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a Profesz­­szorok Batthyány Köre fogadott el szombaton a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyete­men. A dokumentumban többek között a társadalmi párbeszéd fontosságára hívják fel a figyel­met. Állásfoglalásuk leszögezi: közérdeket szolgáló kormányra, szabálytartó rendőrségre, gyor­sabban működő igazságszolgál­tatásra van szükség. A társaság megítélése szerint az oktatási rendszer elősegíthetné a polgári értékrend elterjedését, de ehhez meg kellene szüntetni a tanárok és az iskolák „végzetes” pénz­ügyi kiszolgáltatottságát. (MTI) Közös gondjaink A mezőgazdaság az egyik legjelentősebb népgazdasági ágazat valamennyi közép-kelet-európai posztkommunista országban - szögezték le a Közép-európai Demokrata Fórum szombaton elkezdődött és vasárnap zárult nemzetközi mezőgazdasági ta­nácskozásán Lakitelken. A több mint tíz ország ke­resztény-konzervatív pártjainak és agrár szakértőinek résztvéte­­lével lezajlott konferencia egy­ben további mezőgazdasági fó­rumok első lépcsője volt. A cél ugyanis az, hogy a közép-kelet­­európai országokban végbe­ment rendszerváltozás megha­tározó pártjai, a jobbközép erők azonos álláspontokat alakítsa­nak ki a mezőgazdaságot illető­en is. Ez annál is inkább lehetsé­ges, mivel mint ez a nemzetkö­zi eszmecserén kiderült, vala­mennyi érintett országban szin­te teljesen azonosak e téren is a gondok. Ezek sorában minden­hol fenyegető a spekulatív, va­lamint a külföldi tőke megjele­nése. Egyöntetűen ítélték meg, hogy a családi gazdaságok élet­képessé tétele nemcsak a mező­­gazdaság további fejlődésének alapja, nemcsak nemzeti érdek, de ez felel meg szerkezetileg is a nyugat-európai agrárgazdasági gyakorlatnak. (MTI) Palotán drágul a közlekedés Közeledik az év vége, ez abból is látszik, hogy sorban érkez­nek az áremelési kérelmek - jegyezte meg Leszkovszki Ti­bor polgármester Várpalota önkormányzati képviselő-tes­tületének legutóbbi ülésén, amikor az 1998. évi helyi köz­lekedési díjakról tárgyaltak. A Várpalotai Volán Kft. által készített előterjesztéshez csatol­ták dr. Tétényi Tamás, a pénz­ügyminiszter főcsoportfőnöké­nek a polgármesterhez írt leve­lét, amelyben 13-14 százalé­kos árszintemelkedést jeleznek 1998-ra, s a PM-ben javasolják ehhez igazítani a helyi tömeg­­közlekedési díjakat is. Bebesi István, a Várpalotai Volán Kft. ügyvezető igazgató­ja, önkormányzati képviselő be­jelentette, a PM inflációs tervét a cég tudomásul veszi, ám az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján azért 18 százalékos emelést terveznek. Az elkövetkezendő időszak terveire, a pápai, zirci és várpalotai Volán összevonásá­val létrehozandó Bakony Volán Kft.-re utalt Falussy Sándor képviselő, felvetve: Pápán a kö­zelmúltban megemelt jegy ára 60 forint, Várpalotán viszont 1998-ra 70 forint a terv, miként lehet ezt majd egy cégen belül egyeztetni? Falussy emlékezte­tett arra is, Pétfürdő elszakadása után az összvonalas bérlettel ke­vesebb helyre lehet majd eljutni, tehát magasabb díjért szerinte alacsonyabb szintű szolgáltatást várhatnak a polgárok. (Folyta­tás a 3. oldalon, Palotán nő az utazás ára címmel.)

Next