Napló, 1998. május ( 54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

2 NAPLÓ Szavazásra buzdít a BM Május elsején meg­kezdte az országgyűlési választásokon való részvé­telre buzdító pártsemleges tájékoztató kampányát a Belügyminisztérium - kö­zölte pénteken Németh Krisztina, a minisztérium sajtófőnöke. Elmondta: országszerte 100 darab óriásplakátot helyeztek ki a nagyvárosokban, illetve azok bevezető útjain. Emellett több tízezer különböző méretű plakát és szórólap ösztönzi a választópolgárokat arra, hogy minél többen járulja­nak az urnákhoz május 10- én és 24-én. Munkáspárti ellenérvek A Munkáspárt a magyar NATO-tagsággal kapcso­latos korábbi aggályait, ellenérveit hangsúlyozza az amerikai szenátusi dön­tés után is - nyilatkozta tegnap Thürmer Gyula elnök. Hozzátette: ebben a helyzetben a következő parlament feladata annak biztosítása, hogy ne kerül­hessenek atomfegyverek és idegen katonák magyar területre, csapatainkat pe­dig nem vihessék kül­földre. A MIÉP és a külügy Csurka István a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke az USA szenátusának döntését úgy minősítette: „a külügymi­nisztérium keresztülvitte akaratát”. Ugyanakkor azt hangoztatta: a csatlakozás Magyarország számára semmi hasznot nem hoz. Hitelre várnak a háziorvosok Békássy Koppány, a Magyar Orvosi Kamara titkára a háziorvosok rác­kevei konferenciáján el­mondta: egy felmérés sze­rint a háziorvosi hálózat­tal a páciensek döntő több­sége elégedett. Termé­szetesen a színvonal további emelésére van szükség, ám ennek gátja, hogy nincs megoldva a rendelők új berendezései­nek megvásárlását segítő finanszírozás, és hitel kel­lene a rendelők magánosí­tásához is. (MTI) KRÓNIKA Bankárok börtönbüntetése A másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság kihirdetett ítéletében jogerősen elítélték az időközben megszűnt Agrobank Rt. vezetőit. A képen: Kovács Mihály (3 év próbaidőre felfüggesztve másfél év szabadságvesztés, kétmillió forint pénzbüntetés) és Kunos Péter (2 év börtön, másfél millió forint pénzbüntetés) elhagyja a bíróság épületét a tárgyalás után MTI fotó Hazánk stabilizáló tényező Meggyőződésem szerint az amerikai szenátus döntése teljesen biztossá teszi az utat Magyarország felvételéhez a NATO- ba - nyilatkozta Horn Gyula szocialista pártelnök, miniszterel­nök pénteken Budapesten azzal kapcsolatban, hogy az ameri­kai szenátus jóváhagyta a NATO-bővítés dokumentumait. Hárn úgy ítélte meg, hogy a döntésben kifejezésre jutott az is: hazánk következetes szom­szédsági politikát folytat, és Magyarország nem véletlenül a közép-kelet-európai térség sta­bilizáló tényezője. A csatlako­zási menetrenddel kapcsolatban a politikus emlékeztetett arra, hogy immár a NATO ötödik tagállama támogatta integrá­ciónkat. A tervek szerint 1999 áprilisában az észak-atlanti szö­vetség megalakulásának 50. év­fordulóján kerül sor Magyaror­szág felvételére. A Fidesz - Ma­gyar Polgári Párt üdvözli, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa ratifikálta Magyaror­szág NATO-csatlakozását - kö­zölte Orbán Viktor pártelnök pénteken, és hangsúlyozta, a szenátus döntésével a csatlako­zási folyamat várhatóan fel­gyorsul. A Fidesz szerint az 1990-es rendszerváltás egyik fő célkitűzése valósul meg azzal, hogy Magyarország tagja lesz a NATO-nak. Hasonlóan véleke­dett a többi parlamenti párt vezetője is. Kuncze Gábor (SZDSZ) nagy sikernek tartja, hogy a szenátusi vita során senki nem kérdőjelezte meg Magyar­­ország NATO-alkalmasságát. Torgyán József (FKGP) szerint így véglegesen bezárult a kom­munizmus mögött az ajtó Magyarországon és új kapuk nyílnak a világ felé. Lezsák Sándor (MDF) kiemelte, hogy a tárgyalásokat még az ő kormá­nyuk kezdte meg, s hozzátette, meg kell oldani a hadsereg civil ellenőrzését és rendezni a hiva­tásos tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak jövedel­mét. Magyarország végre egy olyan szövetségi rendszerhez tartozhat, amely stabilizáló és békefenntartó jellegű - nyilat­kozta Szabó Iván (MDNP). Alapvetően üdvözlendő ese­ményként értékelte, az ameri­kai szenátus döntését Pálos Miklós (KDNP), ugyanakkor kijelentette: mint minden kato­nai szervezethez való csatlako­zás­­ „kicsit vegyes érzésekre okot adó” ez a lépés. (MTI) Huszonnégymilliárd a bankra A kabinet döntött egyes használaton kívüli laktanyák sorsáról is A Postabank 24 milliárd forintos tőkeemelését indokolva Kiss Elemér kormányszóvivő elmondta, hogy bár az angol befektető nem tudta felmutatni azokat az okmányokat, amelyek elengedhetetlenek a tőkeeme­lésben való részvételhez, lehe­tőség van arra, hogy ha a befek­tetői csoport eleget tesz a szük­séges feltételeknek, később tőkét emeljen a pénzintézetben, vagy kivásárolja a Magyar Fej­lesztési Bank által jegyzett rész­vényeket. Többek között döntöttek arról is, hogy június 15-től 0,1 százalékponttal csökken a forint csúszóleértékelésének mértéke, ami így havonta 0,8 százalékos lesz. Ezt a lépést az év eleji ked­vező gazdasági folyamatok alapozták meg. A kormány elfo­gadta a magyar állam tulajdoná­ban és a Honvédelmi Miniszté­rium vagyonkezelésében lévő kilenc eredménytelenül pályáz­tatott ingatlan térítésmentesen települési önkormányzati tulaj­donba adásáról szóló előterjesz­tést is, mely hat települési önkormányzat érint. Ezek vár­hatóan szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspoliti­kai céllal hasznosítják majd az épületeket. (MTI) Autonómok az autonómiáról Négy szakszervezeti konföderáció, az Autonómok, az Értelmi­ségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Liga, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) az MSZOSZ-től külön ünnepelte május elsejét, mert szerintük a munkásszolidaritást nem lehet alárendelni a választásnak. Az Autonómok sátrában Bor­sit János társelnök sajtótájé­koztatón ismertette a szakszer­vezeti szövetség álláspontját. Május elseje olyan érték, amit nem sajátíthat ki az aktuálpoli­­tika, a választási kampány. A több mint 100 éves hagyomány, a bátor munkáskiállás, tiszte­letre kötelezi a szakszervezete­ket. Az a tény, hogy a négy kon­föderáció külön ünnepel az MSZOSZ-től, jelzi, gondok van­nak az együttműködéssel. Az MSZOSZ azzal, hogy a válasz­tási kampány részévé tette az ünnepet, feladta politikai önál­lóságát - hangoztatta Borsik. Aktuális szakszervezeti kérdé­sekről elmondta: a Liga Szak­­szervezetek határozatlanságát nem tudják elfogadni, miszerint hol az Autonómoknak, hol a Munkástanácsoknak tesznek együttműködési ajánlatot. Ilyen körülmények között az Autonó­mok hamarosan lezárják az együttműködésről megkezdett tárgyalásokat. Azt javasolják továbbá, hogy csak azok a helyi szakszervezetek minősülhesse­nek reprezentatívnak, amelyek valamely országos konföderá­cióhoz tartoznak. (MTI) Torgyán József összehívatná A Független Kisgazdapárt országos elnöksége kezdemé­nyezte az Országgyűlés nemzet­­biztonsági bizottsága ülésének rendkívüli összehívását — kö­zölte tegnap Torgyán József pártelnök. A parlamenti bizott­ság összehívását az teszi szüksé­gessé, hogy Torgyán József és felesége, Cseh Mária „rendkí­vüli súlyos mulasztásokat” tapasztalt a személyük elleni merénylettel kapcsolatos nyo­mozásban. Torgyán József elmondta: a személye őrzésével megbízottak magukra vannak hagyva, és a vizsgálat során súlyos mulasztásokat követtek el a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai. (MTI) 1998. május 2., SZOMBAT Küszöbön a megegyezés Megnyílt az Európai Unió rendkívüli értekezlete Tegnap Brüsszelben meg­kezdődött az Európai Unió rendkívüli értekezlete, amely a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) indulásának utolsó rész­leteit hivatott tisztázni. Pénte­ken este a pénzügyminiszterek, szombaton az állam- és kor­mányfők szintjén folyik a talál­kozó. A miniszterek nagy része meggyőződését fejezte ki, hogy az ülésen sikerül megoldani a még nyitott kérdéseket, köztük a leendő központi bank elnöké­nek személyéről folyó vitát. A miniszterek javaslatot tesznek arra, hogy mely államok vegye­nek részt az EMU kezdőkörében - erről ma véleményt mond az Európai Parlament, és ezt követi az állam- és kormányfők végle­ges határozata. Statisztikák sze­rint a világ legnagyobb kereske­delmi hatalma jön létre a tizen­egy országot magában foglaló EMU megteremtésével. (MTI) Újnácik tüntettek Lipcsében A német rendőrség vízágyúk bevetésével és gumibotozássa tudta csak megakadályozni, hogy tömegverekedés alakuljon ki pénteken Lipcsében egy szélsőjobboldali gyűlés résztvevői és a szélsőbaloldali ellentüntetők között. A péntekre erődítménnyé alakított szász vásárvárosban a rendőröknek előbb a szélső­­jobboldali gyűlés ellen tüntetők mintegy ötezer fős tömegével gyűlt meg a bajuk. A „nácik takarodjatok!”­­ jelszót skan­dáló tömeg soraiból álarcot viselő szélsőségesek, az úgyne­vezett autonómok több ízben kövekkel, palackokkal és vas­golyókkal dobálták meg a rend­őröket. Erre a napra a szomszé­dos tartományokból és a határ­őrség karhatalmi alakulatától érkezett erősítéssel növelték meg a lipcsei rendfenntartó erők létszámát, amely meghaladta a hatezer főt. A idegengyűlölő, nacionalista és antikapitalista nézeteket hirdető Német Nem­zeti Demokrata Párt (NPD) napok óta tartó jogi huzavona után péntekre virradóra kapta meg a végső engedélyt a gyűlés megtartására. A párt által remélt több mint 15 ezer ember helyett mintegy hatezren gyűltek össze a Népek csatája emlékmű előtt, amely egykor a nácik kedvelt felvonuló területe volt. A gyű­lés végén a szélsőjobboldaliak dobálták meg kövekkel a rend­őröket, akik erre gumibotozás­­sal válaszoltak. Az összecsapá­sokban végül négy ember sebe­sült meg és húsz személyt vettek őrizetbe. (MTI) Garantált minimum Itáliában? Az olasz kormány kísérleti jelleggel szeretné bevezetni Itáliá­ban a garantált minimális jövedelmet: az elképzelések szerint az ország egyes városaiban a legnehezebb körülmények között élő szegények havi jövedelmét az állam egészítené ki 500 ezer lírára (mintegy 56 ezer forintra). A kormány legutóbbi ülésén elfogadott törvényerejű rendelet három évre biztosítaná azt, hogy mintegy tucatnyi olasz város­ban, településen a legszegé­nyebbek „minimális beilleszke­dési jövedelemhez” jussanak. Az intézkedés célja az, hogy a legnehezebb körülmények kö­zött élőket megmentsék a reménytelen szegénység miatti társadalmi kirekesztődéstől. Olaszországban a „szegénységi küszöb” jelenleg az egy főre jutó havi 600 ezer líra jövede­lem. Az olasz statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a sze­génységi küszöb alatt található az olasz családok egytizede; hivatalosan 6,5 millió olasz szá­mít szegénynek. Ez az európai közösségen belül nagyon magas arány: miközben ma már Itália az 5. számú gazdasági hatalom­nak számít a világban, az Euró­pai Unióban a „szegények” ranglistáján szintén az 5. helyen van, Portugália, Görögország, Spanyolország és Írország előzi meg. A kísérletbe bevont tele­püléseket még csak ezután fog­ják kijelölni, de többségük az ország déli részéről kerül majd ki: a szegény családok 70 száza­léka délen él. A támogatást első­sorban az olyan családoknak szánják, ahol több kiskorú, illetve fogyatékos gyermek van. A társadalmilag garantált mini­mális jövedelem mostanáig ismeretlen fogalom Olaszor­szágban. Valósággá is csak a törvényhozás jóváhagyása teheti. A kísérletre a javaslat az elkövetkező 3 évben összesen 286 milliárd lírát irányoz. (MTI) Vádirat betörő rendőrök ellen Helyszíni szemléknek álcázták a lopást az „ügybuzgó” zsaruk A Budapesti Katonai Ügyészség elkészítette a vádira­tot betörésekkel vádolt rend­őrök ügyében. A vádiratot szer­dán kapta meg a Fővárosi Bíró­ság katonai tanácsa. Társtettes­ként, folytatólagosan, különö­sen nagy értékre bűnszövetség­ben elkövetett betöréses lopá­sokkal és szolgálatban köteles­ségszegés katonai bűncselek­ménnyel vádolja a Budapesti Katonai Ügyészség H. Tamás volt rendőrzászlóst és további 12 rendőrt, valamint egy polgári személyt. A vádlottak - a BRFK VI-VII. Kerületi Rendőrkapi­tányság három bűnügyi nyo­mozója és tíz gépkocsizó járőre - 1996 novemberétől 1997 május végéig azokon a napo­kon, amikor éjszaka szolgálat­ban voltak mintegy húsz esetben számítógépeket és műszaki cik­keket árusító üzletbe törtek be. A bűncselekményekkel csak­nem 50 millió forint kárt okoz­tak. A nyomozás megállapításai szerint N. László büntetett elő­életű polgári személy abban ál­lapodott meg H. Tamás rendőr­zászlóssal - aki helyszíni szem­lebizottság vezetője volt - és társaival, hogy amikor szolgá­latban vannak, szemrevételezik az üzleteket és kiválasztják azt, amelyikbe N. László majd betör. Miután ezt megtette, tele­fonon értesítette a szemlebizott­ság vezetőjét és az ügybe beava­tott járőröket, akik azonnal a helyszínre siettek. Az üzletbe bementek, és amire szükségük volt, bepakolták szolgálati gép­kocsijukba, és az egyébként üres helyszínelőtáskába. Ezt követően az előírásoknak meg­felelően biztosították a hely­színt, illetve megtartották a szemlét. A lopott árukat N. László ismeretlen személyek­nek értékesítette. Az „ismeret­len betörők” felderítésére indí­tott nyomozások nem vezettek eredményre. A rendőrök ellen lefolytatott nyomozás során az okozott kárnak csak a töredéke térült meg. A bűnügy tárgyalá­sa előreláthatólag júniusban kezdődik. (MTI)

Next