Napló, 1999. november (Veszprém, 55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. november 1., HÉTFŐ KRÓNIKA A turizmus és a fejlesztések Nem illeszkedik a balatoni régió szervezete az uniós rendszerbe Optimális hatású turisztikai fejlesztést csak a környezethez igazítva, abba építve szabad végrehajtani. A fejlesztésnél az összes kapcsolódó elemet csak együtt szabad fejleszteni - szö­gezte le határozottan dr. Len­gyel Márton, a Magyar Turisz­tikai Egyesület elnöke a szerve­zet hagyományos szemináriu­mán a zánkai Gyermek- és Ifjú­sági Centrumban pénteken az ország minden részéről érkezett turisztikai vállalkozók, mene­dzserek, helyi, térségi turiszti­kai szakemberek előtt. Az őszi kurzus központi té­mája a turizmus és a regionali­­tás összefüggéseinek vizsgálata volt. A vasárnap zárult fórumon a terület elméleti szakemberei, az érintett szervezetek, állami intézmények képviselői mutat­ták be a regionalitást, mint a tár­sadalom, illetve a gazdaság spe­ciális szerveződését a turizmus­ban, és szóltak a turizmus regio­nális fejlesztéséhez szükséges elemzési, tervezési, értékelési módszerekről, illetve azok gya­korlati alkalmazásáról. A turisztikai régiók szerveze­ti és intézményi rendszeréről dr. Aubert Antal, a Janus Pannonius Tudományegyetem docense be­szélt. Mint elmondta, a rend­szerváltás után erodálódott irá­nyítási rendszert az utóbbi évek­ben kezdték újraépíteni, és máig nem épült ki megfelelően a re­gionális rendszer. A legnagyobb hiányosságok között említette, hogy a balatoni régió szerveze­te nem illeszkedik az Európai Unió által elfogadott rendszer­be. S nem tisztázódtak megfe­lelően a különböző szempontok alapján létrehozott, egymás te­rületének egy-egy részét lefe­dő régiók kapcsolódásának, együttműködésének szabályai sem. Dr. Laposa József, a bala­toni területrendezési terv vezető tervezője a területi szintű terve­zés információszükségletéről, dr. Tasnádi József a turizmus re­gionálisan felépített marketing­jéről beszélt, a Központi Statisz­tikai Hivatal vezető munkatár­sai pedig a turizmus gazdasági hatásainak mérési lehetőségei­ről szóltak. A szeminárium résztvevői­nek a hagyományos esti gasztro­nómiai programokhoz kapcsol­va tájékoztatást adott az érintett szervezetek terveiről, munkájá­ról dr. Bóka István országgyűlé­si képviselő, a Balaton Fejlesz­tési Tanács elnöke és Lasztovi­­cza Jenő, az Országos Idegen­­forgalmi Bizottság elnöke, a parlament turisztikai bizottsá­gának alelnöke.­ ­ffy ígéretekkel tele a padlás Nyílt levél a veszprémi országgyűlési képviselőknek Indián közmondásokban nem vagyok járatos, ezért egy ma­gyart idézek: ígéretekkel tele a padlás - mondta Hartmann Fe­renc, a veszprémi közgyűlés szocialista frakciójának vezető­je pénteken, amikor dr. Szalay Andrással, a szabadelvű képvi­selőcsoport vezetőjével együtt sajtótájékoztatón ismertették a veszprémi országgyűlési képvi­selőkhöz, Bernáth Ildikóhoz és dr. Horváth Balázshoz intézett nyílt levelüket és annak okát. A Veszprémben többségben lévő nem kormánypárti frakció­kat az vezette a levél megírásá­hoz, hogy a parlament előtt lévő jövő évi költségvetés alapján - a pénzügyi szakemberek számítá­sai szerint - a város az idei álla­mi juttatás 96,6 százalékát kap­ja csak. A személyi jövedelem­­adóból 55 százalékkal kevesebb kerül vissza a városhoz, s a nor­matívák emelése sem ellentéte­lezi ezt. Pedig mind mondták: a hiányzó pénz közel azonos a közművesítésre, útfelújításra, oktatási, közművelődési intéz­mények korszerűsítésére szánt­tal, illetve fele lehetne a városi sportcsarnok beruházási költsé­gének is, amihez a kormánytól egyetlen fillért sem kapnak. A két frakcióvezető a sajtótá­jékoztatón kifogásolta azt is, hogy a kormány többletfelada­tokat ró az önkormányzatokra, s ezzel a települések önállósága a '70-es évek második felének ta­nácsi finanszírozási szintjére csúszik vissza. A lakáshoz jutás kedvezőbb feltételei sem terem­tődnek meg, mert az ígért két­millió forint egy részét az ön­­kormányzatoknak kellene előte­remteni, amire csak adóemelés­sel tudnának forrást találni. A­­szocialista és szabadelvű frakció ezért emlékezteti a két veszprémi egyéni országgyűlési képviselőt a kormányprogram­ban megfogalmazottakra. Mint mondották: elfogadják, hogy szükség van a települések kö­zötti szolidaritásra, de elvárják, hogy a kormány is szolidáris le­gyen az önkormányzatokkal.­ ­ horváth - A jövő záloga (Folytatás az 1. oldalról.) Szent Imre fiatalon halt meg, de teljes életet élt, ahogy Jézus Krisztus is. - Becsüljük meg a fiatalokat, ők a jövő zálogai! - hangsúlyozta az érsek. - Buz­dítsuk őket a tiszta életre, a sze­retet és a szerelem megbecsülé­sére, az értékek megőrzésére. A misét követően Szécsi Fe­renc plébános örömét fejezte ki, hogy Szent Imre lett a kápolna védőszentje. Köszöntötte a falu és az egyházközség legidősebb polgárát, Matkaicsek Imrét. A papkeszi református gyülekezet lelkésze, Huszár György az ösz­­szetartozásról s a békességről beszélt, megemlékezett a refor­mációról és a Don-kanyar áldo­zatairól. Az ünnepi szentmisét szeretetvendégség zárta. -la COZR.NELR. pénzváltó Veszprém, Szabadság tér 12. (Szürkebarát borozó mellett) Telefonszám: (88) 329­ 000. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,35 18,70 CHF 157,00 160,50 DEM 129,00 131,50 ESP 1,5100 1,5650 GRD 0,7550 0,8000 ITL 0,1300 0,1340 LEK 28,9077 29,9079 USD 240,00 246,00 Érvényes: 1999. november 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 1-21 óráig. Internet www.gokinfo.hu Regionális irodát nyitnak (Folytatás az 1. oldalról.) Köztük lesznek egyebek kö­zött az egyházak, a régiókban működő ifjúsági szervezetek képviselői is. A gyermek- és if­júsági programiroda több száz­millió forintjának hetven száza­lékát osztják szét pályázók kö­zött. A veszprémi iroda, amely még az idén megnyílik az or­szágban elsőként, a Megyei Közművelődési Intézetben kap helyet. A jövőben négy főállású munkatárssal dolgoznak. Rövi­desen kiírják a pályázatot, amely alapvető követelmény­ként határozza meg, hogy az ott dolgozóknak felsőfokú végzett­sége legyen, társalgási szinten tudjanak valamilyen idegen nyelven beszélni, legyen jártas­ságuk az ifjúsági munkában. A következő esztendő végére mind a hét hazai regionális iroda megalakul, amelyek majd a mi­nisztériummal és egymással ál­landó elektronikus kapcsolat­ban állnak. (m. a.) Nagykövetek Badacsonyban (Folytatás az 1. oldalról.) A szüret után a borvidék ter­méséből a Badacsony Borászati Szövetkezet 150 éves pincéjé­ben Lichnecker Gyula elnök adott ízelítőt. A sor egy különle­gesen finom 1986-os szürkeba­ráttól egy, az idén termett irsaiig terjedt. A diplomaták - köztük több borosgazda - elismerően szóltak a megkóstolt italokról. Nagy sikert aratott a kúria étter­mében felszolgált ízletes Jókai­­bableves, szüreti vegyes tál és vargabéles is. Az ebéd a Tilinkó Zenekar és a Badacsony Tánc­­együttes fergeteges műsorával zárult, amelynek végén a kör­nyék táncaival is megismerked­tek a diplomaták. A badacsonytomai szüreti ünnep zárásaként a vendégek hamuban sült pogácsa helyett a Szent Orbán-pince boraiból kaptak útravalót, amely mellé Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke egy-egy CD-t is átnyúj­tott mindenkinek a megye kultu­rális értékeiről. győrffy A szüretnél, a préselésnél csak a saját szedésű szőlő mustjának megízlelése aratott nagyobb si­kert a külföldi diplomaták körében Andrányi András felvétele Engedélyeket kell megújítani Jövő év március 30-ig százöt­vennégy tevékenységi körre vonatkozóan meg kell újítani a telepengedélyeket. Azoknak a vállalkozásoknak, melyek ezt elmulasztják, kezdő vállal­kozásként lényegesen drágáb­ban kell megszerezniük az en­gedélyt - hangzott el a Veszp­rém Megyei Iparszövetség el­nökségének minapi ülésén. Hörömpöly László, az Ipar­­szövetség országos és megyei elnöke elmondta, hogy kérték a vállalkozások terheinek enyhí­tését és az engedélyezés egysze­rűsítését. Ez azonban nem jelen­ti azt - Nagy Imre tanácsos sze­rint -, hogy késlekedhetnének az érintettek, mert nemcsak a te­lep alkalmasságát kell igazolni, hanem ismét be kell szerezni a tevékenységhez a hatósági hoz­zájárulásokat. A rendelet azokat a tevékenységeket érinti főként, amelyeknél a felhasznált anya­gok, gépek veszélyeztetik a kör­nyezetet. A kormányrendelet azokra is vonatkozik, akik akár bedolgozóként olyan ipari, szol­gáltató, raktározási tevékenysé­get folytatnak, amelynek kere­tében egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy a zavaró környezeti hatások miatt leve­gő-, víz-, talajszennyezés, zaj­hatás léphet fel. Az alapeljárás ötezer, a fellebbezési eljárás pe­dig hatezer forintba kerül. Az eljárás speciális szakmai isme­reteket igényel, ezért célszerű műszaki, környezetvédelmi, munkavédelmi és más érintett területek szakembereinek a köz­reműködését kérni. Mezei Erzsébet, a megyei iparszövetség főtanácsosa az adótörvények jövő évi várható változásait ismertette. Elmond­ta, hogy szigorodnak az általá­nos forgalmi adó visszaigénylé­sének szabályai. Az adótörvény módosítása elsősorban az egy­séges adó- és járulékfolyószám­­la-rendszer kiépítését szolgálja. vndo Haladnak az őszi munkák Jövőre harmadával magasabb árakra számítanak a gazdák Az gyenge minőségű földek mind nagyobb részét hagyják műveletlenül, mert a növényter­mesztés sem nyereségesebb, mint a mezőgazdaság többi ága­zata, és sok termelőnek nincsen pénze arra, hogy jó minőségű vetőmagot, elegendő műtrá­gyát és permetszert vásároljon. Akiknek sikerül eladniuk a ter­mést, sokszor csak hónapok múltán jutnak a pénzükhöz, elő­fordul az is, hogy elmaradnak az őszi talajmunkák, mert gázolaj­ra sem nagyon telik. Az idő viszont kedvezett a mezőgazdasági munkáknak, és ki is használták ezt a gazdák, akik reménykednek abban, hogy betartják az agrárbéke ér­dekében megfogalmazott meg­állapodást, és jövőre megkapják azt a legalább harminc százalék­kal magasabb árat, amivel rész­ben pótolni tudják a korábbi évek veszteségeit. Ennek ellent­mondani látszik a költségvetés, melyben szerepel, hogy jó len­ne, ha csekély mértékben növe­kednének jövőre az élelmiszer­­árak. Mellesleg az ármozgáso­kat jól ismerő szakértők az élel­miszerek árának csökkenését jósolják, azért, mert a nagy ke­reskedelmi láncok tudatosan tö­rekednek a csökkentésükre. A magyar gazdának minden­esetre az sem jó, ha kedvez vala­mely terménynek az időjárás, mint például ebben az évben a kukoricának, mert akkor még alig van rá igény, és olyan ala­csony a felvásárlási ára, hogy még a költségeket sem fedezi a bevétel. A jó gazda mégis fel­szántja a földet, ha lekerült róla a termény, és előkészíti az őszi vagy a tavaszi vetésre. A repce és az őszi árpa magjai már a földbe kerültek és halad a búza vetése. Úgy tűnik, ebben az esz­tendőben sem vetnek a hazai igényeket messze meghaladó területen búzát. V. I. Tárcsázás Királyszentistván határában. Fontos teendő a ter­mények betakarítása után a talaj-előkészítés Fotó: Andrányi NAPLÓ 3 Festmények és szobrok kiállítása Lesencetomajon Nagy érdeklődés kísérte szombaton este a lesenceto­­maji művelődési házban azt a kiállítást, amelyet m. Molnár István festőművész és Várhelyi György szobrászművész alko­tásaiból állítottak össze a nagyközönség számára. A megjelent vendégeket, mű­vészeket Szántó László polgár­­mester köszöntötte, majd átadta a szót Ambrus Lajos írónak, a Kortárs című folyóirat szerkesz­tőjének. A Vas megyében élő író mindkét művészt alkotásain ke­resztül igyekezett bemutatni, és szinte a tárlat valamennyi szob­rához, képéhez fűzött néhány mondatos magyarázatot, véle­ményt, vagy esetenként éppen saját érzéseit osztotta meg az ér­deklődőkkel. Várhelyi György munkásságában domináns sze­repet tulajdonított a fának, a fémnek és a két anyag együttélé­sének. Több szobránál is jellem­ző - vélte -, hogy bizonyos ele­meket kiragad a megszokott környezetükből és egy másik közegben, más összefüggésben jeleníti meg ismét, egészen ér­dekes gondolatokat indukálva az emberben. Mitológiák jelen­nek meg általa, de a sport szere­­tete is tükröződik alkotásain. A lesencetomaji művésztelep vezetőjéről, m. Molnár István­ról és képeiről is hasonló részle­tességgel tett említést, akihez, mint mondta, már régi barátság fűzi. Nagy a kontraszt a régi, az 1989 előtti és a mostani munkák között, de ez egyértelműen a po­litikai változásokra vezethető vissza. A korábbi alkotásokon egyértelműen tükröződik az a kelet-európai abszurd, az a szür­­naturális valóság, melyben ak­kor éltünk. Amelyben semmi­nek nem volt helye, nem voltak érzelmek, csak a sivárság. Amb­rus Lajos szerint a mai m. Mol­nár-képek már átmentek egy tisztább, színesebb, megfontol­tabb kompozícióba a maguk csodálatos színvilágával együtt. Az est további részében Cu­kor György költő olvasott fel nagy sikert aratva szellemes vagy éppen ironikus prózákat, majd Fejérvári Nelli opera­énekesnő és Fejérvári Sándor kürtművész műsora ragadtatta tapsra a közönséget. szj.

Next