Napló, 2000. augusztus (Veszprém, 56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

|IIIIIIIIIIII||IIIII!IIIIII||iiiiiíiiiii 9 7701 33 21 0 0 2 7" 00178 MA HIT-VILÁG 7. oldal INFORMATIKA 13. oldal Befürödhetnek-e a betegek? Nem csak gyógyvizeivel jár elöl e kis ország, hanem lakóinak reumatikus, moz­­­­gásszervi, keringési és egyéb betegségeivel is. 5. oldal Huminsavban a dudari jövő Elsősorban az olasz piacot szolgálják ki, évek óta 20-30 százalékkal emel­­­­kedik a megvett széngra­­­­nulátum mennyisége. 6. oldal » Tollhegyen... . Igencsak „ciki” lett volna, j­ó, ha az olimpiai bajnoki cím j­ó védője vagy a legutóbbi ú­s vébé ezüstérmese ki sem i­s jut Sydneybe... 15. oldal ARA: 38 Ft LVI. évfolyam, 178. szám_____________VESZPRÉM MEGYE NAPILAPJA____________________2000. augusztus 1., KEDD Kórházi „ágycsata” Az év végéig országosan hét­ezer kórházi ágyat kell meg­szüntetni a jelenleg működő­ nyolcvannégyezerből. A hírek szerint Pest megye és a főváros mellett a nyugat-dunántúli ré­gióban kell a legnagyobb ará­nyú leépítésre számítani. Veszprém megyében 3 ezer ágyat területi ellátási kötelezett­séggel, 208-at pedig (miniszteri döntés alapján) kontingensen felüli kapacitásként finanszíroz idén az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár - tudtuk meg dr. Bujdosó László megyei tiszti főorvostól, a megyei egészség­­ügyi egyeztető fórum titkárától. Utóbbiakkal kapcsolatban az egészségügyi miniszter nemrég úgy nyilatkozott: indokolt eset­ben ezután sem zárkózik el attól, hogy kontingensen felüli ágyak működtetésére adjon engedélyt, de hogy ez a szám jövőre miként alakul, ma még nem tudható. Ami viszont biztos, hogy az OEP 2001-ben már csak 2780 Veszprém megyei, területi ellá­tási kötelezettséggel működő ágyra köt finanszírozási szerző­dést. Ezek szerint legkevesebb 220, a legrosszabb esetben pe­dig 428 ágyat kell a megye fek­vőbeteg-intézményeiben leépí­teni. (Folytatás lapunk 3. olda­lán, Ismét lesz ágyszámleépítés címmel.) A tapolcai kórház továbbra is fontos intézménye lesz a megye kórházi struktúrájának. Ez azon­ban nem zárja ki, hogy itt is ágyszámcsökkentés legyen Fotó: Andrányi Keresik a csecsebecséket Ajándékot kapni jó, ha pedig külföldön gondolnak az em­berre, az még szívmelenge­tőbb. A hozzánk érkező turis­ták nagy része szívesen bújja a csecsebecsés boltokat, hogy szeretteit valami igazán ma­gyarossal örvendeztesse meg. Ha szerencséjük van, akkor az útikönyvből vagy a kempin­gekben dolgozóktól már tudják, hogy vándorló nép lévén a kula­csok egykor életeket mentettek. Díszített formái - akár fából, akár díszes bőrből - ott lógnak a boltok ajtaján. Hasonlóképp né­pi iparművészeti motívumokkal cifrázzák a könyvborítókat, kü­lönféle dobozokat, ám ezek jó része ma már nem kézzel fara­gott műremek, hanem eszterga­géppel megmunkált termék. (Folytatás Álomvilág... címmel lapunk 3. oldalán.) A népművészeti és a magyaros termékek mellett jópofa ajándé­kok is kelletik magukat Andrányi-fotó Igazgatóváltás a Hemo élén Nem hagyták jóvá Domokos József vezetői kinevezését Korábban többször beszá­moltunk arról, hogy a helyőrsé­gi művelődési központok a hon­védelmi tárca költségvetési in­tézményeként megszűnnek. A tárca leépít minden olyan - a kulturális és humán szférához tartozó­­ tevékenységet, me­lyek közvetlenül nem kapcso­lódnak a haza védelméhez. Az ország negyvenegy helyőrségi művelődési otthonához hason­lóan július 16-tól a veszprémi is közhasznú társaságként műkö­dik. Az új, Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. valamennyi dolgozót átvett, a kht. ügyveze­tője, Sipos Gábor alezredes a korábbi igazgatót, Domokos Jó­zsefet megbízta az intézmény vezetésével, képviseletével. Nyolc nap múlva, július 24-én arról értesítették őt, hogy Szabó János honvédelmi miniszter nem hagyta jóvá kinevezését. A kialakult helyzetről Domokos József utolsó munkanapján tá­jékoztatta a sajtó képviselőit. (Folytatás Perel a Homo volt igazgatója címmel a 3. oldalon.) Szigorúság Füreden Rendkívüli ülést tartott tegnap a múlt csütörtökön önmagát feloszlatott bala­tonfüredi képviselő-testü­let. A cél az volt, hogy ok­tóber nyolcadikéig, vagyis az időközi választásokig korlátozzák Pálfy Sándor hatáskörét. (Cikkünk Ba­latonfüredi korlátozások címmel a 3. oldalon.) Nyilatkoznia kell annak, aki „olajos” Az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottsága hétfői ülésén elfogadta Lentner Csaba MIÉP-es képviselő azon indítványát, hogy a testület hallgassa meg az 1993 nyarán az olajügyekkel kapcsolatban létrehozott operatív bizottság mind az öt, akkor miniszteri tisztet betöltő tagját. Az operatív bizottság tagja volt a pénzügyi, az ipari, a köz­lekedési, a külgazdasági és a belügyi tárca vezetője. Szintén megszavazták, hogy az elmúlt időszak egyes vezető állami tisztségviselőinek nyilat­kozniuk kelljen, az ő vagy köz­vetlen hozzátartozóik tulajdo­nában volt-e, van-e olajipari te­vékenységgel foglalkozó gaz­dasági társaság vagy egyéni vállalkozás, illetve végeztek-e ügyvédi, tanácsadói, szakértői vagy másfajta munkát olajfor­galmazással kapcsolatos vállal­kozásnál jövedelemszerzés cél­jából, illetve olajvállalkozások­tól származott-e bárminemű jö­vedelmük, bevételük. (Foly­tatása a 2. oldalon, A titkosszol­gálat visszautasítja címmel.) Nem tűr halasztást A romakérdés azonnali intézkedéseket igényel A pártok és a társadalmi szer­vezetek összefogását, kormány­­biztos kinevezését tartja szüksé­gesnek a romakérdés megnyug­tató megoldásához a Zöld De­mokraták Pártja.­­ Azonnali intézkedésre van szükség az érintettek és a szak­emberek bevonásával - hangsú­lyozta Teszler István, a dán társ­elnöke hétfőn Budapesten sajtó­­tájékoztatón. A párt vezetősége szerint - mint azt állásfoglalásuk tartal­mazza- a romakérdés kezelésé­re kormánybiztost kell kinevez­ni, aki megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel rendelkezik, és a miniszterelnök közvetlen poli­tikai hatáskörébe tartozik. (mti) Nincs miből emelni Augusztus elsejével várhatóan csak a nagyobb városokban emelkedik a polgármesterek és a képviselők tiszteletdíja - nyi­latkozta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének főtitkára hétfőn. A legnagyobb hazai önkor­mányzati érdekszövetség főtit­kára szerint a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló tör­vény módosításának hatályba­lépésével elvileg minden önkor­mányzatnál lehetővé válik a pol­gármesterek bérének emelése. A több mint 3100 önkor­mányzatból azonban csak a két­­száz-egynéhány város közül is csak a tehetősebbeknek lesz er­re pénze. Az önkormányzatok többsége ugyanis ezt a pluszki­adást az év elején nem tervezte be a költségvetésébe, s emiatt a polgármesterek és a képviselők tiszteletdíja többnyire idén már nem növekszik még egyszer. Az év elején a hatályos szabá­lyozásnak megfelelően az ön­­kormányzatok végrehajtották a béremelést. Ekkor még a mi­niszterek havi 247 ezer forintos fizetéséhez igazították a polgár­­mesterek bérét. A jogszabály módosulásával a köztisztvise­lők illetményalapjának maxi­mum tizenháromszorosát kap­hatják a polgármesterek. (mti) Szomjaznak a szőlőtőkék Ebben az évben viszonylag jól indultak a szőlők. Mélyen és messze elágazó gyökérzetük miatt az aszály pusztításaira is később figyeltek fel a terme­lők, mint más kultúrák eseté­ben. Sokáig igen reményt kel­tők voltak a terméskilátások, ha nem is vártak nagy meny­­nyiséget, jó minőségre számí­tottak a gazdák. Idén rossz és jó hatások is ér­ték a szőlőt. A nyár elején erő­sen sárgultak egyes helyeken a levelek, s várható volt, hogy ez hátráltatja a fejlődést. Virágzás­kor ez részben beigazolódott, mert nagyon hosszasan elhúzó­dott a folyamat. (Folytatás a 3. oldalon, Aszálykárok a szőlők­ben címmel.) Badacsonyban, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérle­ti ültetvényén meghálálják a szőlők a gondos ápolást

Next