Napló, 2003. március (Veszprém, 59. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

4 NAPLÓ Hírek, tudósítások, információk, események közölhetők­ÉSTE 8.30 és 19.30 óra között a 06(88)579-420-as telefonon LÁ és az 579-432-es faxszámon (kivéve szombaton). E-mail: szerkesztoseg@naplo.pk­.hu Vasárnap 10-től 19 óráig ügyeletes újságíró: ÁRMÁS JÁNOS Lapszerkesztőit: BARTUC GABRIELLA, GAJDOS JÓZSEF A lapterjesztés ingyenesen hívható zöld száma: 06(80)949-199 _________FORRÓDRÓT Műsor valóságshow helyett (V. R.)­­ Kevesen hívták tegnap szerkesztőségün­ket, hogy elmondják gondjukat, problémájukat. A veszprémi Varga Jó­­zsefné szerint a háború veszé­lye felveti azt az emberi kér­dést, hogy aki békében öl, az gyilkos, aki pedig háborúban, az hősnek számít. Vajon erről miért nem beszélnek? Az ajkai Tóth József örült annak, hogy a Magyar Tele­vízió műsorai javultak. Már nem csak a kereskedelmi adók valóságshow-jait lehet nézni a tévében. Mezőgazdasági kilátások ■ Varga Ibo­lya Szerkesztő­ségünk ven­dégeként teg­nap délután Téli Róbert, a Veszprém Megyei Ag­rárkamara tit­kára válaszolt olvasóink te­lefonon feltett kérdéseire. Mintegy tu­catnyi hívás érkezett. Az első kér­dés a Sapard­­pályázatok elérhetőségét firtatta. A hét közepén meg­jelentek a pá­lyázati kiírá­sok a Magyar Mezőgazda­ság mellékle­teként, de már letölthetők a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium honlapjáról is, a szüksé­ges űrlapokkal együtt. A mosta­niak tartalmukban szinte telje­sen megegyeznek a tavalyiakkal. László Géza Veszprémből a mezőgazdaság általános kilátá­sai felől érdeklődött. A válasz szerint a ver­senyképes gazdaságok­nak bizto­san jobb lesz a helyzetük, másoknak olyan, mint most, de annál ők is mindenkép­pen kedvezőbb helyzetbe kerül­nek, mint ha kimaradnánk. Éle­tünket egyre inkább a világpiaci folyamatok határozzák meg, s szükségünk van arra, hogy egy erős gazdasági közösség tagja­ként dolgozhassunk. Az élelmi­szeripart nem kell nagyon félte­ni, hiszen sok tekintetben még szigorúbbak is az előírásaink, mint az unióban, s emellett köz­tudott, hogy ízletes, zamatos, ki­fogástalan minőségű élelmisze­reink vannak. A borászat jövőjét is firtatta a telefonáló. Ebben a témakörben Téli Róbert elmondta, hogy a borászok a legtöbb országban az agrárium arisztokratái. Már ná­lunk is vannak ismert termelők, akiknek a borait nyugodtan le­emelhetjük a polcokról. Biztos, hogy a csatlakozás után bejön a francia, spanyol, görög bor, és ezeket meg fogják kóstolni a magyar emberek, de valószínű, hogy ízlésüknek később is in­kább a hazai ételekkel harmoni­záló magyar borok felelnek meg jobban. Egy tapolcai mezőgazdász, aki oltványokat és más szaporí­tóanyagokat állít elő és szeretne egy új francia fajtát meghonosí­tani, kifogásolta, hogy az agrár­kamara tízezer forint befizetése ellenében adta meg a hozzá­járulását a faj­ta behozatalá­hoz. Ezzel szemben az ál­lami szakható­ság ingyen vé­leményezte a tanulmányt. Ezen nem szabad csodálkoznunk, hi­szen az agrárkamara köztesület­­ként főként a tagjai által befize­tett díjakból gazdálkodik. Ehhez jöhet még pályázaton elnyert tá­mogatás akkor, ha fejlesztésre pályáznak és megvalósításához már megvan az önrészük. A ka­mara a tagjainak ingyen állítja ki az ilyen igazolásokat. A telefo­náló még azt kérdezte, hogy mi lesz a hagyományos, kiváló mi­nőséget adó szőlőtermő terüle­tekkel, ha nem támogatják a te­lepítést. Téli Róbert válasza sze­rint telepíteni lehet ezeken a te­rületeken, csak támogatást nem adnak hozzá. A fejlődés fő gátja az, hogy nagyon elaprózódtak az ültetvények, s sokan veszte­séggel vagy csekély nyereség­gel dolgoznak. Valószínű, hogy kialakulnak majd azok a szerve­zetek, termelői csoportok, pin­ceszövetkezetek, melyek össze­kapcsolják a szőlészeket és bo­rászokat, képesek az érdekeiket összehangolni és érvényesíteni. A hazai élelmiszeripar előírásai szigorúbbak, mint az unióban. Téli Róbert szerint életünket egyre inkább a vi­lágpiaci folyamatok határozzák meg Fotó: gg KÖRKÉP 2003. március 1., SZOMBAT Napló-kérdés (té) - Maga­sabb nyugdíjat vár az Európai Unióba való belépéstől a papke­­szi Papp-Kovács Istvánna. Haj­lik arra, mondta, hogy higgyen az ígért lehetőségekben, melye­ket hazánknak jósolnak gazda­sági szakemberek 2004 után, bár fenntartásai is vannak. Nagy várakozással tekint a csatlakozásra a veszprémi Jä­ger Ferenc. Nagy örömmel gon­dol arra, hogy eltűnnek a hatá­rok, s Európának szerves része leszünk. Három gyermeke és hét unokája már minden való­színűség szerint élvezi majd a belépés várható előnyeit, mond­ta. Unokái szeretnének majd külföldre menni, németül, ango­lul beszélnek, s olyan szakokon tanulnak az egyetemeken, ame­lyekkel bárhol a földrészen el tudnak helyezkedni. Tudja, folytatta, hogy az átmenet nehéz lesz, talán hosszú is, tíz év mini­mum kell hozzá, amit ő biztos nem ér már meg. De boldog tu­dattal tölti el, hogy utódai jobb világban élhetnek majd. Az uniótól sok mindent vá­rok, de tudom, sok mindent nem fogunk megkapni - mondta kér­désünkre Farkas István, a Pol­gári Nyugdíjas Egyesülés fővá­rosi szervezetének tagja. Eddig csak arról hallottunk, milyen előnyökkel jár a belépés és mi­lyen hátránnyal a be nem lépés. Mint erdélyi, mondta, régi ál­moknak a beteljesülését látja ab­ban, hogy megszűnnek a hatá­rok a leszakadt magyarsággal. Kérdésesnek tartja ugyanak­kor az életszínvonal emelkedé­sét. Azok a rendszabályok, ame­lyeket az uniós tagállamok rá­­kényszerítenek majd az új belé­pőkre, nehéz helyzetbe hozhat­ják hazánkat. Hiszen számos előírást kell teljesítenünk példá­ul a mezőgazdaságban, ám a tel­jes, százszázalékos támogatást nem adják meg nekünk. Nehe­zen tudom elképzelni, hogy ezek után hogyan lehet verseny­­képes a magyar mezőgazdaság és ipar. Nyugdíjas életszínvonalában lényegesebb javulást nem vár a csatlakozástól a zánkai Csipszer Lászlóné. Elsősorban gyerme­kei, unokái helyzetének emelke­désében reménykedik ő is. A NAP KÉRDÉSE is I. Mit vár nyugdíjasként az uniótól? Papp-Kovács Istvánná Jáger Ferenc Farkas István Csipszer Lászlóné OLVASÓINK ÍRJÁK - VISSZHANG Visszaéltek a bizalmunkkal O HU VÉLEMÉNYVONAL @ ■ V | 06-90-651-621 Kedves Olvasó! Küldje el üzeneteit, hozzászólásait SMS-ben! A rendelkezésre álló helytől függően megjelentetjük azokat az üzeneteket, véleményeket, ame­lyek közölhető nyelvezettel íródtak, személyiségi jogokat nem sértenek, a köz fi­gyelmére érdemesek. Az esemesezők inkognitóját megőrizzük, velük csak akkor lépünk kapcsolatba, ha további információra van szükségünk egy-egy téma fel­dolgozásához. Kérjük, a szavazásnál feltétlenül az N (utána szóköz) jelzést hasz­nálják, egyéb üzeneteiket pedig a N­V (utána szóköz) jelzéssel kezdjék, a számító­gép ezek alapján szortírozza a küldeményeket. Az SMS küldési díja 76 Ft + áfa. A szavazás díja vonalas telefonon 88 Ft + áfa. A szolgáltatás minden Westel- és Pannon GSM-előfizető számára elérhető. Ügyfélszolgálat: Interakció Produkció Kft. Tel.: 06-1-239-6518 Nyáron a barátnőmnél vol­tam, mikor csengettek. Egy fiatal hölgy kérdezte, van-e a családban 2-7 év közötti szép arcú gyermek. A barátnőm há­rom gyereke és az én fiam is ott volt. Elmondta, kiállításra ke­resnek gyermekeket. Három­ezer forintért megköti a szer­ződést, jön majd a fényképész, aki 1900 forintot kér a képe­kért. Augusztus végén lesz a kiállítás Székesfehérváron, ahol több neves cég képviselői vesznek részt. Kiválasztják a nekik megfelelő fotót és fel­­használásáért akár 50 ezer fo­rintot is kaphat a gyerek. Megkötöttük a szerződést. Két hét múlva a fényképész a szerződésben foglalt összegen felül elkérte az üzemanyag árát, mert Pestről jött. Két hét után megint jött egy hölgy, meghozta a fotókat. Az árát úgy számolta ki, hogy 16 900 forint lett a vége. Nem volt kö­telező megvenni, de kifizettük az összeget. A barátnőm közel 26 ezer forintot fizetett a képe­kért. Ekkor közölte a hölgy, hogy a negatív plusz 4 ezer fo­rint! Ha ezt a kiállításon vesz­­szük meg, akkor ott 16 ezer fo­rint! így azt is megvettük. Azóta nem jelentkezett sen­ki a kiállítás miatt. Több család felháborodva vár. Az egyik kárvallott járt a kiállításon, ahol több mint 200 fotó volt, de semmilyen cég képviselőjével nem találkozott. A kiállításve­zető azt mondta neki, ilyet sen­ki nem ígért. Erre a barátnőm­mel felhívtuk a mobilszámot, ami már nem él! Ekkor a szer­ződésen lévő budapesti számot hívtam, ahol egy férfi vette fel a telefont. Bemutatkoztam, és megkérdeztem, mit tud a kiál­lításról, amit augusztus végére ígértek? Hebegett, habogott, annyit mondott, nem úgy van, ahogy mi gondoljuk. Közöl­tem vele, hogy egy hete van, hogy kiküldje postán a képeket és a negatívot, mire elkérte a címemet. Azóta sem kaptam meg a fotókat. Képesek kihúzni az ember zsebéből több 10 ezer forintot. Mindent megpróbálunk, hogy a gyermekünk többre vihesse és ezt kihasználják. Szerintem nem ez a pár család az első, akit a stúdió átvert! Négy pórul járt család nevében Tóth Krisztina, Peremarton-gy­ártelep Ön hogyan gondolja? Szükség van-e szelektív hulladékgyűjtésre? A csütörtökön megjelent kérdésre a válaszolók egy­­harmada igennel, kétharma­da nemmel válaszolt.­­ • Népszavazás volt a NATO-tagságról. Most vál­laljátok a kötelezettségeket és viseljétek a következmé­nyeket! Nagyi • A kormányzó párt egy­séget hirdet? Minden veze­tői nyilatkozat második mondatában másokat sza­­pulnak és előre mentegetőz­nek. Tényleg mindig más a hibás? Reo • Whiskys 16 év, Molnár Gábor 15 esztendő fegyház. Hol van az arány? Az igaz­ságszolgáltatásunk ismét csődött mondott, tudván a cselekmények súlyosságát. Peti • Steierlein képviselő re­mélhetően veszi a kalapját és távozik a testületből! Fel­háborító, amit tett! René • Nehogy bemagyaráz­zák a Mal vezetői, hogy mi drágábban kapjuk a kőola­jat, mint Nyugat-Európa! • Géza, gyere ki a ház­ból! Szégyent hozol a veszprémiekre! Újabb merénylet készül a magyarok ellen Székelyföldön Ha nem sikerül megoldást találni, akkor folytatódni fog a görögkeleti román apácák be­települése a Székelyföldre, a színmagyar lakosságú telepü­lések szívébe. Gyergyóban, Ditró köz­pontjában több régi épület áll, ezek egyike egykor a Szath­­máry családé volt, majd az ál­lamosítások után gyógyszer­­tárként üzemelt. A rendszer­­váltás után, mikor szóba került a privatizálás, illetve az álla­mosított vagyonok visszaadá­sának a lehetősége, az egyik la­bilis személyiségű leszárma­zott aláírt egy papírt némi pénz ellenében. Erre hivatkozva egy marosvásárhelyi román ügy­véd megszerezte az épületre a tulajdonjogot, amiről csak tíz­millió forintért lenne hajlandó lemondani. A helybeliek elbeszélése szerint ez a román ügyvéd most ortodox román apácákat kíván a volt gyógyszertár fel­újításra váró épületébe hozni. Ha ez sikerül, akkor mellé épülne egy ortodox templom is a tizenegy román nemzetiségű ditrói rendőr lelki igényeinek kielégítésére. Tudomásom szerint a helyi önkormányzat még nem adta ki az épület átalakítására és fel­újítására az engedélyt, mert kétségbe vonják az adásvételi szerződés jogszerűségét, mi­vel csak egy örökös írta azt alá. Valamilyen csodára, de legfő­képpen az összes örökös, az esetleges magyarországi roko­nok jelentkezésére várnak. Sokáig nem lehet halogatni a döntést, mivel a megyei ható­ságok is sürgetik az engedély kiadását. Ha ez bekövetkezik, akkor nemcsak a magyarság ereje csökken a térségben, hanem újabb konfliktusgóc is keletke­zik Romániában. Mayer Ferenc, Ajka LEVÉLCÍMÜNK: NAPLÓ-SZERKESZTŐSÉG, 8201 VESZPRÉM, PF.: 161.

Next