Napló, 2003. június (Veszprém, 59. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-10 / 133. szám

2003. június 10., KEDD A másik Kertész örökzöldje ■ Keller György Nagy siker volt annak idején a Makra cí­mű regény. 1971-ben jelent meg, Kertész Ákos író Makra Ferenc alakjában különle­ges munkásfigurát teremtett. A szocialista irodalompolitika elvárta az alkotóktól a munkásábrázolást a művészet minden terü­letén, ám Kertész Ákos nem a szokványos, sematikus modellt másolta le, az ő hőse nem törtető, nem kar­rierista, nem hangoztat kommunista szólamokat, sikertelenül vergődik, legfeljebb a nőket veszi le a lábukról, de ezt is telje­sen akaratlanul, spontán csinálja, belesodródik a kalandok­ba, a nők lágyulnak el Makra testi adottságaitól. A regényből a következő évben Rényi Tamás filmet forga­tott és a főszerepre az azóta már eltávozott Juhász Jácintot kérte fel. Valit, a polgári származású, elkötelezett kommunista kultúros lányt (tucatfigurát) Csomós Mari játszotta. Mindket­ten nagyszerűen adták vissza az író által megformált jelleme­ket. A filmet a Filmúzeum pünkösdvasárnap este sugározta. Kertész Ákos Makrája a kemény, majd konszolidáltabb szo­cialista időkről — témáját, mondandóját, végkövetkeztetéseit tekintve — legalább olyan örökzöld és klasszikus mű, mint a névrokon, a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalansága. Csak nem egyetemes hatókörű. Kertész Ákos Makrája karosszéria­­lakatos (az író is ezt a szakmát tanulta ki először), jól rajzol, tehetséges, beveszik a kultúrotthon szakkörébe, Vali minden­áron főiskolára akarja küldeni, ám Makra melós maradna, gyerekkel, családdal a háta mögött, inkább kispolgári, proli­életet élne. Kis kitérővel eljut eddig, de boldogtalan, később idegenül mozog a művezetői köpenyben, képtelen más lenni, képtelen kilépni abból a környezetből, amelybe származása, sorsa belekényszerítette, nem fogadja el Vali liberális eszméit, amelyek persze hamisak. Makra gyáva - ezt vágja a fejéhez hegesztőnő szeretője is, csak más szavakkal. Makra érzelmi hányódása, vívódása, határozatlansága tragédiához vezet, magára nyitja a társbérleti konyha gáztűzhelyének csapjait. A regényt akkoriban kézről kézre adtuk, vitatkoztunk róla. Ugyanezt tettük Baranyi Ferenc költő híres, Túl az éjszakán című verseskötetével. De számos fiatal, főleg egyetemista ci­pelte a hóna alatt a Nobel-díjas francia író, Albert Camus A száműzetés és az ország című novelláskötetét, vagy a másik francia író, Le Clézio A láz című prózakötetét, amely a Mo­dern Könyvtár sorozatban jelent meg a hetvenes évek elején. Akkoriban valósággal „ lázba” hoztak bennünket a visszhan­got kiváltó kötetek, amelyek egytől egyig a valódi irodalmi ér­téket képviselték. Manapság egészen másfajta érdeklődés uralkodott el, olyan műveket ajnároznak, amiknek közük sincs az időtálló esztétikai normákhoz. Makra kora a mai fiatalok­nak ismeretlen, a kultúrházakat akkor még Sztálin, Rákosi, Le­nin szobrai, képei díszítették, ma viszont többnyire konganak az ürességtől, vagy megszűnnek, eltűnnek. De Makra Feren­­cek ma is járnak közöttünk, legfeljebb nem hívják őket mun­kásoknak. Polgárok. Életük azonban éppen olyan szerencsét­lenül is alakulhat, mint Makráé. A sors, a magánélet útjai - igaz a régi közhely - kifürkész­­hetetlenek, legyen bármilyen is a társadalmi rendszer. Puhán felrakott színek Veszprém (kgy) - Gopcsa Katalin művészettörténész a közelmúltban nyitotta meg Szentgyörgyi Tünde festő­művész tárlatát az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. Szentgyörgyi Tünde a Kép­zőművészeti Főiskola és a mes­terképző elvégzése után több or­szágos tárlaton szerepelt alkotá­saival, és önálló tárlatokon is be­mutatkozott. Veszprémbe csen­desen érkezett és csendesen al­kot, mondta Gopcsa Katalin. Enteriőröket és csendéleteket fest, amelyek lírai vallomásokra késztetik. Ez az attitűd talán a legfőbb jellemvonása a művész­nőnek. A kezdeti akvarelltanul­­mányok, az önarcképet háttér­ben rejtő aktképek után a pasz­tell lett kedves eszköze. Szentgyörgyi Tünde szereti a bolyhos, érdes papírfelületet, puhán felrakott színfoltjai üde, friss hatást keltenek, franciás könnyedséget sugároznak. A színek, árnyalatok között min­dig eltalálja a legmegfelelőbbet. A színerő soha nem harsány a képein, nem nagyzenekari össz­hatású, inkább kamarazenei fi­nomságokként érvényesülnek értékei. A szemlélődő életforma ha­tározza meg Szentgyörgyi Tün­de képeinek lírai alaphangula­tát, hangsúlyozta Gopcsa Kata­lin. Ösztönös kompozíciós készség és kultúra jellemzi a ki­állított alkotásokat. Gopcsa Katalin (jobbról) nyitotta meg Szentgyörgyi Tünde ki­állítását a megyei könyvtárban Fotó: Á. G. KULTÚRA Közvetíteni kell az értékeket Beszélgetés Tari Tiborral Balatonalmádi kulturális életéről ■ Halmos György két évtizede dolgozik már a városban, ahol fiatalabbak­­tól kezdve az idősekig sokan ismerik Tari Tibort mint mű­velődésszervezőt, közössé­gi programok házigazdáját, szervezőjét. Terveiről, el­képzeléseiről abból az alka­lomból nyilatkozott, hogy ba­latonalmádi képviselő-testü­letének döntése értelmében alig másfél hete a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár igazgatójává ne­vezték ki. - Gondolta-e, hogy ön lesz a befutó? - Csaknem húsz éve dolgo­zom a városban - akkor még vá­rosi jogú nagyközség -, sokan ismernek, de a képviselők dön­tését nem tudtam előre. Számí­tottam arra, hogy hatodjára nem lesz eredménytelen a pályázat. A munkáim során közelebbi kapcsolatba kerültem több civil szervezettel, egyesülettel, ren­dezvényeim sikeresek voltak, ezért hittem abban, hogy van esélyem. - Mi győzhette meg a képvi­selőket? - Úgy gondolom, hogy első­sorban az ismertséget kell meg­említeni, amit a szakmai mun­kámmal szereztem az elmúlt két évtizedben. Emellett a pályáza­tomban szereplő vezetői elkép­zelések, amelyben integrált in­tézményrendszert vázoltam fel, illetve a művelődési központ helyzetelemzése nyomhatott többet a latban. is szeretnék lenni, azaz közvet­len részese akarok lenni a dol­goknak. - Milyen típusú vezető, me­nedzser vagy inkább művelő­désszervező? - Mindkét területen rendel­kezem szakmai végzettséggel, bár több gyakorlatot az utóbbi­ban szereztem eddig. Munkatár­saimmal közösen kívánom me­nedzselni az új Pannóniát. Egyébként véleményem szerint a kettő elegye vagyok. A mene­dzsernek nemcsak a dolgok gaz­dasági, gazdaságossági oldalát kell nézni, hanem a kulturális ér­tékek fenntartását és közvetíté­sét is elő kell segítenie. Az intéz­mény működésével pozitív ké­pet szeretnék sugározni Bala­tonalmádiról, de emellett nem szabad arról megfeledkezni, hogy éves szinten ötmillió forin­tos bevételt kell produkálni, il­letve fenn kell tartani az intéz­ményt és működtetni. - Milyen markáns változásra lehet számítani? - Elsősorban a marketingte­vékenységen szeretnék jelentő­sen változtatni, gondolok itt az intézmény propagálására, amit szerintem profibban kell csinál­ni. Rendszeressé szeretnénk tenni a helytörténeti munkát, il­letve az értékmegőrzésre pró­báljuk fektetni a hangsúlyt. A könyvtárnak valóban az olvasó­kat kell szolgálni, sőt informati­kai fejlesztésekkel bővíteni kell a szolgáltatást. Úgy vélem, hogy az intézmény megfelelő hely­szín az amatőr művészeti cso­portok életre hívására, a jelenle­giek bemutatására. De szeret­ném a könyvtár és a közművelő­dés napi munkáját szorosabbra fűzni. Rendszeressé teszem a munkamegbeszéléseket, hiszen az ötleteket és a problémákat csak közösen lehet megvitatni, megoldani, illetve kidolgozni. - Tart-e valamitől? - Egy új korszak kezdődik az életemben és ennek szeretnék megfelelni, de nem úgy, hogy tartok valakitől vagy valamitől. Városunk fő profilja a turizmus, idegenforgalom, amelynek jó kiegészítője a kultúra, a szabad­idő és a sport. Méltó helyszíne lehet ennek intézményünk, s számítunk mindenki munkájá­ra. Remélhetőleg a jövő nyáron gazdag programot kínálunk. Rendszeressé teszem a munkamegbeszéléseket, hiszen az ötleteket és a problémákat csak közö­sen lehet megvitatni - mondja Tari Tibor igazgató Fotó: Áfrány Új korszak kezdődik az életemben, és ennek szeretnék megfelelni. - Zsákbamacska-e a működ­tetés-fenntartás ? - Az első napokban tájéko­zódtam az eddigi kiadásokról, ahol a költségvetésben arányos a teljesítés. Munkatársaimmal arra törekszem, hogy takaréko­san működtessük az intézményt. Az egyéves garanciális bejárá­sig felszínre kerülő hibákat megszüntetjük és az anyagi le­hetőségek figyelembevételével pótoljuk, ami elmaradt. - Miben lesz más az intéz­mény vezetése? - Eddig nem voltam vezető, eltekintve a megyei önkor­mányzatnál eltöltött időszakot. A kérdésre adott választ úgy foglalhatnám össze, hogy nem­csak vezető, hanem munkatárs NAPLÓ 7 Balatoni séták Tihany (kgy) - Borbély Bé­la székesfehérvári fotográfus Balaton-felvidéki séták című fotókiállítását S. Lackovits Emőke néprajzkutató június 13-án, pénteken délután négy órakor nyitja meg a bencés apátság Kőtárában. Megjelent az Új Horizont Veszprém (kgy)­­ A kultu­rális folyóirat idei harmadik számában Lászlóffy Aladár, Szécsi Margit, Kálnay Adél, Dukai István, Kiss Dénes, Páskándi Géza, Vasvári Zol­tán, Retz Tamás, Lukáts Já­nos, Juhász László, Vékás La­jos, Pomogáts Béla, Illés La­jos, Dávid Gyula, Nagy Ká­roly prózai írásait, verseit, tanulmányit találjuk. Folyta­tódik Sára Sándor dokumen­tumfilmjének prózai változa­ta. Rideg Sándorra Erdélyi Erzsébet, Tollas Tiborra Saáry Éva emlékezik. Kálnay Adél Törött tükör című no­­velláskötetéről Tál Gizella írt kritikát. A folyóiratot Holá­­nyi Julianna tusrajzai illuszt­rálják. Kendertől a vászonig Veszprém (kgy) - A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2002-ben egy olyan új programot dolgozott ki és hirdetett meg, amely szí­nesíti és életszerűbbé teszi a , kerettantervek alapján tanít­­­­ható Honismeret és népisme­­r­ret című tárgy oktatását. A­­ veszprémi Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában­­ lévő Bakonyi házban látható kiállításuk a paraszti élet mindennapjainak és ünnepei­nek eszközkészletét, tárgyi kultúráját mutatja be A ken­dertől a vászonig című kiállí­táson. A tájházban tartott mú­zeumpedagógiai, néprajzi órák alatt többféle témával is megismertetik a tanulókat. ^ *^67/ M­TMl Döntés 48 órán belül • Kezes nélkül • Sorban állás nélkül A hitel felső határa 100 000 Ft. Egy példa a hitelkonstrukcióra: 65 000 Ft hitel felvétele esetén a heti törlesztés 3 757 Ft, 26 hetes futamidővel. További információért hívja hétfőtől szombatig a Provident Pénzügyi Rt.-t 7:30 és 20 óra között, egy helyi hívás díjáért: OOOOO OOOOO THM: 227-438% vagy küldje el a HITEL szót és NEVET DO­OX/I­TN C T SMS-ben, és mi visszahívjuk: FINANCIAL 06 20 555 50 50 A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a Provident a kölcsönt a saját feltételei szerint bocsátja rendelkezésre. "

Next