Napló, 2003. október (Veszprém, 59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

2 NAPLÓ Meghosszabbított határidő Budapest (mti)­­ Azok a társasházi közösségek, ahol a házban lévő lakások hőellátását közös gázka­zánról biztosítják, árked­vezményt vehetnek igény­be. A Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium októ­ber 31-ig meghosszabbí­totta a kérelem benyújtásá­nak határidejét. A támoga­tást az igénylők akkor is megkapják október 1-jéig visszamenőleg, ha október 31-ig a szükséges nyilatko­zatot eljuttatják az illetékes gázszolgáltatóhoz. Területfejlesztési törvény módosítása Budapest (mti) - A terü­letfejlesztési törvény mó­dosításának kidolgozása az utolsó fázisba érkezett, és a tervezetet október kö­zepén benyújtják a kor­mánynak - mondta tegnap Nagy Sándor, a Miniszter­­elnöki Hivatal (MeH) terü­letfejlesztésért felelős po­litikai államtitkára. Közös emlékezés? Budapest (mti)­­ Orbán Viktor igent mondott a Fi­desz és az MDF II. és XII. kerületi szervezeteinek ké­résére, hogy október 23-án közös megemlékezés kere­tében mondjon ünnepi be­szédet Dávid Ibolyával, az MDF elnökével együtt - nyilatkozta tegnap Révész Máriusz, a Fidesz szóvivő­je. Hozzáfűzte: híreik sze­rint Dávid Ibolya is igent mond arra, hogy a Fidesz elnökével közösen szere­peljen a megemlékezésen. Nem szabadulhat Budapest (mti)­­ Tényle­ges életfogytiglani szabad­ságvesztésre súlyosbította a Fővárosi Ítélőtábla teg­nap kihirdetett másodfokú ítéletében a két halálos ál­dozatot és két életveszélyes sérülést követelő oktogoni lövöldözéssel vádolt fiatal­ember büntetését. Bódi Zsoltot februárban első fo­kon a Fővárosi Bíróság életfogytiglani szabadság­­vesztésre ítélte azzal, hogy leghamarabb 35 év múlva bocsátható feltételes sza­badságra. Az ítélőtábla azonban úgy ítélte meg, hogy indokolt a feltételes szabadságra bocsátás lehe­tőségének kizárása. KRÓNIKA Adótörvények a parlament előtt Az ellenzék szerint emelkednek jövőre a családok terhei (Folytatás az 1. oldalról.) A Fidesz vezérszónokai a gazdasági helyzet romlását és a családok növekvő terheit emel­ték ki a vitában. A gazdasági növekedés hat­éves mélyponton van, a pénz­romlás mértékének csökkenése pedig nyolc év után megtört - mondta Varga Mihály. Tállai András egy kétgyermekes csa­lád példáján keresztül beszélt a jövő évi növekvő terhekről. En­nek során kifogásolta a közüze­mi szolgáltatások áfájának nö­velését és az élelmiszerek árá­nak emelkedését. A személyi jövedelemadó­kulcsok csökkentése több mint 141 milliárd forintot jelent a magyar állampolgároknak, és a társasági adó csökkentése is könnyen kiszámítható kedvez­ményt jelent - mondta Bőhm András, az SZDSZ vezérszó­noka. Font Sándor MDF-es vezér­szónok ugyanakkor közölte: a kormány 550 milliárd forint sarc kivetésével akarja helyreállítani a gazdasági egyensúlyt. Veres János, a Pénzügyminisztérium államtitkára (balról) és Katona Béla, az MSZP képviselő­­csoportjának helyettes vezetője (jobbról a második), valamint Répássy Róbert (balról a máso­dik), Kovács Zoltán (balról a harmadik) és Tállai András (jobbról) Fidesz-képviselők az ülésen László Csaba tegnap átadta Szili Katalin házelnöknek a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országházban. „Ez a költségvetés az építést támogatja, az európai uniós csat­lakozást szolgálja és mindazokat a jóléti reformokat, amelyeket a kormány elkezdett” - mondta a pénzügyminiszter. Most csökken, januártól nő A gázár és a távközlés a kormány napirendjén (Folytatás az 1. oldalról.) Az államháztartás körébe tar­tozó önkormányzati, oktatási, kulturális, egészségügyi és más költségvetési intézmények ese­tében átállási támogatást bizto­sít a kormány, ennek forrása kö­zel 3 milliárd forint, amelyet a Mal Rt. ebben az évben többlet­ként fizet be a költségvetésbe - mondta Gál J. Zoltán. Közölte: az október 1-jétől életbe lépő kedvezményes támo­gatási rendszer alapján az 1500 köbméterig fogyasztók, vagyis a lakosság 55 százaléka 2,75 fo­rinttal kevesebbet, 42,90 forintot fizet köbméterenként a gázért. Az 1500 és 3000 köbméter kö­zött fogyasztók 1,50 forinttal ke­vesebbet, vagyis 43,80 forintot fizetnek majd köbméterenként - tette hozzá. A kormányszóvivő elmondta, hogy a 3000 köbmé­ternél többet fogyasztók nem kapnak támogatást. A valódi távközlési verseny kialakítása a célja az elektroni­kus hírközlésről szóló törvény­­javaslatnak - mondta az infor­matikai és hírközlési miniszter a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón. A leendő új törvény legfőbb célja, hogy lebontsa a valódi táv­közlési versenyt akadályozó gá­takat. A tervezet a fogyasztót he­lyezi a középpontba és ennek alapján alakítja a szabályozást - közölte Kovács Kálmán. Hozzátette: az előterjesztés olyan távközlési és internetes konstrukció kialakítását támo­gatja, amely lehetővé teszi a fo­gyasztónak, hogy választhas­son, és emellett megteremti a fo­gyasztóvédelem intézményi alapját is. Célja az is, hogy az inter­net eljusson mindenkihez Ma­gyarországon - mondta Kovács Kálmán. Jövő nyárra autópálya vezet Rijekáig Budapest (mti)­­ Az állam­közi együttműködés mellett a kisebbségek és az anyaor­szág közötti kapcsolattartás jelentőségét hangsúlyozta Stjepan Mesic horvát elnök tegnap a Magyarországon élő horvátság képviselőivel folytatott megbeszélésen. A találkozón - Karagics Mi­hály, az Országos Horvát Ön­­kormányzat (OHÖ) elnökének közlése szerint - céljaikról, fel­adataikról tájékoztatták Stjepan Mesicet, kiemelve a kulturális autonómia és a saját intézmény­­rendszer működtetése, valamint az önkormányzatiság megerősí­tésének fontosságát. Horvátország európai uniós csatlakozásáról is szó volt Szili Katalin és Stjepan Mesic tár­gyalásain. Az Országgyűlés el­nöke elmondta, hogy felajánlot­ta a horvát elnöknek azokat a jogharmonizációval és a parla­menti intézményrendszer kor­szerűsítésével kapcsolatos ta­pasztalatokat, amelyekkel a ma­gyar parlament rendelkezik. A megbeszélésen az infra­struktúra-fejlesztésben való horvát-magyar együttműkö­désről is szó volt, amelynek kap­csán a horvát elnök elmondta, hogy jövő nyáron adják át a Ri­jekáig terjedő autópályát. Az eddigi kedvező tapaszta­latokat kiemelve további hor­vátországi magyar befektetése­ket szorgalmazott Stjepan Me­sic, amikor Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A magyar kor­mányfő a rendszeres magas szintű politikai kapcsolattartás mellett szükségesnek tartja a gazdasági, informatikai, kör­nyezetvédelmi, illetve kulturá­lis és oktatási területen való együttműködés elmélyítését is. A Magyar Tudományos Aka­démián mutatták be Stjepan Mesic Jugoszlávia nincs többé című kötetét 2003. október 1., SZERDA Az Európa Tanács elé vinné A román kormányfő a kettős állampolgárságról Strasbourg (mti) - A kettős állampolgárság kérdését nem kétoldalú megállapodá­sokban, hanem általános normák között kell rendezni -jelentette ki tegnapi sajtó­­tájékoztatóján Adrian Nasta­­se román kormányfő Stras­­bourgban. A román miniszterelnök úgy vélekedett, hogy minden bi­zonnyal félreértés van a­ kettős állampolgárság megítélésében. Elismerte, hogy számos ország­ban van erre lehetőség egyéni elbírálás alapján. A gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot - mondta. Adrian Nastase román kor­mányfő szerint az Európa Ta­nács elé kell vinni az ügyet, és olyan általános normákat kel­lene kidolgozni, amelyek min­den országra érvényesek, és ak­kor minden kisebbség meg­kaphatja a kívánt állampolgár­ságot. Vizsgálat a sírgyalázás ügyében Budapest (mti)­­ A Külügy­minisztérium utasította szabad­kai főkonzulját, hogy a helyszí­nen tájékozódjon az újvidéki ka­tolikus temetőben történt ke­gyeletsértés körülményeiről és a városi hatóságok intézkedései­ről - közölte tegnap Tóth Tamás külügyi szóvivő. Az ismeretlen tettesek 77 sírt rongáltak meg a vajdasági tarto­mányi főváros egyetlen katoli­kus temetőjében, ahol túlnyo­mórészt magyar halottak nyug­szanak. A rendőrség még keresi a tetteseket. Imádkoznak a pápáért Berlin (mti)­­ Joseph Ra­­tzinger rangidős bíboros, a pápa bizalmasa egy német magazininterjúban úgy nyi­latkozott, hogy II. János Pál rosszul van, és imádkozni kell érte. A Bajorországból származó bíboros egy müncheni maga­zinnak adott interjút, és úgy vélte, a pápa sokat vállal magá­ra, ám ő erről nem tudja lebe­szélni. Ratzinger azokra a spekulá­ciókra reagálva, hogy esetleg ő lesz a következő pápa, így vá­laszolt: „Ó, Istenem, nem va­gyok én erre teremtve”. Pénzt ígér a belügyminiszter Budapest (mti)­­ Takarékos működés mellett fejlesztési többletforrásokra számíthat­nak jövőre az önkormányza­tok - mondta tegnap a bel­ügyminiszter. Lamperth Mónika közölte, a kormány „elvi döntése” értel­mében jövőre mintegy 40 mil­liárd forint fejlesztési forrást csoportosítanak át a minisz­tériumoktól a területfejlesztési tanácsokhoz. „A kormány elvi döntést hozott arról, hogy jelen­tős lépést tesz a decentralizáció irányába” - mondta. A belügyi tárca vezetője a közigazgatási reform fontos lé­péseként értékelte a decentrali­zációról hozott döntést. „Nagy lendülettel elindul a közigazgatási reform 2004. ja­nuár 1-jén” - fogalmazott. Elmondása szerint a Bel­ügyminisztérium a többi között a cél- és címzett támogatásokra fordítandó forrásainak jelentős részét adja majd át a regionális fejlesztési tanácsoknak. „A BM javaslata szerint további nyolc tárca, összesen mintegy 40 mil­liárdos nagyságrendben” hozna decentralizációs döntéseket. A javaslatról a Pénzügyminiszté­rium egyeztet majd az érintett tárcákkal. Lamperth Mónika tájékozta­tása szerint a 2004. évi költ­ségvetésben az említett 40 milli­árd forint átcsoportosításával együtt összesen mintegy 90 mil­liárd forintos forrásnövekmény­­nyel számolhatnak az önkor­mányzatok. Hatékonyabb érdekképviseletet! Hatodik szakmai konferenciáját tartja a Magyar Lapkiadók Egyesülete Balatonfüred (PLT) - Érde­mes lenne elgondolkodnunk azon, hogy hol az együttmű­ködés és a verseny határa, hiszen ennek pontos meg­határozása nélkül nem tud­juk megfelelően képviselni az érdekeinket - jelentette ki Szabó György. A Magyar Lapkiadók Egye­sületének (MLE) elnöke tegnap, a kétnapos szakmai konferencia megnyitóján többek között ag­gályainak is hangot adott. Amellett, hogy a hazai 200 mil­liárdos médiapiac több mint a felét, mintegy 110 milliárd fo­rintot tesz ki a lapkiadás, a szak­ma súlya és elismertsége, egyál­talán a sajtó megítélése nem megfelelő, ezen mindenképpen változtatni kell - hangzott el a szakmai fórumon. - Bár tagjaink között vannak a legnagyobb hazai lapkiadók, mégis a szakma mindössze tíz százalékát tömöríti az egyesü­let, ami nem túl magas repre­zentáció. Bár elértünk eredmé­nyeket, például a termékdíj el­törlését, de rengeteg problémát kellene még megoldanunk. Kommunikációnk lassú és még mindig nincs kellő befolyása. Az újságok áfatartalmának csökkentésében - bár vehemen­sen képviseljük álláspontunkat -, nincs eredmény, nagy a poli­tika ellenállása, úgy tűnik, nincs sok esély a változtatásra - mondta Szabó György. Lapunk kérdésére, miszerint a hatékonyabb érdekérvényesí­tést miként képzeli el az egye­sület vezetősége, Szabó György elmondta: Sztrájkot ugyan nem vállalhatunk, de vannak más de­monstrációs lehetőségeink. Fontolgatjuk például, hogy az egyesülethez tartozó kiadók valamennyi sajtótermékének címoldalán egy napon üres felü­letek jelennének meg, akkor ta­lán komolyan vennék szándé­kainkat - fogalmazott az MLE elnöke. A kétnapos konferencián a lapkiadás problémáit vitatják meg - a második sorban balról Kázmér Judit, lapcsoportunk egyik ügyvezető igazgatója

Next